Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Testmozgás télen: tervezzük meg!

Érdekességek2026. február 11.

Fotó: 123rf.comHa téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.


Mindnyájan hallottunk már rémtörténeteket sportolás, séta közben a hideg és kimerültség miatt valamilyen egészség-károsodást szenvedett, vagy a tél közepén (esetleg erdõben, hegyek között) eltévedt, késõbb fagyásos tünetekkel kezelt súlyos esetben összeesett és kihûlt emberekrõl. Ugye nem szeretnénk, hogy ezek az egészségünket, sokszor testi épségünket, netán életünket is veszélyeztetõ események velünk is megtörténjenek? Ahhoz, hogy téli üdülésünk vagy a hétvégeken, szabad idõnkben végzett bármely sporttevékenységünk vagy egyszerû testmozgásunk során ne érjen semmilyen meglepetés a zord idõ hatásai miatt, és csak kellemes élményekkel telve érjünk vissza a fûtött szobába, ne utasítsuk el a tapasztalat szülte ajánlásokat.

Fogadjuk meg az alábbi jó tanácsokat:

Amikor bármely téli sportot szeretnénk ûzni, vagy csak gyalogolni vágyunk a friss levegõn, nagy hidegben, netán csapadékos, havas idõben, ügyeljünk rá, hogy ne egyedül, hanem párosával menjünk ki a szabadba. Még ha úgy tûnik is számunkra, hogy sokan vannak a sípályán, szánkózásra, sétálásra alkalmas terepen, minden esetben fogadjunk magunk mellé egy megfelelõ társat. Hiszen elszakadhatunk a többiektõl, és csak párban számíthatunk segítségre egy váratlan esemény bekövetkeztekor, ha a kimerültség jelei mutatkoznak rajtunk, vagy valamilyen okból már nem bírjuk tovább a hideget.

A téli sportoláshoz kizárólag testméretünkhöz illõ és tudásszintünknek megfelelõ felszerelést vigyünk magunkkal. Nem tanácsos bármely kölcsön kapott, nem miránk szabott sporteszközt elfogadnunk, és ebbõl a szempontból sem mindegy, hogy kezdõk vagy haladók vagyunk-e az adott sportágban. (A síelésre különösen vonatkozik mindez, mely esetben rendkívül nagy veszélyekkel járhat, ha nem megfelelõ eszközzel, netán nem a szintünknek megfelelõ pályának vágunk neki.)

A hideg idõ szabta törvények szerinti öltözködés gyakran kulcseleme a téli sportok, vagy a szabadban végzett, bármely testmozgás sikerének. Mert a hidegtõl szenvedni vagy túl melegen öltözni egyaránt súlyos hiba lehet, ami kényelmetlen érzést okoz, és elronthatja a friss levegõn töltött egész napunkat. Mindkét véglet elkerülése végett rendkívül fontos, hogy rétegesen öltözködjünk. Ilyenkor elõször lehetõleg gyapjú, vagy azzal kevert anyagú fehérnemût (trikót, hosszabb kisnadrágot, esetleg jégeralsót) vegyünk magunkra, ami természetesen azért fontos, mert ezek a ruhanemûk közvetlenül a bõrrel érintkeznek. Erre jöhetnek azután a többrétegû meleg holmik (lehetõleg azok is gyapjú tartalommal), melyek soha ne legyenek túl vastagok. A legfelsõ rétegnek, a télikabátnak vagy anoráknak pedig olyan anyagból kell készülnie, mely véd a gyakran jeges szél ellen is. Fontos szabály emellett, hogy hideg idõben ruhatárunkban kerüljük a pamutot, mert ha az egyszer nedves lesz a test természetes izzadása folytán (nem is kell hozzá nagyobb fizikai erõkifejtés), nem szárad meg, míg rajtunk van, és hozzájárul a testhõmérséklet csökkenéséhez.

A verítékezés kapcsán meg kell jegyezni, hogy a téli egészségi problémák, rossz közérzet, kényelmetlenségek egyik leggyakoribb forrása - minden szabadtéri fizikai tevékenység, sportolás, testmozgás esetén - épp abból adódik, hogy a hideg és a hó miatt többnyire megfeledkezünk a szervezet hidratálásáról. Pedig elengedhetetlen, hogy a hidegben végzett ilyen tevékenységek elõtt, alatt és után megfelelõ mennyiségû folyadékot (lehetõleg ásványvizet) igyunk, mégpedig gyakran és kis mennyiségben. Így elkerülhetõ testünk dehidratációja, mely alattomosan jelentkezik izzadáskor - amire nem is gondolunk, hiszen hideg van, és gyakran nem is érzünk szomjúságot.

 A téli sportolás sikerének másik eleme a testmozgás elõtt és alatt fogyasztott élelmiszerek energia-tartalma. Nem kell persze rögtön szalonnás ételekre gondolni... Hiszen a kevéssé zsíros, de magas tápértékû étkek fogyasztása rendszeresen, kis mennyiségben - végig a sporttevékenység vagy gyaloglás alatt -felpörgeti a szervezetet, és ellátja a szükséges energiával. Ha pl. egy kis üveg ásványvízzel indulunk útnak - akárcsak egy hegyi sétának is -, ne csodálkozzunk, ha idõ elõtt kimerülünk...

Végezetül: a szabadban, hideg idõben végzett sportolás, testmozgás idõtartama is lényeges tényezõ. Annak meg kell felelnie az életkornak, fizikai állapotnak, és attól is függ, mi a fizikai tevékenység célja. Ezért kellõ óvatossággal állapítsuk meg, mennyit kívánunk a szabadban tartózkodni, és figyeljünk a napi középhõmérséklet ingadozására is. Ez ugyanis gyakran 5-10 C fokot is mutathat - rövid idõhatárokon belül. Így, ha a kelleténél hosszabb ideig vagyunk úton, nem tudunk alkalmazkodni a változáshoz, és veszélyes helyzetekbe sodorhat, ha elfáradunk, és messze kerülünk kiindulási pontunktól.

Valamennyi fontos, fenti tényezõ számba vételekor tehát nyilvánvaló, hogy a téli testmozgás, sportolás gondos tervezést igényel, és jó szervezés kérdése is. Ez megvalósulhat anélkül, hogy túl sok idõnket venné igénybe - tehát semmilyen körülmények között, bármilyen sok is a tennivalónk indulás elõtt, nem szabad eltekinteni tõle. Hiszen csak minden részletre kiterjedõ felkészüléssel biztosítható, hogy a friss levegõn, hideg idõben így eltöltött szabadidõnk szép emlék maradjon, és valóban egészségünkre váljék!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.