Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tuberkulózis világnap - március 24.

Érdekességek2017. március 24.

Miért teremtette meg az Egészségügyi Világszervezet a Tuberkulózis Világnapját?


Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tíz éve nyilvánította a tuberkulózist világméretű fenyegetésnek – ez az első betegség a WHO történetében, amelyiket ezzel a meghatározással jelöltek meg. A járványügyi előrejelzések szerint a XXI. század első két évtizedében 200 millió ember betegszik meg és 35 millió hal meg tuberkulózisban.


Milyen gyakori a tbc? – Járványügyi helyzet

A fenyegetés elsősorban a harmadik világban élő embereket érinti - főként Afrikában és Dél-kelet Ázsiában, ahol a lakosság jelentős része HIV-vel is fertőzött –, de a tuberkulózis Európában, így hazánkban sem tekinthető megoldott problémának.
Magyarországon a tuberkulózisban megbetegedettek száma a XX. század közepe óta folyamatosan csökken – az 1990-1995. közötti időszak kivételével, amikor átmeneti emelkedés volt tapasztalható. Bár még egyik évben sem volt olyan kevés az új tébécés beteg, mint az elmúlt, 2005. évben, a 100.000 lakosból 20 megbetegedés még mindig jóval több, mint Nyugat-Európában. Kedvező adat, hogy a gyermekek között évtizedek óta alig van tuberkulózis, ez főként az újszülöttek teljes körű BCG oltásának köszönhető. Kedvezőtlen viszont, hogy a munkaképes korú (40-59 éves) férfiak között van a legtöbb beteg.


A legfontosabb a tbc megelőzése és korai felismerése

A tuberkulózis további sikeres visszaszorításának kulcskérdése a betegség felismerése és eredményes gyógyítása. A korábbi évtizedekben a kötelező tüdőszűréssel fedeztük fel a legtöbb beteget. Mára ennek a jelentősége mérséklődött, de a szűrés nem vált fölöslegessé, és még mindig ez a legkoraibb és legbiztonságosabb módszer a betegek felkutatására.
Ugyanakkor tudatosítani kell az emberekben, hogy bizonyos tünetek esetén – ilyen a tartós köhögés, a hőemelkedés, hátfájás, éjszakai izzadás, vérköpés – haladéktalanul orvoshoz kell fordulni, mert ezek tébécés megbetegedést jelezhetnek. Ha késik a betegség felismerése, az nem csak a betegre, hanem családtagjaira, környezetére is veszélyt jelent. Ezekben az esetekben az orvosnak gondolnia kell tbc lehetőségére, és annak kiderítésére vizsgálatokat kell végeznie.


A hatékony kezelést ingyenesen biztosítja az állam mindenkinek, de tudnunk kell vele élni

A tuberkulózis gyógyítására hatásos gyógyszerek állnak a rendelkezésünkre, és azok korlátozás nélkül, ingyen hozzáférhetők. A kezelés teljes gyógyulást eredményez, ha a beteg kellő ideig rendszeresen beveszi a számára rendelt gyógyszereket. Mivel ezeket több hónapig kell szedni, gyakran előfordul, hogy a beteg – különösen, ha panaszai közben megszűntek – a teljes gyógyulás előtt félbeszakítja a kezelést. Ez a betegség kiújulását okozhatja, és ilyenkor az alkalmazott gyógyszerek gyakran hatástalanná válnak. Ennek a veszedelmes állapotnak a megelőzésére a szakemberek világszerte az ún. „ellenőrzött kezelést” tartják szükségesnek: a beteg minden alkalommal orvosi rendelőben (tüdőgondozó, háziorvos), egészségügyi dolgozó jelenlétében, annak ellenőrzése mellett veszi be gyógyszereit. Ez nem bizalmatlanság, hanem a gyógyítás biztonságát, a beteg és családtagjai érdekét szolgáló módszer. Az ellenőrzött kezelés világszerte sok tízezer beteget segített hozzá egészségének helyreállításához, akadályozta meg a fertőzés terjedését.

Az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet az egykori Erzsébet királyné Szanatórium helyén működik, melyet 1901 novemberében nyitottak meg a budai hegyvidék gondosan kiválasztott, ideális természeti adottságú lejtőjén, a Pozsonyi hegy és Budakeszi község között. Napjainkban 669 ágyon elsősorban tüdőbetegek ellátása folyik. Intézetünk tüdőgyógyászati szakkórház, e minőségében irányadó országos intézet, valamint járóbetegeket is ellátó poliklinika.

Küldetésünk lényege a szakmai igényesség mellett a szanatóriumi hagyomány: a gondos ápolás és a betegeinkkel való személyes szolidaritás megőrzése. Országos intézeti feladatunkból eredően irányítjuk az egész országban a tüdőbetegségek elleni küzdelmet, kidolgozzuk nemcsak a gyógyítás, hanem a megelőzés, a korai felfedezés legalkalmasabb módszereit is. Mindnyájan arra törekszünk, hogy a betegek érdekeit szolgáljuk kellő megértéssel és tapintattal.


forrás: mcd.hu
hírek, aktualitások

Így figyeljünk gyermekünk digitális egészségére

2026. január 04.

Dübörög az új tanév, a diákok ismét jóval több időt töltenek képernyők előtt. Az online házi feladatok, digitális tananyagok és tanulási platformok ma már a mindennapi oktatás részét képezik, ám a túl sok monitoridő komoly terhet róhat a szemre, a gerincre és az alvásminőségre is negatív hatást gyakorolhat. Megfelelő eszközök kiválasztásával, ergonomikus környezet kialakításával és néhány egyszerű szokás bevezetésével azonban sokat tehetünk gyermekeink egészségének védelméért. Az LG szakértői ehhez adnak most gyakorlati tanácsokat, hogy a digitális tanulás problémamentesen támogassa a fejlődést.

A képernyővel szemben ülve eltöltött hosszú órák többféle problémát is okozhatnak. A káros kékfény irritálhatja a szemet, koncentrációs problémákat, fáradékonyságot és fejfájást okozhat, ráadásul csökkenti az alvás-ébrenlét szabályozásáért felelős melatonin hormon szintjét, ami az alvásminőség romlásához vezethet. A nem megfelelő testtartás ugyancsak nem várt problémákat okozhat: a számítógépek előtti görnyedéssel beszűkül a mellkas, elégtelen lesz a légzés, és a belső szerveink is összenyomódhatnak.

A gyermekek digitális jólléte közös felelősségünk

2026. január 03.

Mobil, tablet, okoseszköz – ma már nem különlegesség, hanem a mindennapok része. Sorban állás közben előkerül a telefon, este videó indul a mese helyett, az óvodás pedig hamarabb „swipe-ol”, mint ahogy megtanulna órát olvasni. De hibáztathatjuk ezért a szülőket? Aligha. A digitális nevelés dilemmáihoz ma sincs kéznél egységes, életszerű útmutató – miközben éppen az első években dől el, hogyan találkozik a 0–9 éves korosztály a képernyőkkel, és milyen szokások vésődnek be hosszú időre.

A digitális gyermekkor nem a jövő – már itt van, és mi alakítjuk

A 0–9 éves korosztály digitális jólléte ma már nem mellékes kérdés. A hazai hétköznapok valósága az, hogy tízéves kor körül a gyerekek jelentős része saját okostelefonnal rendelkezik, így a digitális szokások alapjai már óvodáskorban, sőt gyakran bölcsődéskorban kialakulnak. A túl korai vagy kontrollálatlan képernyőhasználat terhelheti a figyelmet, az önszabályozást, az alvást és a társas készségek fejlődését; ugyanakkor megfelelő keretek között a technológia lehet ablak a világra, a közös felfedezés és tanulás terepe. A kérdés nem az, hogy legyen-e képernyő, hanem az, hogy mikor, mire és hogyan használjuk.

Amikor a képernyő „nevel” – láthatatlan következmények a legkisebbeknél

A kisgyermekek nem önálló felhasználók: az online térrel a felnőttek döntésein keresztül találkoznak. A háttérben futó televízió, a „technoferencia” – amikor a felnőtt figyelmét elszívja a saját mobilja –, vagy a „nyugtató képernyő” gyors megoldásai ismerős helyzetek. Mindez észrevétlenül írhatja át a mindennapokat: a beszélgetés és a szemkontaktus kevesebb, a közös játék rövidebb, az esti elalvás nehezebb, a mozgásos élmények pedig kiszorulnak. A kockázatok ebben az életkorban gyökeresen eltérnek a kamaszokétól; itt a fejlődési alapok védelme a tét.

Hogyan védekezzünk az influenza ellen?

2026. január 03.

A Budai Egészségközpont szakorvosaitól olyan személyre szabott megoldásokat kaphatunk, amelyek több szinten is védelmet nyújtanak az influenza és a légúti megbetegedések ellen:

Védőoltások beadása és időzítése

A szakemberek segítenek megtalálni az ideális időpontot az influenza és más légúti megbetegedések elleni védőoltások beadására. Az oltás ugyan nem garantál 100 százalékos védelmet, de jelentősen csökkenti a súlyos szövődmények kockázatát. Az oltóanyag kiválasztásánál az orvosok figyelembe veszik az aktuálisan keringő vírustörzseket is.

D-vitamin-szint mérése és pótlása

Laboratóriumi vérvizsgálattal pontosan meghatározható, szükségünk van-e D-vitamin-pótlásra és ha igen, milyen mértékben. A mérés eredménye alapján az orvos személyre szabott dózist javasol, elkerülendő a túladagolást, amely ugyanúgy káros lehet, mint a hiány.