Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tévútra vihet az öndiagnózis, bízzunk inkább a szakemberekben!

Érdekességek2022. december 02.

Fotó: 123rf.com

Az internet elterjedése óta egyre többen folyamodnak ahhoz a módszerhez, hogy orvosi konzultáció helyett az online térben szerzett információk alapján diagnosztizálják saját magukat és határozzák meg a lehetséges gyógymódot problémáikra. Ez a jelenség az elmúlt két évben a koronavírus-járvány hatására felerősödött, hiszen az orvosok elérése és főleg látogatása nehézkessé vált.

Gyakran halljuk, de még mindig nem tettük kellőképpen magunkévá azt a tényt, hogy az egészségünkkel nem csak akkor kell foglalkoznunk, amikor már megtörtént a baj; a megelőzésnek kiemelten fontos szerepe van. Ebben vannak segítségünkre többek között a laborvizsgálatok, amelyek egyes típusait érdemes évente is elvégeztetni, hogy ellenőrzés alatt tartsuk szervezetünk állapotát.

„Már Magyarországon is egyre több ember figyel rá, hogy egészségtudatosan éljen, és mind a táplálkozás, mind a testmozgás terén törekszik arra, hogy megőrizze az egészségét. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a különböző megbetegedések megelőzése is fókuszba került, növekszik az igény a bizonyosságra, hogy minden rendben van. A legalapvetőbb vizsgálat, ami akár ezt igazolja, akár felhívja a figyelmet valamilyen problémára, az a vérvizsgálat, amelyből számos lényeges információt megtudhatunk” – avatott be Szabó Erna, a ProLabor Kft. laboratóriumvezető-helyettese.

Mikor ajánlott a vérvizsgálat, és miért fontos?

Az általános egészségi állapot felméréséhez és az esetleges rendellenességek időben történő kiszűréséhez a laborvizsgálat évente ajánlott. Súlyos, krónikus betegségek esetén, vagy éppen a gyermekvárás hónapjai alatt nagy jelentősége van a gyakori, rendszeres vérvizsgálatnak, ezzel ugyanis folyamatosan nyomon követhetőek a szervezetünkben zajló változások.
A laboratóriumi vizsgálat nagymértékben hozzájárul a betegségek korai felismeréséhez is, valamint információkkal szolgál arra vonatkozóan, milyen további kezelésre van szükség.

„Megszokhattuk, hogy ha az orvosunk utal be minket vérvizsgálatra, azzal együtt automatikusan elrendeli a vizeletvizsgálatot is. Nem hiába! Ugyanis a vizeletvizsgálat eredményéből szintén sok mindent megtudhatunk. A vizeletvizsgálat a vese és a húgyutak betegségéről ad képet, de a segítségével fény derülhet számos belgyógyászati problémára is, mint a cukorbetegség, a májkárosodás vagy az anyagcserezavar. Magánfinanszírozásban viszont hajlamosak elhanyagolni ezt a vizsgálatot az emberek, nagyon kis arányban igénylik akár vérvizsgálat mellé, akár külön szolgáltatásként. Pedig nem jár magas költséggel, és nagyon fontos szerepe van a megelőzésben, illetve a betegségek nyomon követésében!” – hívta fel a figyelmet Szabó Erna.


A csillagoktól nem kell megijedni!

Tudjuk, hogy a leleten csillagok jelölik az átlagosként meghatározott intervallumból kieső értékeket, és ha ezekből sokat látunk, hajlamosak lehetünk kétségbeesni. Azonban a csillagok száma közel sem arányos az állapotunk súlyosságával. A kapott értékeket ugyanis összefüggéseikben kell elemezni, amiben egy hozzáértő szakember lehet segítségünkre.

„Az értékeket befolyásolhatja a nemünk, a korunk, a testsúlyunk, az életmódunk, a szokásaink, a szedett gyógyszerek és étrend-kiegészítők, illetve meglévő betegségeink, sőt, még a napszak is. Amikor korábbi laboratóriumi lelet is a rendelkezésünkre áll, akkor a klinikus összeveti és mérlegeli az eredményeket az előzőekkel együtt. Munkatársaink legjobb tudásuk szerint adnak tanácsot a pácienseinknek, a tüneteiket és az életkörülményeiket figyelembe véve. Az eredmények megerősítéséhez szükség lehet jól átgondolt, ismételt vizsgálatkérésekre is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy nem az a cél, hogy azonnal minden lehetséges vizsgálatot végezzünk el, a problémák feltárásában lépésről lépésre célszerű haladni. A mi szakmai felelősségünk az, hogy olyan csomagot állítsunk össze, ami a problémák több mint 90%-ában képes iránymutatást adni arra, hogy az eredmények alapján milyen további vizsgálatok szükségesek, és az is, hogy ez pénztárcakímélő módon valósuljon meg” – ismertette a ProLabor Kft. laborvezető-helyettese.

Miről árulkodik a vérkép?

Az egyik leggyakoribb általános laboratóriumi vizsgálat a vérkép, melynek során a vérben lévő alakos elemek, köztük a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék relatív és abszolút számát határozzák meg. Ezekből többek között vérszegénységre, akut és krónikus vérvesztésre, kiszáradásra, a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokra, a vérképző szervekből kiinduló daganatos betegségre, illetve egyéb vérképzőszervi rendellenességre, véralvadási zavarok okára lehet következtetni. A teljes vérkép mellett általában az úgynevezett vérsejtsüllyedést, vagyis a vér egy óra alatti ülepedési mértékét is nézik. A gyorsult süllyedés utalhat fertőző és gyulladásos betegségekre, rosszindulatú daganatokra, autoimmun betegségekre, vérszegénységre, de várandósságra is.

A teljes vérkép eredményeinek az értékeléséhez gyakran szükséges a szénhidrát- és zsíranyagcsere értékeinek elemzése, illetve a szervezet elektrolit-egyensúlyának, valamint létfontosságú enzimeinek a vizsgálata is. Ez utóbbinál többek között a GOT, GPT, GGT, LDH, ALP ad tájékoztatást a májfunkcióról, míg a vesefunkció ellenőrzésére az ionok mellett a karbamid és a kreatinin szolgál.

„Mindezek mellett sok hiánybetegséget is ki lehet deríteni a vér elemzésével, többek között a vashiányos vérszegénységet, a D-vitamin, a B-vitaminok vagy a folsav hiányát” – tudtuk meg Szabó Ernától.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.