Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Túl gyorsan kimerül? Kardiomiopátia is okozhatja

Érdekességek2020. január 05.

Fotó: 123rf.com

Kardiomiopátiának hívjuk a szívizom olyan megbetegedését, amelynek kapcsán a megnagyobbodott és/vagy merevvé vált szívizom miatt gyengül a szív teljesítménye. Dr. Müller Gábor, a KardioKözpont szakorvosa szerint sokszor az indokolatlan gyengeség, kimerültség, mellkasi fájdalom hívhatja fel erre a betegségre a figyelmet.

A kardiomiopátia miatt gyengül a szív

A kardiomiopátia (cardiomiophatia, CMP) a szív pumpafunkciójának gyengüléséhez vezető szívbetegségek összefoglaló neve, amelyek hátterében magának a szívizomnak a károsodása áll. Attól függően, hogy milyen eredetű ez a károsodás, több típust lehet megkülönböztetni. 

A dilatatív (tágulásos) kardiomiopátia mögött állhat például alkoholizmus, koszorúér-betegség, szívizomgyulladás, a szívet károsító gyógyszerek és bizonyos százalékban genetikai faktorok is.
A hipertrófiás kardiomiopátia a szövetek megvastagodását jelenti, ami sokszor a sportolói szívhalál mögött álló ok is.
Restriktív kardiomiopátiának a kamra tágulékonyságának károsodásával járó betegséget nevezik.
Az arritmogén jobb kamrai kardiomiopátia a jobb kamra tágulásával és végül jobb szívfél-elégtelenséggel járó, ritka betegség.
Az amyloidosis okozta kardiomiopátiában különleges szerkezetű fehérjeszerű anyag rakódik le a bal kamra falában, amelynek végső következménye akár a hirtelen szívmegállás is lehet.
– Néhány esetben ismeretlen eredetű kardiomiopátiát diagnosztizálnak, ez a diagnózis a gyerekeknél gyakoribb.


Bármilyen típusról is van szó, közös bennük, hogy a szív egyre kevésbé lesz képes betölteni a funkcióját, sem a vért nem tudja megfelelően pumpálni, sem a normál ritmust nem tudja fenntartani. A következmény éppen ezért lehet szívelégtelenség és szívritmuszavar is, valamint akár a szívbillentyű problémáknak is lehet ez a forrása. 

A kimerültségre, légszomjra fel kell figyelni

A kardiomiopátiánál előfordulhat, hogy valakinek hosszú ideig egyáltalán nincsenek tünetei, és az is gyakori, hogy csak a kezdeti stádium tünetmentes. Ilyenkor azoknak, akik nagyobb rizikónak vannak kitéve – tehát például cukorbetegek, alkoholbetegek, vagy a családjukban jelen van a szívbetegség – érdemes időnkét kardiológiai kontrollon részt venni. Azoknak pedig, aki az alábbi tüneteket tapasztalják, mindenképpen fontos a kivizsgálás:

A diagnózis felállítása összetett feladat lehet

Ahhoz, hogy felállítsuk a diagnózist, nagyon alapos anamnézist kell felvennünk, ki kell derítenünk például volt-e már kardiomiopátia, szívelégtelenség vagy szívinfarktus a családban, valamint fizikai és diagnosztikus teszteket kell végeznünk, mint a mellkas röntgen, a 24 órás Holter monitorozás vagy a szívultrahang – ismerteti dr. Müller Gábor, a KardioKözpont kardiológusa. – Az is előfordulhat, hogy további, speciálisabb vizsgálatokra is szükség lehet, mint például szívkatéterezés, esetleg biopszia, azaz mintavétel a szívizomból. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a szívizom megbetegedéséről van szó, dönthetünk a kezelésről, amely épülhet az életmód orvoslásra, gyógyszeres kezelésre, és akár a szívritmust szabályozó készülék beültetésére, ritkán szívátültetésre is. A cél mindenképpen az, hogy visszaszorítsuk a tüneteket, csökkentsük a lehetséges szövődmények esélyét és megelőzzük az állapot romlását.  


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.

A biztonság lelki oldala

2026. március 08.

A biztonság nemcsak fizikai, hanem lelki állapot is. Az idős emberek számára a kiszolgáltatottság érzése, a magány vagy a feleslegesség tudata legalább akkora veszély, mint egy csúszós padló. A biztonságos otthonhoz ezért nemcsak kapaszkodók és fényforrások kellenek, hanem figyelem, türelem és emberi jelenlét is.

A lelki biztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a gondozott személy részt vehessen a mindennapi döntésekben. Ha megkérdezik a véleményét, ha érzi, hogy számít, az megerősíti az önbecsülését és csökkenti a szorongást. A közös napi rutin, a nyugodt kommunikáció és a bizalom sokszor többet jelent, mint bármilyen eszköz.

Aki érzi, hogy törődnek vele, az együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb, és fizikailag is gyorsabban regenerálódik. A betegbiztonság tehát nemcsak a balesetek elkerülését, hanem a lelki stabilitás védelmét is jelenti.