Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudta, hogy a vérszegénység autoimmun eredetű is lehet?

Érdekességek2021. október 04.

Immunológiai eredetű vérszegénységet számos kórkép okozhat. Ilyenek egyes felszívódási zavarok, hiányállapotok, és maga az elhúzódó gyulladásos folyamat is okozhat vérszegénységet. Ezek egyike egy olyan autoimmun kórkép, amikor a célpont a maga a saját szervezet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy a vérszegénység autoimmun betegség tünete. 

AIHA – támadás a vörösvérsejtek ellen

Az autoimmun betegségek megegyeznek abban, hogy fennállásuk során a szervezet valamilyen téves immunválasz okán a saját sejtei ellen indít támadást. Ellenségként, a szervezetre veszélyes betolakodóként kezeli őket, akár egy betegséget előidéző kórokozót, ebben az esetben azonban épp emiatt vezet betegség, vagyis autoimmun betegség kialakulásához. Az autoimmun hemolitikus anémia (AIHA) olyan rendellenesség, melynek során az ellenséget a vörösvérsejtek jelentik, a szervezet olyan antitesteket termel, amik elpusztítják őket. A célpont lehet maga a vörösvérsejt, de előfordul olyan is, hogy a sejtek felszínén érzékenyítő anyag vagy akár gyógyszer tapad meg, és megváltozik emiatt a sejtfelszín.

Az autoimmun hemolitikus anémia tünetei

A betegségnek több típusa létezik, a leggyakoribb, az esetek 80-90%-a a meleg antitestes AIHA, melyet sápadt vagy sárgás bőr, fáradtság, szédülés és erős szívdobogás jelezhet. A hideg antitestes AIHA a ritkább változat. Tünetei megegyeznek az előzőekben leírtakkal, továbbá hideg kezek és lábak, mellkasi fájdalom, hányás vagy hasmenés, fájdalom a kezekben és a lábakban és szívproblémák jelezhetik a betegséget.

Mitől alakul ki az AIHA?

Az AIHA jelentkezhet önállóan, vagyis nincs olyan egyéb betegség, ami közrejátszhatna a kialakulásában. Ilyenkor elsődleges formáról beszélünk. Másodlagos akkor, ha egyéb kórképekhez társultan jelentkezik, például rheumatoid arthritisz, lupus vagy Sjögren-szindróma mellett alakul ki. Ha pedig az immunrendszert félrevezető anyag kötődik a vörösvérsejthez, lehet egyszerűen csak gyógyszer-allergiáról, vagy fertőző betegség megjelenéséről is szó.

Nem a vaspótlás a megoldás!

AIHA esetén a kezelés célja azt meggátolni, hogy a szervezet olyan antitesteket termeljen, amelyek elpusztítják a vörösvérsejteket. A betegséget vér-és vizeletvizsgálatok eredménye alapján tudja immunológus megállapítani. A kezelést elsősorban a szteroid készítmények szedése jelenti, de léteznek egyéb megoldások – sejtosztódást gátló gyógyszerek vagy intravénás immunglobulin terápia – is. A terápia összeállítása során több szempontot kell figyelembe venni – többek közt a vérszegénység súlyossága, a személy kora, egészségi állapota és kórtörténete is.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.