Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Terhelés közben derülnek ki az ízületek elváltozásai

Érdekességek2021. december 03.

Fotó: gettyimages.comProfi sportolókkal, balett-táncosokkal tesztelték majdnem két éven keresztül azt az új, magyar módszert, amellyel a jövőben sokkal pontosabban lehet kiszűrni a mozgásból adódó mozgásszervi panaszokat. Az eredetileg számítógépes játékokhoz készített, mesterséges intelligencián alapuló program továbbfejlesztett változatához egy 3D-s kamera is tartozik. Ezek segítségével végre mozgás közben is meg lehet állapítani, ha valaki rossz mozgástartományban terheli az ízületeit.

Mozgásanalízis eddig is létezett, elsősorban futók körében ellenőrizék, hogy sportaktivitás közben hogyan terhelik a lábukat. Emellett több mozgáslabor is van hazánkban, ezek azonban jellemzően kutatólaborokban működnek, mert olyan bonyolult eszközparkok szükségesek a diagnosztikához, amely egy átlag rendelőnek nem áll rendelkezésére. A legtöbb esetben azonban a pontos diagnózis felállításához elengedhetetlen lenne, hogy a szakorvos ne fekvő, vagy ülő helyzetben vizsgálja meg a pácienst, hanem mozgás közben kapjon arról információkat, milyen mozgásmintázat alapján terheli az ízületeit. 

„Ha tartósan fájdalmat érez egy páciens, és felkeres egy szakorvost, elsődlegesen azt kell kideríteni, hogy mi a kiváltó ok. Nagyon sok esetben olyan fiatalkori, hibás mozgásból, instabilitásból adódó fájdalmakat találunk, amelyeket ideig, óráig ugyan lehet kezelni, sokkal fontosabb lenne azonban a kiváltó okot felismerni és azt kezelni. Többnyire a mozgásszervi panaszokat rossz mozgásmintázat okozza, vagyis helytelenül, esetleg egyoldalúan terhelt ízületek, eltérő erősségű izomzat állhat a háttérben” – mondta Prof. Dr. Lacza Zsombor PhD, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő ortopéd-traumatológus szakorvosa.

A pontos diagnózis felállításához szükséges látni, hogy miként viselkedik mozgás közben a lábfej, a boka, a térd, erősebb-e például az izomzat egyik, vagy másik végtagban, mert ezek mind befolyásolhatják a vágtagok helyes működését. A nem megfelelő terhelés nyújtott és hajlított helyzetben, miközben ül, vagy áll a páciens, nem derül ki. A Prof. Dr. Lacza Zsombor és munkacsoportja által kidolgozott módszer lényege, hogy egy speciális, eredetileg számítógépes játékhoz készített szoftver továbbfejlesztett változatával – amely mesterséges intelligencián alapul – és egy 3D-s kamerával a páciensnek guggolás, térdelés vagy járás közben ellenőrzik, hogy tengelyben marad, vagy kitér valamelyik ízülete. A boka, a csípő és a térd instabilitásából is lehet következtetni a rossz mozgástartományra. Ront a helyzeten, ha a páciens túlsúlyos, mert ebben az esetben még inkább rosszul terheli a végtagját. 

„A legnagyobb megterhelés a térdet éri, így a fájdalom nemcsak mozgáskieséssel, beszűküléssel járhat, hanem sok esetben a porc felpuhul, a meniszkusz bereped, a keresztszalag pedig elszakad. Ha például az egyik végtagban az izom erősebb, akkor abba az irányba jobban elmozdul az egész test, ez pedig előbb vagy utóbb az ellenoldalon mozgás-beszűkülést okozhat” – tette hozzá Dr. Ambrus Míra sporttudományi kutató.


A komplex mozgáselemzést a fejlett technológia, az egészségügyben lezajló digitális forradalom teszi lehetővé, hiszen az orvosok munkáját algoritmusok és pontos kamerafelvételek segítik. A jövőben a mozgásszervi panaszok is sokkal inkább személyre szabottan lesznek kezelhetők. A terápia a jövőben is a megszokott gyógytorna, ritkább esetben pedig műtét lehet. Az ortopéd-traumatológus szakember szerint megfelelő kezeléssel a rossz mozgásformák javíthatók és nem törvényszerű, hogy a kor előre haladtával megjelenjenek a mozgásszervi panaszok.

Fotó: gettyimages.com

A két magyar szakember majdnem két éven keresztül tesztelte a módszert profi sportolók, elsősorban kosárlabdázók, futók, kézilabdázók, illetve táncosok segítségével, de nemcsak sportolók esetében működik. Különösen hasznos lehet például azoknál, akik síelnek, mert ez a sportaktivitás nagy terhelésnek teszi ki a térdízületet. A csontozati gondokat nem könnyű orvosolni, és olykor hosszas a rehabilitáció, de a mozgásmintázatot lehet javítani, ezért ha időben felismerik a nem megfelelő mozgásformákat, a műtét is elkerülhető. A komplex mozgáselemzést elsősorban kamasz gyerekkortól nagyjából 60 éves korig érdemes elvégeztetni, mert ebben az időszakban még visszafordíthatók a mozgásszervi elváltozások.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Vizeletvizsgálattal a prosztatarák ellen

2026. június 25.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot.

Az agresszív prosztatatumor egy olyan vegyületet termel, amelynek a vizeletbõl való kimutatásával meghatározhatóak lehetnek majd a legveszélyesebb daganatok - közölték amerikai kutatók.

Világszerte évente 780 ezer férfinál állapítanak meg prosztatarákot, 250 ezer páciens pedig meghal a betegségben. Nem minden eset igényel azonban azonnali beavatkozást.

Az orvosokra hárul az a nehéz feladat, hogy megállapítsák, kinek van szüksége szoros ellenõrzésre a sebészi beavatkozás után, és kinek sugárterápiára.

Kínzó emésztési gondjaink

2026. június 25.

Haspuffadás, székrekedés, gázképzõdés stb.

A WGO (World Gastroenterology Organization = Nemzetközi Gasztroenterológiai Szervezet) és magyar tagszervezete, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság a Danone Csoporttal együttmûködve globális kampányt indított azzal a céllal, hogy felhívják a figyelmet az egészséges táplálkozás és az egészséges emésztés közti összefüggésekre, valamint az egészséges emésztõrendszer fontosságára.

Egy 2006-2007-ben, több országban, köztük Magyarországon is elvégzett fogyasztói kutatás szerint a megkérdezett nõk 55%-a küzd valamilyen emésztési problémával (gyomorégéssel, haspuffadással vagy székrekedéssel) a világon. Európai viszonylatban emésztõrendszeri problémával illetve diszkomforttal küzdõk számát 40-80 millió közé becsülik.

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.