Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudjon meg mindent a vérről és a véradásról!

Érdekességek2024. július 14.

A véradás mindamellett, hogy egészséges, 3 ember életét mentheti meg. Az alábbiakban Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa ismerteti velünk a legfontosabb tudnivalókat a vérről és a véradásról.

Egy csepp önzetlenség életet menthetSzervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme a vér, hiszen biztosítja testünk belső környezetének állandóságát, szállítja a légzési gázokat, a tápanyagokat, a bomlástermékeket, de fontos szerepet tölt be az immunreakciókban is. A vér egész testünkben megtalálható, mert érrendszerünk teljesen behálóz bennünket: a vér az ember „üzemanyaga”. „A gyógyításhoz szükséges vér sajnos semmi mással nem pótolható, így egy-egy beteg számára valóban az életet jelenti. Egy műtét során akár több liter vért is fel kell használni, és sajnos van, amikor az orvosoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy maga az orvosi tudás kevés, ha nincs megfelelő mennyiségű és csoport-azonos vér készleten” – mondta a doktornő.

Miből is áll a vér és miért fontos?

A vérnek 4 fő alkotóeleme van: a vörösvérsejt, a fehérvérsejt, a vérlemezke és a vérplazma, mely a vér folyékony alkotóeleme. A vörösvérsejtek fő feladata a szövetek, sejtek oxigénnel történő ellátása, illetve a sejtekben keletkezett szén-dioxid eljuttatása a tüdőbe. Az összes fehérvérsejt-típus együttes működése az, amely a fertőzésekkel szemben kialakult komplex választ hoz létre. A vérlemezkék megfelelő működése és száma elengedhetetlen a véralvadáshoz. A vércsoportokat kétféleképpen különböztethetjük meg: AB0 szerinti és RH szerinti csoportosítás. Ennek a vérátömlesztésnél van fontos szerepe, hiszen a pácienseknek csoport-azonos vért kell kapniuk. Egy felnőtt emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér található, a véradás során körülbelül 4,5 decilitert vesznek le, ez nem jelent nagy megterhelést egy egészséges szervezet számára.

A véradás

A véradás mindamellett, hogy életeket ment, szűrővizsgálat is egyben. Véradó az lehet, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot. A véradások száma évenként maximálva van: nők évente háromszor, férfiak évente ötször adhatnak vért és két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie. A véradást orvosi vizsgálat előzi meg, mely során többek között ellenőrzik a vérnyomást, a hemoglobin szintet (ezzel kiszűrik az esetleges vérszegénységet), beazonosítják a vércsoportot, és amennyiben az orvos alkalmas minősítést ad, már csak az adományozás van hátra. A véradás előtt nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, mert ez segít a véradás alkalmával levett plazma pótlásában, és ha megfelelő mennyiségű folyadék van a szervezetben, az erek teltebbek, a véna jobban látható, így gyorsabb a vérvétel.


A véradás után

Az Országos Vérellátó Intézet munkatársai a mintacsövekbe levett vért minden alkalommal megvizsgálják függetlenül attól, hogy a véradó hányszor adott már vért. A kötelező tesztek, amelyeket mindenképpen ellenőrizni kell: a HIV, a Hepatitisz-B vírus, a Hepatitisz-C vírus, a szifilisz kimutatás és a vércsoport meghatározás. Azokból a mintákból, amelyek tökéletesnek minősültek, vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül, így egy egység teljes vér 3 beteg életén segíthet.Budai Egészségközpont


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

4 tévhit a gyökérkezelésről

2026. szeptember 02.

Évente több millió fogat húznak ki a fogorvosok szükségtelenül, és a legtöbb ember még csak nem is sejti, hogy a fogat, amit kihúztak, modern gyökérkezeléssel akár meg is lehetett volna menteni.

Egy németországi kutatóintézet által végzett felmérés során a 2000 megkérdezett 81 százaléka válaszolta azt, hogy fontos dolog a fogak szépsége. Ugyanakkor évente több millió fogat húznak ki a fogorvosok szükségtelenül, és a legtöbb ember még csak nem is sejti, hogy a fogat, amit kihúztak, modern gyökérkezeléssel akár meg is lehetett volna menteni. "Sajnos még ma is számos téves nézet él az emberekben." - magyarázták a European Society of Endodontology (ESE)
(Európai Endodontológiai Társaság) képviselői egy interjúban. A leggyakoribb téveszmék az alábbiak.

Mi az intelligencia?

2026. szeptember 02.

A szakmai és a magánéleti sikerekhez nem elég a tényeket és a szavakat felfogni, vagy absztrakt problémákat megoldani. Ez az általános elképzelés az intelligenciáról. A hagyományos IQ-tesztek fõleg a matematikai-logikai, a térbeli és a nyelvi gondolkodást célozzák meg.

A szakmai és a magánéleti sikerekhez nem elég a tényeket és a szavakat felfogni, vagy absztrakt problémákat megoldani. Ez az általános elképzelés az intelligenciáról. A hagyományos IQ-tesztek fõleg a matematikai-logikai, a térbeli és a nyelvi gondolkodást célozzák meg.

Howard Gardner amerikai pszichológus például az 1980-as évek közepén azt javasolta, hogy az intelligenciát 7 különbözõ csoportra bontva vizsgáljuk meg.

Logikai és matematikai intelligencia
Erre a területre koncentrál a klasszikus IQ-teszt. A képesség – a problémákat logikusan analizálni, absztrakt módon gondolkodni és számokkal foglalkozni – fõleg a bal agyféltekében telepszik, ami a racionális gondolkodásért felelõs. Aki szívesen állít fel háztartási terveket, játszik sudokut vagy sakkot, annak erõsségei ebben a féltekében vannak. Az intelligencia eme formáját különbözõ feladatokkal jól lehet edzeni.

Betegséget okozhat a fogyókúra

2026. szeptember 01.

Nem mindig tesz jót a elhízottak egészségének, ha fogynak. – olvasható az International Journal of Obesity címû újság honlapján. A fogyás során szennyezõ anyagok kerülhetnek a vérbe.

Szennyezõ anyagokat tárol a zsírszövet

A megmaradó szerves szennyezõdések olyan szerves vegyületek, melyek rendszerint az ipari folyamatok révén jönnek létre. Sok különféle betegséggel hozták ezeket az anyagokat összefüggésbe: a hormonális rendszer zavaraival, a szaporodó szervek illetve az immunrendszer betegségeivel, a demenciával és különféle daganatos megbetegedésekkel.

Nagyobb a negatív hatás, ha a súlyvesztés több éven át tart

A zsírszövetekben tárolódnak ezek a vegyületek, és ahogy Duk-Hee Lee és kollégái írták, fogyás közben (amikor a zsírtömeg csökken) a véráramba kerülhetnek, és onnan létfontosságú szervekbe jutva okozhatnak problémákat. Megfigyeléseik szerint ez negatív hatás sokkal kisebb mértékben volt jelen akkor, ha fogyókúra kevesebb mint egy évig tartott, mint amikor több éven át húzódott.