Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Több mint száz génhez köti az autizmust

Érdekességek2022. február 18.

Fotó: 123rf.com

Több mint száz gén játszhat szerepet az autizmus spektrumzavar (ASD) kialakulásában – állapította meg a témához köthető eddigi legnagyobb génkutatás.

A vizsgálatban a világ több mint 50 kutatóintézete vett részt. Pontosan 102 gént azonosítottak, amely az ASD-hez kapcsolható, ezek között van néhány tucatnyi olyan, amelyeket eddig nem ismertek – írja a medicalexpress.com tudományos-ismeretterjesztő portál.    

A gének közül néhány az intellektuális képességek hiányával és a késedelmes fejlődéssel is összefüggésben áll – közölték a tudósok. Mások kifejezetten az ASD-re jellemzőek és összefüggnek a társas képességek hiányával is, amely az autizmus jele.

Az ASD-ben érintett gének ismerete segíthet a kutatóknak abban, hogy jobban megértsék az okokat és esetleg a súlyos állapotú gyerekek számára hatóanyagokat fejlesszenek ki – mondta Joseph Buxbaum, a New York-i Seaver Autizmuskutató-központ igazgatója, a kutatás egyik résztvevője.

A tudósok korábban 65, az autizmushoz köthető gént azonosítottak. Buxbaum szerint kutatócsoportja a tanulmány méretének is köszönhetően talált ennél jóval többet: több mint 35 ezren vettek részt a vizsgálatban, köztük csaknem 12 ezer autista, valamint szüleik, az ASD által nem érintett testvéreik és más, nem autista személyek.

“Az autizmus egy spektrumzavar, tehát sok embernek nincs is szüksége új, célzott gyógyszeres terápiára, mivel ők jól megvannak” – mondta Buxbaum.

A súlyosabban érintettek számára azonban az új ismeretek a “precíziós orvoslás” ígéretét jelenthetik – olyan kezelésekét, amelyeket speciálisan az egyén számára alakítanak ki például génjeik alapján.

Az autizmus szociális, kommunikációs kognitív készségek fejlődési zavara, amely az egész életen át tartó fogyatékos állapotot eredményezhet. Minden 59 gyerekből egy autista, előfordulása fiúknál 4-5-ször gyakoribb, mint lányoknál.


A zavar nagyon komplex és nagyon különböző formákban jelenik meg. Egyes gyerekeknek csak enyhe problémáik vannak a szocializációval vagy a kommunikációval, míg mások életét súlyosabban érinti – például keveset, vagy egyáltalán nem beszélnek,  valamint rögeszmésen ismétlődő szokások rabjai. Egyes gyerekek értelmi fogyatékossággal élnek, míg mások átlagos vagy átlagon felüli IQ-val rendelkeznek.

Fotó: iStock

A szakértők sokáig úgy vélték, hogy a genetikai hajlam és a környezet együtt okozhat ASD-t. Egy mintegy kétmillió ember részvételével végzett új tanulmány szerint a gének 80 százalékban felelősek az autizmusért.

Az autizmust okozó gének azonban egyénenként változnak a kutatók szerint. A kutatás eredményei a Cell című tudományos lapban jelentek meg.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.

A torokfájásról

2026. október 12.

Torok- és garatgyulladásban az emberek átlagosan évente egyszer szenvednek - mindenekelõtt a hideg, esõs évszakban. A torok- és nyelési panaszok okozói az esetek körülbelül 85%-ában vírusok (elsõsorban a megfázásért felelõs vírusok, mint például a rhinovírus vagy a parainfluenzavírus) és csak ritkább esetben a baktériumok.

Torokgyulladás felléphet égési vagy marási sérülések után is, valamint lehet allergiás reakció következménye is. Ezenkívül a panaszokat hangos éneklés, kiabálás vagy hosszan tartó beszéd, valamint a légutaknak a dohányzás miatti irritációja, vagy akár a poros, száraz levegõ is okozhatja.

Melyek a kezelés lehetõségei?

Antibiotikumok szedése csak akkor javasolt, ha tisztázott, hogy a fertõzés bakteriális eredetû. Erre a betegség hirtelen fellépte, a magas láz, a megnagyobbodott nyirokcsomók, valamint a mandulákon látható gennyes lepedék utal. Az a korábban elterjedt eljárás, hogy megelõzõ jelleggel antibiotikumokat adnak a vírusok miatt károsodott nyálkahártya bakteriális felülfertõzõdésének elkerülése érdekében, ma már elavultnak minõsül, sõt. Kifejezetten káros, mert a túlzott antibiotikumszedés - nem utolsó sorban pedig a nem megfelelõ ideig tartó antibiotikum-fogyasztás - azt eredményezi, hogy a baktériumok megerõsödnek, rezisztenssé válnak, illetve szükségtelenül pusztulnak el szervezetünkben a "jó" baktériumok is, melyek pótlásáról sajnos, legtöbben nem gondoskodunk...

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.