Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudta ezt a kalciumról és a D-vitaminról?

Érdekességek2017. november 30.

A csontok védelme elsősorban a csontritkulás és a következményes csonttörések megelőzését jelenti. Az elmúlt években bebizonyosodott, hogy a D-vitamin önmagában való alkalmazása ehhez kevés. Ellenben a D-vitamin és a kalcium kombinációja segíthet leküzdeni a csontritkulás jelentette „néma kórt”, és jelentősen mérsékelheti a csonttörések gyakoriságát.

Mekkora bevitelre kellene törekedni?

A következőkben a kalciummal és a D-vitaminnal kapcsolatos néhány friss, nemzetközi kutatási eredményt mutatunk be:

Mégsem árt a „sok” kalcium!

Sokan – hibásan gondolkodva – tartanak a kalcium fogyasztásától. Mindezt arra alapozzák, hogy a kalcium székrekedést okozhat, felelőssé tehető a vesekövességért, továbbá növelheti a szívinfarktus és a stroke rizikóját. Tudni kell azonban, hogy számos tudományos vizsgálat eredményei igazolják, hogy kalciumra igenis szüksége van a szervezetnek, és az előírásszerűen szedett dózisai kedvező hatásúak. Megjegyzendő, hogy a hazai kalciumbeviteli adatokat tekintve korábban sem kellett egy esetleges „túlfogyasztás” okozta szív- és érrendszeri rizikótól tartani, ugyanis – sajnálatos módon – az átlagos hazai napi kalciumbevitel még az ajánlott napi referenciaértéket sem éri el. Az ajánlott napi 800-1200 mg-os kalciumbevitellel szemben a magyar felnőttkorú lakosság napi kalciumbevitele csak kb. 733 mg.


A többéves vitát lezárandó 2017-ben a csontritkulással foglalkozó szakmai szervezetek 31 vizsgálat eredményeinek az áttekintése alapján megnyugtató következtetésekre jutottak kalciumügyben. Kiderült, hogy nem igazolható dózis–hatás összefüggés a napi kalciumbevitel, illetve a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel járó elhalálozás tekintetében.

A vizsgálat szerzői szerint napi 2000-2500 mg-os határig a kalcium bevitele biztonságos. Nincs ugyanakkor bizonyíték arra, hogy az ajánlott napi dózisok feletti plusz-kalciumbevitelnek extra hozadéka lenne a csontok egészsége szempontjából. Másként fogalmazva: a csontok egészsége érdekében is törekedni kell arra, hogy naponta 800-1200 mg kalcium bejusson a szervezetbe, de fölösleges túlzásokba esni, és napi 2500 mg fölötti adagok bevitelét megcélozni.

Az állati eredetű D-vitamin hatásosabb, mint a növényi

A csontok szempontjából kulcsfontosságú kalcium + D-vitamin kombináció másik tagját, a D-vitamint tekintve szintén aggodalomra adnak okot a statisztikák. A D-vitamin-hiány már-már járványszerűen terjed, a hazai lakosság jelentős része is D-vitamin-hiányos, és pótlásra szorul. Sokan próbálnak javítani a helyzeten, és pótlásra törekednek. A legfrissebb kutatási eredmények alapján úgy tűnik, nem mindegy, hogy milyen formában jut a szervezetbe a D-vitamin.


A legújabb eredmények alapján a növényi vagy gombaeredetű D2-vitamin (ergokalciferol) kevésbé képes a szervezetben hasznosulni, mint az állati forrásból, így a halból, májból vagy tojásból nyert D3-vitamin (kolekalciferol). Úgy tűnik, hogy azoknál, akik vitaminpótlás céljából D3-vitamint kapnak, kétszer nagyobb mértékben emelkedik a vérszérum D-vitamin-szintje (74-75%), mint azoknál, akik növényi eredetű D2-vitamint (33-34%) kapnak. Másként fogalmazva: a halat, tojást vagy D3-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítőket fogyasztóknál a D-vitamin-szint nagyobb mértékű emelkedése várható, mint a D2-vitaminban gazdag gombák vagy a D2-vitaminnal dúsított pékáruk fogyasztásakor. Jó tudni, hogy a Magyarországon forgalmazott gyógyszerek és étrend-kiegészítők jellemzően D3-vitamint tartalmaznak, de több, pl. az USA-ból beszerezhető étrend-kiegészítő termékben D2-vitamin található.

Dr. Budai Marianna PhD
szakgyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Arcápolás tinédzsereknek

2026. október 16.

A kamaszkor közismert átka a pattanásos bõr. A pattanások 12-14 éves korban, az ivarmirigyek mûködésével együtt jelentkeznek, s normális körülmények esetén, általában a "hormonviharok" csitultával, a huszadik életév környékén lecsendesednek. 

A fiúk, lányok többsége pontosan akkor szenved a tisztátalan bõrtõl, amikor amúgy is tele van testi-lelki problémákkal. Sokan tanácstalanok, és nem tudják, hogy mit kezdjenek a bõrükkel. Pedig ebben az átmeneti idõszakban csak megfelelõ bõrápolással lehet szelídíteni a pattanások, mitesszerek kialakulását és elkerülni a maradandó nyomokat, azaz a hegeket és a festékfoltokat.

A tinédzser fiúk, lányok a leggyakrabban a következõ hibákat követik el:

- Hiányos higiénia: Arcmosás nélkül, a lányok gyakran sminkelt bõrrel fekszenek le aludni. Nem ritka, hogy piszkos kézzel kapargatják, nyomkodják a mitesszereket.

- Túlzott higiénia: A mosdószerek, alkoholos tonikok túlzásba vitt használata kiszárítja a bõrfelszínt, a pórusnyílások elszarusodása ugyanakkor megakadályozza a faggyú kiürülését. Ennek következtében újabb, már nehezen kitisztítható mitesszerek képzõdnek.

- Nem megfelelõ kozmetikumok igénybe vétele: A bõrszárazság enyhítésére a mama krémét, babakrémet - mert az biztos nagyon jó -, máskor innen-onnan összeszedett mintákat használnak. Pedig ezekben olyan anyagok (pl. vazelin, paraffin) is lehetnek, amelyek kedveznek a mitesszerek kialakulásának.

- Vastag alapozó: A lányok nagy "vakolattal" próbálják meg eltüntetni a pattanásokat. Maga a kép is eléggé elkeserítõ, ugyanakkor ezek az ún. fedõ make-upok bõrlégzést gátlók. Az arcpirosítók, az arcfestékek rendszerint kritikus anyagokat is tartalmaznak, s ezek tartós használata szintén nem jó a pattanásoknak.

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.