Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tévútra vihet az öndiagnózis, bízzunk inkább a szakemberekben!

Érdekességek2022. december 02.

Fotó: 123rf.com

Az internet elterjedése óta egyre többen folyamodnak ahhoz a módszerhez, hogy orvosi konzultáció helyett az online térben szerzett információk alapján diagnosztizálják saját magukat és határozzák meg a lehetséges gyógymódot problémáikra. Ez a jelenség az elmúlt két évben a koronavírus-járvány hatására felerősödött, hiszen az orvosok elérése és főleg látogatása nehézkessé vált.

Gyakran halljuk, de még mindig nem tettük kellőképpen magunkévá azt a tényt, hogy az egészségünkkel nem csak akkor kell foglalkoznunk, amikor már megtörtént a baj; a megelőzésnek kiemelten fontos szerepe van. Ebben vannak segítségünkre többek között a laborvizsgálatok, amelyek egyes típusait érdemes évente is elvégeztetni, hogy ellenőrzés alatt tartsuk szervezetünk állapotát.

„Már Magyarországon is egyre több ember figyel rá, hogy egészségtudatosan éljen, és mind a táplálkozás, mind a testmozgás terén törekszik arra, hogy megőrizze az egészségét. A tapasztalataink azt mutatják, hogy a különböző megbetegedések megelőzése is fókuszba került, növekszik az igény a bizonyosságra, hogy minden rendben van. A legalapvetőbb vizsgálat, ami akár ezt igazolja, akár felhívja a figyelmet valamilyen problémára, az a vérvizsgálat, amelyből számos lényeges információt megtudhatunk” – avatott be Szabó Erna, a ProLabor Kft. laboratóriumvezető-helyettese.

Mikor ajánlott a vérvizsgálat, és miért fontos?

Az általános egészségi állapot felméréséhez és az esetleges rendellenességek időben történő kiszűréséhez a laborvizsgálat évente ajánlott. Súlyos, krónikus betegségek esetén, vagy éppen a gyermekvárás hónapjai alatt nagy jelentősége van a gyakori, rendszeres vérvizsgálatnak, ezzel ugyanis folyamatosan nyomon követhetőek a szervezetünkben zajló változások.
A laboratóriumi vizsgálat nagymértékben hozzájárul a betegségek korai felismeréséhez is, valamint információkkal szolgál arra vonatkozóan, milyen további kezelésre van szükség.

„Megszokhattuk, hogy ha az orvosunk utal be minket vérvizsgálatra, azzal együtt automatikusan elrendeli a vizeletvizsgálatot is. Nem hiába! Ugyanis a vizeletvizsgálat eredményéből szintén sok mindent megtudhatunk. A vizeletvizsgálat a vese és a húgyutak betegségéről ad képet, de a segítségével fény derülhet számos belgyógyászati problémára is, mint a cukorbetegség, a májkárosodás vagy az anyagcserezavar. Magánfinanszírozásban viszont hajlamosak elhanyagolni ezt a vizsgálatot az emberek, nagyon kis arányban igénylik akár vérvizsgálat mellé, akár külön szolgáltatásként. Pedig nem jár magas költséggel, és nagyon fontos szerepe van a megelőzésben, illetve a betegségek nyomon követésében!” – hívta fel a figyelmet Szabó Erna.


A csillagoktól nem kell megijedni!

Tudjuk, hogy a leleten csillagok jelölik az átlagosként meghatározott intervallumból kieső értékeket, és ha ezekből sokat látunk, hajlamosak lehetünk kétségbeesni. Azonban a csillagok száma közel sem arányos az állapotunk súlyosságával. A kapott értékeket ugyanis összefüggéseikben kell elemezni, amiben egy hozzáértő szakember lehet segítségünkre.

„Az értékeket befolyásolhatja a nemünk, a korunk, a testsúlyunk, az életmódunk, a szokásaink, a szedett gyógyszerek és étrend-kiegészítők, illetve meglévő betegségeink, sőt, még a napszak is. Amikor korábbi laboratóriumi lelet is a rendelkezésünkre áll, akkor a klinikus összeveti és mérlegeli az eredményeket az előzőekkel együtt. Munkatársaink legjobb tudásuk szerint adnak tanácsot a pácienseinknek, a tüneteiket és az életkörülményeiket figyelembe véve. Az eredmények megerősítéséhez szükség lehet jól átgondolt, ismételt vizsgálatkérésekre is. Fontosnak tartom kiemelni, hogy nem az a cél, hogy azonnal minden lehetséges vizsgálatot végezzünk el, a problémák feltárásában lépésről lépésre célszerű haladni. A mi szakmai felelősségünk az, hogy olyan csomagot állítsunk össze, ami a problémák több mint 90%-ában képes iránymutatást adni arra, hogy az eredmények alapján milyen további vizsgálatok szükségesek, és az is, hogy ez pénztárcakímélő módon valósuljon meg” – ismertette a ProLabor Kft. laborvezető-helyettese.

Miről árulkodik a vérkép?

Az egyik leggyakoribb általános laboratóriumi vizsgálat a vérkép, melynek során a vérben lévő alakos elemek, köztük a vörösvértestek, a fehérvérsejtek és a vérlemezkék relatív és abszolút számát határozzák meg. Ezekből többek között vérszegénységre, akut és krónikus vérvesztésre, kiszáradásra, a szervezetben lévő gyulladásos folyamatokra, a vérképző szervekből kiinduló daganatos betegségre, illetve egyéb vérképzőszervi rendellenességre, véralvadási zavarok okára lehet következtetni. A teljes vérkép mellett általában az úgynevezett vérsejtsüllyedést, vagyis a vér egy óra alatti ülepedési mértékét is nézik. A gyorsult süllyedés utalhat fertőző és gyulladásos betegségekre, rosszindulatú daganatokra, autoimmun betegségekre, vérszegénységre, de várandósságra is.

A teljes vérkép eredményeinek az értékeléséhez gyakran szükséges a szénhidrát- és zsíranyagcsere értékeinek elemzése, illetve a szervezet elektrolit-egyensúlyának, valamint létfontosságú enzimeinek a vizsgálata is. Ez utóbbinál többek között a GOT, GPT, GGT, LDH, ALP ad tájékoztatást a májfunkcióról, míg a vesefunkció ellenőrzésére az ionok mellett a karbamid és a kreatinin szolgál.

„Mindezek mellett sok hiánybetegséget is ki lehet deríteni a vér elemzésével, többek között a vashiányos vérszegénységet, a D-vitamin, a B-vitaminok vagy a folsav hiányát” – tudtuk meg Szabó Ernától.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Horkolás

2026. október 14.

A horkolás nem rossz szokás és nem a szándékon múlik, hanem biológiai okai vannak. A horkolási zaj 300 Hz rezgésszámmal áramlik ki a tüdõbõl, megrezegteti a hangszalagokat és az ún. gégefõ alatti teret, a garat-, orr- és szájüregeket, amelyek együttvéve alkotják a felsõ rezonátort. Az alsó rezonátor a hörgõk és a tüdõ. 

A horkolás a légzõrendszer felsõ része idõleges elzáródásának következménye, elsõsorban a gátolt orrlégzés kísérõjelensége és a levegõ útjának akadályoztatásával hozható összefüggésbe. Hanyatt fekve a lágyszájpad alsó része lebeg a garat hátsó fala és a nyelvgyök között. Ha a száj zárva van, a kilélegzett levegõ a lágyszájpad mögül az orr felé áramlik, nyitott szájnál azonban a levegõmennyiség egy része a szájüregbe, a többi része pedig az orrgaratba tódul, s eközben a lágyszájpad rezgésbe jön. A súlyos horkolás vagy apnoe (légzésszünet) elvágja az oxigénszintet a véráramlatban, így megakadályozza a felébredést. Ez az állapot elernyeszti a száj izmait és blokkolja a levegõ áramlását.

Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, a horkoló felébred és rendesen veszi továbbra a levegõt, míg újra vissza nem alszik. Ezek a szünetek akár százszor is megtörténhetnek egy óra alatt, melynek következtében csökken a szervezet és az agy oxigénellátása. A horkolás fölös élettani megterhelést jelent, és mind a horkoló, mind a hálótárs napi munkájára, teljesítményére kihatással van. A legújabb kutatások szerint a horkolás pszichológiai változásokat okoz az emberi testben, csökkenti a libidót, a szexuális vágyat. Az alváshiány és a depresszió szintén a horkolás következménye lehet.

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.

Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.



A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.