Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tudja, mikor kell többször is vérnyomást mérnie?

Érdekességek2024. március 24.

Fotó: 123rf.com

A magasvérnyomás-betegség minden harmadik felnőttet és minden negyedik elhízott gyermeket érinti Magyarországon. Miért fontos a vérnyomás rendszeres ellenőrzése? Hogyan mérjünk otthon vérnyomást? Hányszor, milyen testhelyzetben, milyen eszközzel végezzük? A Semmelweis Egyetem oktatóvideója ehhez nyújt segítséget.

A vérnyomás rendszeres mérésének kiemelt jelentősége van a magasvérnyomás-betegség felismerésében, kezelésében és ellenőrzésében. Ha nincs panaszunk, akkor évente egyszer ajánlott a vérnyomás mérése, tünetek esetén viszont rögtön ellenőrizni kell azt – javasolja dr. Torzsa Péter, a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszékének vezetője.

A professzor hozzáteszi:

a vérnyomás egészséges embereknél is mutat bizonyos mértékű ingadozást, amit érdemes figyelemmel kísérni, de ha valakinek már diagnosztizált magasvérnyomás-betegsége van, akkor ajánlott a rendszeres otthoni vérnyomás-ellenőrzés, és az adatok naplószerű feljegyzése, ami a családorvos számára is fontos információkkal bír.

A vérnyomás mérése során a készülék három számjegyet mutat: az első szám, vagyis a szisztolés érték annak a nyomásnak a mértéke, amely a szív összehúzódásakor mérhető az erekben. A második, úgynevezett diasztolés érték a szív elernyedésekor mérhető nyomásra utal. A harmadik szám a pulzust, vagyis a szív percenkénti összehúzódásainak számát mutatja.

„Vérnyomásméréskor minimum három mérést kell végezni egymást követően a domináns karon, a mérések között egyperces szünetet tartva, eredményként pedig az utolsó két mérés átlagát kell figyelembe venni és felírni. Egészséges, 18-65 év közötti embereknél 120-129 / 70-79 Hgmm, 65 év felett 130-139 / 70-79 számít általános célértéknek. A 140 fölötti szisztolés és a 90 fölötti diasztolés értékeket már kóros vérnyomásnak tekintjük, melynek három fokozata van. A vérnyomásmérőn megjelenő harmadik érték a pulzusszám, melynek értéke 80/perc alatt megfelelő – magyarázza a professzor.


A Semmelweis Egyetem kisfilmje többek között azt is bemutatja, milyen testhelyzetben, mikor, milyen készülékkel, milyen mérési technikát használjunk a pontos vérnyomásmérés érdekében, és mikor forduljunk orvoshoz.

Videó: Bartincki Tamara, Fodor-Nagy Gergely, Gál Bettina, Grőger Nándor, Kovács Eszter, Kucsa Attila, Varga Zétény, Zsemlye Anita – Semmelweis Egyetem

A cikk és a videó egyes részeinek összeállításhoz, valamint a referenciaadatok megadásához a Magyar Hypertonia Társaság vezetősége és weboldala is forrásként szolgált.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hirtelen eszméletvesztés - nem biztos, hogy a meleg okozza

2026. február 27.

Biztosan sokan érezték már, hogy mindjárt elájulnak, ha valami miatt túl sokáig kellett állniuk a napon. Sokszor ilyen nyilvánvaló okok állnak a jelenség mögött, azonban dr. Sztancsik Ilona, a Kardioközpont kardiológusa, aneszteziológus, intenzív terapeuta szerint az eszméletvesztés akár szívprobléma tünete is lehet. 

Előjelek és teendők

Ha hirtelen akadályozottá válik a fej felé tartó véráramlás, és az agyban egy több mint 8 másodpercig tartó vérellátási zavar jelentkezik, rövid ideig elveszíthetjük az eszméletünket, vagyis elájulhatunk. A vérnyomásnak kb. 50 Hgmm alá kell csökkennie ahhoz, hogy az agyi vérkeringést befolyásolja. A kezdeti tünetek már 2-3 másodpercig tartó vérellátási zavar után jelentkezhetnek, ilyenkor elgyengülünk, ásítozunk, szédülünk, bőrünk nyirkos, hidegverejtékes, sápadt. 
Ha az ájult személy vízszintes helyzetben van, fordítsuk oldalra a fejét. Ha ül, nyomjuk a fejét a térdei közé, így könnyebben áramolhat az agyba a vér. Ne itassunk, etessünk vele semmit, csak ha már teljesen magához tért. Amennyiben más tüneteket is tapasztalunk, vagy nem tér magához, hívjunk orvost! Ha az ájulás többször is megismétlődik, mindenképpen javasolt a kivizsgálás.

A veterán generáció kihívásai

2026. február 26.

A „generációs bumm” minden munkahelyen megjelenhet, akár együtt dolgozásról, együtt gondolkodásról, vagy – mint a gyógyszertárban – a különböző generációk kiszolgálásáról van szó. Más a nyelvezet, az élethelyzet és a motiváció. Mindegyik félnek törekednie kell a különbségek megértésére és a kommunikációs hidak felépítésére.

Az idő múlásával az ember nemcsak évekkel gazdagodik, hanem történetekkel, tapasztalatokkal is. Mindeközben másfajta nehézségek jelennek meg mind az egészséget illetően, mind pedig az öngondoskodás terén.
Az ön generációja különleges. Olyan időket élt meg, amikor a becsület, a kitartás és a szorgalom nemcsak üres szavak voltak, hanem a mindennapi élet meghatározói. Pontosan tudja, hogy mit jelent egy küzdelmes időszakban helytállni, másokról gondoskodni, észrevétlenül is erőt adni.
Ez a belső tartás az, amiért kiváltképp megilleti a tisztelet, miközben legalább annyira fontos az is, hogy méltósággal élhesse a szépkorúak életét.

Csonttörés után…

2026. február 26.

A végtagtörések rehabilitációja nem elhanyagolandó, számos esetben visszamaradhat valamilyen fokú mozgáskorlátozottság, amelyet minél előbb kezelés alá kell vetni.

Ezeket érdemes szem előtt tartani


Az esetek súlyosságát meghatározza a törés, sérülés típusa és a korosztály.
Balesetek által bekövetkezett csonttörés alatt megsérülnek a lágy részek, inak, szalagok, izomcsoportok, erek és idegek.
A csonttörés alkalmával a csontot környező lágy részekben megszakad a keringés. Az összeillesztés után ismét megindul.
Az összeforradás után a keringést fel kell gyorsítani, ennek releváns kelléke a mozgás/mozgatás, vagyis szükségszerű a sérült testrész terhelése.
A terhelés csakis fokozatos lehet, amit fájdalom kísér. A beteget szükséges rávezetnünk arra, hogy miként terhelheti és kezelheti a fájós testrészt biztonságosan. Mi gyógymasszőrök, a beteggel együttműködve indítjuk el a rehabilitációt, az első pár alkalommal kezdetben bottal, mankóval képesek csak járni a betegek, miután csökkentettük az izmokban, csontokban lévő gyengeséget, később el is hagyhatók a segédeszközök.


A további leépülés megakadályozása

A forradás által bekövetkezett izom-, szalagtömörödés, megrövidülés akadályozottá teheti a végtag teljes körű felépülését, használatát. Ilyenkor a sérült nehezebben képes mozgatni a végtagját. Előfordul, hogy a kimerültségből és fáradtságból fakadóan idegi fájdalom keletkezik.




A mozgáskorlátozottság megakadályozza a beteg egészséges felépülését, mivel a test teljes egészére kihat.




Ha valaki felkartörést szenved, annak utósérülése a vállak, háti és nyaki szakasz izomrendszerének a kötöttsége, csomósodása, és idegfájdalma. Mindez hosszú távon komoly problémákhoz vezethet, ilyen a gerincferdülés, a befagyott váll és időszakonkénti elviselhetetlen fájdalom. A beteg könnyen beleesik abba a hibába, hogy kíméli a sérült végtagot, fél használni a mindennapok tevékenységénél, emiatt antalgiás (kímélő) testtartást vesz fel.