Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tüdőgyulladásra tüdőfű?

Érdekességek2024. április 17.

Az egyre növekvő antibiotikumrezisztencia szükségessé teszi új hatóanyagok és új terápiás útvonalak keresését. A növények által előállított természetes eredetű vegyületek számos jelenleg még feltáratlan és kiakanázatlan lehetőséget rejtenek. Egyes források tüdőgyulladásra a tüdőfüvet ajánlják. Az Európa-szerte elterjedt tüdőfű foltos, a beteg tüdőre emlékeztető leveleiről kapta a nevét. A növény népi gyógyászati felhasználását azonban meglehetősen kevés modern vizsgálat igazolja.

Tüdőfű (fotó: pixabay.com)Az alábbi cikkben annak jártunk utána, hogy lehet-e tüdőbetegségekre tüdőfüvet ajánlani.

A tüdőfűről

A borágófélék családjába tartozó tüdőfű (Pulmonaria officinalis) 25–30 cm magas, évelő növény, amely a nedves, agyagos talajt kedveli. Közép-Európában mindenütt megtalálható Németországtól egészen Romániáig, Dániától Olaszország északi részéig, de Bulgáriában, Belgiumban és Nagy-Britanniában is őshonos. Márciustól április végéig virágzik, virágai bimbóként pirosak, kinyílva bíbor színűek, majd fokozatosan megkékülnek, ritkán fehérek. Mutatós virágai miatt gyakran dísznövényként termesztik. A magok májustól júniusig érnek, és 3–5 mm hosszúak. Ovális levelei körülbelül 16 cm hosszúak és 10 cm szélesek, és foltosak. A növény hosszú, vékony gyöktörzse horizontális állású.

A 16. században fedezték fel, hogy a növény foltos levelei hasonlítanak a tüdőhöz, ezért a hasonlót hasonlóval gyógyítani elv alapján elkezdték a tüdő és a légzési betegségek kezelésére használni. A népi gyógyászatban a légzőrendszeri megbetegedések mellett használták még gyomor-bélrendszeri és vesebetegségek esetén is, de vizelethajtásra, összehúzószerként és sebgyógyításra is alkalmazták. A növény manapság elsősorban tea formájában érhető el.

Egy tanulmány során 73 gyógynövény népi gyógyászati felhasználásáról gyűjtöttek adatokat és nem meglepő módon azt találták, hogy a tüdőfűvet teaként köptető és köhögéscsillapító célból alkalmazzák. A növény használata nem azonban veszélytelen, több leírás is beszámolt arról, hogy a házilag készített tüdőfűtea elfogyasztása atropinmérgezéshez vezetett. Mivel a tüdőfű nem tartalmaz atropint, ezért feltételezhető, hogy a mérgezést okozó növény a gyűjtés során keveredhetett a tüdőfű közé.

A tüdőgyulladás lehetséges okai

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légző rendszer betegsége, gyulladásos állapota, amelyre jellemző a hörgőnyálkahártya produktív köhögéssel járó gyulladása, amit gyakran véres köpetürítés kísér. Tünetként társulhat hozzá láz, mellkasi fájdalom, fáradékonyság, rossz közérzet, alacsony vérnyomás. Kiterjedése (lebenyes vagy gócos) és kórokozói alapján számos fajtája lehet. Okozhatja vírus, baktérium, gomba vagy parazita, de ritkán keringési rendellenesség, maró gőzök, gázok, vagy egyéb tüdősérülés következtében alakul ki. Megkülönböztetjük az otthon/közösségben szerzett, kórházban (nosocomiális) szerzett, illetve lélegeztetéssel összefüggő pneumoniát. A közösségben szerzett pneumonia leggyakoribb kórokozói a Streptococcus pneumoniae (30-40%), a Mycoplasma pneumoniae (10-15%), a Haemophilus influenzae (4-15%), a Chlamydia pneumoniae (5-10%) és a Staphylococcus aureus (2-10%).


A tüdőgyulladás kezelésre alkalmazható antibiotikumok

Az otthon szerzett tüdőgyulladás kezelése során figyelembe kell vennünk a beteg életkorát, illetve ha van, a a beteg egyéb betegségeit. 65 éves kor alatt, alapbetegség nélkül, a leggyakoribb kórokozó az atípusos Chlamydia és a Mycoplasma, emellett gyakori még S. pneumoniae (Pneumococcus), H. influenzae és a vírusok okozta pneumonia is. Ebben az esetben a kezelésre béta-laktám antibiotikumokat (pl. amoxicillin, vagy amoxicillin-klavulánsav, cefuroxim), esetleg makrolid-típusú antibiotikumot vagy doxiciklint lehet alkalmazni. 65 éves kor felett, ahol már alapbetegséggel is számolnunk kell, a kórokozók főként a S. pneumoniae, a H. influenzae, S. aureus és vírusok lehetnek. Atípusos fertőzés ritkábban alakul ki, ilyen esetben béta-laktám antibiotikumot vagy légúti flourokinolont lehet alkalmazni.

A tüdőfű antibakteriális hatása

Egy 2019-es vizsgálat során tüdőfű metanollal készített kivonatának antibakteriális hatását vizsgálták és azt találták, hogy a kivonat nem mutatott kiemelkedő antibakteriális aktivitást a S. aureus törzsek ellen. A közlemény szerzői a kivonat hatását elősorban a rozmaringsavhoz kötötték, de a kivonatban található kvercetin és kempferol biofilmellenes hatását is leírták. Mivel a baktérium megtapadása a felületen a biofilm képződésének első lépése, ezért ennek megelőzése kulcsfontosságú terápiás megközelítés. Az adatok azt mutatták, hogy a kivonat 54%-kal csökkentette a S. aureus felülethez való tapadását. Ez a hatás baktériumtörzs és koncentrációfüggő.

A kivonat feltételezhetően csökkenti a felületi adhezin expressziót, ezáltal csökken a baktérium megtapadása (adhéziója) a sejtek felületén, ugyanakkor a kivonat csak csekély hatékonysággal volt képes a már kialakult biofilm réteget megsemmisíteni

Mindezen adatok alapján, mivel sem a hatás, sem a biztonságosság nem bizonyított, nem ajánlott tüdőfűvel kezelni a felső légúti megbetegedéseket, és a tüdőgyulladást.

Nem mindig a növény az elsőként választandó…

Fontos tisztában lenni azzal, hogy mikor elég gyógynövénnyel kúrálni magunkat és mikor szükséges orvoshoz fordulni. Manapság rengeteg weboldalon olvasni gyógyszerellenes politikáról, melyek kizárólag a növényi szerekkel történő gyógyítást hirdetik. Enyhe lefolyású megfázás esetén, segítségünkre lehetnek a jól megválasztott gyógyteák (pl. kamilla, hársfa, bodza), valamint a növényi készítmények; a hirtelen fellépő, magas lázzal, véres köpetürítéssel járó légúti betegségek esetén azonban nem érdemes kizárólag a gyógynövényekben bízni, orvoshoz kell fordulni.

Gyógynövények megfázásra

A szakirodalomban számos gyógynövényt találunk, amelyeket a megfázás, tüdőgyulladás, torokfájás tüneteinek kezelésére alkalmazhatunk. Orrfolyás, orrdugulás esetén használhatunk illóolaj, mentol vagy kámfor tartalmú orrcsepet vagy orrkenőcsöt. Fontos kiemelni, hogy a mentolt és a kámfort, illetve az ezeket tartalmazó illóolajokat 2 év alatti kisgyermek esetén nem szabad alkalmazni, mert légzésbénulás vagy gégefedőgörcs alakulhat ki. Száraz köhögésre kiváló az orvosi ziliz, az erdei mályva, az ökörfarkkóró, a lándzsás útifű és az izlandi zuzmó. Köptetőszerként használhatunk borostyánt, kankalint, fátyolvirágot, édesgyökeret, pemetefüvet. Izzasztószerként a hársfavirágzatot lehet ajánlani, amely javítja a beteg közérzetét. Száj- és toroköblögetésre javasolt az orvosi zsálya, a kerti kakukkfű és a kamilla is. A kamilla gyulladáscsökkentő hatása mellett megnyugtatja a beteget, ami a hársfavirágzathoz hasonlóan jó közérzetet biztosít.

Érdemes mindig utána járni a különböző internetes oldalakon olvasottaknak, nagyszerű kezdeményezés, hogy a régi, népi gyógymódokhoz nyúljunk vissza, bizonyos esetekben valóban alternatívát jelenthetnek a gyógynövények. Súlyos, életveszélyes betegségek esetén – mint amilyen például a tüdőgyulladás is – a hagyományos növényi készítmények nem elégségesek a gyógyuláshoz, ebben az esetben mindig orvoshoz kell fordulni és a bizonyítékokon alapuló orvoslás eszköztárát felhasználni a terápiához.

Bitó Bernadett
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A táltos meg a sámán, az ősi magyar hitvilág főhősei

2024. május 18.

A táltosok és a sámánok különleges szerepet játszottak az ősmagyar közösségek életében. Ők voltak azok, akik közvetítettek az emberek és a természetfeletti világ között. Gyakran a gyógyításban és jóslásban voltak jártasak, rendszerint beavatási rituálékon mentek keresztül, hogy képességeiket és tudásukat fejlesszék, melyekben ősi rítusok, dallamok és gyógynövények segítették őket. A táltosok és sámánok élete szorosan összefonódott a természettel, tudásuk generációról generációra öröklődött.  

A pogány magyarság hitvilágáról, a környező népekkel való összehasonlító kutatásokból az derült ki, hogy a magyar hitvilág egyedi, nem a környező népektől átvett. A sámánisztikus világkép alkothatta a pogány magyarság világfelfogásának az alapját. Ez a világfelfogás azonban nem volt teljesen homogén, mivel maga a pogány magyarság sem volt az. Az egykori világkép aztán egyre inkább alkotórészeire hullott, mivel az azt összetartó erő, benne való hit megszűnt a kereszténység felvételével.

Azonban a sámánizmus nem volt vallásnak tekinthető, a szó teljes értelmében, mivel nem ismerte az Isten fogalmát és az ahhoz fűződő dolgokat.

Ki az a táltos?

A magyar folklórban a táltos sajátságos személye egyedi színfoltot képez. A boszorkányperek adataiból élesen kiütközik a különbség a közép-európai boszorkány és a magyar táltos között. Ezek az írásos emlékek megfelelő alapot nyújtanak a környező népek és az uráli rokonnépek hitvilágával való összehasonlításra.

A táltos a magyar népi hitvilág természetfeletti erejű személye, aki a természetfeletti lények rendelése következtében lett táltossá.

Táltosnak születni kell. A magyar táltos természetellenes születési jegyei, illetve feltételei: ujjhiány, ujjtöblet, foggal születés, azaz fölös csont (akinek nincs fölös csontja, az nem lehet sámán), nagy erő, mindjárt születéskor emberré válás. Gyermekkorában a közönséges gyermekektől eltérő módon viselkedik, emberkerülő, nyugtalan stb. Később ezek a tünetek tovább fokozódnak, látomásai lesznek. A táltosra jellemzők a huzamos alvás, látomások, a pénz meglátása a földben, a regölés, éneklés.

A primitív vallások alapelemei fellelhetők a legtöbb vallásban. A primitív társadalomban, így a szibériai népeknél is megtalálhatjuk azt, amit közösségi mágiának nevezhetnénk, azaz azt a varázslatot, amelyet az egész közösség érdekében végeznek. Mindenütt, ahol a közjó érdekében végzett ilyenfajta szertartással találkozunk, nyílvánvaló, hogy a mágikus cselekményt gyakorló személy nem magánszemély többé, hanem bizonyos fokon közfunkcionáriussá válik.

A magyar táltos viszont szabályosan menekül a társadalom elől, sőt a társadalom maga is kitaszítja. A táltosok a településektől távol éltek, vagy vándoroltak.

A táltos-történetekből levezetve, az eredeti táltos totemisztikus perszonifikáció, míg a sámán csak a lélek, szellem tartózkodási helye, azaz csak közvetítő az istenek és az emberek között. A táltos élő fétis. A táltosnak sajátos volt a tápláléka, tejen, másodsorban tojáson élt. A tej a varázsjegyek közül az egyik legfontosabb, mágikus felnagyításban mindenféle táplálékot jelent. A táltost a Földanya fia, szükségképpen az anyatej táplálja. Mindent tudott, jövendölt, megmondta, hol van kincs a földben, jégesőt, vihart okozott és oszlatott, testét nem fogta golyó.

A fejlődés folyamán aztán a táltos "főpappá" válik. A táltos elnevezés, a feljegyzések szerint elválik a varázslótól, de sámánról még nincs szó. A Biblia körülírtan így sorolja fel a táltos, sámán neveit: "Ne találtassék teközötted aki az õ fiát vagy lányát átvigye a tűzön, se jövendőmondó, se igéző, se jegymagyarázó, se varázsló; se bűbájos, se ördöngőstől tudakozó, se titokfejtő, se halottidéző." (5Móz. 18:10-11.) E kifejezések elemzésének eredménye: totemmágia a tűzugrálás (pogány házasságkötés), a jövendőmondás (a táltos meglátja a földben a kincset a jegymagyarázás (csillagjóslás). Ezzel szemben: az igéző, bűbájos ördöngös, titokfejtő (animista jós), halottidéző mind a sámán neve, tekintettel arra, hogy ezek a jelölések animista mágiát jelentenek. A varázsló megnevezés itt még a többi mellett van, csak később lesz gyűjtőfogalom, amikor összefogja mind a totemista mind az animista elnevezéseket.

Kajacsere – Alacsony GI-vel rendelkező élelmiszer-alternatívák

2024. május 18.

Az alábbiakban összegyűjtöttünk hasznos alternatívákat, amelyek alacsony glykaemiás indexük (GI) miatt kiváló választások lehetnek az egészségünkre káros hatású, magas GI-jű élelmiszerekkel szemben, amiket ezért érdemes lenne lecserélni.

A glykaemiás index (GI) fontos számérték az azonos csoportból származó élelmiszerek összehasonlításához és a jó választáshoz.

Fehér cukor helyett akácméz

A cukornak, legyen az bármelyik fajtája, magas a glykaemiás indexe (70). A méz, különösen az akácméz jó alternatívája lehet, mivel az alacsony GI-vel rendelkező fruktózban gazdagabb. Mértékkel kell azonban fogyasztani, mert nagy mennyiségben a fruktóz káros lehet. Napi 50 g fruktóz felett olyan negatív hatásai jelentkezhetnek, mint pl. a máj és a vér zsírtartalmának növekedése. Ahhoz, hogy ezt a szintet elérjük, csaknem fél üveg mézet kellene elfogyasztani, ami azért bizonyos mozgási szabadságot hagy a fogyasztásában.

Inkább házi sütemény, mint péksütemény

Eltekintve bizonyos, divatos süteménykészítési tendenciáktól, amelyek alacsony GI-recepteken alapulnak, a sütemények többsége fehér cukrot és fehér lisztet tartalmaz. Ha ilyet fogyasztunk délutánonként, garantáltan megugrik a vércukorszintünk. Ideális esetben csak olyan házi süteményeket, édes tésztákat fogyasszunk, melyek teljes kiőrlésű lisztből (tönköly, rozs, hajdina stb.), alacsony GI-tartalmú cukrokkal (akácméz, kókuszcukor, agávészirup) készülnek. Adhatunk hozzájuk olajos magvakat (chia-, tök-, napraforgómag stb.) és szezonális gyümölcsöket.

Zabpehely más reggeli gabonapelyhek helyett

A megfelelő reggeli gabonapelyhek kiválasztásánál nem csak a cukortartalom számít. A termék gyártási folyamata is fontos: a puffasztott vagy a zúzott és grillezett (kukoricapehely-típusú) gabonafélék GI-je magas, megközelíti a 85-öt. Azok a pelyhek viszont, amelyek csak lapított és párolt gabonafélék, jó alternatívát jelentenek. Különösen ajánlottak a zabból készült változatok, amelyek vízben oldható rosttartalma magas, és lassítják az emésztést.

Fehér kenyér helyett kovászos kenyér

A kenyerek GI-je jelentősen eltér a liszt fajtájától és az előállítás módjától függően. Ez a skála a teljes kiőrlésű lisztből készült és a kovászos kenyér 40 GI-től, a fehér szendvicskenyér 75, a komplett kenyér 65, a fehér kenyér 70 GI-jéig terjedhet. A lényeg az, hogy minél inkább teljes kiőrlésű a liszt, vagy minél hosszabb a kovászos erjesztés, annál alacsonyabb lesz a GI. A fehér liszttel és adalékanyagokkal gyorsan elkészíthető ipari kenyereket ebből a szempontból tanácsos kerülni.

Párkapcsolat - áldozat vagy anyaszerepet játszol?

2024. május 17.

Hogyan tudunk véget vetni a válások növekedésének és a boldogtalan kapcsolatok gyarapodásának? A válasz egyszerű: mi nők érzékeljük az újfajta energiákat, és ezek nálunk tudatosodnak először.  

Először nézzünk meg két szerepet, amit leginkább játszani szoktunk kapcsolatainkban.

Amit mi nők szeretünk „elkövetni”, az az, hogy párunkat a második gyermekünkként kezeljük, anyja helyett anyja próbálunk lenni. Hányszor hallom nőktől: „Nekem 2 gyerekem van, a gyerek meg a férjem.” Sajnos így is kezelik a párjukat. Gyermekként. Ilyenkor mindent megcsinálunk helyette, nem merünk rábízni feladatokat, mert azt gondoljuk, csak mi tudjuk azt elvégezni, ő úgysem képes jól megcsinálni. Emlékeztetjük, hogy jól öltözzön fel, mert hideg van és megfázik, hogy ne felejtsen el tejet önteni a kávéjába, merthogy úgy szereti, ha pedig azt mondja, hogy nem éhes, visszakérdezünk még legalább háromszor, hogy „biztos?”.

Másik kedvenc játszmánk az áldozatszerep. A kapcsolat elején még esetleg hagyjuk, hogy párunk főzzön, elmosogasson, kivigye a szemetet stb. Később viszont átvesszük tőle ezeket a munkákat, azzal a felkiáltással, hogy: „Hagyd csak, majd én megcsinálom!”. Aztán egy idő múlva elkezdünk panaszkodni, hogy párunk lusta lett, nem segít semmit a háztartásban, és mindent nekünk kell csinálni. Ha felfedezted magadon ezeket a „tüneteket”, akkor valószínűleg egy áldozatszereppel azonosulsz, amit valakitől át is vehettél a családi rendszeredből. Az állandóan panaszkodó, magukat sajnáltató hölgyek többsége ebben „szenved”.