Túlsúlyos és nem alszik jól? Lehet összefüggés
Érdekességek2024. május 06.
A túlsúly, az elhízás és az alvászavarok bizonyos típusai összefügghetnek és ezek az összefüggések ráadásul két irányúak. Erről az összetett problémakörről és a megoldás lehetőségeiről beszélt dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ vezető neurológusa, az alváslabor alvásszakértője.
A túlsúly az alvási apnoé komoly rizikófaktora
Éjszakai légzéskimaradásnak, vagy obstruktív alvási apnoénak nevezzük azt a jelenséget, amikor horkolás közben, hosszabb légzésszünet után az érintett hirtelen levegő után kapkod. Az alvási apnoéra való hajlamot, az anatómiai adottságokat általában örököljük, a betegség előfordulása a kor előrehaladtával nő, de kialakulásának más rizikófaktorai is vannak, mint például a szűk orrjáratok, a valamilyen ok miatt kialakuló orrdugulás, az alkoholfogyasztás és a dohányzás. A legnagyobb kockázati tényező azonban a túlsúly – állítja az amerikai National Sleep Foundation. Mivel pedig az ismert alvási apnoé betegek közel fele túlsúlyos, feltétlenül ismerni kell az összefüggéseket.
Mindkét irányban felfedezhető a kölcsönhatás
– Így vezethet a túlsúly alvási apnoéhoz
Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikót. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Éppen ezért a probléma kezelésének első életmódbeli lépése a testsúly rendezése, optimális esetben életmód orvoslás segítségével. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.
– Így járulhat hozzá az alvási apnoé a túlsúlyhoz
Minél súlyosabb az alvási apnoé, annál nagyobb az esély a súlygyarapodásra – állítják a kutatások. Ennek elsősorban az az oka, hogy a légzéskimaradás által megzavart alvás, amely így nyilván nem kielégítő, hatással van az étvágyat befolyásoló hormonok termelődésére. Egyes tanulmányok szerint az elégséges és jó minőségű alvást „produkáló” személyek kevesebb cukrot és szénhidrátot fogyasztanak napközben, mint a keveset alvók és az alvászavarban szenvedők. Ráadásul az alvászavar miatti napközbeni fáradtság és alacsony energiaszint hatására a fizikai aktivitás is csökken. Ez pedig különösen megnehezítheti a túlsúlyos, éjszakai légzéskimaradástól szenvedő páciensek fogyási próbálkozásait.
A kezelésnek több irányúnak kell lennie
- A horkolás és a légzéskimaradás tünetei egyrészt zavaróak, másrészt hosszú távon magas vérnyomást, szív- és agyi érbetegséget, cukorbetegséget is előidézhetnek. Sokan úgy gondolják, a horkolás csak kellemetlenség, és leginkább csak a hálótársat zavarja, de ez nem igaz. A horkolás és az alvási apnoé az érintett egészégét is veszélyezteti, mivel ezen tünetek ún. alvásfüggő légzészavarra utalnak, melynek során az alvás alatt a szervezet oxigén ellátási szintje súlyosan károsodhat – hangsúlyozza dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ vezető neurológusa, az alváslabor alvásszakértője.
- Ezért feltétlenül érdemes kivizsgáltatni a problémákat, a szomnológiai szűrővizsgálaton és esetleg az alváslaborban történő vizsgálaton kívül gyakran van szükség más szakvizsgálatokra, például fül-orr-gégészeten, kardiológián, endokrinológián. Ha sikerül megszüntetni a horkolást, azzal nem csak a hálótársak alvásminősége javítható, de csökken a szívinfarktus, stroke és számtalan egyéb betegség előfordulási gyakorisága. Mindezek mellett olyan szubjektív panaszokon is segíthetünk, mint a nappali hangulatromlás, az ingerlékenység, a teljesítmény- és koncentrációcsökkenés, amelyek a nem megfelelő minőségű alvás következményei. Természetesen az is a jelentős előny lehet, hogy az alvászavarok megszüntetése után eredményesebbé válhat az addig sikertelen fogyókúra.
forrás: Patika Magazin
