Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudjon meg mindent a vérről és a véradásról!

Érdekességek2024. július 14.

A véradás mindamellett, hogy egészséges, 3 ember életét mentheti meg. Az alábbiakban Dr. Nagy-László Nóra, a Budai Egészségközpont foglalkozás-egészségügyi szakorvosa ismerteti velünk a legfontosabb tudnivalókat a vérről és a véradásról.

Egy csepp önzetlenség életet menthetSzervezetünk egyik legfontosabb alkotóeleme a vér, hiszen biztosítja testünk belső környezetének állandóságát, szállítja a légzési gázokat, a tápanyagokat, a bomlástermékeket, de fontos szerepet tölt be az immunreakciókban is. A vér egész testünkben megtalálható, mert érrendszerünk teljesen behálóz bennünket: a vér az ember „üzemanyaga”. „A gyógyításhoz szükséges vér sajnos semmi mással nem pótolható, így egy-egy beteg számára valóban az életet jelenti. Egy műtét során akár több liter vért is fel kell használni, és sajnos van, amikor az orvosoknak szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy maga az orvosi tudás kevés, ha nincs megfelelő mennyiségű és csoport-azonos vér készleten” – mondta a doktornő.

Miből is áll a vér és miért fontos?

A vérnek 4 fő alkotóeleme van: a vörösvérsejt, a fehérvérsejt, a vérlemezke és a vérplazma, mely a vér folyékony alkotóeleme. A vörösvérsejtek fő feladata a szövetek, sejtek oxigénnel történő ellátása, illetve a sejtekben keletkezett szén-dioxid eljuttatása a tüdőbe. Az összes fehérvérsejt-típus együttes működése az, amely a fertőzésekkel szemben kialakult komplex választ hoz létre. A vérlemezkék megfelelő működése és száma elengedhetetlen a véralvadáshoz. A vércsoportokat kétféleképpen különböztethetjük meg: AB0 szerinti és RH szerinti csoportosítás. Ennek a vérátömlesztésnél van fontos szerepe, hiszen a pácienseknek csoport-azonos vért kell kapniuk. Egy felnőtt emberi szervezetben körülbelül 5 liter vér található, a véradás során körülbelül 4,5 decilitert vesznek le, ez nem jelent nagy megterhelést egy egészséges szervezet számára.

A véradás

A véradás mindamellett, hogy életeket ment, szűrővizsgálat is egyben. Véradó az lehet, aki egészséges, betöltötte a 18. életévét, de még nincs 65 éves, és testsúlya meghaladja az 50 kilogrammot. A véradások száma évenként maximálva van: nők évente háromszor, férfiak évente ötször adhatnak vért és két véradás között minimum 56 napnak kell eltelnie. A véradást orvosi vizsgálat előzi meg, mely során többek között ellenőrzik a vérnyomást, a hemoglobin szintet (ezzel kiszűrik az esetleges vérszegénységet), beazonosítják a vércsoportot, és amennyiben az orvos alkalmas minősítést ad, már csak az adományozás van hátra. A véradás előtt nagyon fontos, hogy kellő mennyiségű folyadékot fogyasszunk, mert ez segít a véradás alkalmával levett plazma pótlásában, és ha megfelelő mennyiségű folyadék van a szervezetben, az erek teltebbek, a véna jobban látható, így gyorsabb a vérvétel.


A véradás után

Az Országos Vérellátó Intézet munkatársai a mintacsövekbe levett vért minden alkalommal megvizsgálják függetlenül attól, hogy a véradó hányszor adott már vért. A kötelező tesztek, amelyeket mindenképpen ellenőrizni kell: a HIV, a Hepatitisz-B vírus, a Hepatitisz-C vírus, a szifilisz kimutatás és a vércsoport meghatározás. Azokból a mintákból, amelyek tökéletesnek minősültek, vörösvérsejt-koncentrátum, plazmakészítmények és vérlemezke-koncentrátum készül, így egy egység teljes vér 3 beteg életén segíthet.Budai Egészségközpont


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Gombagyűjtés, mérgezés nélkül

2026. szeptember 04.

A gombák közül aránylag kevés alkalmas emberi fogyasztásra, ezért ha a természetben gombát szed valaki, annak körültekintően kell eljárnia! Az ehető gombákat a mérgezőktől nehéz elkülöníteni, ehhez szakértelem, tudás, tapasztalat szükséges.

Fontos tudni, hogy nem csak a mérgező gombától lehet megbetegedni. Egyes étkezési gombák csak alapos sütés-főzés után fogyaszthatók, mert hőre elbomló méreganyagot tartalmaznak. A nem mérgező gombák is megbetegíthetnek, mert a gomba nehezen emészthető és a gombás étel gyorsan romlik.

Jókedvű tanévkezdés - Milyen típusú memóriája van gyereknek?

2026. szeptember 04.

Megszervezni a feladatait, leckét tanulni, azután ellenőrizni, valóban rögződött-e a tananyag… Vajon a gyerekek tudják, hogyan kell tanulni? Még nem késő megtalálni a legideálisabb módszert.

„Ahhoz, hogy megtanuljam a leckémet, kétszer elolvasom, te pedig kikérdezheted.” – mondja a szorgalmas gyerek a mamájának. A tanulók általában ezt az egy módszert használják, pedig nagy szükség lenne arra, hogy a szülők tudják milyen más módszerekkel lehet előhívni a rejtett képességeket.

Tanulási stratégiák

Iskolakezdéskor rajtunk áll, hogy miképp segítjük gyermekeinket a tanulási stratégiák elsajátítása terén is. Az ő feladatuk pedig, hogy egyedül boldoguljanak az oktatás útvesztőjében, és tanáraik elvárásait felismerjék, és azoknak megfeleljenek. Hiszen a különböző szintű iskolákba lépve, korukhoz képest óriási információtömegen kell úrrá lenniük a nebulóknak.

De hogyan segítsük őket abban, hogy ezt a munkát jól megszervezzék, feladataikat kellő módon rendszerezzék? Nincs rá recept, de néhány hatékony módszer segítségével a gyerekkel közösen megvizsgálhatjuk, hogyan tud alkalmazkodni a legjobban (személyiségének) megfelelően, az új feladatok sokaságához. Közelről megfigyelve és elemezve, hogy gyermekeink milyen módszerrel dolgoznak, ajánljunk nekik többé-kevésbé új módszereket, melyek eltérnek az általuk addig használtaktól.

Limfóma - A sokarcú daganatos betegség

2026. szeptember 03.

Egyre nő a betegek száma, ennek ellenére a limfóma még ma is a kevésbé közismert daganatos betegségek közé tartozik, s bár egyes fajtái időben felismerve teljesen meggyógyíthatók, sokszor késik a diagnózis.

Magyarországon évente csaknem 3000 új limfómás beteget fedeznek fel, a fejlett országokban, így nálunk is egyre többen szenvednek a nyirokrendszer sejtjeiből kiinduló daganatos megbetegedésben – hívta fel a figyelmet Dr. Demeter Judit a Semmelweis Egyetem I. számú Belgyógyászati Klinikájának hematológus professzora. A betegszám növekedésének csak az egyik oka a diagnosztika fejlődése, kutatások azt mutatják, hogy az iparosodás velejárói – így például a levegőszennyezés, a vegyszerhasználat – is növelhetik a betegség kialakulásának veszélyét.

Ennek ellenére a limfóma még ma is a kevésbé közismert daganatos betegségek közé tartozik, s bár egyes fajtái időben felismerve teljesen meggyógyíthatók, sokszor késik a diagnózis. A kezdeti panaszok ugyanis sok más problémára is utalhatnak; ilyen tünetek a láz, az erős éjszakai verejtékezés, a látszólag ok nélküli fogyás, a visszatérő fertőzések, de a bőrviszketés is. Az a szerencsésebb eset, mikor kitapintható nyirokmirigy-duzzadás is utal a betegségre, mivel ez megkönnyíti a felismerést – mondta Dr. Demeter Judit.