Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tuberkulózis világnap - március 24.

Érdekességek2017. március 24.

Miért teremtette meg az Egészségügyi Világszervezet a Tuberkulózis Világnapját?


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tíz éve nyilvánította a tuberkulózist világméretű fenyegetésnek – ez az első betegség a WHO történetében, amelyiket ezzel a meghatározással jelöltek meg. A járványügyi előrejelzések szerint a XXI. század első két évtizedében 200 millió ember betegszik meg és 35 millió hal meg tuberkulózisban.


Milyen gyakori a tbc? – Járványügyi helyzet

A fenyegetés elsősorban a harmadik világban élő embereket érinti - főként Afrikában és Dél-kelet Ázsiában, ahol a lakosság jelentős része HIV-vel is fertőzött –, de a tuberkulózis Európában, így hazánkban sem tekinthető megoldott problémának.
Magyarországon a tuberkulózisban megbetegedettek száma a XX. század közepe óta folyamatosan csökken – az 1990-1995. közötti időszak kivételével, amikor átmeneti emelkedés volt tapasztalható. Bár még egyik évben sem volt olyan kevés az új tébécés beteg, mint az elmúlt, 2005. évben, a 100.000 lakosból 20 megbetegedés még mindig jóval több, mint Nyugat-Európában. Kedvező adat, hogy a gyermekek között évtizedek óta alig van tuberkulózis, ez főként az újszülöttek teljes körű BCG oltásának köszönhető. Kedvezőtlen viszont, hogy a munkaképes korú (40-59 éves) férfiak között van a legtöbb beteg.


A legfontosabb a tbc megelőzése és korai felismerése

A tuberkulózis további sikeres visszaszorításának kulcskérdése a betegség felismerése és eredményes gyógyítása. A korábbi évtizedekben a kötelező tüdőszűréssel fedeztük fel a legtöbb beteget. Mára ennek a jelentősége mérséklődött, de a szűrés nem vált fölöslegessé, és még mindig ez a legkoraibb és legbiztonságosabb módszer a betegek felkutatására.
Ugyanakkor tudatosítani kell az emberekben, hogy bizonyos tünetek esetén – ilyen a tartós köhögés, a hőemelkedés, hátfájás, éjszakai izzadás, vérköpés – haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mert ezek tébécés megbetegedést jelezhetnek. Ha késik a betegség felismerése, az nem csak a betegre, hanem családtagjaira, környezetére is veszélyt jelent. Ezekben az esetekben az orvosnak gondolnia kell tbc lehetőségére, és annak kiderítésére vizsgálatokat kell végeznie.


A hatékony kezelést ingyenesen biztosítja az állam mindenkinek, de tudnunk kell vele élni

A tuberkulózis gyógyítására hatásos gyógyszerek állnak a rendelkezésünkre, és azok korlátozás nélkül, ingyen hozzáférhetők. A kezelés teljes gyógyulást eredményez, ha a beteg kellő ideig rendszeresen beveszi a számára rendelt gyógyszereket. Mivel ezeket több hónapig kell szedni, gyakran előfordul, hogy a beteg – különösen, ha panaszai közben megszűntek – a teljes gyógyulás előtt félbeszakítja a kezelést. Ez a betegség kiújulását okozhatja, és ilyenkor az alkalmazott gyógyszerek gyakran hatástalanná válnak. Ennek a veszedelmes állapotnak a megelőzésére a szakemberek világszerte az ún. „ellenőrzött kezelést” tartják szükségesnek: a beteg minden alkalommal orvosi rendelőben (tüdőgondozó, háziorvos), egészségügyi dolgozó jelenlétében, annak ellenőrzése mellett veszi be gyógyszereit. Ez nem bizalmatlanság, hanem a gyógyítás biztonságát, a beteg és családtagjai érdekét szolgáló módszer. Az ellenőrzött kezelés világszerte sok tízezer beteget segített hozzá egészségének helyreállításához, akadályozta meg a fertőzés terjedését.

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet az egykori Erzsébet királyné Szanatórium helyén működik, melyet 1901 novemberében nyitottak meg a budai hegyvidék gondosan kiválasztott, ideális természeti adottságú lejtőjén, a Pozsonyi hegy és Budakeszi község között. Napjainkban 669 ágyon elsősorban tüdőbetegek ellátása folyik. Intézetünk tüdőgyógyászati szakkórház, e minőségében irányadó országos intézet, valamint járóbetegeket is ellátó poliklinika.

Küldetésünk lényege a szakmai igényesség mellett a szanatóriumi hagyomány: a gondos ápolás és a betegeinkkel való személyes szolidaritás megőrzése. Országos intézeti feladatunkból eredően irányítjuk az egész országban a tüdőbetegségek elleni küzdelmet, kidolgozzuk nemcsak a gyógyítás, hanem a megelőzés, a korai felfedezés legalkalmasabb módszereit is. Mindnyájan arra törekszünk, hogy a betegek érdekeit szolgáljuk kellő megértéssel és tapintattal.


forrás: mcd.hu
hírek, aktualitások

Jó alvás, jó életminőség

2026. március 07.

A megfelelő minőségű és mennyiségű alvásnak komoly hatása van az egészségi állapotra

Az alváshiány népegészségügyi probléma, mert nagy populációt érint, és szoros összefüggést mutat bizonyos krónikus megbetegedésekkel (pl. szív- és érrendszeri megbetegedések, cukorbetegség, daganatok), továbbá, nem is gondolnánk, hogy az állandó éjszakázás, a kevés alvás a túlsúly kialakulását is eredményezheti. És akkor még nem beszéltünk a váltott műszakban dolgozók alvásproblémájáról, vagy a távoli országokba utazás jetleghatásáról.

Becslések szerint a teljes népesség közel egyharmada szenved alvászavarban, amit a stresszes életvitel, a cirkadiánritmus (biológiai óra) diszfunkciója, valamint a társadalom progresszív öregedése okoz.

Normális alvásidő A normális átlag alvásidő 7,5-8,5 óra naponta. Ebbe a folyamatos alvásba belefér néhány mikroébredés , de vizsgálatok szerint a folyamatosan túl kevés (5 óra alatti ), sőt a túl sok (10 óra feletti ) alvás is káros.

Ritka Betegségek

2026. március 06.

Óriási lehetőség az érintett betegek számára, ha egy eddig gyógyíthatatlan ritka betegségnek végre megjelenik reménybeli terápiája. Különösen igaz ez, ha olyan kisgyerekekről van szó, akik egy folyamatosan romló betegséggel élnek. A lehetőség kihasználásához elengedhetetlen, hogy e gyermekek hozzájuthassanak a számukra létfontosságú terápiához.

Azt tekintjük ritka betegségnek, ami kétezer közül legfeljebb egy embert érint. Magyarországon közel 800 ezer ember él ritka betegséggel, a betegek 50-75 %-a gyermek, és többségük számára még ma sem érhető el oki terápia. A betegek 94%-a jelenleg nem gyógyítható véglegesen, így minden új, egy betegség okára ható terápiás lehetőség nagy előrelépést jelent.

A Duchenne-féle izomdisztrófia egy eddig gyógyíthatatlan, ritka betegség. Az érintettek izmai folyamatosan gyengülnek, tíz éves kor körül járóképességüket is elvesztik. Hosszú évek gyógyíthatatlansági tudata után az elmúlt hónapokban reményteli terápiák jelentek meg, amelyek lassíthatják, megállíthatják a gyerekek izmainak leépülését.

Elbutulunk, ha nem pihenünk eleget?

2026. március 06.

A mentális tréning és az alvásrutin rendezése képes visszafordítani a folyamatot

Az alvás több mint egy jól megérdemelt pihenés a nap végén, hiszen az intelligencia fenntartásának egyik legfontosabb eszköze is. A modern társadalomban felnőttek és gyerekek tömegei küzdenek kialvatlansággal, ezáltal nem csupán fáradtak, hanem mérhetően csökkennek a kognitív képességek is. Az Agykutatás Hete alkalmából a szakértő arra figyelmeztet, hogy az alvásminőség jelentősen befolyásolja a szellemi teljesítményt, a megfelelő agytréning ugyanakkor nemcsak napközben tesz okosabbá, hanem előkészíti a terepet a minőségi pihenéshez is.

„Az alvás nemcsak pihenés, hanem szertartás is” – írja Márai Sándor a Füves könyvben. Márai szerint az alvás a legnagyobb orvosság, amely segít abban, hogy az ember ne veszítse el a kapcsolatot a saját belső valóságával és a világmindenséggel. 

A köztudatban az alvás még mindig passzív állapotként él, pedig a neurológia tudománya szerint ilyenkor zajlik az agy legintenzívebb rendszerező munkája. Ezzel szemben a tartós alvásmegvonás drasztikusan rontja a végrehajtó funkciókat, az éberséget és a döntéshozatali képességet, ami mérhető visszaesést okoz az egyén aktuális intelligencia-teszt eredményeiben is.