Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tükröm-tükröm, mondd meg nékem…

Érdekességek2017. április 08.

Évszázadok óta születnek elméletek a szépségről, szépségideálokról. Mindig vannak divatos "arcok", alakok, fazonok, színek, Mona Lisák, Bridget Bardot-k és Kardashian-ok. A probléma ott kezdődik, ha az éppen aktuális frizura trend nem áll jól, és egy kicsit sem hasonlítunk a jelenlegi szépségikonra. Ezek szerint nem vagyunk szépek?

Az általánosságban vett szépségideálok az idők során állandóan változtak (még szerencse), amit kisebb történelmi kitekintővel is igazolni tudunk.   

Az ókorban a szépséget sok esetben összekötötték az arányossággal, a formákkal, istennők esetében a termékenységgel is. Platón szépségfogalma az „ideákban” rejlik.  Az isteni szépség lecsapódik a test szépségében. Arisztotelész szerint a szépre való törekvés dicséretre méltó, éppen ezért kellemes is. Elnagyolva, a középkorban a szépség fogalma összefonódott Isten fogalmával. A női szépség főként Éva és Mária ábrázolásokban manifesztálódott. A reneszánsz korában a nők és a nőiség, kecsesség ábrázolása az eddigieknél talán jóval nagyobb teret kapott, gyönyörűen példázzák ezt a Da Vinci madonnái, Botticelli Vénusza, stb. Később született a híres filozófus, Kant mára már szállóigévé vált gondolata, hogy „szép az, ami érdek nélkül tetszik". A 20. század eleji plakátokról visszaköszönő légies, expresszív nőalakokat váltották a femme fatale-k, az „önálló városi nők”. A női szépségeszmény képe a II. Világháború után kicsit „lágyult”. Ki ne ismerné az 50-es évek buja nőideálját, Marilyn Monroe-t, akit a búgóhangú Elvisszel együtt Andy Warhol a 60-as években egész egyszerűen a fogyasztói társadalom görbe tükrévé változtatott. A 70-es évek küszöbén kezdődött „mozgalmak” a szépséget a szabadság, a testiség és az emberi jogok elfogadásában látták. A 80-as években a napbarnított sportosság, a 90-es években a kócos r’n’r, a 2000-es években az extra soványság voltak a szépség mércéi. 


És hogyan is állunk ezzel a kérdéssel napjainkban? 
Gyakran azt veszem észre, hogy kezdünk elmenni a végletek felé, illetve a „szépség-trükkök” rendszeresen felülírják egymást. Dúl a fitness-láz, szálkásodunk, „tömegelünk”, de a szolárium még mindig divat. Norbit váltotta a paleo, azt a „mindenmentes”. Kisebb túlzással minimum napi 10 órát dolgozunk, mindent bírunk, mindig elérhetőek vagyunk, üdék és hát „szépek”, közben mindenki valósítsa meg önmagát, legyen kreatív és fiatalos, mert harminc fölött már „úgy lenni” is ciki. Valószínű, ez régebben is így volt, de manapság annyiféle trend fut, hogy azt nyomon követni is lehetetlen. Arról nem is beszélve, hogy teljesen egyéni, hogy kinek milyen étrend, mozgásforma, stílus, színek, stb. állnak jól, felelnek meg. 

Talán annak kéne lennie az első lépésnek, hogy felismerjük magunkban az erősségeinket, illetve azt, amivel nem vagyunk elégedettek. Felmérni a lehetőségeket, hogy min tudunk változtatni, és azt „személyre szabni”. Sose tudunk úgy tökéletesedni, ha nem tudunk valamivel azonosulni. 

Kezdjük tehát önmagunk megismerésével! Kedves Olvasó, ez nem lesz egy rövid folyamat, se könnyű, viszont megéri! Hisz „ami szép, az nehéz”.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

A hideg miatt betegszünk meg télen?

2026. január 31.

A kevés napfény, a hideg, a túl rövid nappalok vagy a mozgáshiányos hónapok miatt leszünk télen gyakran betegek? Esetleg az étkezésünk változik vagy a higiéniára nem fordítunk kellő figyelmet? Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa segít választ találni a kérdésekre. 

Az őszi-téli időszakban előforduló nátha, vagy más néven meghűlés kapcsán könnyen gondolhatunk arra, hogy a gyakori betegség oka – nevéből adódóan – a zord időjárás, a hideg levegő. A Yale University kutatói vizsgálattal is igazolták ezt a felvetést. Egereken végzett kísérletükben megfigyelték, hogy a külső hőmérséklet csökkenésével egyenes arányban romlott az egerek védekező képessége.

A rhinovírus éledése

A legtöbb náthát embereknél a rhinovírus okozza, a kutatók ezért a kórokozó egy módosított, egerekben is tüneteket előidéző típusával fertőzték meg a kisállatokat. Észrevették, hogy ahogyan csökkent a külső hőmérséklet, a kórokozó úgy fertőzött meg egyre több egeret. Mindez azért történt, mert a légutakban található védekező sejtek működése egyre romlott.

Normál testhőmérsékleten ezek a sejtek figyelmeztető jelzéseket küldtek a körülöttük lévő sejteknek, amelyek ennek hatására olyan antivirális fehérjéket állítottak elő, amelyek elpusztították a légutakba került kórokozókat. A hőmérséklet csökkenésével azonban, nagyjából 32 fok körül a sejtek működése jelentősen lecsökkent, kevesebb fehérjét állítottak elő, így a kórokozók elszaporodását nem tudták meggátolni.

Szédülés, vérnyomás-ingadozás télen

2026. január 31.

A hipertóniások jobban megszenvedhetik a téli időszakot, hiszen a hideg felerősítheti a vérnyomásproblémákat, így gyakrabban tapasztalhatnak szédülést, ami vérnyomás-ingadozásra utalhat. Hogy pontosan miért, arról dr. Kapocsi Judit, a Trombózisközpont magas vérnyomás specialistája beszélt.

Hideg időben nehezebb kontrollálni a magas vérnyomást, ezért fontos, hogy a hipertóniások konzultáljanak orvosukkal a gyógyszeradagjukat illetően, máskülönben könnyen romolhat az állapotuk. Éppen ezért, ha valaki többet szédül, mint máskor, lehet, hogy a 24 órás vérnyomásmérő segítségével kell kideríteni az okot.


Ahogy hidegebbre fordul az idő, a hipertóniás betegek nagy része csaknem 8%-os különbségről számol be vérnyomásukat illetően. A kutatók szerint ez a véredények szűkülésének tudható be.
Azonban más okai is lehetnek a jelenségnek. Például azok a gyógyszerek, melyeket az emberek főleg télen szednek, azok is megemelhetik a vérnyomást (például megfázás idején a nemszteroid tartalmú gyulladáscsökkentő fájdalomcsillapítók).
Emellett szerepet játszat a hipertónia rosszabbodásában még az is, hogy ilyenkor sokan fáradékonyabbak és depressziósabbak az emberek, így gyakrabban nyúlnak kávéhoz és alkoholhoz. Ráadásul kevesebbet mozognak és egészségtelenebbül táplálkoznak, melyek szintén rossz hatással vannak a vérnyomásra.

Friss zöldség egész télen át?

2026. január 30.

Tévhit, hogy a zord téli napokon nélkülöznünk kell a kertből, erkélyládából származó friss zöldségeket. Persze, a nagy tápanyagtartalmú, tápláló gumók és gyökerek nagyobb részét a tenyészidőszakban kell megtermelnünk, a télen szedhető zöldségek inkább kiegészítésként, vitamin-pótlásként jöhetnek szóba.

A homokban eltett répa, krumpli, cékla és társaik a tárolás közben hétről-hétre sokat veszítenek beltartalmi értékükből, ezért is kaphatnak fontos szerepet a télen szedhető zöldségek – vitamintartalmuk ugyanis szinte változatlan. A télen szedhető zöldségek vad változatai szinte kizárólag úgynevezett téli egy- vagy kétéves növények, amelyek az őszi esők hatására csíráznak ki, leveleket hoznak, így tavasszal hamar képesek virágot fejleszteni. Vannak közöttük évelő fajok is – például a sóska -, amelyeknek azt a tulajdonságát hasznosítjuk, hogy leveleik a hideg időszakban is megmaradnak, fogyaszthatóak.

A rukola téli zöldségként is kiváló. A belső, fiatalabb leveleket szedjük

Veteményes kertünkben az elmúlt években kiválóan bevált télen szedhető zöldség a rukola, a mángold, a petrezselyem és a sárgarépa. Tavaly nem szándékos vetésből – a magfogás során véletlenül elpotyogtatott magokból – kikelt a veteményesben a spenót, a koriander és a kapor is. A spenót mint téli zöldség jól ismert, ám a koriander és a kapor számunkra is meglepetés volt.