Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Testmozgás trombózis után

Érdekességek2018. szeptember 03.

A sport elősegíti a trombózisból való felgyógyulást, és csökkenti az újabb trombózis kialakulásának rizikóját is. Azonban hogy milyen testmozgást választunk, egyáltalán nem mindegy.

A rendszeres testmozgás kortól függetlenül elengedhetetlen része az egészséges életmódnak, azonban betegségekből való felgyógyulás idején, illetve ezt követően alkalmazkodni kell a szervezet megváltozott teherbíró képességéhez, illetve a betegségből adódó esetleges elváltozásokhoz. Nincs ez másképp trombózis után sem: a trombózist követően nem mindegy, hogy milyen sportot választ az ember, és az sem, hogy milyen intenzitással űzi azt. Cikkünkben Prof. Dr. Blaskó György belgyógyász, klinikai farmakológus, a Trombózisközpont orvosa segíti tanácsokkal olvasóinkat.

A sportolás és a trombózis kapcsolata sokrétű probléma. Jelenleg a trombózis molekuláris okainak az orvostudomány közel 60 százalékát tudja leírni pontosan, a többi felderítése a kutatás feladata. Annak ellenére azonban, hogy pontosan, molekuláris szinten nem ismerjük a trombózis hátterét, kezelnünk kell – mondta Prof. Dr. Blaskó György.

A kezelésben jelentős szerepe van a mozgásnak, a fizikai aktivitásnak, kezdetben mindenképpen szakember közreműködésével, annak tanácsaival A betegség után az alsó végtag izmainak mozgatása, az úgynevezett izompumpa nagyon fontos, és minden ezzel kapcsolatos mozgástevékenység – futás, gyaloglás, úszás, tenisz, squash, pingpong stb. – hasznos lehet


Hányszor, hogyan?

Trombózis után gyakran merül fel a kérdés, mennyit mozogjon a beteg. Az optimális heti 2-3 alkalommal egy, másfél óra testmozgás lenne, viszont rendszeresen, éveken  A terhelést pedig ajánlatos igen fokozatosan végezni, kezdetben pár kilométer séta, majd kocogás következzen – tanácsolja a professzor.

Miért fontos az aktivitás?

A sportoknak/mozgásnak gyógyhatása van, részben a trombózis elkerülése, részben annak kezelése szempontjából. Így történhet meg, hogy súlyos genetikai elváltozást hordozó emberek, ha megfelelően sportoltak, sokáig nem kapnak trombózis. Sőt, ugyanennek a kialakult trombus felszívódásában is szerepe van. A mozgásnak számos jótékony hatása ismert: elősegíti a testsúly normalizálódását, a cukorbetegség megelőzését és gyógyítását, valamint a szív- és érrendszer egészsége érdekében is nélkülözhetetlen – mondja a Trombózisközpont orvosa.

Van, ami veszélyes!

Bizonyos sportok űzése azonban veszélyes lehet azokra nézve, akinél már lezajlott egy trombózis, vagy épp genetikailag veszélyeztetettek. Számukra ellenjavaltak a küzdősportok és a futball is, illetve általában azok a sportok, amelyek során bármilyen formában  rúgás, ütés érheti a játékost.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Dohos szag, magasabb rezsiszámla

2026. október 05.

Ezért is életbevágó a klímák őszi karbantartása

A nyári kánikula elmúltával sok háztartásban ma már nem állnak le a klímaberendezések, hanem a hűtési üzemmódról átállnak az őszi-téli fűtésre. A magyarok klímahasználati szokásai az elmúlt években gyökeresen megváltoztak: míg korábban csak néhány nyári héten működtek a készülékek, ma már a modern inverteres klímákkal sokan egész évben fűtenek vagy hűtenek. A folyamatos üzemidő miatt azonban elengedhetetlen a rendszeres, szakszerű karbantartás, amelyet a legtöbben még mindig hajlamosak elhanyagolni. A Gree légkondicionálók műszaki szakértője hívja fel a figyelmet a leggyakoribb tévhitekre és az otthoni tisztítás korlátaira.

Fontos hangsúlyozni, hogy a klíma használata önmagában nem okoz megbetegedést, viszont a működési elvéből adódóan egy beltéri egység jó táptalajt nyújthat a különböző gombáknak és kórokozóknak, amit a ventilátor által keltett légáramlás könnyen el tud terjeszteni a helyiségben.

Az ülõmunka csodálatos hatásai, avagy egyenes út a trombózis felé!

2026. október 04.

Te is ülõmunkát végzel? Tudod, hogy mozogni kéne, de mindig eszedbe jut egy "de", ami a mozgás útjába áll? A gyakorló természetgyógyász masszõr, Balobás Ferenc segítségével képet alkothatunk arról, hogy milyen összetett problémával állunk szemben, és kapunk néhány tanácsot, mit is tehetünk a megelõzésért. 



Tekintsük át, mi mindenre van hatással bennünk az, hogy munkánk révén, képletesen egy székhez vagyunk szegezve.
Elõször is az ülõmunka csontok, izületek, szalagok, és az izomszövetre gyakorolt hatásairól szólunk. Majd a vérérhálózat, nyirokrendszer és idegrendszerünkre ható folyamatokra térünk ki. Végül a meridiánok, csakrák szintjén feltételezhetõ változásokra hívom fel a figyelmet.
Jutalomként, feloldozásként, a cikksorozat túlélõi, kitartó követõi, megismerhetnek néhány technikát, életmódbeli tanácsot, amelyekkel az egyhangú, passzív munkavégzés káros hatásait csökkenthetik. Most álljunk fel és menjünk el sétálni!

Min ülünk?

Most, ebben a pillanatban , ülsz a monitor elõtt, olvasod ezeket a sorokat, miközben a szervezetedben pillanatról pillanatra, több ezer folyamat zajlik.

Alsó végtagjainkat a törzshöz a medencecsont kapcsolja, mely a csípõcsont, ülõcsont, és a szeméremcsont összecsontosodása révén jön létre. Az ülõcsont legmélyebb pontja az ölõgumó, erre hat nyomás, ha helyesen ülünk. (Egyenes háttal!) Farizmainkat ez nyomja belülrõl, a szék meg kívülrõl!
A medencecsont külsõ részén egy mély izületi árok található, ahová a combcsont ízesül. A combcsont szervezetünk legerõsebb csontja, - még!

A combnyak a csont viszonylag leggyengébb része, melynek vérellátása szegényes. Ezt még lehet fokozni rossz irányba, a titka, hogy keveset mozogjunk, és sok tápanyagszegény ételnek nem nevezhetõ, szennyezõanyagot vigyünk be a szervezetbe.
A combcsontunk fejének közepén, kis pormentes mélyedés van. Itt lépnek vérerek, szalagok, az izületi vápa mélyébõl a combcsont fejéhez.

Mit tegyünk a másnaposság ellen?

2026. október 04.

Fejfájás, kiszáradt száj, émelygés, hányinger - mindezek a szilveszteri túlzott alkoholfogyasztás következményei is lehetnek. Persze, csak ha nem vigyázunk magunkra, hiszen nem törvényszerû, hogy szenvedjünk tõlük! Ahhoz, hogy elkerüljük, nem árt, ha tudjuk, mitõl is jelentkezik a kellemetlen hatás, hogyan elõzzük meg, vagy milyen módszerekkel orvosoljuk. 

Szilveszterkor vagy más ünnepi alkalmakkor általában a szokásostól eltérõ mennyiségû szeszesitalt fogyasztunk, de nem is gondolunk az azt követõ másnaposság okaira. Pedig, ha tisztában vagyunk velük, könnyebben eligazodunk az "óvintézkedések" sûrûjében! Tudjuk-e például, mitõl van a rossz közérzet vagy az a furcsa lehelet, amely másnap (vagy a rendszeres ivóknál mindennap) jelentkezik? Ennek oka az acetaldehid nevû vegyi anyag, amely eredetileg harmincszor mérgezõbb, mint az alkohol. Szervezetünkben persze nem ilyen veszélyes formában keletkezik: emésztõrendszerünk - összetett folyamatok során - átalakítja az alkoholt, amelybõl utána acetát lesz. Ez ugyan szintén további átalakuláson megy át, de az "acetátos leheletet" emiatt érezzük.

A másnaposság magyarázata lehet az alkoholban lévõ metanol nevû anyag is. Ez az összetevõ kisebb-nagyobb mértékben okozhat kellemetlen tüneteket, attól függõen, milyen fajta alkoholt, és mennyit ittunk elõzõleg. Ha a legnépszerûbb italokban lévõ metanol-tartalom alapján osztályozunk, a következõ a sorrend: brandy, vörösbor, rum, fehérbor, gin és vodka (csökkenõ mérték szerinti felsorolásban). Így nem is hinnénk, hogy ha például túl sok vodka-tonikot, vagy netán tiszta vodkát iszunk, és becsípünk tõle, kevesebb bajt okozunk vele magunknak, mint amikor a brandy-ivást visszük túlzásba. Emellett nem szabad megfeledkeznünk egy riasztó tényrõl sem, amely "illusztrálja" a metanol jellegét, persze más megközelítésben: egyes versenyautókban üzemanyagként is használható! Így elképzelhetõ, milyen nagy munkát kell végeznie májunknak és vesénknek, hogy eltávolítsa szervezetünkbõl...