Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tiltott alvászónák: ezekben az időszakokban inkább ne hajtsuk álomra a fejünket!

Érdekességek2022. december 16.

Fotó: gettyimages.com

Bár látszólag a világ legtermészetesebb, legegyszerűbb dolga az alvás – amivel életünk harmadát töltjük – mégis a legkomplikáltabb emberi folyamatok közé tartozik. Kevesen tudják, hogy bizonyos napszakokban az alvás kimondottan káros is lehet, így ez a pár óra tiltólistás az alvásszakértők szerint. A Mindennapi Pszichológia Magazin (MiPszi) alvással foglalkozó különszámmal segíti azokat, akik szeretnék jobban megérteni ezt a létfontosságú jelenséget.

Te melyik csoportba tartozol?

A belső óra és a megszokások is szabályozzák, hogy ki mikor szeret ágyba bújni, azonban a szakemberek két különböző csoportot tartanak nyilván. Napszaki biológiai ritmusuk alapján megkülönböztetjük a korán kelő “pacsirtákat” és a későn fekvő „baglyokat”. 

A „pacsirták” korán ébrednek, kifejezetten frissek és üdék a reggeli órákban, éjszaka viszont korán elálmosodnak, és nehezükre esik sokáig fennmaradni. A „baglyoknak” ezzel szemben kínszenvedés kora reggel kikelni az ágyból, egész délelőtt álmosnak, bágyadtnak érzik magukat, és szinte csak a délutáni órákban sikerül önmagukra találniuk. Este viszont fizikailag és szellemileg is felélénkülnek. A legtöbb ember valahol a két végpont között helyezkedik el.

A baglyok vannak veszélyeztetettebb helyzetben. Őket jobban érintik az alvászavarok, körükben gyakoribbak az elalvási nehézségek, rémálmok, sőt, az esti ritmusúak körében gyakrabban tapasztalhatók depressziós, szorongásos tünetek, nyitottabbak a káros szenvedélyekre.

Tiltott gyümölcs az alvás ezekben az órákban

Az alvásra – orvosi szempontból – leginkább javasolt időszak este 10-11-től reggel 7-8-ig tart. Ilyenkor van nyitva az „alvás kapuja”. Akiknek nem sikerült aludniuk ebben a periódusban, azok jobban teszik, ha nem a reggeli órákban próbálják bepótolni a pihenést. Elsősorban 10 és 12 óra között az „alvás kapuja” ugyanis zárva van, sőt egyes kutatók az úgynevezett tiltott alvászónák közé sorolják ezeket az órákat.

A mély alvás számára inkább a délután 1-től 4-ig tartó időszak alkalmas (sziesztaidő), érdemes ilyenkor ledőlni, ha fáradtnak érezzük magunkat. A késő délutáni órákban azonban ismét a tiltott alvászónákba érkezünk, 17-18 óra körül kifejezetten nehéz elaludni – amennyiben mégis sikerül, pár óra múlva fáradtan és rosszkedvűen fogunk felébredni.


Manapság sajnos nem készülünk elég tudatosan az alváshoz, nem strukturáljuk jól a napot, pedig az egészséges alvásritmus megteremtéséhez tudatosság kell, és kitartás a jó szokások kialakításában. Ha napközben aktívan tartjuk elménket és mind fizikailag mind szellemileg igénybe vagyunk véve, akkor lehet igazán jó minőségű alvást elérni” – mondta el dr. Tárnok Zsanett klinikai szakpszichológia. Hozzátette: figyeljük meg magunkat, milyen típusúak vagyunk és próbáljuk ezt összehangolni a környezetünkkel. „Este már nem szerencsés sportolni, aktivitást végezni, élénkítő italokat, ételeket enni, sok fényt-leginkább a kéket- használni” – tanácsolta a szakértő, aki azt is kiemelte: nem érdemes azon izgulni, ha egy-két éjszaka nem tudunk jól aludni, mert csak a hosszan tartó nem megfelelő alvás az, aminek súlyos következményei lehetnek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.