Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tuberkulózis világnap - március 24.

Érdekességek2017. március 24.

Miért teremtette meg az Egészségügyi Világszervezet a Tuberkulózis Világnapját?


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tíz éve nyilvánította a tuberkulózist világméretű fenyegetésnek – ez az első betegség a WHO történetében, amelyiket ezzel a meghatározással jelöltek meg. A járványügyi előrejelzések szerint a XXI. század első két évtizedében 200 millió ember betegszik meg és 35 millió hal meg tuberkulózisban.


Milyen gyakori a tbc? – Járványügyi helyzet

A fenyegetés elsősorban a harmadik világban élő embereket érinti - főként Afrikában és Dél-kelet Ázsiában, ahol a lakosság jelentős része HIV-vel is fertőzött –, de a tuberkulózis Európában, így hazánkban sem tekinthető megoldott problémának.
Magyarországon a tuberkulózisban megbetegedettek száma a XX. század közepe óta folyamatosan csökken – az 1990-1995. közötti időszak kivételével, amikor átmeneti emelkedés volt tapasztalható. Bár még egyik évben sem volt olyan kevés az új tébécés beteg, mint az elmúlt, 2005. évben, a 100.000 lakosból 20 megbetegedés még mindig jóval több, mint Nyugat-Európában. Kedvező adat, hogy a gyermekek között évtizedek óta alig van tuberkulózis, ez főként az újszülöttek teljes körű BCG oltásának köszönhető. Kedvezőtlen viszont, hogy a munkaképes korú (40-59 éves) férfiak között van a legtöbb beteg.


A legfontosabb a tbc megelőzése és korai felismerése

A tuberkulózis további sikeres visszaszorításának kulcskérdése a betegség felismerése és eredményes gyógyítása. A korábbi évtizedekben a kötelező tüdőszűréssel fedeztük fel a legtöbb beteget. Mára ennek a jelentősége mérséklődött, de a szűrés nem vált fölöslegessé, és még mindig ez a legkoraibb és legbiztonságosabb módszer a betegek felkutatására.
Ugyanakkor tudatosítani kell az emberekben, hogy bizonyos tünetek esetén – ilyen a tartós köhögés, a hőemelkedés, hátfájás, éjszakai izzadás, vérköpés – haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mert ezek tébécés megbetegedést jelezhetnek. Ha késik a betegség felismerése, az nem csak a betegre, hanem családtagjaira, környezetére is veszélyt jelent. Ezekben az esetekben az orvosnak gondolnia kell tbc lehetőségére, és annak kiderítésére vizsgálatokat kell végeznie.


A hatékony kezelést ingyenesen biztosítja az állam mindenkinek, de tudnunk kell vele élni

A tuberkulózis gyógyítására hatásos gyógyszerek állnak a rendelkezésünkre, és azok korlátozás nélkül, ingyen hozzáférhetők. A kezelés teljes gyógyulást eredményez, ha a beteg kellő ideig rendszeresen beveszi a számára rendelt gyógyszereket. Mivel ezeket több hónapig kell szedni, gyakran előfordul, hogy a beteg – különösen, ha panaszai közben megszűntek – a teljes gyógyulás előtt félbeszakítja a kezelést. Ez a betegség kiújulását okozhatja, és ilyenkor az alkalmazott gyógyszerek gyakran hatástalanná válnak. Ennek a veszedelmes állapotnak a megelőzésére a szakemberek világszerte az ún. „ellenőrzött kezelést” tartják szükségesnek: a beteg minden alkalommal orvosi rendelőben (tüdőgondozó, háziorvos), egészségügyi dolgozó jelenlétében, annak ellenőrzése mellett veszi be gyógyszereit. Ez nem bizalmatlanság, hanem a gyógyítás biztonságát, a beteg és családtagjai érdekét szolgáló módszer. Az ellenőrzött kezelés világszerte sok tízezer beteget segített hozzá egészségének helyreállításához, akadályozta meg a fertőzés terjedését.

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet az egykori Erzsébet királyné Szanatórium helyén működik, melyet 1901 novemberében nyitottak meg a budai hegyvidék gondosan kiválasztott, ideális természeti adottságú lejtőjén, a Pozsonyi hegy és Budakeszi község között. Napjainkban 669 ágyon elsősorban tüdőbetegek ellátása folyik. Intézetünk tüdőgyógyászati szakkórház, e minőségében irányadó országos intézet, valamint járóbetegeket is ellátó poliklinika.

Küldetésünk lényege a szakmai igényesség mellett a szanatóriumi hagyomány: a gondos ápolás és a betegeinkkel való személyes szolidaritás megőrzése. Országos intézeti feladatunkból eredően irányítjuk az egész országban a tüdőbetegségek elleni küzdelmet, kidolgozzuk nemcsak a gyógyítás, hanem a megelőzés, a korai felfedezés legalkalmasabb módszereit is. Mindnyájan arra törekszünk, hogy a betegek érdekeit szolgáljuk kellő megértéssel és tapintattal.


forrás: mcd.hu
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.