Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Természetes vizek jóllétünk előmozdítására

Érdekességek2022. augusztus 24.

Az utóbbi időben sokunk számára a természet hozott megnyugvást a világjárvány káosza közepette. Míg terjedtek a bezárások, a „zöld” és „kék” terek nyitottak, szabadok voltak…. De minden időben ösztönösen tudjuk, hogy a természetes vizek közelében lenni csodálatos dolog, elősegíti jóllétünket. Vajon gondoltunk-e már arra, hogy miért és hogyan javíthat közérzetünkön a víz? Erre a kérdésre keressük a választ.

A fotó illusztráció: pixabay.comA felmérések szerint az emberek túlnyomó többségének a jóllétét nagymértékben elősegíti, amikor alkalma nyílik hosszabb-rövidebb időt tölteni valamilyen víz mellett. És szintén tekintélyes számban találják úgy, hogy a természetes víz nyugalmat hoz számukra. De miben áll még ez az összetett, pozitív hatás? 

A „kék terek” előnyei

Sokan kutatják a víz és a jóllét közti összefüggést: miért javítja a természetes víz a közérzetünket? A vizes helyek sokfélék lehetnek: tengerek, tavak, folyók, vízesések, patakok, tavak, szökőkutak – melyek mindegyike kedvező hatást gyakorol ránk. Ugyanakkor az emberek már régóta keresik az olyan „terápiás vidékeket”, ahol rátalálnak a megnyugvás és a testi-lelki egyensúly helyreállításának színterére. Teljesítmény-központú, rohanó világunkban, amely óriási értéket tulajdonít a produktivitásnak, a víz mellett töltött idő ellenszert kínál. 

Míg a „zöld” tájak és a mentális egészség közötti kapcsolat jól dokumentált, a kutatókat egyre inkább érdekli, hogy a „kék (vizes) terek” hogyan váltanak ki pozitív hangulatot, miként vetnek gátat a negatív gondolatok, érzések eluralkodásának. Arra is kíváncsiak, hogy a vizek miért segítik a tudatos jelenlétet („mindfulness”), vagy mely okból érezzük energikusabbnak és összeszedettebbnek tőlük.

Azt is gyakran tapasztaljuk, hogy „vörös módban” élünk, azaz nap mint nap stresszesnek, aggódónak, szorongónak érezzük magunkat. Amikor az agy „kék módra” vált, és vizek közelében vagyunk, pozitívabb lesz életszemléletünk, megnyugszunk, és tudjuk gyakorolni a „tudatos jelenlétet” is.

A víz egyszerűen segít a pszichológiai öngondoskodásban („self-care”), az önmagunkkal való összekapcsolódásban is. Az öngondoskodás elhanyagolásának pedig egyik eleme, amikor elszakadunk önmagunktól, különösen a testünktől. Előfordult-e már velünk, hogy nem tettünk semmit saját fizikai erőnlétünk, helyes táplálkozásunk érdekében, mert stresszben éltünk, illetve nem volt időnk rá? Bizonyára igen… Ha viszont  víz közelében vagyunk, az lehetővé  teszi,  hogy gyengéden „lelassuljunk”, elfoglaljuk gondolatainkat, és „visszatérjünk a testünkhöz” oly módon, amilyenre más természetes térben  nem lennénk képesek.

Könnyed tudatos jelenlét

A kutatások azt mutatják, hogy még a víz látványa is csökkenti a vérnyomást és a stresszhormonok, a kortizol és az adrenalin szintjét. Ezek a „kék terek” könnyed tudatos jelenlétet kínálnak, lehetőséget az ellazulásra, amikor nem arra koncentrálunk, amit „otthon hagytunk”, hanem a víz megnyugtató látványára és hangjaira. A természetben és a víz mellett való tartózkodás javítja a jóllétet, mert gyógyító hatása is  számos tekintetben, pl. a víz segíthet a rehabilitációban és a krónikus fájdalomkezelésben.

Amellett a „kék terek” előmozdítják az amygdala, az érzelmek feldolgozásáért felelős agyterület (szorongás és pánikközpont) aktivitásának szabályozását. Ennek oka, hogy a víz lehetővé teszi a figyelem önkéntelen, békés sodródását, ahelyett, hogy kényszerített vagy irányított volna. A „nagy kékség” tehát nem csupán egy semleges háttér, hanem saját vízi világa, növényzete mellett velünk és érzelmeinkkel is együtt él. Ez megváltoztatja agyunk neurológiai mintáit, így nyugodtabbnak, békésebbnek érezzük magunkat.


A megújulás forrása

A Covid-19 világjárvány ideje alatt sokunk szorongóvá és depresszióssá vált, aminek részben oka volt, hogy nem sok időt tölthettünk a természetes terekben, víz közelében.   Amikor a megszorítások enyhülésével módunkban áll ezt megtenni, pl. sétálni egy vízparton, hallgatni a hullámokat, vagy csak egyszerűn nézni a vizet, tapasztalhatjuk, hogy megújulunk, és ismét kreatívnak, összeszedettnek érezzük magunkat. Kezdjük érezni a lelki békét, amelyre már oly régóta vágytunk – amellett a  szakemberek is tanúsíthatják, hogy a mentális  egészség javítására az egyik legjobb eszköz a természetes vizek közelléte…

A szabadság érzése

Amikor egy hatalmas kiterjedésű vízre nézünk, legyen az tó, folyó vagy tenger, a jóllét megtapasztalását kíséri, hogy a szabadság érzése uralkodik el rajtunk. És ez soha nem bizonyult olyan fontosnak, mint az elmúlt évben, amikor életünk annyira korlátozott volt.

Fotó: pixabay.com

Azóta enyhülés következett be ezen a téren, de amikor csak tehetjük, mindenkor élvezzük a vizek látványát, mert a szabadság érzése is segít könnyebben száműzni gyötrő gondolatainkat, negatív látásmódunkat, és megélni a pillanatot. Ha a jóllét a test, az elme és a lélek közötti egyensúlyról szól, akkor egy „kék lélek” mindig keresi a belső hazatérést a „kék térbe” – amelyet szeretünk, értékelünk és amelyre szükségünk van.

Az előnyök fizikai, pszichológiai és társadalmi szinten

A „kék terek” tehát lehetőséget nyújtanak jóllétünk javítására három fontos szinten, melyek a fizikai, pszichés és társadalmi közérzet. Fizikai jóllétünket fokozza pl. egy víz melletti séta, játék, vagy az úszás, evezés, egyéb vízi sport, többek közt a szív- és érrendszer állapotának javítására. Javul pszichés közérzetünk, amikor mélyebben lélegzünk, profitálva a vizek fölötti friss levegőből, és tekintetünket a víz felszínére irányítjuk. Ilyenkor megnyugszunk, és a gondok könnyebben elillannak…

Fotó: pixabay.com

A harmadik jótékony hatás a társadalmi jóllét. Pl. egy folyami ösvény követése vagy üldögélés egy tóparton gyakran valósul meg családi, baráti körben, csoportos kirándulás keretében…A víz tehát segít csökkenteni a magányt, az elszigeteltséget, összeköt másokkal, a természeti környezettel és önmagunkkal. A fentiekből arra a következtetésre juthatunk, hogy a természetes vizek sok mindenre megtanítanak minket. Amellett megpróbálhatjuk a víz kezelését, elterelését vagy irányítását, de az végül megtalálja a maga útját. Lehet vad, nyugodt, csendes, hangos, állandóan változó és folytonos. Csakúgy, mint mi….


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Az örök fiatalság titka: az úszás

2026. augusztus 25.

Az úszás az ember egyik legősibb mozgásformája. A futáshoz hasonlóan, nagyszerű módja fizikumunk általános megdolgoztatásának, és a teljes lelki kikapcsolódásnak. De vajon tényleg igaz, hogy 0-99 éves korig mindenkinek jót tesz? 

Az úszás kellemes időtöltés, kikapcsolódás, lazító és pihentető mozgásforma. Akik rendszeresen járnak úszni, tudják milyen jótékonyan hat szervezetükre a vízben lebegés, tempózás. Élmény ebben a természetes közegben megszabadulni testi és lelki terheinktől.

Mit élünk át úszás közben? Hogyan hat a szervezetre? Miért ajánljuk mindenkinek? És hogyan kezdjünk neki? Ha szeretne minderről többet megtudni, érdemes velünk tartani.

Az élmény

Bizonytalanul lépegetünk a medence szélén. A hűvös víz elsőre nem tűnik túl csábítónak... Néhány gimnasztikai gyakorlatot végzünk, csak úgy ráhangolódásképpen, no meg abban reménykedve, hogy így majd erőt és bátorságot merítünk a csobbanáshoz.  Különösen hideg napokon egyáltalán nem fűlik az ember foga a hidegbe merülésre…

Segítségül, jól jön, ha felidézünk lelki szemeink előtt egy nyári csobbanást valami gyönyörű vízparton, a szikrázó napsütésben, a lágyan hullámzó hűsítő tengerbe. Egy, kettő, hááárom, csobb! Beugrottunk. Most már nincs idő tétovázni, emlékek vagy vágyak tengerében lubickolni. A hatás magával ragad, és tettre hiv. Vár a tényleges lubickolás a vízben!

Mennyi kávét iszik egy magyar fiatal?

2026. augusztus 25.

A 15 és 25 év közötti magyar fiatalok 25 százaléka naponta iszik kávét - derült ki egy felmérésből. 

Az adatok szerint a 15-19 évesek 65 százaléka soha nem ivott még kávét, miközben a 20-25 évesek mintegy 40 százaléka rendszeresen fogyasztja. Az élénkítő italt rendszeresen választó fiatalok 58 százaléka 16-18 éves kora között szokott rá a kávézásra, további 23 százalékuk 15 évesen vagy azelőtt kezdte.

 A kvalifikációval nő a kávéfogyasztás mértéke is

Nemcsak az életkorral, hanem az iskolai végzettséggel is nő a naponta kávézók aránya: míg a 8 általánost végzettek 12 százaléka, a szakmunkás végzettségűek 36 százaléka, addig a gimnáziumi érettségivel rendelkezők 40 százaléka, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők 55 százaléka fogyaszt naponta kávét. A napi fogyasztók fele két csészével is megiszik, viszont három vagy annál több kávét már igen kevesen jeleztek. Míg a 15-19 évesek többsége csak egy csészével iszik egy nap, a 20-25 évesekre a napi két csésze jellemzőbb - derül ki az Ipsos 550 fiatal megkérdezésével készített felméréséből.

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.