Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Testmozgás télen: tervezzük meg!

Érdekességek2026. február 11.

Fotó: 123rf.comHa téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.


Mindnyájan hallottunk már rémtörténeteket sportolás, séta közben a hideg és kimerültség miatt valamilyen egészség-károsodást szenvedett, vagy a tél közepén (esetleg erdõben, hegyek között) eltévedt, késõbb fagyásos tünetekkel kezelt súlyos esetben összeesett és kihûlt emberekrõl. Ugye nem szeretnénk, hogy ezek az egészségünket, sokszor testi épségünket, netán életünket is veszélyeztetõ események velünk is megtörténjenek? Ahhoz, hogy téli üdülésünk vagy a hétvégeken, szabad idõnkben végzett bármely sporttevékenységünk vagy egyszerû testmozgásunk során ne érjen semmilyen meglepetés a zord idõ hatásai miatt, és csak kellemes élményekkel telve érjünk vissza a fûtött szobába, ne utasítsuk el a tapasztalat szülte ajánlásokat.

Fogadjuk meg az alábbi jó tanácsokat:

Amikor bármely téli sportot szeretnénk ûzni, vagy csak gyalogolni vágyunk a friss levegõn, nagy hidegben, netán csapadékos, havas idõben, ügyeljünk rá, hogy ne egyedül, hanem párosával menjünk ki a szabadba. Még ha úgy tûnik is számunkra, hogy sokan vannak a sípályán, szánkózásra, sétálásra alkalmas terepen, minden esetben fogadjunk magunk mellé egy megfelelõ társat. Hiszen elszakadhatunk a többiektõl, és csak párban számíthatunk segítségre egy váratlan esemény bekövetkeztekor, ha a kimerültség jelei mutatkoznak rajtunk, vagy valamilyen okból már nem bírjuk tovább a hideget.

A téli sportoláshoz kizárólag testméretünkhöz illõ és tudásszintünknek megfelelõ felszerelést vigyünk magunkkal. Nem tanácsos bármely kölcsön kapott, nem miránk szabott sporteszközt elfogadnunk, és ebbõl a szempontból sem mindegy, hogy kezdõk vagy haladók vagyunk-e az adott sportágban. (A síelésre különösen vonatkozik mindez, mely esetben rendkívül nagy veszélyekkel járhat, ha nem megfelelõ eszközzel, netán nem a szintünknek megfelelõ pályának vágunk neki.)

A hideg idõ szabta törvények szerinti öltözködés gyakran kulcseleme a téli sportok, vagy a szabadban végzett, bármely testmozgás sikerének. Mert a hidegtõl szenvedni vagy túl melegen öltözni egyaránt súlyos hiba lehet, ami kényelmetlen érzést okoz, és elronthatja a friss levegõn töltött egész napunkat. Mindkét véglet elkerülése végett rendkívül fontos, hogy rétegesen öltözködjünk. Ilyenkor elõször lehetõleg gyapjú, vagy azzal kevert anyagú fehérnemût (trikót, hosszabb kisnadrágot, esetleg jégeralsót) vegyünk magunkra, ami természetesen azért fontos, mert ezek a ruhanemûk közvetlenül a bõrrel érintkeznek. Erre jöhetnek azután a többrétegû meleg holmik (lehetõleg azok is gyapjú tartalommal), melyek soha ne legyenek túl vastagok. A legfelsõ rétegnek, a télikabátnak vagy anoráknak pedig olyan anyagból kell készülnie, mely véd a gyakran jeges szél ellen is. Fontos szabály emellett, hogy hideg idõben ruhatárunkban kerüljük a pamutot, mert ha az egyszer nedves lesz a test természetes izzadása folytán (nem is kell hozzá nagyobb fizikai erõkifejtés), nem szárad meg, míg rajtunk van, és hozzájárul a testhõmérséklet csökkenéséhez.

A verítékezés kapcsán meg kell jegyezni, hogy a téli egészségi problémák, rossz közérzet, kényelmetlenségek egyik leggyakoribb forrása - minden szabadtéri fizikai tevékenység, sportolás, testmozgás esetén - épp abból adódik, hogy a hideg és a hó miatt többnyire megfeledkezünk a szervezet hidratálásáról. Pedig elengedhetetlen, hogy a hidegben végzett ilyen tevékenységek elõtt, alatt és után megfelelõ mennyiségû folyadékot (lehetõleg ásványvizet) igyunk, mégpedig gyakran és kis mennyiségben. Így elkerülhetõ testünk dehidratációja, mely alattomosan jelentkezik izzadáskor - amire nem is gondolunk, hiszen hideg van, és gyakran nem is érzünk szomjúságot.

 A téli sportolás sikerének másik eleme a testmozgás elõtt és alatt fogyasztott élelmiszerek energia-tartalma. Nem kell persze rögtön szalonnás ételekre gondolni... Hiszen a kevéssé zsíros, de magas tápértékû étkek fogyasztása rendszeresen, kis mennyiségben - végig a sporttevékenység vagy gyaloglás alatt -felpörgeti a szervezetet, és ellátja a szükséges energiával. Ha pl. egy kis üveg ásványvízzel indulunk útnak - akárcsak egy hegyi sétának is -, ne csodálkozzunk, ha idõ elõtt kimerülünk...

Végezetül: a szabadban, hideg idõben végzett sportolás, testmozgás idõtartama is lényeges tényezõ. Annak meg kell felelnie az életkornak, fizikai állapotnak, és attól is függ, mi a fizikai tevékenység célja. Ezért kellõ óvatossággal állapítsuk meg, mennyit kívánunk a szabadban tartózkodni, és figyeljünk a napi középhõmérséklet ingadozására is. Ez ugyanis gyakran 5-10 C fokot is mutathat - rövid idõhatárokon belül. Így, ha a kelleténél hosszabb ideig vagyunk úton, nem tudunk alkalmazkodni a változáshoz, és veszélyes helyzetekbe sodorhat, ha elfáradunk, és messze kerülünk kiindulási pontunktól.

Valamennyi fontos, fenti tényezõ számba vételekor tehát nyilvánvaló, hogy a téli testmozgás, sportolás gondos tervezést igényel, és jó szervezés kérdése is. Ez megvalósulhat anélkül, hogy túl sok idõnket venné igénybe - tehát semmilyen körülmények között, bármilyen sok is a tennivalónk indulás elõtt, nem szabad eltekinteni tõle. Hiszen csak minden részletre kiterjedõ felkészüléssel biztosítható, hogy a friss levegõn, hideg idõben így eltöltött szabadidõnk szép emlék maradjon, és valóban egészségünkre váljék!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem vagyok eléggé motivált

2026. október 24.

A motiváció energia, mely felpezsdít, hajt, tettekre ösztönöz minket. Nélküle minden unalmasnak, érdektelennek, színtelennek, tûnik... és nincs kedvünk tervek, célok megvalósításához. De hogyan találjunk rájuk, he elmaradoznak a cselekvés ösztönzõi? Íme, a hiány bizonyos indoklása pszichológiai-életviteli megközelítésbõl, és néhány jó tanács ahhoz, hogy visszatérjen a régi tetterõ... 

Minimális motiváció nélkül nem mennek a dolgaink úgy, ahogy várnánk, és az az érzésünk, egyre fogy az energiánk... Hiszen ez olyan mozgatóerõ, mely cselekvésre ösztönöz, élettelivé és hatékonnyá teszi cselekedeteinket. Amikor már nincs meg bennünk a motiváció, mindaz, amiért korábban küzdöttünk, érdektelenné válik számunkra. Tehernek érezzük, és egyre erõsödik bennünk a kedvetlenség: mindennapi munkánkat, magánéleti tevékenységeinket nyûgként, monoton hajtásként, pusztán kötelezettségek teljesítéseként éljük meg. Ha azonban jobban megértjük, milyen mozgatórugók és fékezõ erõk vezérelnek minket tetteinkben, az segít annak felismerésében, hogy hiányuk miatt kerülünk olykor hátrányos helyzetekbe. Néhány egyszerû, pszichológusok által kidolgozott módszer lehetõvé teszi viszont, hogy ismét erõt merítsünk belsõ forrásainkból.

A motiváció mozgatórugói

Ami tettekre mozgósítja az embert, élete egészen korai szakaszától kezdve, az mindenekelõtt létszükségleteinek kielégítése. Aki fázik, éhes vagy szomjas, könnyen felszabadítja szükséges energiáit abból a célból, hogy változtasson elviselhetetlen hiányérzetén. Tekintettel azonban a jóléti társadalomra, amelyben élünk, törekvéseink, vágyaink messze meghaladják elemi szükségleteink egyszerû kielégítését. Bonyolultabb, kifinomultabb igények sokasága ösztönöz minket arra, hogy mozduljunk, vállalkozzunk, energiát fektessünk be terveink megvalósításába. Ilyenek lehetnek a kényelmi igények, de hozzájuk tartozhat a társadalom elismerésének kivívása, anyagi javak megszerzése stb.

A terhesség elsõ fele homeopátiás szemmel

2026. október 24.

A terhesség alatt felmerülõ egészségügyi problémák megoldásakor jelentõsen csökken az alkalmazható gyógyszerek száma mellékhatásaik, illetve teratogenitásuk miatt. Ezzel szemben a homeopátiás kezeléskor nem lépnek fel mellékhatások sem a kismamára nézve, sem a babára nézve. 

A homeopátiás kezelés nem allergizál, hanem a szervezet öngyógyító erejét stimulálja, erõsíti az immunrendszert, harmonizálja a betegség alatt felborult egyensúlyi mechanizmusokat a szervezetben. A terhesség elsõ harmadában leggyakrabban fellépõ probléma a hányinger, a hányás, mely sokszor banális, de kellemetlen tünet.

Ritkább esetben akár szövõdményekhez is vezethet, pl. dehidráció, alultápláltság. Igen jól kezelhetõ homeopátiás gyógyszerekkel, a hasonlóság alapszabálya szerint. A Sepia az egyik legtöbbször használt szer erre a tünetre. Akkor javasolható, ha már reggel ébredéskor jelentkezik az émelygés, a hányinger, amelyek az étel szagára, látványára fokozódhatnak. Evésre nem javul a gyomor ürességérzete, a kismama megundorodik pl. a cigarettafüsttõl, sõt egyes ételektõl is, amivel a terhesség elõtt nem volt problémája.

Hat jó tanács

2026. október 23.

Kiadós ebédek, nem kevésbé tartalmas, késõi vacsorák, a téli idõszak zsírosabb, nehezebb ételei, netán a disznótoros mindmind megerõltetõ lehet a gyomor számára, s ez emésztési problémához vezet. Íme néhány könnyen betartható, egyszerû jó tanács. 

1. Ne maradjunk ágyban, inkább zuhanyozzunk meleg vízzel!

Amikor reggel arra ébredünk, hogy nincs rendben a gyomrunk és úgy érezzük, az egész emésztõrendszerünk "forrong", rendszerint nagy kedvünk lenne minél tovább ágyban maradni. Pedig jobban tesszük, ha normál idõben felkelünk és hathatós lépéseket teszünk a baj orvoslására! Elõször is zuhanyozzunk le jó meleg vízzel, aminek az elsõ hatása, hogy ellazítja nemcsak az izmokat, hanem az idegeket is. Hiszen a (reggel gyakran, szinte minden ok nélkül is jelentkezõ) stressz az emésztõrendszer egyik fõ ellensége, mert többek közt fokozza a gyomorsav termelõdését. Egy bõ tízperces tartózkodás a (majdnem) forró zuhany alatt pedig segíti az "emésztõgépezet" megfelelõ beindulását. Ha van idõnk, hosszabbítsuk meg a meleg zuhany gyomorra gyakorolt jótékony hatását azzal, hogy további 10 percre lepihenünk és egy meleg vizes tömlõt (lapos üveget vagy bármilyen, erre a célra megfelelõ tárgyat) teszünk a gyomrunkra.