Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tévhitek az ízületi porckopásról

Érdekességek2022. április 24.

Térd, csípő, gerinc, ujjak… A ízületi porckopás (artrózis) gyakori reumás betegség, és testünk bármely ízületét érintheti. A vele járó fájdalom sokaknak jelentős hátrányt jelent a mindennapokban, és a betegség mozgáskorlátozottságot is okozhat. Egyúttal számos tévhit kering róla, melyek közül néhányat igyekszünk tisztázni.

Fotó: gettyimages.comAz artrózis olyan fajta betegség, amely végül az ízületi porcok pusztulásához és csontkinövések (osteophyták) kialakulásához vezet. Gyakran erős fájdalommal jár, és akár az ízületi mobilitás elvesztését is okozhatja.

A betegséget elősegítő, fő tényezők, köztük a túlsúly, az idősödés, az örökletesség, különböző anyagcsere-rendellenességek (cukorbetegség, elhízás), sporttraumák (pl. rosszul kezelt ficam) játszanak szerepet a kialakulásában. Az artrózis hatékonyan kezelhető, de nem gyógyítható, mivel az ízületi elváltozások visszafordíthatatlanok. Célzott kezelésekről folynak kutatások, melyek reménykeltők a betegség progressziójának megállítása terén.

5 gyakori tévhit és magyarázat az artrózisról:

1. Az idősek betegsége 

Noha a 45 év alattiak körében jóvak ritkább, ez a krónikus betegség nincs csak a korhoz kötve, még akkor sem, ha az idősödés az egyik legnagyobb kockázati tényezője. De pl. az intenzív sporttevékenység elősegítheti a térdízületi porckopás  (gonartrózis) korai életkorban történő megjelenését. Így a betegség előfordulhat akár egy fiatal élsportolónál is (rendszerint 30 év fölött).

Amellett a változókorban lévő nők gyakrabban érintettek, mivel a női nemi hormonok (ösztrogének) addig az életszakaszig védő szerepet töltenek be az ízületekre nézve. Összességében elmondható, hogy az artrózis olyan betegség, amely fiatal korunkban kezdődik, és általában ötven éves korunk után jelentkeznek a tünetei. 

2. Teljes mértékben örökletes probléma

Nem olyan egyértelműen örökletes genetikai eredetű betegség, mint pl. a hemofilia (vérzékenység) vagy a cisztás fibrózis (mucoviscidosis). De minden bizonnyal nagyobb a kockázata az artrózisnak, ha a családi halmozódással állunk szemben, különösen a kézartrózis esetében. Ugyanakkor a környezet is nagyon fontos szerepet játszik a kialakulásában, és minden szempontot figyelembe véve, az artrózis elsősorban összetett és többtényezős patológia.

3. Semmit nem tehetünk az ízületi kopás által okozott fájdalom ellen

Az orvosok olyan fájdalomcsillapító és/vagy gyulladáscsökkentő kezelésekkel rendelhetnek el, amelyek hatékonyan enyhítik a fájdalmat, ami az artrózis fő és a fizikai állapotot jelentősen befolyásoló, legyengítő tünete. A kezelés a fájdalom intenzitásától, a beteg gyógyszer-toleranciájától, általános egészségi állapotától és társbetegségeitől függően változik. A közhiedelemmel ellentétben az enyhe fájdalom nem jelenti azt, hogy az elváltozások nem jelentősek – ami fordítva is igaz.


4. Az ujjpercek ropogtatása növeli az artrózis kockázatát

Ha pl. serdülő gyermekünk felvette ezt a rossz szokást, azaz gyakran „hallható” nála, hogy ropogtatja az ujjízületeit, ami zavaró a környezete számára is, ne aggódjunk!  Tévhit, hogy kockáztatja vele az artrózis korai kialakulását. Ez a „mánia” legfőképpen annyit jelent, hogy az ízületi, ún. szinoviális folyadékban felszabaduló, kis gáznemű buborékok szétpukkannak, jellegzetes hang kíséretében.

Fotó: gettyimages.com

5. Minél kevesebb fizikai tevékenységet végezzünk az ízületek kímélése érdekében

Ennek az ellenkezőjét tartsuk be! Ha keveset mozgunk, az azzal a kockázattal jár, hogy az artrózis súlyosbodik. Minél jobban fejlesztjük az izomtömeget, annál inkább serkentjük a porcok megújulását, és így fokozatosan erősítjük az ízületeinket. A fizikai aktivitásnak  többszörös előnye van az artrózis esetében is: amellett, hogy a megelőzés eszköze, hatékony a fájdalom ellen, támogatja az ízületi merevség elleni küzdelmet és a gyógyszeres kezelés csökkentését.

A gyulladásos fellángolások idejének kivételével tehát a testmozgás alapvető fontosságú. Ami olyan „gyógyszer”, mely nem kerül sokba, kevés mellékhatása van, és nagyon hatékony! Pl. 7500-10.000 lépés naponta elég a cél eléréséhez, hozzájárulva a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a túlsúly elleni harchoz, mely tényezők az artrózisos esetek 70%-ának okozói.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.