Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tervezés gyerekekkel – hogyan tűzzünk ki célokat az évre?

Érdekességek2020. január 25.

Fotó: 123rf.com

Az ünnepi rohanásban talán nem tudtunk azzal foglalkozni, hogy kicsit megálljunk és átgondoljuk az elmúlt évet. Most viszont, hogy a karácsonyi és szilveszteri forgatag már mögöttünk, a tavaszi zsongás pedig még igen távol, használhatjuk az időt arra, hogy lezárjuk az elmúlt év eseményeit és megtervezzük a következő évet. Licsár Szilvia pedagógus, a Játékliget szakértője azt javasolja, vonjuk be gyerekeinket is a tervezésbe. Ezáltal nemcsak jobban megismerhetjük a gondjaikat, vágyaikat, de ők is sokat fejlődhetnek.

A célok meghatározása

A terveink fontos része rendszerint a megtakarításaink növelése, az egészségünk megőrzése, a szakmai fejlődésünket támogató továbbképzések, tanfolyamok elvégzése. A saját céljaink meghatározásán túl átgondoljuk a családunk egészét érintő kérdéseket, terveket is. 

Sokan épp az ünnepi időszakban döbbenünk rá arra, amit a szürke hétköznapokban, a sokszor rutinszerű élet, a mókuskerék mellett nem veszünk észre. A téli szünetben volt idő együtt lenni, 2 hétig mindenki kicsit a szűkebb családjára koncentrált. Érdekes, hogy mennyi mindenre láttunk rá ez idő alatt. 

„Például most vettük észre, hogy nem tudunk igazán jól kommunikálni, a gyerek szinte ki sem mozdul a szobájából, a gép előtt ül. A szünetben egyedül nem találja fel magát, mindenhez ott kell lenni vele – vagy épp most fedeztük fel, hogy milyen jó a humora, mennyire jól ment neki a szereplés mások előtt, vagy ügyesen rajzol.” 

A megállapítástól a megvalósításig

Érdemes a tapasztalatainkat, a véleményünket megosztani a gyerekekkel is, mert ez is segíthet a célok meghatározásában. Az új évre szóló cél lehet például a viselkedés megváltoztatása, vagy egy új képesség elsajátítása, vagy fejlesztése. Fontos, hogy a célokat észszerűen jelöljük ki és az év folyamán nyomon kövessük a változásokat, visszajelzést adjunk az addig elért eredményekről. 


„A célok eléréséhez a gyermek kitartása is fejlődik, ám fontos, hogy reális és tartható célokat jelöljünk ki, ebben szükség lesz a mi segítségünkre is. Ha az ünnepek alatt különösen szép rajzot készített a családtagoknak ajándékba, javasoljuk, hogy fejlessze a tehetségét. Ha kedvet érez hozzá, lehet ez is cél. Ha a kommunikáció szorul fejlesztésre, fogadjuk meg, hogy esténként valamennyi időt kettesben töltünk a szobájában, ahol arról beszélünk, amiről szeretne. De lehet az is a közös célunk, hogy több családi programot szervezünk erre az évre, ahol többet figyelünk egymásra, hogy az együtt töltött idő minőségét is javítsuk. Tervezzük meg a gép előtt töltött idejét, beszéljünk arról, mit szeretne elérni a tanulásban, vagy a sportban.”

Fotó: 123rf.comMilyen a jó cél?

„Sikerre akkor számíthatunk, ha ez valóban az ő célja, ha ő akarja véghez vinni. Terelgetni, reális célok felé irányítani tudjuk a választás során, de nem határozhatjuk meg helyette. A motiváció fenntartásában viszont segíthetünk a rendszeres visszacsatolásokkal, bátorításokkal, a saját tapasztalataink megosztásával, sőt ha szívesen veszi, azzal, hogy csatlakozunk hozzá, például a sportban.”

Mit lesz, ha nem sikerül?

Lehet, hogy valamiért mégsem sikerül elérni a kitűzött célt, de ez semmiképp sem kudarc. Már önmagában a cél meghatározása és a befektetett munka is komoly önismereti előrelépés. 

Önreflexió: miben lenne jó fejlődnöm ebben az évben, mit kell tennem, hogy elérjem a célom? 
Öntudat: haladok-e a célom felé? 
Önkontroll: ha eltávolodtam a célomtól, hogyan jutok vissza? 
Önértékelés: hogyan érzem magam, mikor elértem a célom?

A befektetett munka nem vész el, a kapcsolatunk a gyermekünkkel pedig mindenképp elmélyül attól, hogy végig figyeltünk rá és elismertünk a kitartását. Mondjuk el neki, hogy büszkék vagyunk ezért rá és beszéljük meg, a tanulságot levonva, hogy mit lehet majd másképp csinálni. 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.

A biztonság lelki oldala

2026. március 08.

A biztonság nemcsak fizikai, hanem lelki állapot is. Az idős emberek számára a kiszolgáltatottság érzése, a magány vagy a feleslegesség tudata legalább akkora veszély, mint egy csúszós padló. A biztonságos otthonhoz ezért nemcsak kapaszkodók és fényforrások kellenek, hanem figyelem, türelem és emberi jelenlét is.

A lelki biztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a gondozott személy részt vehessen a mindennapi döntésekben. Ha megkérdezik a véleményét, ha érzi, hogy számít, az megerősíti az önbecsülését és csökkenti a szorongást. A közös napi rutin, a nyugodt kommunikáció és a bizalom sokszor többet jelent, mint bármilyen eszköz.

Aki érzi, hogy törődnek vele, az együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb, és fizikailag is gyorsabban regenerálódik. A betegbiztonság tehát nemcsak a balesetek elkerülését, hanem a lelki stabilitás védelmét is jelenti.