Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tesztoszteron nőknél

Érdekességek2021. szeptember 07.

Fotó: gettyimages.com

A tesztoszteron leginkább a férfiak kapcsán kerül szóba, mint férfi nemi hormon. Pedig a nőknél is jelentős szerepet tölt be, és legyen szó túl alacsony vagy túl magas szintjéről, ezek náluk is problémákat okozhatnak. Hogy mely panaszok jelezhetik a gyengébbik nemnél azt, hogy nincs megfelelő mennyiségben jelen a tesztoszteron, azt dr. Polyák Annamáriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg. 

A tesztoszteron egy androgén, vagyis egy férfi nemi hormon, amely szerepet játszik a reprodukcióban, a növekedésben és sok más testi folyamatban is.

A férfiaknál főként a herékben termelődik, míg nőknél elsősorban a petefészkekben és mellékvesékben. Mindkét nem esetén fontos szerepe van a nemi vágy meglétében, a testzsír eloszlásában, a csontsűrűségben, az izomzat, izomerő növelésében. Nőknél ezen kívül hozzájárul a termékenységhez, a menstruációs ciklus szabályozásához, főleg azért, mivel esetükben a tesztoszteron nagy része ösztradiollá alakul. 

Milyen panaszok utalnak arra, ha túl sok vagy túl kevés a tesztoszteron a nőknél?

Látható tehát, hogy a tesztoszteronnak a nőknél is nagy szerepe van, ám ha nincs megfelelő mennyiségben jelen, úgy problémákat okozhat.

A nők normál tesztoszteron szintje 15-70 ng / dl.

Ezek jelezhetik, ha a tesztoszteron szint alacsonyabb, mint 15 ng /dl 

Ha a tesztoszteron szint magasabb, mint 70 ng/dl


Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa felhívja arra a figyelmet, hogy az említett panaszok esetén célszerű ellenőriztetni a tesztoszteron szintet is, mivel könnyen lehet, annak abnormális szintje okozza a panaszokat. Kezelése lehet életmódterápia, és ha szükséges, akkor gyógyszeres kezelés is javasolt, valamint érdemes utánajárni, áll-e valamilyen egyéb betegség vagy kóros állapot a nem megfelelő tesztoszteron szint mögött.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A húsvéti ünnepkör szimbólumai

2026. március 22.

A tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe. Bármilyen kicsi is, képes a világegyetem nagyságát s az élettelenből az élőbe való átmenet rejtélyét jelképezi. Fontos szerepe van a húsvéti étrendben, de a tojások színezése, díszítése is régi korokra nyúlik vissza. A leggyakrabban használt szín a piros, magyarázatát a színek mágikus erejébe vetett hit adhatja. A pirosnak védő erőt tulajdonítottak.

Piros vérbe forgatva

A tojások piros színe egyes feltevések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása, s a tojások díszítése az egész világon elterjedt. A tojásfestés népszokásként elsősorban kelet-Európában maradt fenn a XX. századig. Eredetileg egyszínűek voltak, pirosas színüket növényi festőanyagoktól kapták. Erre szolgált a vöröshagymahéj, a börzsöny, a bíbortetű.

Később kialakultak a feliratos tojások. A díszítést viasszal "írták" a héjra, melyet festés után lekapartak. Lehetett a szöveg név, üzenet, esetleg a keresztény jelképek valamelyike. A minták ismerői tojásfestéssel foglalkozó asszonyok voltak, akiktől a lányok megvásárolták azokat.

Március 22. - A víz világnapja

2026. március 22.

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. 

Az ENSZ-közgyűlés 1992-93. évi 47. ülésszaka - az 1992. évi dublini környezetvédelmi világkonferencia javaslatára - március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította. Jelenleg a Föld egymilliárd lakója nem jut egészséges ivóvízhez (kétszer ennyi ember lakóhelyén nincs megfelelő szennyvíztisztítás), 2025-ben pedig már az emberiség kétharmadát fenyegeti majd ez a veszély.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO becslése szerint a fejlődő országokban valamennyi betegség nyolcvan százaléka és évente huszonötmillió idő előtti halál a szennyezett vízre vezethető vissza. Az ENSZ Közgyűlése a 2005-2015. közötti időszakot a "Víz az életért" cselekvés nemzetközi évtizedének nyilvánította. Ezen a napon Magyarországon a vízügyi szakma kiemelkedő képviselőit Vásárhelyi Pál-díjjal, illetve Sajó Elemér Emlékplakettel ismerik el.

Márciusi allergének: szil, éger, fűz

2026. március 21.

A tavasz sokaknak az allergiától való szenvedés kezdetét jelenti. Az allergiaszezon februárban kezdődik, ekkor még csak a mogyoró szórja pollenjeit. A március azoknak rossz hónap, akik a szilre, az égerre vagy a fűzre érzékenyek.

Az allergia a negyedik leggyakoribb nem fertőző betegség világszerte: az érintettek aránya az iparosodott fogyasztói társadalmakban eléri a harminc százalékot. Számos felmérés igazolja, hogy Magyarországon – más országokhoz hasonlóan – évről évre többen szenvednek valamilyen allergiától.

Nálunk a középiskolások harminc-negyven százaléka érintett. Ez az arány a felnőtt lakosság körében valamivel kedvezőbb, mégis összességében legalább kétmillió allergiás él Magyarországon.