Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudja, mikor kell többször is vérnyomást mérnie?

Érdekességek2024. március 24.

Fotó: 123rf.com

A magasvérnyomás-betegség minden harmadik felnőttet és minden negyedik elhízott gyermeket érinti Magyarországon. Miért fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése? Hogyan mérjünk otthon vérnyomást? Hányszor, milyen testhelyzetben, milyen eszközzel végezzük? A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.

A vérnyomás rendszeres mérésének kiemelt jelentősége van a magasvérnyomás-betegség felismerésében, kezelésében és ellenőrzésében. Ha nincs panaszunk, akkor évente egyszer ajánlott a vérnyomás mérése, tünetek esetén viszont rögtön ellenőrizni kell azt – javasolja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A professzor hozzáteszi:

a vérnyomás egészséges embereknél is mutat bizonyos mértékű ingadozást, amit érdemes figyelemmel kísérni, de ha valakinek már diagnosztizált magasvérnyomás-betegsége van, akkor ajánlott a rendszeres otthoni vérnyomás-ellenőrzés, és az adatok naplószerű feljegyzése, ami a családorvos számára is fontos információkkal bír.

A vérnyomás mérése során a készülék három számjegyet mutat: az első szám, vagyis a szisztolés érték annak a nyomásnak a mértéke, amely a szív összehúzódásakor mérhető az erekben. A második, úgynevezett diasztolés érték a szív elernyedésekor mérhető nyomásra utal. A harmadik szám a pulzust, vagyis a szív percenkénti összehúzódásainak számát mutatja.

„Vérnyomásméréskor minimum három mérést kell végezni egymást követően a domináns karon, a mérések között egyperces szünetet tartva, eredményként pedig az utolsó két mérés átlagát kell figyelembe venni és felírni. Egészséges, 18-65 év közötti embereknél 120-129 / 70-79 Hgmm, 65 év felett 130-139 / 70-79 számít általános célértéknek. A 140 fölötti szisztolés és a 90 fölötti diasztolés értékeket már kóros vérnyomásnak tekintjük, melynek három fokozata van. A vérnyomásmérőn megjelenő harmadik érték a pulzusszám, melynek értéke 80/perc alatt megfelelő – magyarázza a professzor.


A Semmelweis Egyetem kisfilmje többek között azt is bemutatja, milyen testhelyzetben, mikor, milyen készülékkel, milyen mérési technikát használjunk a pontos vérnyomásmérés érdekében, és mikor forduljunk orvoshoz.

Videó: Bartincki Tamara, Fodor-Nagy Gergely, Gál Bettina, Grőger Nándor, Kovács Eszter, Kucsa Attila, Varga Zétény, Zsemlye Anita – Semmelweis Egyetem

A cikk és a videó egyes részeinek összeállításhoz, valamint a referenciaadatok megadásához a Magyar Hypertonia Társaság vezetősége és weboldala is forrásként szolgált.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Kreatin – A sportvilág legnagyobb félreértett hőse

2025. november 30.

Vizesít. Tönkreteszi a veséket. Szteroid. Nőknek tilos szedni. Biztosan? A kreatin az elmúlt években egyre nagyobb népszerűségre tett szert, többen fogyasztják a sportolásnál, de sokan választják az egészséges napi rutinjuk mellé is. Fogyasztásával kapcsolatban azonban számos tévhit kering, amelyeket a BioTechUSA szakértői és márkanagykövetei, Novák Zalán sportoló és Oczella Eszter 2x BIKINI PRO OLYMPIAN versenyző megvizsgáltak, és összegyűjtötték azt is, hogy mire érdemes figyelni a szedésénél.

Tévhitek és tények

1. A kreatin vízvisszatartást okoz és elvizesíti az izmot

Valóság: A kreatin fokozza az izomsejtekben a vízvisszatartást, így növelve meg az izmok víztartalmát, de ez sejten belüli hidratáció, nem pedig vizesedés. Ez valójában kedvez az izomtömeg növekedésének is.

2. Csak testépítőknek való

Valóság: A kreatin minden robbanékony mozgást igénylő sportban hasznos (pl. futball, sprint, súlyemelés). Ajánlott az aktív életmód mellé, akár napi szinten és a kognitív előnyei miatt idősebbek és ülőmunkát végzők számára is lehet releváns.

Cukorbetegség vagy inzulinrezisztencia? Mikor forduljunk orvoshoz?

2025. november 30.

Sok ember hallotta már a két kifejezést: inzulinrezisztencia és kettes típusú cukorbetegség. Gyakran használjuk őket egymás helyett, pedig orvosilag nagyon is fontos különbség van köztük – olyan különbség, ami akár évekkel, évtizedekkel előzheti meg a bajt. Ha értjük, mi zajlik a testünkben, időben be tudunk avatkozni. És ez nem csak elmélet – sokszor egy vérvétel, egy életmódváltás vagy egy szakemberrel való beszélgetés dönthet arról, hogy a szervezet még visszafordítható állapotban van-e, vagy már elindult a kettes típusú cukorbetegség felé vezető úton.

A kérdésben dr. Mező Izabella, a Mentaház Magánorvosi Központ diabetológus főorvosa van a segítségünkre.

IR

Az inzulinrezisztencia a kettes típusú cukorbetegség „előszobája”. Ilyenkor a szervezet sejtjei már nem reagálnak megfelelően az inzulinra, arra a hormonra, amelyet a hasnyálmirigy termel, és amely a vércukorszint szabályozásáért felelős.

Az inzulin olyan, mint egy kulcs, ami kinyitja a sejtek ajtaját, hogy a glükóz bejuthasson és energiává alakuljon. Ha a sejtek „ellenállóvá” válnak (túl sokáig túl nagy mennyiségben találkoznak az inzulin hormonnal), a kulcs nem működik tökéletesen: a glükóz a vérben marad, miközben a hasnyálmirigy egyre több inzulint próbál termelni, hogy ellensúlyozza a csökkent hatást. Egy darabig ez sikerül is – a vércukorszint látszólag normális marad –, de a háttérben a szervezet már túlórázik, és ezzel hosszú távon kimeríti a saját tartalékait.

Cukorbaj

A kettes típusú cukorbetegség, orvosi nevén diabetes mellitus, akkor alakul ki, amikor ez az egyensúly végleg felborul. A hasnyálmirigy nem tud elég inzulint termelni, vagy az inzulinrezisztencia olyan mértékűvé válik, hogy a vércukorszint tartósan megemelkedik. A tartósan magas vércukor apránként, de biztosan károsítja az ereket, az idegeket, a szemet és a vesét. Ezért hangsúlyozzák az orvosok, hogy a kettes típusú cukorbetegség nemcsak „cukorprobléma”, hanem érrendszeri betegség is, amely az egész szervezetet érinti.

Első ízben adták át a Mindwell „MentalCare Awards” díjait

2025. november 29.

A Mindwell Pszichológiai Központ idén első alkalommal adta át a Mindwell „MentalCare Awards” díjat, amely a mentálhigiénés szakemberek, pszichológusok, segítők elhivatott munkáját ismeri el. A díj alapítója, Dr. Dura Mónika osztotta meg velünk a kezdeményezés mögötti szándékot, a kiválasztás szempontjait és a szakma legégetőbb kihívásait.

„Amikor megalapítottam a Mindwell Pszichológiai Központot, azzal együtt született meg bennem az álom is, hogy egyszer díjat alapítok azoknak, akik a mentális egészséggel foglalkoznak – pszichológusoknak, segítő szakembereknek, szociális munkásoknak –, hogy méltóképpen elismerjük a munkájukat” – mondja Dr. Dura Mónika.

Az ötlet hosszú ideje érlelődött, de a megvalósítás 2025-re lett aktuális. „Azt éreztem, most jött el az idő. Az állami rendszerben dolgozó pszichológusok és szakemberek gyakran szűkös erőforrásokkal, de hatalmas hivatástudattal, csendben és alázattal végzik a munkájukat. Szerettem volna végre reflektorfényt irányítani rájuk, mert ez ritkán történik meg.”

A szakma láthatósága – még mindig hiányos

Bár az elmúlt években javult a mentálhigiénés szakmák megítélése, a társadalmi nyitottság még mindig egyenlőtlen. „A nagyobb városokban, a fiatalabb generációk körében sokkal nagyobb a nyitottság. De vidéken, kisebb településeken ez még mindig nem magától értetődő. Ugyanakkor tíz évvel ezelőtthöz képest hatalmas előrelépés, hogy már egyre több ember keres segítséget.”

Azonban vannak területek, ahol az ellátás súlyos hiányosságokkal küzd: „Gyermekpszichológusból már több van, de gyermekpszichiáterből például nagyon kevés. Különösen nagy a hiány azoknál a gyerekeknél és kamaszoknál, akik komoly pszichés problémákkal élnek.”