Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Terhesség és PCOS

Érdekességek2021. november 15.

A PCOS rengeteg nő életét keseríti meg, és teszi szinte lehetetlenné számukra a családalapítást. A betegséggel kapcsolatban sok még a sötét folt, de egy új kutatás felfedett néhány új aspektust, melyet a PCOS megértéséhez mindenképpen ismerni kell.

A PCO vagy PCOS, azaz a policisztás ovárium szindróma egy hormonális elcsúszás következménye. A petefészkekben a petesejt érése megtörténik, ám a tüszőrepedés elmarad, így az érett petesejt nem jut ki petefészekből, hanem ott ragad és cisztává alakul. Mivel a petesejt nem kezdi meg vándorlását a méh felé, így sajnos a családalapítás is lehetetlenné válhat. Előfordulhat azonban, hogy egy – egy petesejt – mivel a test rövid időre eléri a megfelelő hormonszintet – mégis képes kiszabadulni , és akár a terhesség is létrejön. A PCOS megléte esetében a kezelése mellett a lombikprogram jöhet még számításba. Szerencsére ma már azt is tudjuk, hogy a szindróma nem csak kezelhető, hanem vissza is fordítható – mondta el a ratkotunde.hu-nak dr. Angyal Géza szülész nőgyógyász szakorvos.

A PCOS elleni harcban hatalmas szerepe van az endokrinológus és a nőgyógyász szakembernek, valamint a test optimális működésének – hangsúlyozta Dr. Angyal Géza. Mivel a betegséget a nemi hormonok egyensúlyának váltja ki, a hormonháztartás helyrebillentése a feladat. Az orvosi segítség mellett ezt azzal érhetjük el, ha a test számára szükséges tápanyagokat a megfelelő formában juttatjuk be a szervezetbe.

Alapesetben ez a táplálkozással történne, ma már azonban az ételek beltartalma messze nem olyan, mint 50 éve, ráadásul rengeteg tartósítószert, finomított élelmiszert és félkész terméket fogyasztunk, melyek nem igazán tesznek jót nekünk. A szakemberek ennek megfelelően sokszor valamilyen – lehetőleg megfelelő tagoltságú, komplex ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat szerves kötési formában tartalmazó – várandósvitamin szedését javasolják.


Kezeltetni kell

A betegség megléte tehát nem minden esetben zárja ki a terhesség létrejöttét. Egy új kutatás azonban rámutatott, hogy ez nem is olyan szerencsés dolog. Ugyanis a PCOS a magzatban is elváltozásokat okozhat.  A terhességben az Antimüller-hormon (AMH) szintje lecsökken, hiszen ezt a hormont az érésben lévő petesejtek termelik. A PCOS megléte esetében azonban az anyánál a hormon szintje a várandósság alatt is magas, és ez a kislánymagzatban is elváltozásokat generál: mivel adott számú petesejttel születünk,  a hormonális behatás rányomja bélyegét az egész életre.

A betegség kezelése tehát kiemelten fontos,  gyanúja esetén mindenképpen érdemes felkeresni a kezelőorvost, illetve gondoskodni kell a megfelelő tápanyag-ellátottságról is. Emellett nem szabad megfeledkezni a rendszeres mozgás fontosságáról sem. Az egészség megőrzésének ugyanis két alappillére a megfelelő tápanyag-ellátottság, illetve a mozgás. Ezek nélkül a test optimális működése sérül, így az olyan funkciók, mint a szaporodás, háttérbe szorulnak, lehetetlenné válnak – hangsúlyozta a szakember.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A vérszegénység oka nem csak a vashiány

2026. augusztus 02.

A vashiány a vérszegénység leggyakoribb oka, ám még nagyon sok más kórkép is okozhat vérszegénységet.



Mielõtt a vérszegénység számos okáról szólunk, elevenítsük fel iskolás alapismereteinket. A vér sejtes elemekbõl és plazmából áll. A sejtes elemek közül a vörösvérsejtek az oxigén szállításáért felelõsek, a fehérvérsejtek a fertõzések elleni védelmet látják el, a vérlemezkék (trombociták) pedig a véralvadásban vesznek részt. A vörösvérsejtek oxigénszállító képességét a benne levõ hemoglobin teszi lehetõvé.

Mikor beszélünk vérszegénységrõl?

Vérszegénységrõl, latin szóval anémiáról akkor beszélünk, ha a vörösvérsejtek száma, vagy azok oxigénszállító képessége bármilyen okból csökken. A vörösvérsejtek a csontvelõben naponta milliószámra képzõdnek, élettartamuk kb. 120 nap. A vörösvérsejtek termeléséhez elsõsorban vasra, valamint vitaminokra, folsavra és a B12-vitaminra van szükség. Ha ezek bármelyikébõl kevés van, ún. hiányanémiáról beszélünk.

Szervezetünk harminc felett

2026. augusztus 01.

Hozzuk formába magunkat!

Testünk "csúcsformáját" a húszas éveinkben hozza. Azonban szerencsére ismerünk már olyan módszereket, amelyekkel a fiatalság "meghosszabbítható". Ismerkedjünk meg ezekkel, és használjuk ki a bennük rejlõ lehetõségeket! Õrizzük meg jó formánkat és egészségünket harmincon túl is! Ehhez segítségül hívhatjuk a modern orvostudomány eredményeit, de életmódunkkal magunk is sokat tehetünk érte.

Henri Salvador, a híres francia énekes 87 éves, de kellemes egyénisége ma is elbûvöl mindenkit, aki csak a közelébe kerül. Talán jó egészségének is az a magyarázata, hogy mindig mosolyog? Egy másik érdekes példa: Japánban, Okinawa szigetén az emberek várható életkora 81,2 év. Mi lehet a titka? A különleges klíma? A gének? Az életmód? A táplálkozás? Az emberi öregedés kutatóit, a gerontológusokat természetesen izgatta a válasz, és arra a következtetésre jutottak, hogy akik hosszú ideig, jó egészségben élnek, azok általában sokat dolgoznak, optimisták, és nem viszik túlzásba az evés-ivást.

A gondolat is gyógyíthat?

2026. augusztus 01.

Már nem is annyira eretnek ez a kérdés, ugyanis a világhírű magyar agykutató, prof. dr. Rózsa Balázs nagyon közel jár ennek bizonyításához.



Hogyan dolgozik az agykutató? Materialista szemlélettel vizsgálja az agyban lévő neuronokat vagy tetten éri a gondolatot is? Miként alakul ki a gondolkodás, a tudatos viselkedés, honnan és mikor indul el a gondolat? Gondol-e mindezekre a tudós, vagy Ő „csak” az egzakt dolgokkal foglalkozik?
A szakmai kérdéseken túl többek között ezekkel is készültem a beszélgetésre, és meglepően komplex értelmezésű válaszokat kaptam prof. dr. Rózsa Balázs agykutatótól. Aki személyében is szaktekintély, orvosi, fizikusi és kutatói végzettségével. Talán éppen ennek a sokrétűségnek köszönhetők a világon is egyedülálló tudományos szemléletmódján túl az azt igazoló világraszóló eredmények.

Honnan indult az agykutatás iránti vonzódása, érdeklődése?

Iskolás koromban került a kezembe egy régi élettankönyv, amely nagyon olvasmányosan magyarázta a szervek működését, milyen mozgások történnek a szervezetünkben, mikor milyen enzimek működnek, de az agyunkról ehhez képest nem sokat írt. Akkoriban nagyon keveset tudtunk róla. Éreztem, hogy ez a szervünk nagyon bonyolult valami lehet. Már akkor is voltak olyan elképzelések a világban, hogy mindent a szellemünk irányít, az dönt, akár a betegségek kapcsán is – így merült fel bennem a kérdés. Elkezdett érdekelni, hogyan működhet a központi vezérlő rendszerünk.