Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudománnyal az elsivatagosodás ellen

Érdekességek2026. április 29.

Az SZTE kutatói úttörő megoldást kínálnak a vízhiány enyhítésére a Dél-Alföldön

Fotó: SZTE FFIA Föld Napján (04.22.) fókuszba kerülnek a bolygónkat érintő globális problémák és azok megoldásai. Az egyik legjelentősebb kihívás a klímaváltozás kapcsán kialakuló vízhiány. A Szegedi Tudományegyetem nemzetközi szinten is elismert földtudományi kiválósága és a hazai vízügyi szakma összefogása révén jelölik ki azokat a területeket, melyek lehetőséget adnak a víz visszatartására és a vízpótlásra. Az SZTE kutatói által kidolgozott, országosan is példaértékű módszertan segítségével tudományosan is megalapozottan történhetnek a műszaki beavatkozások a Vizet a tájba programhoz kapcsolódóan.

A klímaváltozás hatásai már nem a jövőt, hanem a jelent veszélyeztetik: a Dél-Alföldön az aszályos időszakok gyakorisága és a vízhiány mértéke kritikus szintet ért el. Különösen igaz ez Dél-Békésre, ahol az ország legértékesebb termőföldjei találhatók, ám a talajvízszint süllyedése és a fokozott párolgás már a helyi ökoszisztémák és a mezgazdaság létét fenyegeti.

A probléma megoldására az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) megbízásából és az Alsó-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (ATIVIZIG) közreműködésével a Szegedi Tudományegyetem Természet- és Környezetföldrajz Tanszéke egyedülálló vizsgálatsorozatot végzett. Az SZTE geográfusai több ezer lokális mélyedést és egykori folyómedret azonosítottak, majd komplex térinformatikai elemzéssel határozták meg azokat a területeket, ahol a víz helyben tartása vagy a felszín alatti vízkészletek pótlása műszakilag is kivitelezhető.


„A térség ellenálló képességének növelése nem képzelhető el szubjektív döntések alapján. Olyan tudományosan megalapozott döntéstámogató rendszert hoztunk létre, amely a domborzati, talajtani, területhasználati és infrastruktúra-adatok kombinációjára épül” – hangsúlyozza Dr. Sipos György, az SZTE Földrajz- és Földtudományi Intézet oktatója a dél-békési kutatás vezetője.

A projekt jelentősége messze túlmutat a régió határain. Az SZTE által kidolgozott módszertan országos mintaként szolgálhat a vízügy által a vízhiányos alföldi területek rehabilitációjáért végzett munkájában. A kutatás nemzetközi kiválóságát jelzi, hogy a módszertan egy korábbi verzióját bemutató tanulmányt már benyújtották a világ egyik legrangosabb víztudományi folyóiratához

„A kutatás eredményei nem csupán elméleti jelentőségűek, hanem közvetlen segítséget adnak a vízügy műszaki beavatkozásainak tervezéséhez. A cél egy olyan komplex, klímaadaptív vízgazdálkodási rendszer kialakítása, amely megállítja a táj kiszáradását és hosszú távon is hozzájárul Dél-Békés, később pedig minél több alföldi terület vízbiztonságának növeléséhez” – emelte ki Gacsályi József, az OVF műszaki főigazgató-helyettese.

A Föld Napján (április 22.) ez a projekt is rávilágít: a Szegedi Tudományegyetem nemcsak a tudományos rangsorokban elfoglalt előkelő helyével, hanem a hazánk sorskérdéseire adott kézzelfogható, tudományos válaszaival is a régió és az ország egyik meghatározó tudásbázisa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.