2025. július 20.
Fontos tanácsok és tévhitek
A nyári meleg mindenki számára kihívást jelenthet, azonban a cukorbetegek és inzulinrezisztenciában (IR) szenvedők számára különösen komoly kockázatokat rejthet. Magyarországon több mint egymillió ember érintett cukorbetegségben, és még többen élnek inzulinrezisztenciával. Nyáron a hőmérséklet-emelkedés miatt fokozott figyelemre van szükségük, hiszen a magas vércukorszint és a kiszáradás veszélye jelentősen megnőhet – hívja fel a figyelmet a Budai Egészségközpont szakembere a cukorbetegek világnapja alkalmából.
Rejtett veszélyek a hőségben
A nyári hónapokban a cukorbetegek könnyebben kiszáradhatnak, mivel a magas vércukorszint fokozza a vizeletürítést. Ha a betegség szövődményeként már kialakult ér- vagy idegkárosodás, akkor a verejtékmirigyek sem működnek megfelelően, így könnyen hőgutát kaphatnak.
„Nyáron gyakran észrevétlen maradhatnak a kiszáradás korai tünetei – például a szomjúságérzet, fejfájás, sötétsárga és kevés vizelet, szédülés, fáradékonyság, étvágytalanság –, ezért cukorbetegek esetében még tudatosabban kell odafigyelni a folyadékbevitelre, különösen, ha idősek” – figyelmeztet dr. Borús Hajnal, a Budai Egészségközpont diabetológus, belgyógyász, endokrinológus szakorvosa.
A nagy meleg az inzulinrezisztensekre is veszélyt jelenthet, mivel stresszreakciót okoz a szervezetben, ami kortizol- és adrenalinfelszabadulással járhat, ez pedig megemeli a vércukorszintet és növeli az inzulinrezisztenciát. Melegben aludni sem tudunk olyan jól, ami szintén rontja az inzulinrezisztenciát.
A betegségben érintettek közül kiemelt figyelmet kell szánni a gyerekeknek és kismamáknak. Gyermekek esetében fokozott figyelmet kell fordítani a folyadékpótlásra, nyári táborokban pedig szükséges a megfelelő orvosi dokumentáció inzulinadagokkal, étkezési utasításokkal, és egy olyan felelős személy jelenléte, aki érti az 1-es típusú cukorbetegség kezelését, mivel ezzel szokott probléma lenni. Kismamáknál kiemelten fontos a folyamatos vércukorszint-monitorozás, hiszen a magzat egészségére is hatással lehet a vércukorszint jelentős ingadozása.
2025. július 20.
A legmegbízhatóbb jelzés nem a szomjúság, hanem a vizeletürítés. A vesék óránként maximum 1 liter vizet képesek feldolgozni, ezért a legjobb stratégia a folyamatos, egyenletes folyadékbevitel. Napi 8–10 pohár, azaz óránként kb. 2,5 deci víz tökéletesen támogatja a szervezetet, amivel a bőrünknek, a közérzetünknek, sőt a teljesítőképességünknek is jót teszünk! Ha napi 7–8 alkalommal van vizeleted, és annak színe sohasem sötét sárga, akkor jó úton jársz! Ha nem, ideje még egy pohár vízzel többet inni.
Külön odafigyelést igényelnek
A gyerekek és az idősek! A kisebbekben még nem tudatosul a vízfogyasztás fontossága, ezért a folyadékbevitelükre a felnőtteknek kell figyelnie. Gyakran úgy belemerülnek a játékba, hogy még a szomjúságot sem érzik. Ráadásul a kicsik testének víztartalma magasabb, mint a felnőtteké. Az időseknek pedig az életkor előre haladtával romlik a szomjúságérzete, ezért nem érzékelik, hogy inniuk kéne. Többségük nehezen mozog, ezért kétszer is meggondolják, kimenjenek-e egy pohár vízért, vagy éppen azért nem isznak, hogy ne kelljen a mosdóba járniuk. Illetve sokan élnek olyan krónikus betegséggel, vagy szednek olyan gyógyszereket, amelyek hatással vannak testük folyadékegyensúlyára. Már azzal is sokat segítünk, ha mindig kezük ügyébe teszünk egy pohár innivalót: cukormentes teát, vizet, limonádét, és ügyelünk arra is, hogy napi rendszerességgel egyenek magas víztartalmú fogásokat, például levest.
A másik terület, amikor fokozottan figyelni kell a folyadékpótlásra, ha a szervezet valami miatt túlzott mennyiségben veszít folyadékot. Itt nem csak a kánikula miatti izzadásra kell gondolni, hanem a nyáron gyakori lázas, hányással, hasmenéssel járó betegségekre is. Ilyenkor ezt a nagyobb folyadékveszteséget is vissza kell pótolni, hogy elkerüljük a súlyosabb, kiszáradásos állapotot, ami már kórházi ellátást igényel.
2025. július 19.
Aminosav-összetétel: Az állati fehérjék – például a hús, tejtermékek és tojás – általában „teljes fehérjéknek” számítanak, mert természetes formájukban tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat az emberi szervezet számára. A növényi fehérjék – például hüvelyesek, gabonák, magvak – viszont gyakran valamely esszenciális aminosavban (például metioninban vagy lizinben) alacsonyabb mennyiséget tartalmaznak, így többféle növényi fehérje kombinációja lehet szükséges a teljes aminosav-profil biztosításához.
Felszívódás és biológiai érték: Az állati fehérjék biológiai értéke általában magasabb, vagyis hatékonyabban hasznosulnak a szervezetben. A növényi fehérjék emésztése néha hátráltatott lehet a rostok és bizonyos antinutriensek miatt, amelyek csökkenthetik az emészthetőséget. Az antinutriensek olyan természetes növényi vegyületek, amelyek bizonyos tápanyagok (például ásványi anyagok vagy fehérjék) felszívódását csökkenthetik, negatívan befolyásolhatják. Ilyenek például a fitinsav (teljes kiőrlésű gabonákban), a lektinek (babfélékben), az oxalátok (spenótban) és a tanninok (teában, kakaóban). Viszont megfelelő előkezeléssel (főzés, áztatás, fermentálás) hatásuk csökkenthető.
További tápanyagok és egészségügyi hatások: Az állati eredetű élelmiszerek gyakran tartalmaznak olyan mikrotápanyagokat, mint a vas, B12-vitamin, cink, amelyek fontosak, de magas telített zsírsav-tartalmuk miatt bizonyos egészségügyi kockázatokat is hordozhatnak. A növényi források esetében a fehérjék mellett magas a rost-, vitamin- és antioxidáns-tartalom szól.
A 6. héten tovább terjedt az influenza az országban, azonban a megbetegedések számának emelkedése mérsékeltebb volt, mint az előző héten - derül ki az Emberi Erőforrások Minisztériumának kórházhigiénés és járványügyi felügyeleti főosztályának legfrissebb, szerdán közzétett jelentéséből.
