Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tüdőgyulladásra tüdőfű?

Érdekességek2024. április 17.

Az egyre növekvő antibiotikumrezisztencia szükségessé teszi új hatóanyagok és új terápiás útvonalak keresését. A növények által előállított természetes eredetű vegyületek számos jelenleg még feltáratlan és kiakanázatlan lehetőséget rejtenek. Egyes források tüdőgyulladásra a tüdőfüvet ajánlják. Az Európa-szerte elterjedt tüdőfű foltos, a beteg tüdőre emlékeztető leveleiről kapta a nevét. A növény népi gyógyászati felhasználását azonban meglehetősen kevés modern vizsgálat igazolja.

Tüdőfű (fotó: pixabay.com)Az alábbi cikkben annak jártunk utána, hogy lehet-e tüdőbetegségekre tüdőfüvet ajánlani.

A tüdőfűről

A borágófélék családjába tartozó tüdőfű (Pulmonaria officinalis) 25–30 cm magas, évelő növény, amely a nedves, agyagos talajt kedveli. Közép-Európában mindenütt megtalálható Németországtól egészen Romániáig, Dániától Olaszország északi részéig, de Bulgáriában, Belgiumban és Nagy-Britanniában is őshonos. Márciustól április végéig virágzik, virágai bimbóként pirosak, kinyílva bíbor színűek, majd fokozatosan megkékülnek, ritkán fehérek. Mutatós virágai miatt gyakran dísznövényként termesztik. A magok májustól júniusig érnek, és 3–5 mm hosszúak. Ovális levelei körülbelül 16 cm hosszúak és 10 cm szélesek, és foltosak. A növény hosszú, vékony gyöktörzse horizontális állású.

A 16. században fedezték fel, hogy a növény foltos levelei hasonlítanak a tüdőhöz, ezért a hasonlót hasonlóval gyógyítani elv alapján elkezdték a tüdő és a légzési betegségek kezelésére használni. A népi gyógyászatban a légzőrendszeri megbetegedések mellett használták még gyomor-bélrendszeri és vesebetegségek esetén is, de vizelethajtásra, összehúzószerként és sebgyógyításra is alkalmazták. A növény manapság elsősorban tea formájában érhető el.

Egy tanulmány során 73 gyógynövény népi gyógyászati felhasználásáról gyűjtöttek adatokat és nem meglepő módon azt találták, hogy a tüdőfűvet teaként köptető és köhögéscsillapító célból alkalmazzák. A növény használata nem azonban veszélytelen, több leírás is beszámolt arról, hogy a házilag készített tüdőfűtea elfogyasztása atropinmérgezéshez vezetett. Mivel a tüdőfű nem tartalmaz atropint, ezért feltételezhető, hogy a mérgezést okozó növény a gyűjtés során keveredhetett a tüdőfű közé.

A tüdőgyulladás lehetséges okai

A tüdőgyulladás (pneumonia) a tüdő és a légző rendszer betegsége, gyulladásos állapota, amelyre jellemző a hörgőnyálkahártya produktív köhögéssel járó gyulladása, amit gyakran véres köpetürítés kísér. Tünetként társulhat hozzá láz, mellkasi fájdalom, fáradékonyság, rossz közérzet, alacsony vérnyomás. Kiterjedése (lebenyes vagy gócos) és kórokozói alapján számos fajtája lehet. Okozhatja vírus, baktérium, gomba vagy parazita, de ritkán keringési rendellenesség, maró gőzök, gázok, vagy egyéb tüdősérülés következtében alakul ki. Megkülönböztetjük az otthon/közösségben szerzett, kórházban (nosocomiális) szerzett, illetve lélegeztetéssel összefüggő pneumoniát. A közösségben szerzett pneumonia leggyakoribb kórokozói a Streptococcus pneumoniae (30-40%), a Mycoplasma pneumoniae (10-15%), a Haemophilus influenzae (4-15%), a Chlamydia pneumoniae (5-10%) és a Staphylococcus aureus (2-10%).


A tüdőgyulladás kezelésre alkalmazható antibiotikumok

Az otthon szerzett tüdőgyulladás kezelése során figyelembe kell vennünk a beteg életkorát, illetve ha van, a a beteg egyéb betegségeit. 65 éves kor alatt, alapbetegség nélkül, a leggyakoribb kórokozó az atípusos Chlamydia és a Mycoplasma, emellett gyakori még S. pneumoniae (Pneumococcus), H. influenzae és a vírusok okozta pneumonia is. Ebben az esetben a kezelésre béta-laktám antibiotikumokat (pl. amoxicillin, vagy amoxicillin-klavulánsav, cefuroxim), esetleg makrolid-típusú antibiotikumot vagy doxiciklint lehet alkalmazni. 65 éves kor felett, ahol már alapbetegséggel is számolnunk kell, a kórokozók főként a S. pneumoniae, a H. influenzae, S. aureus és vírusok lehetnek. Atípusos fertőzés ritkábban alakul ki, ilyen esetben béta-laktám antibiotikumot vagy légúti flourokinolont lehet alkalmazni.

A tüdőfű antibakteriális hatása

Egy 2019-es vizsgálat során tüdőfű metanollal készített kivonatának antibakteriális hatását vizsgálták és azt találták, hogy a kivonat nem mutatott kiemelkedő antibakteriális aktivitást a S. aureus törzsek ellen. A közlemény szerzői a kivonat hatását elősorban a rozmaringsavhoz kötötték, de a kivonatban található kvercetin és kempferol biofilmellenes hatását is leírták. Mivel a baktérium megtapadása a felületen a biofilm képződésének első lépése, ezért ennek megelőzése kulcsfontosságú terápiás megközelítés. Az adatok azt mutatták, hogy a kivonat 54%-kal csökkentette a S. aureus felülethez való tapadását. Ez a hatás baktériumtörzs és koncentrációfüggő.

A kivonat feltételezhetően csökkenti a felületi adhezin expressziót, ezáltal csökken a baktérium megtapadása (adhéziója) a sejtek felületén, ugyanakkor a kivonat csak csekély hatékonysággal volt képes a már kialakult biofilm réteget megsemmisíteni

Mindezen adatok alapján, mivel sem a hatás, sem a biztonságosság nem bizonyított, nem ajánlott tüdőfűvel kezelni a felső légúti megbetegedéseket, és a tüdőgyulladást.

Nem mindig a növény az elsőként választandó…

Fontos tisztában lenni azzal, hogy mikor elég gyógynövénnyel kúrálni magunkat és mikor szükséges orvoshoz fordulni. Manapság rengeteg weboldalon olvasni gyógyszerellenes politikáról, melyek kizárólag a növényi szerekkel történő gyógyítást hirdetik. Enyhe lefolyású megfázás esetén, segítségünkre lehetnek a jól megválasztott gyógyteák (pl. kamilla, hársfa, bodza), valamint a növényi készítmények; a hirtelen fellépő, magas lázzal, véres köpetürítéssel járó légúti betegségek esetén azonban nem érdemes kizárólag a gyógynövényekben bízni, orvoshoz kell fordulni.

Gyógynövények megfázásra

A szakirodalomban számos gyógynövényt találunk, amelyeket a megfázás, tüdőgyulladás, torokfájás tüneteinek kezelésére alkalmazhatunk. Orrfolyás, orrdugulás esetén használhatunk illóolaj, mentol vagy kámfor tartalmú orrcsepet vagy orrkenőcsöt. Fontos kiemelni, hogy a mentolt és a kámfort, illetve az ezeket tartalmazó illóolajokat 2 év alatti kisgyermek esetén nem szabad alkalmazni, mert légzésbénulás vagy gégefedőgörcs alakulhat ki. Száraz köhögésre kiváló az orvosi ziliz, az erdei mályva, az ökörfarkkóró, a lándzsás útifű és az izlandi zuzmó. Köptetőszerként használhatunk borostyánt, kankalint, fátyolvirágot, édesgyökeret, pemetefüvet. Izzasztószerként a hársfavirágzatot lehet ajánlani, amely javítja a beteg közérzetét. Száj- és toroköblögetésre javasolt az orvosi zsálya, a kerti kakukkfű és a kamilla is. A kamilla gyulladáscsökkentő hatása mellett megnyugtatja a beteget, ami a hársfavirágzathoz hasonlóan jó közérzetet biztosít.

Érdemes mindig utána járni a különböző internetes oldalakon olvasottaknak, nagyszerű kezdeményezés, hogy a régi, népi gyógymódokhoz nyúljunk vissza, bizonyos esetekben valóban alternatívát jelenthetnek a gyógynövények. Súlyos, életveszélyes betegségek esetén – mint amilyen például a tüdőgyulladás is – a hagyományos növényi készítmények nem elégségesek a gyógyuláshoz, ebben az esetben mindig orvoshoz kell fordulni és a bizonyítékokon alapuló orvoslás eszköztárát felhasználni a terápiához.

Bitó Bernadett
gyógyszerész


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Itt a tavasz, és a szemallergia is

2025. április 29.

A tavaszi napsütés sokak számára nem csak örömöt, hanem kellemetlenséget is hoz. A pollenszezon kezdetével milliók életét érinti a szemallergia. A pollenhelyzet súlyosbodik és egyre több ember életminőségét rontja. Az Alensa körképe szerint a szemallergia globális kihívást jelent, és a megoldás a megelőzésben rejlik.

Az allergia terjedése

Az allergének olyan külső anyagok, amelyek allergiás reakciót váltanak ki, a légzőrendszeren, emésztőrendszeren vagy a bőrön keresztül juthatnak a szervezetbe. Minden beteg egyedi küszöbértékkel rendelkezik, ami azt jelenti, hogy ugyanaz a mennyiségű allergén, ami az egyik személynél tolerálható, másoknál súlyos reakciót válthat ki. Az allergiás rhinitisben szenvedő betegek gyakran tapasztalnak szemtüneteket is, mint például viszketést, irritációt, kivörösödést vagy könnyezést, ezt allergiás kötőhártya-gyulladásnak is nevezzük. Az allergiás reakció a szemhéjat is érintheti, a területén duzzadás, börpír, víszketés és ritka esetekben ekcéma is megjelenhet. A szemallergia lehet szezonális – tarthat a tavaszi, őszi időszakban, amikor a pollenek koncentrációja magasabb a levegőben, vagy lehet állandó, ha az érintett szőr és por allergiában is szenved.

A pollen-allergiában szenvedők számának növekedése világszerte megfigyelhető, különösen a fejlett országokban és a városi környezetekben élők körében. Míg az Egyesült Államokban évente körülbelül 85 millió felnőtt szenved allergiás náthában, a helyzet világszinten egyre aggasztóbb.

Itthon sem jó a helyzet

Magyarország helyzete különösen aggasztó az allergiás megbetegedések szempontjából, ugyanis hazánk Európa egyik allergizálóbb területe a parlagfű tekintetében.  A probléma súlyosságát jól mutatja, hogy a magyar lakosság közel 25%-át érinti a parlagfű-allergia. A helyzet az ország déli részén a legsúlyosabb, ahol a szezonális allergiás rhinitisben szenvedő felnőtt betegek több mint 80%-ánál mutatható ki parlagfű-érzékenység a bőrtesztek során. A parlagfű térnyerése hazánkból indult, és innen kezdte meg térhódítását Közép- és Kelet-Európában. A probléma nem csak önmagában a parlagfű jelenlétében rejlik, hanem abban is, hogy az európai pollentérkép folyamatosan változik. Sokak számára egyes fűfajták, gyomnövények és csalánfélék virágai is allergizáló lehetnek.  Ezt befolyásolják olyan kulturális tényezők is, mint például új növényfajok, mint például a nyír-, a ciprus vagy a tölgyfák  betelepítése a városi parkokban, valamint a klímaváltozás hatásai. E miatt a magyar lakosságnak nem csak a parlagfűvel kell megküzdenie, hanem egy folyamatosan bővülő allergén-palettával is, ami még inkább próbára teszi az érzékeny szemeket és légutakat.

Emésztő gondok – A puffadás, és étrendi megoldásai

2025. április 28.

Mit tud a FODMAP étrend?


A FODMAP nem egy újabb divatdiéta, hanem orvosi bizonyítékokkal és klinikai vizsgálatokkal alátámasztott terápiás étrend, melyet az irritábilis bélszindróma (IBS) kezelésére dolgoztak ki az ausztráliai Monash Egyetemen.
Az alacsony FODMAP étrend az egyetlen bizonyítékokon alapuló és hatékony étrend az IBS kezelésében, melyet a hazai szakmai irányelv is egyértelműen javasol.
Irodalmi adatok szerint IBS-es betegeknél az alacsony FODMAP diéta hatására 74-86%-ban csökkenek az emésztőrendszeri tünetek.
A FODMAP étrend IBS-en kívül számos betegség gyomor-bélrendszeri tüneteinek enyhítésében is hatásosnak bizonyult, mint például gyulladásos bélbetegségek, SIBO, funkcionális diszpepszia, endometriosis és a hasfájós csecsemőknél (itt a szoptató édesanyának kell követnie az étrendet).
Az diéta betarthatósága szempontjából fontos, hogy helyettesítésen és nem kizáráson alapul, így például a magas FODMAP tartalmú alma helyett narancsot, míg a fokhagyma helyett metélőhagymát választhat a páciens.


Mi a puffadás? Miért puffadunk?


A puffadás szubjektív gáz-, nyomás- és teltségérzetet jelent, mely jelentkezet a has felső, középső vagy alsó részén. A páciensek gyakran úgy írják le ezt a jelenséget, hogy olyan „a hasam, mint egy lufi”, vagy „mintha várandós lennék”. (1)
Nem kell, hogy egyedül érezzük magunkat, ha érintettek vagyunk. A puffadás az átlag népesség 16-31%-ában fordul elő, az irritábilis bélszindrómában (IBS) szenvedőknél pedig ennél is magasabb arányban: 66-90%-ban. (Az IBS olyan emésztőrendszeri betegség, amikor nem mutatható ki szervi ok a beteg tünetei és a hasi fájdalom között.)
A puffadás kialakulását tekintve összetett jelenség, társulhat felszívódási zavarokhoz (pl.: tej- és a gyümölcscukor malabszorbcióhoz, amely túlzott hidrogéngáz termelődéssel jár) és egyéb betegségekhez. A puffadás gyakori túlsúly esetén, ilyenkor a megnövekedett hasűri nyomás is hozzájárul ehhez a tünethez.
Étrendi szempontból puffadáshoz vezethetnek a nehezen emészthető, túl zsíros élelmiszerek, ételek és az ún. erjedő szénhidrátok, FODMAP-ok amelyekről az alábbiakban lesz szó.


Mi a FODMAP?

A FODMAP egy mozaikszó, azoknak a szénhidráttípusoknak a kezdőbetűiből „olvadt össze”, amik kerülendők vagy csak kis mennyiségben fogyaszthatók. Ezek az ún. fermentábilis vagy „erjedő”, rosszul felszívódó szénhidrátok: Fermentable Oligosaccharides, Disaccharides, Monosaccharides And Polios. A FODMAP-ok közös tulajdonsága, hogy:


a bélben található baktériumok bontják, fermentálják ezeket a szénhidrátokat gázképződés közben – a folyamat puffadáshoz vezethet
extra vizet kötnek meg a bélben, ezzel magyarázhatók az IBS hasmenéses tünetei
az extra víz és gáz a bélfal feszüléséhez, kitágulásához vezet, ami – különösen az arra érzékeny egyéneknél – fájdalommal jár. (2, 3, 4)
fontos! az élelmiszerek, ételek többsége nem sorolható az abszolút tiltott vagy az abszolút javasolt kategóriába – mivel azok FODMAP tartalma az elfogyasztott mennyiségtől is függ. Bizonyos konyhatechnológiai eljárásokkal, pl.: áztatással csökkenthető a FODMAP-tartalom. (3, 5)

Mi a véleménye a neurológusnak a migrén piercingről?

2025. április 28.

Aki krónikus migrénnel küzd, szinte mindennel hajlandó megpróbálkozni, amitől a panaszok enyhülését reméli. Így jutnak el néhányan a migrén piercingig, amelyről dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa mondta el a szakmai állásfoglalást és a véleményét.

Miért fontos a migrén kivizsgálása?

A fejfájás okainak felderítése során a betegek első körben rendszerint neurológushoz fordulnak, aki a panaszok függvényében további kivizsgálást javasolhat, akár belgyógyászati, akár szemészeti, fogászati téren és bizonyos esetekben képalkotó vizsgálat (CT, MR, érvizsgálat) elvégzése is szükséges lehet.
– A migrénes fejfájás kivizsgálása és kezelése mindenképpen orvosi feladat, már csak azért is, mert a nem megfelelő indikációval beszedett, jelentős mennyiségű fájdalomcsillapító további fejfájást generálhat, vagyis a kezelési mód lesz a kiváltó ok is egyben – hangsúlyozza dr. Para Szabolcs, a Neurológiai Központ neurológusa.
– Általában a rohamok súlyossága és gyakorisága határozza meg, milyen gyógyszert javaslunk. Vannak azonban általános szabályok, amelyek minden migrénes rohamnál igazak. Minél hamarabb, megfelelő gyógyszermennyiséget a megfelelő formában kell alkalmazni, az orvos utasításainak megfelelően. Ugyanakkor tudni kell, hogy specifikus rohamgyógyszert havi 10 alkalomnál többször nem ajánlott bevenni és szintén nem ajánlottak a kábító fájdalomcsillapítók sem.
Létezik megelőző kezelés is, az úgynevezett profilaxis, ami akkor javasolt, ha havi 4-5 alkalomnál gyakoribb, vagy hosszan tartó, az alkalmazott kezelésre nem reagáló fejfájások jelentkeznek. Ilyen esetben a betegnek folyamatosan kell szedni egy gyógyszert, azért, hogy ne alakuljon ki akár minden másnap a migrén. Ide tartozó szerek például bizonyos antidepresszánsok, epilepszia ellenes gyógyszerek, bétablokkolók– csakis megfelelő orvosi felügyelet mellett. Ugyancsak beválhat krónikus migrén ellen a Botox-terápia. A Botox-injekciókat a fej és a nyak területére injektáljuk, hogy a benne található exotoxin nevű anyag csökkentse azt a feszültséget, görcsösséget az adott izmokban, ami kiváltója lehet a migrénes rohamoknak. A kúraszerűen alkalmazott Botox-terápia már 10-14 napon után hatékony lehet, és ha 3 havonta megismételjük a kezelést, akár tartósan is meg lehet szabadulni a rettenetes migrénes fejfájástól. 

Milyen más módszerekkel próbálkoznak a migrénesek?

Egy 2002-es felmérés szerint a fejfájós páciensek 85%-a alkalmazott már valamilyen alternatív terápiát, és 60%-uk hatékonynak is érezte azt. Az American Headache Society és egy másik szervezet a Petasites hybridus (acsalapu) nevű gyógynövénnyel kapcsolatban fogadta el azokat a kutatásokat, amelyek szerint csökkenti a migrénes rohamok gyakoriságát és súlyosságát. (Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy alkalmazáskor rendszeresen ellenőrizni kell a májenzimek szintjét.) Kevésbé erős bizonyítékok támasztják alá néhány további étrend kiegészítő hatásosságát, de van, akinél beválik a magnézium, a B2 vitamin, a Q10 koenzim és a melatonin. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik a masszázs, a jóga, az akupresszúra és az akupunktúra is.