Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Új szoftver jelezheti előre a petefészekrák túlélési esélyeit

Érdekességek2019. április 29.

A mesterséges intelligencia pontosabban jósolja meg a petefészekrákos betegek prognózisát, mint a jelenlegi módszerek – állapították meg brit és ausztrál kutatók.

Az Imperial College London és a Melbourne-i Egyetem tudósai készítették a szoftvert, mely a prognózison kívül azt is jelzi, milyen kezelés lehet a leghatásosabb a páciensnek – írta a medicalxpress.com. A Nature Communications című tudományos lap aktuális számában ismertetett kutatás a londoni Hammersmith Kórházban folyt.

A kutatók szerint az új technológia segít az orvosoknak, hogy a betegek gyorsabban jussanak a legjobb kezeléshez, alkalmazása a személyre szabottabb orvoslás felé vezet.

Az új technológia arra is használható lesz, hogy a petefészekrákos betegeket a daganat CT-felvételén mutatkozó kicsi szövetkülönbségek alapján osszák csoportokra, nem pedig a rák típusa és stádiuma szerint.

Eric Aboagye, a kutatás vezetője elmondta, hogy a rákgyógyítás fejlődése ellenére az előrehaladott petefészekrák hosszú távú túlélési esélyei csekélyek, ezért szükség van a kezelések új módszereire.
“Technológiánk részletesebb és pontosabb információt ad arról, hogyan reagálna a páciens az egyes kezelésekre, így az orvosok jobb és irányítottabb gyógymódok mellett dönthetnek” – magyarázta.

A petefészekrák a daganatok hatodik leggyakoribb fajtája a nők körében, leggyakrabban a menopauzán átesett nőket sújtja, valamint azokat, akiknek a családjában már előfordult a kór.


Évente mintegy 6 ezer új esetet diagnosztizálnak az Egyesült Királyságban, a hosszú távú túlélés esélye pedig csak 35-40 százalékos, mivel gyakran túl későn, a tünetek megjelenésekor állapítják meg a betegséget. A diagnózishoz vérvizsgálatot, majd CT-felvételeket használnak, hogy részletes képet kapjanak a rákról, ez azonban nem mutatja meg sem a beteg túlélési esélyeit, sem a beavatkozás valószínű hatásait.

A kutatók 2004 és 2015 között diagnosztizált 364 petefészekrákos nő szövetmintái és CT-felvételei alapján matematikai szoftverrel állapították meg, mennyire agresszív egy-egy daganat.

A szoftver a tumor négy biológiai jellemzőjét – szerkezetét, alakját, méretét és genetikai profilját – vizsgálta meg, ennek alapján állította fel a prognózist. A gép jóslatait összehasonlították a vérvizsgálat eredményeivel és a jelenleg használatos eszközök segítségével becsült túlélési esélyekkel.

Azt találták, hogy a szoftver a hagyományos eszközöknél akár négyszer pontosabban jelezte előre a petefészekrák kimenetelét.

Azt is megállapították, hogy a gép által súlyosnak kategorizált páciensek öt százaléka alig két évet élt a diagnózis után. A súlyosnak ítélt petefészekrák összefüggött a kemoterápia-rezisztenciával és a rossz műtéti prognózissal is, ami arra utal, hogy a módszerrel megállapítható, hogyan reagálna egy-egy beteg a kezelésre, kinek kell alternatív kezelést ajánlani.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.

Ingyenes tüdőrákszűrés

2026. június 21.

A tüdőrák nemcsak világszerte, hanem Magyarországon is az egyik vezető daganatos halálok közé tartozik. A betegség hosszú ideig tünetmentes maradhat, ezért a korai felismerés különösen fontos. Az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI) egész nyáron várja ingyenes tüdőrákszűrésre azokat az aktív dohányosokat, akiknél fokozott a tüdőrák kialakulásának kockázata.

A program részeként a jelentkezők korszerű, alacsony dózisú CT (LDCT) vizsgálaton, légzésfunkciós vizsgálaton, dohányzási kockázatfelmérésen és személyre szabott tanácsadáson vehetnek részt. Az LDCT egy gyors, fájdalommentes, kontrasztanyag beadása nélkül végzett képalkotó vizsgálat, amely segíthet a korai stádiumú tüdőelváltozások felismerésében.

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”