Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Testmozgás télen: tervezzük meg!

Érdekességek2026. február 11.

Fotó: 123rf.comHa téli üdülésünk alatt vagy egyszerûen csak egy szép napos, de hideg hétvégén bármilyen fizikai tevékenységre, testmozgásra, sportolásra készülünk kinn a szabadban, nagyon fontos, hogy ismerjük a vele járó teendõket.

Mielõtt nagy felbuzdulásunkban rövid dõre, vagy elõre eltervezett téli utazásunk alkalmával egy-két hétre nekiindulnánk a hegynek-völgynek, gondosan készüljünk fel rá. Akár magas hegyeket választunk úti célunknak, akár csak sík terepen kívánunk friss, hideg levegõt szívni, testmozgással egybekötve, tervezzük meg, milyen óvintézkedéseket tegyünk az alacsony hõmérséklet negatív hatásainak kivédésére.

Figyeljük a hõmérsékletet!

Elõször is nem szabad semmilyen fizikai tevékenységet végezni a szabadban, ha a hõmérséklet -20 fok alá süllyed, kivált, ha ezzel egyidejûleg jeges szél is végigsöpör a síelésre vagy bármely egyéb sportolásra, testmozgásra kiszemelt domboldalon, egyéb terepen. Ilyen idõjárási viszonyok mellett a ránk leselkedõ veszélyek száma messze meghaladhatja a testmozgással járó, kívánt elõnyökét.


Mindnyájan hallottunk már rémtörténeteket sportolás, séta közben a hideg és kimerültség miatt valamilyen egészség-károsodást szenvedett, vagy a tél közepén (esetleg erdõben, hegyek között) eltévedt, késõbb fagyásos tünetekkel kezelt súlyos esetben összeesett és kihûlt emberekrõl. Ugye nem szeretnénk, hogy ezek az egészségünket, sokszor testi épségünket, netán életünket is veszélyeztetõ események velünk is megtörténjenek? Ahhoz, hogy téli üdülésünk vagy a hétvégeken, szabad idõnkben végzett bármely sporttevékenységünk vagy egyszerû testmozgásunk során ne érjen semmilyen meglepetés a zord idõ hatásai miatt, és csak kellemes élményekkel telve érjünk vissza a fûtött szobába, ne utasítsuk el a tapasztalat szülte ajánlásokat.

Fogadjuk meg az alábbi jó tanácsokat:

Amikor bármely téli sportot szeretnénk ûzni, vagy csak gyalogolni vágyunk a friss levegõn, nagy hidegben, netán csapadékos, havas idõben, ügyeljünk rá, hogy ne egyedül, hanem párosával menjünk ki a szabadba. Még ha úgy tûnik is számunkra, hogy sokan vannak a sípályán, szánkózásra, sétálásra alkalmas terepen, minden esetben fogadjunk magunk mellé egy megfelelõ társat. Hiszen elszakadhatunk a többiektõl, és csak párban számíthatunk segítségre egy váratlan esemény bekövetkeztekor, ha a kimerültség jelei mutatkoznak rajtunk, vagy valamilyen okból már nem bírjuk tovább a hideget.

A téli sportoláshoz kizárólag testméretünkhöz illõ és tudásszintünknek megfelelõ felszerelést vigyünk magunkkal. Nem tanácsos bármely kölcsön kapott, nem miránk szabott sporteszközt elfogadnunk, és ebbõl a szempontból sem mindegy, hogy kezdõk vagy haladók vagyunk-e az adott sportágban. (A síelésre különösen vonatkozik mindez, mely esetben rendkívül nagy veszélyekkel járhat, ha nem megfelelõ eszközzel, netán nem a szintünknek megfelelõ pályának vágunk neki.)

A hideg idõ szabta törvények szerinti öltözködés gyakran kulcseleme a téli sportok, vagy a szabadban végzett, bármely testmozgás sikerének. Mert a hidegtõl szenvedni vagy túl melegen öltözni egyaránt súlyos hiba lehet, ami kényelmetlen érzést okoz, és elronthatja a friss levegõn töltött egész napunkat. Mindkét véglet elkerülése végett rendkívül fontos, hogy rétegesen öltözködjünk. Ilyenkor elõször lehetõleg gyapjú, vagy azzal kevert anyagú fehérnemût (trikót, hosszabb kisnadrágot, esetleg jégeralsót) vegyünk magunkra, ami természetesen azért fontos, mert ezek a ruhanemûk közvetlenül a bõrrel érintkeznek. Erre jöhetnek azután a többrétegû meleg holmik (lehetõleg azok is gyapjú tartalommal), melyek soha ne legyenek túl vastagok. A legfelsõ rétegnek, a télikabátnak vagy anoráknak pedig olyan anyagból kell készülnie, mely véd a gyakran jeges szél ellen is. Fontos szabály emellett, hogy hideg idõben ruhatárunkban kerüljük a pamutot, mert ha az egyszer nedves lesz a test természetes izzadása folytán (nem is kell hozzá nagyobb fizikai erõkifejtés), nem szárad meg, míg rajtunk van, és hozzájárul a testhõmérséklet csökkenéséhez.

A verítékezés kapcsán meg kell jegyezni, hogy a téli egészségi problémák, rossz közérzet, kényelmetlenségek egyik leggyakoribb forrása - minden szabadtéri fizikai tevékenység, sportolás, testmozgás esetén - épp abból adódik, hogy a hideg és a hó miatt többnyire megfeledkezünk a szervezet hidratálásáról. Pedig elengedhetetlen, hogy a hidegben végzett ilyen tevékenységek elõtt, alatt és után megfelelõ mennyiségû folyadékot (lehetõleg ásványvizet) igyunk, mégpedig gyakran és kis mennyiségben. Így elkerülhetõ testünk dehidratációja, mely alattomosan jelentkezik izzadáskor - amire nem is gondolunk, hiszen hideg van, és gyakran nem is érzünk szomjúságot.

 A téli sportolás sikerének másik eleme a testmozgás elõtt és alatt fogyasztott élelmiszerek energia-tartalma. Nem kell persze rögtön szalonnás ételekre gondolni... Hiszen a kevéssé zsíros, de magas tápértékû étkek fogyasztása rendszeresen, kis mennyiségben - végig a sporttevékenység vagy gyaloglás alatt -felpörgeti a szervezetet, és ellátja a szükséges energiával. Ha pl. egy kis üveg ásványvízzel indulunk útnak - akárcsak egy hegyi sétának is -, ne csodálkozzunk, ha idõ elõtt kimerülünk...

Végezetül: a szabadban, hideg idõben végzett sportolás, testmozgás idõtartama is lényeges tényezõ. Annak meg kell felelnie az életkornak, fizikai állapotnak, és attól is függ, mi a fizikai tevékenység célja. Ezért kellõ óvatossággal állapítsuk meg, mennyit kívánunk a szabadban tartózkodni, és figyeljünk a napi középhõmérséklet ingadozására is. Ez ugyanis gyakran 5-10 C fokot is mutathat - rövid idõhatárokon belül. Így, ha a kelleténél hosszabb ideig vagyunk úton, nem tudunk alkalmazkodni a változáshoz, és veszélyes helyzetekbe sodorhat, ha elfáradunk, és messze kerülünk kiindulási pontunktól.

Valamennyi fontos, fenti tényezõ számba vételekor tehát nyilvánvaló, hogy a téli testmozgás, sportolás gondos tervezést igényel, és jó szervezés kérdése is. Ez megvalósulhat anélkül, hogy túl sok idõnket venné igénybe - tehát semmilyen körülmények között, bármilyen sok is a tennivalónk indulás elõtt, nem szabad eltekinteni tõle. Hiszen csak minden részletre kiterjedõ felkészüléssel biztosítható, hogy a friss levegõn, hideg idõben így eltöltött szabadidõnk szép emlék maradjon, és valóban egészségünkre váljék!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.