Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tévhitek az ízületi porckopásról

Érdekességek2022. április 24.

Térd, csípő, gerinc, ujjak… A ízületi porckopás (artrózis) gyakori reumás betegség, és testünk bármely ízületét érintheti. A vele járó fájdalom sokaknak jelentős hátrányt jelent a mindennapokban, és a betegség mozgáskorlátozottságot is okozhat. Egyúttal számos tévhit kering róla, melyek közül néhányat igyekszünk tisztázni.

Fotó: gettyimages.comAz artrózis olyan fajta betegség, amely végül az ízületi porcok pusztulásához és csontkinövések (osteophyták) kialakulásához vezet. Gyakran erős fájdalommal jár, és akár az ízületi mobilitás elvesztését is okozhatja.

A betegséget elősegítő, fő tényezők, köztük a túlsúly, az idősödés, az örökletesség, különböző anyagcsere-rendellenességek (cukorbetegség, elhízás), sporttraumák (pl. rosszul kezelt ficam) játszanak szerepet a kialakulásában. Az artrózis hatékonyan kezelhető, de nem gyógyítható, mivel az ízületi elváltozások visszafordíthatatlanok. Célzott kezelésekről folynak kutatások, melyek reménykeltők a betegség progressziójának megállítása terén.

5 gyakori tévhit és magyarázat az artrózisról:

1. Az idősek betegsége 

Noha a 45 év alattiak körében jóvak ritkább, ez a krónikus betegség nincs csak a korhoz kötve, még akkor sem, ha az idősödés az egyik legnagyobb kockázati tényezője. De pl. az intenzív sporttevékenység elősegítheti a térdízületi porckopás  (gonartrózis) korai életkorban történő megjelenését. Így a betegség előfordulhat akár egy fiatal élsportolónál is (rendszerint 30 év fölött).

Amellett a változókorban lévő nők gyakrabban érintettek, mivel a női nemi hormonok (ösztrogének) addig az életszakaszig védő szerepet töltenek be az ízületekre nézve. Összességében elmondható, hogy az artrózis olyan betegség, amely fiatal korunkban kezdődik, és általában ötven éves korunk után jelentkeznek a tünetei. 

2. Teljes mértékben örökletes probléma

Nem olyan egyértelműen örökletes genetikai eredetű betegség, mint pl. a hemofilia (vérzékenység) vagy a cisztás fibrózis (mucoviscidosis). De minden bizonnyal nagyobb a kockázata az artrózisnak, ha a családi halmozódással állunk szemben, különösen a kézartrózis esetében. Ugyanakkor a környezet is nagyon fontos szerepet játszik a kialakulásában, és minden szempontot figyelembe véve, az artrózis elsősorban összetett és többtényezős patológia.

3. Semmit nem tehetünk az ízületi kopás által okozott fájdalom ellen

Az orvosok olyan fájdalomcsillapító és/vagy gyulladáscsökkentő kezelésekkel rendelhetnek el, amelyek hatékonyan enyhítik a fájdalmat, ami az artrózis fő és a fizikai állapotot jelentősen befolyásoló, legyengítő tünete. A kezelés a fájdalom intenzitásától, a beteg gyógyszer-toleranciájától, általános egészségi állapotától és társbetegségeitől függően változik. A közhiedelemmel ellentétben az enyhe fájdalom nem jelenti azt, hogy az elváltozások nem jelentősek – ami fordítva is igaz.


4. Az ujjpercek ropogtatása növeli az artrózis kockázatát

Ha pl. serdülő gyermekünk felvette ezt a rossz szokást, azaz gyakran „hallható” nála, hogy ropogtatja az ujjízületeit, ami zavaró a környezete számára is, ne aggódjunk!  Tévhit, hogy kockáztatja vele az artrózis korai kialakulását. Ez a „mánia” legfőképpen annyit jelent, hogy az ízületi, ún. szinoviális folyadékban felszabaduló, kis gáznemű buborékok szétpukkannak, jellegzetes hang kíséretében.

Fotó: gettyimages.com

5. Minél kevesebb fizikai tevékenységet végezzünk az ízületek kímélése érdekében

Ennek az ellenkezőjét tartsuk be! Ha keveset mozgunk, az azzal a kockázattal jár, hogy az artrózis súlyosbodik. Minél jobban fejlesztjük az izomtömeget, annál inkább serkentjük a porcok megújulását, és így fokozatosan erősítjük az ízületeinket. A fizikai aktivitásnak  többszörös előnye van az artrózis esetében is: amellett, hogy a megelőzés eszköze, hatékony a fájdalom ellen, támogatja az ízületi merevség elleni küzdelmet és a gyógyszeres kezelés csökkentését.

A gyulladásos fellángolások idejének kivételével tehát a testmozgás alapvető fontosságú. Ami olyan „gyógyszer”, mely nem kerül sokba, kevés mellékhatása van, és nagyon hatékony! Pl. 7500-10.000 lépés naponta elég a cél eléréséhez, hozzájárulva a szív- és érrendszeri betegségek, az elhízás és a túlsúly elleni harchoz, mely tényezők az artrózisos esetek 70%-ának okozói.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.

A torokfájásról

2026. október 12.

Torok- és garatgyulladásban az emberek átlagosan évente egyszer szenvednek - mindenekelõtt a hideg, esõs évszakban. A torok- és nyelési panaszok okozói az esetek körülbelül 85%-ában vírusok (elsõsorban a megfázásért felelõs vírusok, mint például a rhinovírus vagy a parainfluenzavírus) és csak ritkább esetben a baktériumok.

Torokgyulladás felléphet égési vagy marási sérülések után is, valamint lehet allergiás reakció következménye is. Ezenkívül a panaszokat hangos éneklés, kiabálás vagy hosszan tartó beszéd, valamint a légutaknak a dohányzás miatti irritációja, vagy akár a poros, száraz levegõ is okozhatja.

Melyek a kezelés lehetõségei?

Antibiotikumok szedése csak akkor javasolt, ha tisztázott, hogy a fertõzés bakteriális eredetû. Erre a betegség hirtelen fellépte, a magas láz, a megnagyobbodott nyirokcsomók, valamint a mandulákon látható gennyes lepedék utal. Az a korábban elterjedt eljárás, hogy megelõzõ jelleggel antibiotikumokat adnak a vírusok miatt károsodott nyálkahártya bakteriális felülfertõzõdésének elkerülése érdekében, ma már elavultnak minõsül, sõt. Kifejezetten káros, mert a túlzott antibiotikumszedés - nem utolsó sorban pedig a nem megfelelõ ideig tartó antibiotikum-fogyasztás - azt eredményezi, hogy a baktériumok megerõsödnek, rezisztenssé válnak, illetve szükségtelenül pusztulnak el szervezetünkben a "jó" baktériumok is, melyek pótlásáról sajnos, legtöbben nem gondoskodunk...

Gyógyszerformák - Gélek, sprayk, habok

2026. október 11.

A gélek, sprayk, habok olyan különleges gyógyszerformák, amelyeknek az összetevõi különbözõ halmazállapotúak. 
A gélek esetében a szilárd anyag részecskéi folyadék - legtöbbször víz - hatására megduzzadnak, egymással kapcsolatba kerülnek, vázszerkezetet képeznek és a folyékony, valamint szilárd halmazállapot közötti kocsonyás állapotot hoznak létre. A gélekre jellemzõ, hogy melegítéssel elfolyósíthatók - akár a megkocsonyásodott húsleves -, illetve keveréssel vagy rázással is megszakítható a vázszerkezet, ez is folyékony halmazállapothoz vezet. A gélek a magas folyadék-, általában víztartalmuk miatt áttetszõk, felhasználásukban leginkább a kenõcsökre, krémekre hasonlítanak. Alkalmazhatók fogápolásra, pl.: foggél, kozmetikai célokra, pl. hajzselék, valamint a bõrfelületén helyi vagy távolhatás kifejtésére.