Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudta, hogy a vérszegénység autoimmun eredetű is lehet?

Érdekességek2021. október 04.

Immunológiai eredetű vérszegénységet számos kórkép okozhat. Ilyenek egyes felszívódási zavarok, hiányállapotok, és maga az elhúzódó gyulladásos folyamat is okozhat vérszegénységet. Ezek egyike egy olyan autoimmun kórkép, amikor a célpont a maga a saját szervezet. Dr. Kádár János immunológus, az Immunközpont főorvosa elmondta, hogy milyen jelek utalnak arra, hogy a vérszegénység autoimmun betegség tünete. 

AIHA – támadás a vörösvérsejtek ellen

Az autoimmun betegségek megegyeznek abban, hogy fennállásuk során a szervezet valamilyen téves immunválasz okán a saját sejtei ellen indít támadást. Ellenségként, a szervezetre veszélyes betolakodóként kezeli őket, akár egy betegséget előidéző kórokozót, ebben az esetben azonban épp emiatt vezet betegség, vagyis autoimmun betegség kialakulásához. Az autoimmun hemolitikus anémia (AIHA) olyan rendellenesség, melynek során az ellenséget a vörösvérsejtek jelentik, a szervezet olyan antitesteket termel, amik elpusztítják őket. A célpont lehet maga a vörösvérsejt, de előfordul olyan is, hogy a sejtek felszínén érzékenyítő anyag vagy akár gyógyszer tapad meg, és megváltozik emiatt a sejtfelszín.

Az autoimmun hemolitikus anémia tünetei

A betegségnek több típusa létezik, a leggyakoribb, az esetek 80-90%-a a meleg antitestes AIHA, melyet sápadt vagy sárgás bőr, fáradtság, szédülés és erős szívdobogás jelezhet. A hideg antitestes AIHA a ritkább változat. Tünetei megegyeznek az előzőekben leírtakkal, továbbá hideg kezek és lábak, mellkasi fájdalom, hányás vagy hasmenés, fájdalom a kezekben és a lábakban és szívproblémák jelezhetik a betegséget.

Mitől alakul ki az AIHA?

Az AIHA jelentkezhet önállóan, vagyis nincs olyan egyéb betegség, ami közrejátszhatna a kialakulásában. Ilyenkor elsődleges formáról beszélünk. Másodlagos akkor, ha egyéb kórképekhez társultan jelentkezik, például rheumatoid arthritisz, lupus vagy Sjögren-szindróma mellett alakul ki. Ha pedig az immunrendszert félrevezető anyag kötődik a vörösvérsejthez, lehet egyszerűen csak gyógyszer-allergiáról, vagy fertőző betegség megjelenéséről is szó.

Nem a vaspótlás a megoldás!

AIHA esetén a kezelés célja azt meggátolni, hogy a szervezet olyan antitesteket termeljen, amelyek elpusztítják a vörösvérsejteket. A betegséget vér-és vizeletvizsgálatok eredménye alapján tudja immunológus megállapítani. A kezelést elsősorban a szteroid készítmények szedése jelenti, de léteznek egyéb megoldások – sejtosztódást gátló gyógyszerek vagy intravénás immunglobulin terápia – is. A terápia összeállítása során több szempontot kell figyelembe venni – többek közt a vérszegénység súlyossága, a személy kora, egészségi állapota és kórtörténete is.



forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Aludj jól – élj jobban!

2026. április 08.

Nem lesz jó a napunk, ha nem alszunk jól – erre utal az Alvás Világszövetség, a World Sleep Society idei szlogenje.

Az éjszakai pihenés feltételeit újra vizsgálva, a legújabb alváskutatások szerint nem csak az éjszakai pihentető alvás az, ami az egészséghez nélkülözhetetlen. Nappali életmódunk is jelentősen befolyásolja az alvókánkat.

A Magyar Alvás Szövetség – csatlakozva a nemzetközi programokhoz – valós idejű, okostelefon-alapú megfigyelésekkel és értékelésekkel követi a nappali alvatlanság tüneteinek – például a gondolkodásnak, a fáradtságnak és a hangulatnak – az alakulását. Ilyen módon a hagyományos, tesztalapú kikérdezés, a kérdőívek mellett pontosabb diagnózis, vagyis alvásállapothelyzet mérhető, így eredményesebb lehet a korábbi módszereknél. A következtetés meglepő: úgy tűnik, az álmatlanság kezelésének új kulcsa lehet a nappali tevékenységeink revíziója. Minden kilencedik felnőtt szenved krónikus álmatlanságban, és annak következményeitől, mint például az álmosság, a stressz, az ingerlékenység.

Fennállnak a fokozott egészségügyi kockázatok, például a cukorbetegség és a szívbetegségek esetében, a kezeletlenség pedig súlyos veszélyeket jelent. Bár számos kezelésről hallunk folyamatosan, és az életmódunkat befolyásoló módszerek sem ismeretlenek, az új kihívás abban jelentkezik, hogy mennyire tudunk ezekkel élni.

Fontosak az egészségügyi szűrések

2026. április 08.

Fontos az edukáció és fontos a hozzáférhetőség megteremtése is

Egészségügyi állapotunkat, fizikai jóllétünket, egészségben eltöltött életéveink számát, megelőzhető betegségeink prevencióját csak kisebb részben határozza meg az egészségügyi ellátórendszer. Foglalkozzunk azzal, ami rajtunk áll és nagyrészt meghatározza az életünket!

– Dr. Fendler Judit egészségügyi szakközgazdász, a Szegedi Tudományegyetem kancellárja szívügyének tekinti a betegek orientálását az egészségügyi szűrések felé, hisz szakemberként látja az ellentmondást a lehetőségek és az alkalmazások között. Sokkal nagyobb eredményt lehetne elérni az egészségügyi mutatókban, ha a szűrések pozitív hatásait kihasználnák a betegek.
Miért és hogyan gondolod mindezt?

– Egészségügyi közgazdászként látom azt az óriási ellentmondást, hogy a várható, egészségben eltöltött élettartamra, vagy az elkerülhető halálokokra vonatkozó mutatóink Európában a legrosszabbak között vannak annak ellenére, hogy az egészségügyi szűrések lehetősége adott és legtöbbjük ingyenesen hozzáférhető. Nálunk nagyon alacsony a szűréseken való részvételi arány, ellentétben például Észak-Európa országaival.

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.