Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tesztoszteron nőknél

Érdekességek2021. szeptember 07.

Fotó: gettyimages.com

A tesztoszteron leginkább a férfiak kapcsán kerül szóba, mint férfi nemi hormon. Pedig a nőknél is jelentős szerepet tölt be, és legyen szó túl alacsony vagy túl magas szintjéről, ezek náluk is problémákat okozhatnak. Hogy mely panaszok jelezhetik a gyengébbik nemnél azt, hogy nincs megfelelő mennyiségben jelen a tesztoszteron, azt dr. Polyák Annamáriától, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától tudtuk meg. 

A tesztoszteron egy androgén, vagyis egy férfi nemi hormon, amely szerepet játszik a reprodukcióban, a növekedésben és sok más testi folyamatban is.

A férfiaknál főként a herékben termelődik, míg nőknél elsősorban a petefészkekben és mellékvesékben. Mindkét nem esetén fontos szerepe van a nemi vágy meglétében, a testzsír eloszlásában, a csontsűrűségben, az izomzat, izomerő növelésében. Nőknél ezen kívül hozzájárul a termékenységhez, a menstruációs ciklus szabályozásához, főleg azért, mivel esetükben a tesztoszteron nagy része ösztradiollá alakul. 

Milyen panaszok utalnak arra, ha túl sok vagy túl kevés a tesztoszteron a nőknél?

Látható tehát, hogy a tesztoszteronnak a nőknél is nagy szerepe van, ám ha nincs megfelelő mennyiségben jelen, úgy problémákat okozhat.

A nők normál tesztoszteron szintje 15-70 ng / dl.

Ezek jelezhetik, ha a tesztoszteron szint alacsonyabb, mint 15 ng /dl 

Ha a tesztoszteron szint magasabb, mint 70 ng/dl


Dr. Polyák Annamária, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa felhívja arra a figyelmet, hogy az említett panaszok esetén célszerű ellenőriztetni a tesztoszteron szintet is, mivel könnyen lehet, annak abnormális szintje okozza a panaszokat. Kezelése lehet életmódterápia, és ha szükséges, akkor gyógyszeres kezelés is javasolt, valamint érdemes utánajárni, áll-e valamilyen egyéb betegség vagy kóros állapot a nem megfelelő tesztoszteron szint mögött.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Mi okozhatja a parkinsonizmust?

2025. november 27.

A leggyakoribb ok, ha olyan gyógyszert szed valaki, ami blokkolja vagy legalábbis megzavarja a dopamin hatását a központi idegrendszerben. Mivel pedig a dopamin egy olyan ingerületátvivő anyag, amely felelős a mozgás szabályozásáért és a megfelelő izomtónusért, a tünetek döntően ilyen területeket érintenek. Ilyen gyógyszerek lehetnek például az antipszichotikumok, amelyeket például skizofrénia vagy paranoia esetében alkalmaznak, illetve számos méreganyag, például higany, metanol – hangsúlyozza Dr. Füzesséry Judit, a Neurológiai Központ – Prima Medica neurológusa.

A parkinsonizmus további okai


Vaszkuláris parkinsonizmus: a parkinsonizmusnak ez a formája akkor fordul elő, amikor az agy bizonyos területein nincs elegendő véráramlás. Ez károsítja az agy érintett részeit, ami parkinsonizmus tüneteit okozza.
Poszttraumás parkinsonizmus: ez a fajta parkinsonizmus az ismételt fejsérülések okozta agykárosodás miatt alakul ki. Különösen gyakori a közvetlen, erős behatásokkal járó sportokban, mint például a boksz, a foci és a jégkorong.
Gyógyszer okozta parkinsonizmus: az ilyen típusú parkinsonizmus akkor fordulhat elő, ha egy gyógyszer zavarja a szervezet dopamintermelését vagy annak felhasználását.
Normálnyomású hidrocephalus: a normálnyomású hidrocephalus (vízfejűség) akkor jelentkezik, amikor túl sok agy-gerincvelői folyadék van a koponyában, ami nyomást gyakorol az agy azon területeire, amelyek a járásért és a húgyhólyag szabályozásáért felelősek. Ez sérülések, agyvérzés, daganatok és sok más ok miatt is előfordulhat.
Posztencephalitikus parkinsonizmus: az encephalitis egy fertőzéses eredetű agyvelőgyulladás, amely után parkinsonizmus alakulhat ki.
Atipikus parkinsonizmus: ezek olyan ritka állapotok, amelyek parkinsonizmust okoznak.
Toxin okozta parkinsonizmus: ez azért történik, mert a mérgező anyagok nagyon specifikus agysejttípusokat képesek elpusztítani.


Más degeneratív agyi betegségek és genetikai állapotok is okozhatnak parkinsonizmust, mint például az Alzheimer-kór, a Huntington-kór, a Wilson-kór.

Aeroszol oxidatív potenciál és az európai levegőminőség javítása

2025. november 27.

Nagyszabású kutatási együttműködés eredményeként új javaslatok születtek a levegő biokémiai minősítésére és a levegőminőség szabályozására Európában. A nemzetközi kutatás eredményei és következtetései a rangos Nature folyóiratban jelentek meg; a cikk egyik szerzője Salma Imre, az ELTE légkörkémikusa. A kutatók bíznak benne, hogy eredményeik, amelyek pontosabban veszik figyelembe a szálló por egészségi hatásait, jelentősen hozzájárulhatnak Európa levegőjének javításához.

A rossz környezeti levegőminőség – amelyet leginkább a szálló por (aeroszol) magas koncentrációszintje okoz – az egyik legsúlyosabb közegészségi probléma világszerte. Nem véletlen, hogy az aeroszol keletkezésének, kémiai, fizikai és biológiai tulajdonságainak és hatásainak jobb megismerése, valamint a levegőszennyezők közötti kapcsolat vizsgálata, az elmúlt években a légkörkémiai kutatások előterébe került.

Több mint negyedmillióan használják a Semmelweis HELP-et

2025. november 26.

Egy éve mutatták be a Semmelweis Egyetem ingyenes tünetellenőrző applikációja, a Semmelweis HELP felnőtt betegségekkel kapcsolatos modulját. Az intézmény 2023-ban debütált alkalmazásának mára több mint 257 ezer felhasználója van köztük olyan távoli országokból is, mint Japán vagy Kanada.

A Semmelweis HELP applikációt 2023. június 14-én mutatta be az egyetem a nagyközönségnek. Az alkalmazás 2024. október 14-én bővült és vált használhatóvá felnőtt betegségek kapcsán is, összesen 740 betegséget, egészségügyi helyzetet és 778 tünetet tartalmaz.