Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudjon meg mindent a vérről és a véradásról!

Érdekességek2024. július 14.

A véradás mindamellett, hogy egészséges, 3 ember életét mentheti meg. Az alábbiakban Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa ismerteti velünk a legfontosabb tudnivalókat a vérről és a véradásról.

Egy csepp önzetlenség életet menthetSzervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme a vér, hiszen biztosítja testünk belső környezetének állandóságát, szállítja a légzési gázokat, a tápanyagokat, a bomlástermékeket, de fontos szerepet tölt be az immunreakciókban is. A vér egész testünkben megtalálható, mert érrendszerünk teljesen behálóz bennünket: a vér az ember „üzemanyaga”. „A gyógyításhoz szükséges vér sajnos semmi mással nem pótolható, így egy-egy beteg számára valóban az életet jelenti. Egy műtét során akár több liter vért is fel kell használni, és sajnos van, amikor az orvosoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy maga az orvosi tudás kevés, ha nincs megfelelő mennyiségű és csoport-azonos vér készleten” – mondta a doktornő.

Miből is áll a vér és miért fontos?

A vérnek 4 fő alkotóeleme van: a vörösvérsejt, a fehérvérsejt, a vérlemezke és a vérplazma, mely a vér folyékony alkotóeleme. A vörösvérsejtek fő feladata a szövetek, sejtek oxigénnel történő ellátása, illetve a sejtekben keletkezett szén-dioxid eljuttatása a tüdőbe. Az összes fehérvérsejt-típus együttes működése az, amely a fertőzésekkel szemben kialakult komplex választ hoz létre. A vérlemezkék megfelelő működése és száma elengedhetetlen a véralvadáshoz. A vércsoportokat kétféleképpen különböztethetjük meg: AB0 szerinti és RH szerinti csoportosítás. Ennek a vérátömlesztésnél van fontos szerepe, hiszen a pácienseknek csoport-azonos vért kell kapniuk. Egy felnőtt emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér található, a véradás során körülbelül 4,5 decilitert vesznek le, ez nem jelent nagy megterhelést egy egészséges szervezet számára.

A véradás

A véradás mindamellett, hogy életeket ment, szűrővizsgálat is egyben. Véradó az lehet, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot. A véradások száma évenként maximálva van: nők évente háromszor, férfiak évente ötször adhatnak vért és két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie. A véradást orvosi vizsgálat előzi meg, mely során többek között ellenőrzik a vérnyomást, a hemoglobin szintet (ezzel kiszűrik az esetleges vérszegénységet), beazonosítják a vércsoportot, és amennyiben az orvos alkalmas minősítést ad, már csak az adományozás van hátra. A véradás előtt nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, mert ez segít a véradás alkalmával levett plazma pótlásában, és ha megfelelő mennyiségű folyadék van a szervezetben, az erek teltebbek, a véna jobban látható, így gyorsabb a vérvétel.


A véradás után

Az Országos Vérellátó Intézet munkatársai a mintacsövekbe levett vért minden alkalommal megvizsgálják függetlenül attól, hogy a véradó hányszor adott már vért. A kötelező tesztek, amelyeket mindenképpen ellenőrizni kell: a HIV, a Hepatitisz-B vírus, a Hepatitisz-C vírus, a szifilisz kimutatás és a vércsoport meghatározás. Azokból a mintákból, amelyek tökéletesnek minősültek, vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül, így egy egység teljes vér 3 beteg életén segíthet.Budai Egészségközpont


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.

A szívinfarktus gyakori tünetei

2025. december 10.

A szívroham nem egyik percről a másikra jelentkezik. A szívinfarktust elszenvedő ember általában már órákkal, napokkal vagy hetekkel korábban tapasztalhat figyelmeztető jeleket.

A legjellemzőbb tünetek általában mindig és mindenkinél előfordulhatnak:

Mellkasi fájdalom

A fájdalom a mellcsont alatt, a középvonaltól kissé balra jelentkezik. Nyomásérzés, valamint perzselő fájdalom kíséri, ami átterjed a hát, nyak, karok, állkapocs, váll területére is.

Főként a bal karon lehet jellemző.

Előbbi nitroglicerin hatására enyhül. Az infarktus során fellépő szorító mellkasi fájdalom nem szűnik pihenésre, megállásra, sőt erősödik. Ilyenkor a szívizom egy része a vérellátás akadályozottsága miatt elpusztul.

Hideg veríték

Az izzadás, a verejtékes hűvös bőr a szívroham általános jele. Lehetnek még különböző kísérő tünetek eltérő gyakorisággal és erősséggel.

Fáradtság

Gyakori tünet, hogy valaki krónikus fáradtságot, nagyfokú levertséget tapasztal a szívrohamot megelőző időszakban. Ez olyan mértékű lehet, hogy még a napi tevékenység elvégzésében is akadályt jelent. Természetesen e panasz mögött más ok is állhat, de ha valaki szokatlan és tartós fáradtságot érez, amelyhez rossz közérzet is társul, érdemes mihamarabb orvoshoz fordulnia.

Szorongás és stressz

Percekkel a szívroham előtt hirtelen jött erős szorongást, halálfélelmet érezhet a beteg.

Emésztési zavarok és émelygés

Nem ritkák az olyan gyomorpanaszok, amelyek valójában szívproblémára, közelgő szívrohamra utalhatnak: hasi fájdalom, puffadás, bélgörcsök, émelygés és más emésztési zavarok. A szívrohamot hányinger, hányás is kísérheti.

Döntések és választások: A kognitív disszonancia

2025. december 09.

Az embernek alapvető igénye, hogy magát egységes egésznek lássa és láttassa, hogy döntéseit, választásait eme egység logikus kimeneteleiként mutassa be önmagnak és a környezetének egyaránt. Azaz akkor érezzük magunkat jól, ha nézeteink és cselekedeteink összhangban vannak. Ezt azonban sokszor nehéz elérni, mindennapjaink gyakori élménye a disszonancia, annak a bizonyos kívánt összhangnak a hiánya.

A kognitív disszonancia elméletét Leon Festinger amerikai pszichológus alkotta meg még 1957-ben, alapja pedig az a gondolat, hogy ha valamilyen új tapasztalat vagy közvetett információ ellentmond addigi elképzeléseinknek vagy ismereteinknek, akkor egy belső feszültséget, disszonanciát élünk át. Mivel ez egy stresszes, szorongáskeltő állapot, természetes módon igyekszünk ezt a disszonanciát csökkenteni, redukálni.

A nézetek és tettek összhangjának hiánya származhat egzisztenciális érdekből, konfliktuskerülésből vagy utólagos önigazolásból, és ezek persze kombinálódhatnak is, például mikor nem mondunk ellent a főnökünknek, akkor sem ha nagyon nem értünk vele egyet. Itt jelen van az anyagi érdek, hisz szeretnénk prémiumot, a szimpla konfliktuskerülés és ezekkel persze már igazoltuk is a magunk számára, miért helyeseltünk egy nyilvánvaló ostobaságot.

A kognitív disszonancia jelentkezhet úgy, hogy eleve feszültséget érzünk érzelmeink, értékeink, elveink valamint aktuális tetteink között, de lehetséges az is, hogy a cselekvés pillanatában fennáll az összhang és döntéseinket utólagosan, tapasztalataink, újabb ismereteink nyomán kérdőjelezzük meg.