Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tényleg lehetünk allergiásak a hidegre?

Érdekességek2020. február 06.

A tavaszi és nyári hónapokat általában jobban kedveljük a kellemes hőmérsékletnek köszönhetően, a pollenszezon miatt azonban ez az időszak kész rémálom az allergiások számára, akik a magyar lakosság 30 százalékát teszik ki. Azt gondolnánk, hogy a hideg időjárás beköszönte véget vet a legtöbb allergiás szenvedéseinek, a túlérzékenységnek azonban számos fajtája létezik

Az egyik legkülönlegesebb típus a hidegallergia (hideg urticaria), melynek során nem valamilyen allergén anyag, hanem egy fizikai inger, a hideg hatása váltja ki a túlérzékenység tüneteit. Bár a hidegallergiát nem valódi allergiaként, hanem a csalánkiütés egy speciális formájaként tartják számon, éppolyan kellemetlen és akár veszélyes tünetekkel is járhat, mint az ismertebb allergiák.

A hidegallergia tünetei és okai

„A hidegallergiát onnan lehet felismerni, hogy valamilyen hideginger – pl. hőmérséklet-változás, hógolyózás, hideg vízben való úszás vagy jeges szél – hatására hisztamin szabadul fel az érintett testrészen, amely heves bőrpírral, csalánkiütéses tünetekkel, erős viszketéssel, fájdalommal, duzzanattal és akár hólyagosodással is járhat. Az allergiás panaszok ráadásul nemcsak a bőrön, hanem a nyelőcső nyálkahártyáján is jelentkezhetnek, ahol a duzzanat fulladást okozhat, ezért az érintetteknek kifejezetten vigyázniuk kell a hideg italokkal és a fagylalttal is” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő- és gyermektüdőgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus szakorvos.

Ha a bőrfelület kis részét éri hideg – pl. a kesztyű nélküli kezet vagy az arc fedetlen részét –, a tünetek csupán átmeneti kellemetlenséget okoznak, melegbe érve hamar elmúlnak. Ha azonban a teljes testet vagy nagyobb bőrfelületet ér hideginger, akkor a nagy mennyiségű hisztamin felszabadulása már súlyosabb állapotot is előidézhet, amely a bőrön kívül más szervekre is kiterjedhet. Ilyenkor rosszullét, heves fejfájás, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás, légzési zavar jelentkezhet, különösen súlyos esetben pedig akár anafilaxiás sokk is bekövetkezhet, ami az allergiás reakció legsúlyosabb formája, és életveszélyes is lehet.

„A hidegallergia leggyakrabban a fiatal nőket érinti, de a férfiaknál sem ritka, és átlagosan 5-7 évig tart. Minél hidegebb éghajlaton él valaki, annál inkább veszélyeztetett, ha hajlamos erre a túlérzékenységre. Sajnos pontosan nem tudni, mi váltja ki ezt az érzékenységet, de gyakran jelentkezik együtt ételallergiával és asztmával is” – tette hozzá a szakorvos.


Tippek hidegallergiásoknak

A hidegallergiások számára fontos, hogy:

- fokozottan figyeljenek a megfelelő öltözködésre – téli hidegben ne maradjon fedetlenül a fejük, arcuk, nyakuk, illetve használjanak kesztyűt és vigyázzanak a lábuk melegen tartására is
- szeles, hideg időben védjék a bőrüket zsíros arc- és kézkrémmel
- kerüljék a túl gyors hőmérsékletváltást, a túl hideg vízben való úszást
- ne fogyasszanak jégkását, fagylaltot és túlhűtött italokat
- tartsanak maguknál antihisztamin tartalmú gyógyszert és krémet, amelyekkel csillapíthatók a hevesen jelentkező tüneteket.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.

Mi az interoceptív érzékelés?

2026. március 09.

Az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerinti érzékszervek működése és feldolgozási zavarai

Az interoceptív szenzoros eltérés a szenzoros integrációs zavarok egy típusa, amely a test belső állapotainak érzékelésével kapcsolatos. Az interocepció az a képesség, amely lehetővé teszi számunkra, hogy tudatosan érzékeljük testünk belső folyamatait, mint pl. az éhséget, a szomjúságot, a fájdalmat vagy akár a szívverést. Ez a rendszer kulcsszerepet játszik az érzelmi állapotok és a fizikai jóllét megértésében, és jelentős hatással van a gyermekek fejlődésére.

Az interoceptív érzékelés működése

Az interoceptív rendszer receptorokból áll, amelyek a test belső részeiben találhatók, pl. a gyomorban, a szívben és más szervekben. Ezek a receptorok folyamatosan információt küldenek az agynak a test állapotáról. Az agy ezeket az információkat feldolgozza, lehetővé téve számunkra, hogy reagáljunk a belső szükségleteinkre.

• Receptorok: az interoceptív receptorok érzékelik a belső állapotokat, pl. a fájdalmat vagy az éhséget. amikor egy gyermek éhes, az agy jelet kap, amely figyelmezteti őt arra, hogy ételre van szüksége.

• Agyfeldolgozás: az agy különböző területei feldolgozzák ezeket az interoceptív információkat. Ez segít abban, hogy tudatosan reagáljunk testünk igényeire.

A biztonság lelki oldala

2026. március 08.

A biztonság nemcsak fizikai, hanem lelki állapot is. Az idős emberek számára a kiszolgáltatottság érzése, a magány vagy a feleslegesség tudata legalább akkora veszély, mint egy csúszós padló. A biztonságos otthonhoz ezért nemcsak kapaszkodók és fényforrások kellenek, hanem figyelem, türelem és emberi jelenlét is.

A lelki biztonság megőrzése érdekében fontos, hogy a gondozott személy részt vehessen a mindennapi döntésekben. Ha megkérdezik a véleményét, ha érzi, hogy számít, az megerősíti az önbecsülését és csökkenti a szorongást. A közös napi rutin, a nyugodt kommunikáció és a bizalom sokszor többet jelent, mint bármilyen eszköz.

Aki érzi, hogy törődnek vele, az együttműködőbb, kiegyensúlyozottabb, és fizikailag is gyorsabban regenerálódik. A betegbiztonság tehát nemcsak a balesetek elkerülését, hanem a lelki stabilitás védelmét is jelenti.