Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tippek kezdő háziasszonyoknak

Érdekességek2019. szeptember 09.

Az ételkészítésnek három alapművelete van: főzés, párolás, sütés.

Fotó: 123rf.comFőzés
Főzéskor az egyes élelmiszereket vízben vagy más folyadékban forraljuk, amíg rostjai meg nem puhulnak. Gyors főzéssel főzzük a hüvelyeseket, lassú főzéssel pedig a húslevest, a kocsonyát azért, hogy a leve ne legyen zavaros. Ha azt akarjuk, hogy a főzendő anyag íze, tápanyaga a levesbe átmenjen, akkor hideg vízben kezdjük a főzést. Ha azonban forrásban lévő vízbe tesszük a húst, a zöldséget, akkor annak rostjai összehúzódnak, a fehérjerészük megalvad, és tápanyaga, zamata nem oldódik ki, jó ízű főtt húsunk és zöldségünk lesz. A leve pedig gyengébb marad. Fedővel letakart edényben takarékon főzve gyorsabban puhul az étel, az aromaanyagok sem tudnak elpárologni.

Gőzben úgy főzünk, hogy egy edény aljára vizet öntünk, a beleillő rácsra vagy lyukas párolóedénybe helyezzük a főznivalót úgy, hogy azt víz ne érje, és fedővel letakarjuk. A víz forrása közben keletkező gőz puhítja meg az ételt.

Kigőzöléssel készítjük a felfújtakat. Egy edény aljába 3-4 ujjnyi vizet öntünk, ebbe helyezzük az ételmasszával háromnegyedig töltött és lefedett formát. Nem túl erős tűzön forraljuk, mert ha a gőz becsap a fedő alá, akkor a puding, a kocsonya nem marad sima és selymes, hanem gusztustalan, lukacsos lesz.

Párolás
A párolás abban különbözik a főzéstől, hogy az alapanyagot saját levében vagy csak kevés folyadék hozzáadásával, lefedve, gyakran kevergetve és lassú tűzön csak fonnyasztjuk, dinszteljük. Az elpárolgott levet kis részletekben pótolgatjuk mindaddig, míg az étel megpuhul. Az aprított zöldséget, hagymát, gyümölcsöt és húsfélét hideg olajjal vagy olvasztott, de nem forró vajjal tesszük fel a tűzre. Így biztosan nem hevítjük túl a zsiradékot, és az étel a saját levében párolódva puhul.


A zsiradékban párolás segíti a zsírban oldódó vitaminok hasznosulását, növeli annak tápértékét és fokozza az ízek élvezetét.

Sütés
A sütés odafigyelést igénylő konyhai művelet. Kisgyereknek zárt hőben (sütőben) vagy zsiradékban sütünk. A nyárson sütést (ahol az étel a füsttel és a lánggal érintkezik) a kicsik étkezésében nem javasoljuk.

Sütőben sütjük a nagyobb pecsenyehúsokat, töltött és rakott ételeket, tésztákat és süteményeket. A húsok alá a sütés előtt csak akkor öntünk folyadékot, ha azt előbb puhítani, főzni akarjuk. Különben tűzforró zsiradékkal meglocsolva toljuk be az előmelegített sütőbe. A húst sütés közben nem szurkáljuk, mert a szúrás nyomán kiszivárog az értékes húsnedv. Hogy megsült-e már, azt leginkább tapintással állapítjuk meg. A még sületlen hús nyomásra puha, a megsült hús már keményebb, az ujjnyomásnak nehezen enged, visszalök, esetleg ropog.

A különböző sütemények és tészták sütése más-más hőfokú sütést kíván. A sütemények sütési idejét nem lehet pontosan meghatározni.

Hogy megsültek-e, úgy állapítjuk meg, hogy egy kötőtűt vagy hurkapálcikát szúrunk a tésztába, és ha az kihúzva száraz, akkor a sütemény átsült, ha nedves vagy ragacsos tészta tapad rá, akkor még sülnie kell. A zsiradékban való sütést az étel jellege szerint bő vagy kevés zsiradékban végezzük. Bő zsiradékban sütjük a bundázott ételeket és a fánkféléket.

Kevés zsiradékban a natúrszeletet, frissensülteket, lepényeket, palacsintát.

A bő zsírban való sütés legfontosabb szabálya, hogy mindig felhevített, de nem túl forró zsiradékban kezdjük a sütést, különben a sütnivaló vagy elázik, vagy kívül megég, és belül sületlen marad.

A megégett zsiradékot azonnal kiöntjük. Különben a nem túlhevített és az átszűrt olajat vagy zsírt hűtőszekrényben tárolva levesek, mártások ízesítésére, kenyérkenésre vagy 2-3 alkalommal újabb sütéshez felhasználhatjuk.


Az írás Dr. Kerekes Judit: Jó étel, jó élet című könyvében található, amelyet – ide kattintva – webáruházunkban megvásárolható!


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

4 kívánalom az életre szóló házassághoz -Indiából!

2026. augusztus 20.

Indiában mind a mai napig megbotránkoztató és elítélt dolog a válás, noha a házasság előtt a felek sokszor csak alig ismerik egymást. A megfelelő jellemvonásokkal és attitűd kialakításával azonban elérhető, hogy egy párkapcsolat boldogságban egy életen át tartson. Védikus megoldás a házasság válságára. 

Mindenki boldog akar lenni – de nem mindegy hogyan
Az embernek természetes tulajdonsága, hogy boldog akar lenni. Ki és hogyan találja meg a boldogságot csak attól függ, miként azonosítja önmagát. A nyugati és keleti társadalmak közötti legfontosabb különbség ennek az önazonosításnak a természete.
Az anyagelvű társadalmak felfogása szerint a test nem más, mint az érzéki élvezeteknek, a boldogság keresésének eszköze. A férfi és nő közötti vonzódás elsősorban testi adottságokon, intellektuális, érzelmi beállítottságuk vonzó voltán alapul, vagyis tulajdonképpen azon, hogy mi az, amit a másikból élvezni lehet.

Csak egészség legyen?

2026. augusztus 20.

Bizonyára már mindenki felsóhajtott egyszer így: csak egészség legyen, a többi nem számít. De vajon tényleg nem számít más?

A kérdés nyilván az, mit is értünk egészség alatt. Ha maradunk a klasszikus testi-mentális egészség definíciónál, akkor az biztos nem elég a teljes egészséghez. Gondoljon csak bele, ha az orvos szerint a testi paraméterei, leletei az elvárt szintet mutatják, akkor már elégedett is az életével? Ez vajon elég ahhoz, hogy maradéktalanul boldog legyen? Vagy fordítva, ha valamilyen fizikai tünete van, biztos, hogy jelentős hiányt él meg az életében? Az egészséghez más is kell. Társak, emberek.

Valami, amiért érdemes élni

Amikor nézzük a kórházban a beteg gyerekeket a biztonságot nyújtó, szerető anyjuk karjaiban, boldognak látjuk őket. Pedig betegek. Ugyanakkor, ha egy egészséges embernek nincs igazi szeretetet és intimitást nyújtó kapcsolata, nem tűnik egészségesnek. Hiába érzi magát annak, pótcselekvésekbe kezd, vergődik, keresgél. Valami mást. Valamit, ami több az eddigi tapasztalatánál.

Hogy mi az a valami? Szeretet, igazi figyelem, extázis, boldogság, valami, amiért érdemes élni. Élmény. Amikor azt mondjuk: „Ez élmény volt!” – vajon mit jelent ez pontosan? Talán egy olyan pozitív végkicsengésű élethelyzetet, pillanatot, amit igazán mélyen megéltünk. Ami olyankor történik, amikor nyitottak vagyunk rá. Amit minőségi időnek élünk meg, amihez jó visszatérni gondolatban, ami később is energiát ad.

Hasmenés, leégés, balesetek - ezek a leggyakoribb nyaralás betegségek

2026. augusztus 19.

Az utazók számára gyakran jelentenek erőpróbát az országok közötti kulturális, higiénés, etikai és gazdasági különbségek. Nem csak az egészségi problémák – mint pl. a gyomor-bél panaszok, a láz és a fertőzések – elkerülése fontos. Előzetesen tájékozódni kell a célországra jellemző szokásokról, kultúráról, életmódról és politikai helyzetről.


A magyarok által legszívesebben látogatott dél-európai turisztikai célpontok esetében az egyik legfontosabb tényező a hasmenés, a balesetek, az UVA/UVB sugárzás és a tengeri csalánozók csípésének elkerülése.
Érdemes palackozott vagy forralt vizet inni és különösen figyelni a fertőtlenítésre.
Emellett tanácsos olyan gyógyszereket magunkkal vinni, amelyek segíthetnek a tüneti kezelésben, ha szükséges.
Az egészségügyi csomag része legyen a láz- és fájdalomcsillapító, a hőmérő, a görcsoldó, a hasmenés vagy székrekedés kezelésére szolgáló készítmény, és ha előírták, a malária megelőzésre szolgáló gyógyszer.