Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Ügyeljünk a beltéri levegő minőségére!

Érdekességek2021. december 28.

A téli időszakban időnk több mint 80 %-át rendszerint belső terekben töltjük. De mit tehetünk annak érdekében, hogy zárt tereink levegője egészséges legyen? Nem árt kibővíteni ismereteinket, és megfogadni néhány jó tanácsot.

Fotók: pixabay.comBezárkózva a jó meleg szobába, otthonainkban, vagy akár a munkahelyen, azt hihetjük, hogy távol tartjuk magunkat a szennyezett levegőtől. Pedig ez egyáltalán nincs így… Fűtőkészülékek, tisztítószerek, festékek, a bútorokon, szőnyegeken lerakódó por, a különféle házimunka vagy a kívülről beszivárgó nedvesség okozta beltéri nyirkosság, barkácsolás, dohányzás – mind-mind szennyezheti a belső terek levegőjét. Ami mindvégig kihatással van az egész nap folyamán belélegzett levegőnkre, gyakran légzési és egyéb problémákat okozva (különösen az arra érzékeny személyeknél). Hogyan kell hát a zárt terek minőségét a megfelelő szinten tartani? Ehhez adunk jó tanácsokat.

Szellőztessünk naponta többször is, de legalább 30 percet!

Szigetelőanyagok, műanyag nyílászárók, dupla falú ablaküveg… Ezek egyre jobban védenek a hidegtől, így belső tereink szinte „légmentesek” lehetnek. Így még fontosabb szellőztetni, és cirkuláltatni a friss levegőt. Télen is fontos, akár falun, akár városon lakunk, hogy reggelente és esténként 10-15 percig szellőztessük szobáinkat, nagyra nyitva az ablakokat. De természetesen minden, a belső tér levegőjét szennyező tevékenység alkalmával is (tisztítószerekkel végzett házimunka, barkácsolás stb.), vagy ha elhasználódik a levegő. Ez alapvetően fontos a levegő oxigéntartalmának megújítása szempontjából – kilégzéskor széndioxid távozik a tüdőből – és a beltéri légszennyeződések eltávolítása végett.

Ügyeljünk a hálószoba egészséges levegőjére!

Általában ebben a szobában töltjük a legtöbb időt, így fontos annak megfelelő hőmérsékleten tartása. A jó alváshoz 18-19 fok közti szobahőmérséklet az ideális, noha sokan melegebbre állítják a fűtést. Ami a levegő tisztaságát illeti: ki kell zárni a hálószobából minden szennyező forrást, pld. esetlegesen káros (sugárzó) elektromos berendezéseket, allergiát okozó anyagokat (ilyen lehet pld. az állatszőr, emiatt háziállatunk ne aludjon a hálóban), vagy az ágy alatt, a szekrény tetején tárolt papírdobozokat, egyéb tárgyakat, melyek porfészkek lehetnek. Amellett reggel hagyjuk az ágyat egy ideg nyitva, az ágyneműt szellőzni, az óhatatlanul megjelenő nyirkosság megszüntetésére, és az atkák elleni védelem céljából is.

 Figyeljünk a megfelelő beltéri hőmérsékletre és páratartalomra!

Egy lakásban a 19-20 fokos hőmérséklet és 40-60%-os páratartalom az ideális.  Valójában, ha túl száraz a levegő, a nyálkahártya és a bőr kiszárad, a szemben szúró, égető érzés léphet fel. Ha viszont ellenkezőleg, túl párás a levegő, az sem jó: többek közt orrfolyást, légzési panaszokat eredményezhet. Továbbá a túl magas páratartalom kedvez a háziporatka és a penészgomba terjedésének. Ahhoz, hogy ellenőrizzük ezeket a paramétereket, tanácsos beszereznünk egy hőmérséklet-páratartalom mérőt.


Fotók: pixabay.com

Különösen fontos, hogy gondoljunk a szellőztetésre minden olyan tevékenység elvégzése után, amelyik párásságot idéz elő (pld. zuhanyozás, főzés, mosás,  teregetés stb.) Ha pedig  a lakás ettől függetlenül mindig nedves, feltétlenül meg kell keresni és megszüntetni az okát (pld. beszivárog a nedvesség az ablakon át, keveset szellőztetünk stb.).

Használjunk természetes háztartási tisztítószereket!

Folyékony mosószerek, fertőtlenítőszerek, viaszos tisztítószerek, különféle sprayek széles skálája kapható a szaküzletekben és áruházakban. De sajnos gyakran tartalmaznak irritáló vagy allergiát okozó összetevőket. Vannak szakmák is (pld. takarítók),  ahol a dolgozók különösen kitettek emiatt légúti megbetegedéseknek, pld. az asztmának. A vegyszereket tartalmazó tisztítószerek szétpermetezéskor, más illékony vegyületekkel összekeveredve pld.  rákkeltő formaldehid gázt képezhetnek.

A kockázatok elkerülésére válasszunk környezetbarát öko- vagy natúr háztartási tisztítószereket, illetve különféle házi készítésű szereket (ilyen lehet almaecet vízzel elkeverve, ételecet+ víz+babaolaj, szódabikarbóna stb.).

Jól válasszuk meg a dekorációs alapanyagokat!

Festékek, ragasztók, lakkok, padló- és falburkolatok, dekorációs elemek… Mindegyik tartalmazhat petrolkémiai oldószereket vagy más anyagokat, melyek egészségre káros, illékony szerves vegyületeket (VOC) bocsátanak ki. Ezek terjedését a fűtés csak fokozza. Egyébként vásárláskor figyeljünk a VOC jelzésekre: a gyártóknak kötelező a festékek, lakkok, egyes építőanyagok címkéjén a kibocsátás mértékét feltüntetni. Így kiválasztható a számunkra legkevésbé káros dekorációs alapanyag (pld..a  VOC A+ nagyon alacsony kibocsátást jelent).

Fotók: pixabay.com

Az oldószer tartalmú festékek, ragasztók egyébként köhögést, szem-orr-torok irritációt, szédülést, fáradtságot okozhatnak. Ezért inkább vizes alapú dekorációs festéket (pld. matt akril festéket) válasszunk. És ajánlott, hogy zárt térben télen-nyáron viseljünk a munkálatok alatt maszkot.

Az új bútorok, főleg a ragasztottak, szintén VOC kibocsátás tárgyai lehetnek, olykor hónapokon át. Így pld. tanácsos, hogy egy gyerekszoba előkészítésekor idejekorán, a baba születése lőtt legalább 3 hónappal festessünk ki és bútorozzunk be.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Kínzó emésztési gondjaink

2026. június 25.

Haspuffadás, székrekedés, gázképzõdés stb.

A WGO (World Gastroenterology Organization = Nemzetközi Gasztroenterológiai Szervezet) és magyar tagszervezete, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság a Danone Csoporttal együttmûködve globális kampányt indított azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozás és az egészséges emésztés közti összefüggésekre, valamint az egészséges emésztõrendszer fontosságára.

Egy 2006-2007-ben, több országban, köztük Magyarországon is elvégzett fogyasztói kutatás szerint a megkérdezett nõk 55%-a küzd valamilyen emésztési problémával (gyomorégéssel, haspuffadással vagy székrekedéssel) a világon. Európai viszonylatban emésztõrendszeri problémával illetve diszkomforttal küzdõk számát 40-80 millió közé becsülik.

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.