Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tippek, hogyan segítsünk az iskolafóbiás gyermeknek

Érdekességek2021. november 04.

Több tízezer gyermek szenvedi meg ma a becsengetést, és bár minden diáknál előfordul, hogy ellenáll egyszer-egyszer az iskolába járásnak, de a tartósan fennálló iskolafóbia létező jelenség, és valódi problémákat okoz a gyermek és a család számára. Az ellenállás általában masszívabb a nyári vakáció után, ráadásul a tanulók többsége a járványidőszakban hosszú hónapokig kívül rekedt az iskola falain. Szeptember elseje jó alkalom arra, hogy nyíltan beszéljünk az iskolafóbiáról, a szülőknek pedig a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulancia szakértője ad tanácsokat az alábbiakban.

Fotó: gettyimages.com„Az iskolába járás elutasítása régebben többé-kevésbé az iskolakerülés szinonimája volt, és az utcasarkon lógó, vagy a szobájukban videójátékokat játszó gyerekek képét idézte. Az iskolakerülést azonban meg kell különböztetni az iskolafóbiától – ez utóbbi esetén nem az iskolán kívüli szórakozás csábítása vezérli a gyerekeket, hanem az iskola iránti ellenállás, aminek számtalan oka lehet” – kezdte dr. Tárnok Zsanett, klinikai szakpszichológus, a Vadaskert Alapítvány igazgatója. 

A szakértő kiemelte, hogy az iskolafóbia hátterében legtöbbször valamilyen szorongás áll, ezek jellemzően az iskolai környezetre koncentrálódnak. „Az iskolafóbia fokozatosan alakul ki, ilyenkor nehezebben megy a felkelés, készülődés, iskolába indulás, de megjelenhetnek testi tünetek is, például hányás, szédülés. A tünetek idővel odáig súlyosbodhatnak, hogy a gyerek nem képes egy ideig iskolába járni.”

Dr. Tárnok Zsanett kiemelte: az iskolát elkerülő gyermekek nem mindig tudják pontosan, hogy miért érzik magukat rosszul, és nehezen kommunikálják, hogy mi okozza a szorongásukat vagy félelmüket. Éppen ezért fontos az orvosi vizsgálat, amely kizárhatja a fizikai betegséget. Ha ezen túl van a család, a Vadaskert alábbi tanácsait érdemes megfogadni.

Beszélgessünk

Kezdeményezzünk beszélgetést a gyermekkel arról, hogy miért nem akar iskolába járni, zaklatottságát kezeljük együttérzéssel, támogatással. Biztosítsuk őt arról, hogy megértjük az aggodalmait, de tudatosítsuk benne azt is, hogy az egészsége rendben van, fizikai tüneteit pedig a szorongás okozza. Próbáljuk együtt kideríteni, mi lehet ennek az oka – esetleg a rossz jegytől való félelem, a tanárokkal való kapcsolat, vagy iskolai erőszak. 

Legyünk reggelente határozottak

Minél tovább marad otthon a gyermek, annál nehezebb lesz a visszatérés, ezért ragaszkodjunk ahhoz, hogy neki az iskolában van a helye. Ha nehezen indul el reggel, és az iskolafóbia tünetei felerősödnek, érdemes határozottan fellépni: ne kérdezgessük a gyereket, hogy hogy van (ha elég jól van ahhoz, hogy felkeljen és összekészülődjön, akkor képes iskolába is menni).

Súlyos esetben a fokozatosság a célravezető

Ha a gyermek súlyosan szorong, akkor – egyeztetve az iskolával – a fokozatos visszatérés mellett is dönthetünk: például az első napon csak elvisszük őt az iskola mellett, a második napon bevihetjük őt fél napra, vagy csak egy-két kedvenc órájára, a harmadik napon próbálkozhatunk a teljes nappal.

Kérjük az iskola segítségét

Ahhoz, hogy az iskolában is segítséget kapjon, mindenképpen egyeztessünk a tanárokkal a gyermek állapotáról, és kérjük a támogató segítségüket. A szorongásos tünetek megjelenésekor bátoríthatják a gyermeket arra, hogy például bemenjen a tanterembe.


Forduljunk szakértőhöz

Ne feledjük, az iskolafóbiának komoly okai lehetnek, amilyen például a szociális, generalizált vagy szeparációs szorongás, kényszerbetegség, illetve szelektív mutizmus (amikor a gyermeknek nehezére esik a tanárok vagy társaik előtt megszólalni). Ne féljünk segítséget kérni a szakértőktől (gyermekorvos, – pszichológus, – pszichiáter), ha úgy érezzük az iskolafóbia tartósan fennáll, megkeseríti a mindennapokat, és semmi sem segít a leküzdésében.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.