Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tényleg lehetünk allergiásak a hidegre?

Érdekességek2020. február 06.

A tavaszi és nyári hónapokat általában jobban kedveljük a kellemes hőmérsékletnek köszönhetően, a pollenszezon miatt azonban ez az időszak kész rémálom az allergiások számára, akik a magyar lakosság 30 százalékát teszik ki. Azt gondolnánk, hogy a hideg időjárás beköszönte véget vet a legtöbb allergiás szenvedéseinek, a túlérzékenységnek azonban számos fajtája létezik

Az egyik legkülönlegesebb típus a hidegallergia (hideg urticaria), melynek során nem valamilyen allergén anyag, hanem egy fizikai inger, a hideg hatása váltja ki a túlérzékenység tüneteit. Bár a hidegallergiát nem valódi allergiaként, hanem a csalánkiütés egy speciális formájaként tartják számon, éppolyan kellemetlen és akár veszélyes tünetekkel is járhat, mint az ismertebb allergiák.

A hidegallergia tünetei és okai

„A hidegallergiát onnan lehet felismerni, hogy valamilyen hideginger – pl. hőmérséklet-változás, hógolyózás, hideg vízben való úszás vagy jeges szél – hatására hisztamin szabadul fel az érintett testrészen, amely heves bőrpírral, csalánkiütéses tünetekkel, erős viszketéssel, fájdalommal, duzzanattal és akár hólyagosodással is járhat. Az allergiás panaszok ráadásul nemcsak a bőrön, hanem a nyelőcső nyálkahártyáján is jelentkezhetnek, ahol a duzzanat fulladást okozhat, ezért az érintetteknek kifejezetten vigyázniuk kell a hideg italokkal és a fagylalttal is” – mondta dr. Madarasi Anna, a Budai Egészségközpont csecsemő- és gyermektüdőgyógyásza, allergológus, klinikai immunológus szakorvos.

Ha a bőrfelület kis részét éri hideg – pl. a kesztyű nélküli kezet vagy az arc fedetlen részét –, a tünetek csupán átmeneti kellemetlenséget okoznak, melegbe érve hamar elmúlnak. Ha azonban a teljes testet vagy nagyobb bőrfelületet ér hideginger, akkor a nagy mennyiségű hisztamin felszabadulása már súlyosabb állapotot is előidézhet, amely a bőrön kívül más szervekre is kiterjedhet. Ilyenkor rosszullét, heves fejfájás, szívritmuszavar, vérnyomás-ingadozás, légzési zavar jelentkezhet, különösen súlyos esetben pedig akár anafilaxiás sokk is bekövetkezhet, ami az allergiás reakció legsúlyosabb formája, és életveszélyes is lehet.

„A hidegallergia leggyakrabban a fiatal nőket érinti, de a férfiaknál sem ritka, és átlagosan 5-7 évig tart. Minél hidegebb éghajlaton él valaki, annál inkább veszélyeztetett, ha hajlamos erre a túlérzékenységre. Sajnos pontosan nem tudni, mi váltja ki ezt az érzékenységet, de gyakran jelentkezik együtt ételallergiával és asztmával is” – tette hozzá a szakorvos.


Tippek hidegallergiásoknak

A hidegallergiások számára fontos, hogy:

- fokozottan figyeljenek a megfelelő öltözködésre – téli hidegben ne maradjon fedetlenül a fejük, arcuk, nyakuk, illetve használjanak kesztyűt és vigyázzanak a lábuk melegen tartására is
- szeles, hideg időben védjék a bőrüket zsíros arc- és kézkrémmel
- kerüljék a túl gyors hőmérsékletváltást, a túl hideg vízben való úszást
- ne fogyasszanak jégkását, fagylaltot és túlhűtött italokat
- tartsanak maguknál antihisztamin tartalmú gyógyszert és krémet, amelyekkel csillapíthatók a hevesen jelentkező tüneteket.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Mitől lesz sikeres egy gyógyszerfejlesztés? – Magyar kutatók elemzései adhatnak választ a kérdésre

2025. szeptember 01.

Az utóbbi 20 év kutatásainak eredményei együtt vihetik közelebb a kutatókat az új gyógyszerek és terápiák fejlesztéséhez. De hogyan lesz sikeres egy korábban nem használt gyógyszerjelölt? A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerinnovációs Központ és a Nemzeti Gyógyszerkutatási és Fejlesztési Laboratórium kutatói az AstraZeneca és a Novartis szakembereivel összefogva eddig sosem publikált adatokat is elemeztek, és három lehetséges új utat is feltérképeztek.  

„Az új gyógyszerek felfedezésének legjobb módja az, ha egy régivel kezdjük” – mondta James Black, aki a racionális gyógyszertervezés módszereinek kidolgozásáért és ezzel két életmentő gyógyszer felfedezésért kapott orvosi Nobel-díjat 1988-ban. A vezető gyógyszergyárakkal közösen végzett magyar kutatás is ebből a felismerésből indult és az eddigi legnagyobb – részben soha nem publikált – adatkészlet vizsgálatával hatékony stratégiák azonosítását kínálja az új gyógyszerjelöltek felfedezéséhez. A kutatók a Nature Reviews Drug Discovery hasábjain megjelent kutatásukban több száz, az elmúlt 20 évben megvalósított kutatási program elemzésével adnak útmutatást az új terápiás célpontokra épülő gyógyszerfejlesztéshez. 

Az onkológiai és neurológiai betegségek esetében különösen nagy a várakozás az új terápiás lehetőségekre.  


A 2000-es évek elején, az emberi génkészlet feltérképezésével a legtöbben arra számítottak, hogy ez a páratlan tudományos eredmény szinte azonnal új terápiák megjelenéséhez vezet majd. A kutatások során azonban csupán körülbelül 700 fehérje szolgál célpontként a jelenleg ismert több mint 1500 gyógyszer esetében, noha az emberi test közel 20 000 fehérjét kódol. Bár nem mindegyik alkalmas gyógyszercélpontnak, számos olyan, betegséget okozó fehérje létezik, amely potenciálisan kezelhető lenne. Ezért az eddig ki nem használt gyógyszercélpontokban még rengeteg felfedezésre váró lehetőség rejlik.

Az egyre szélesebb körben rendelkezésre álló genetikai és diagnosztikai adatok mesterséges intelligenciával kombinálva új gyógyszercélpontok azonosítását teszik lehetővé, ezekhez azonban új gyógyszerjelölteket is kell találni. A gyógyszerjelöltek kutatása még a korábban már sikerrel célzott fehérjék esetében is komoly kihívást jelent, az újonnan azonosított célpontok esetén pedig ez különösen igaz.

A most megjelent tanulmányban a kutatók több mint 400 olyan kutatási programot vizsgáltak, amelyek sikeresen azonosítottak gyógyszerjelölteket. A hagyományos célpontok esetében az elemzés rámutatott arra, hogy a sikeres gyógyszerjelöltek tulajdonságai szűk tartományban mozognak, amelyek általános iránymutatásként szolgálhatnak a jövő gyógyszerjelöltjei számára.

Tenger vagy folyó? – Tippek a tökéletes hajóút kiválasztásához

2025. augusztus 31.

A nyaralás tervezésekor egyre több utazó választja a hajós utakat, mint a pihenés és a felfedezés egyedülálló kombinációját. Az óriás tengerjárók és a folyami hajóutak világa között azonban jelentős a különbség, amely alapvetően meghatározza az utazás jellegét és élményét.

A két utazástípus más-más filozófiára épül, egy tengeri monstrum és egy meghitt folyami hajó közötti választás túlmutat a méretbeli különbségeken.

„A legfontosabb, amit az utazóknak tudniuk kell, hogy míg egy tengeri hajóút során maga a hajó, az ott elérhető szolgáltatások sokasága és a végtelen vízen való utazás élménye áll a középpontban, addig a folyami hajózás egyértelműen a part menti városok, a kultúra és a táj felfedezéséről szól” – magyarázza Phersy Katalin a Vár a Világ utazási iroda munkatársa.

Végtelen szórakozás vagy meghitt pihenés?

A tengerjárókat méltán nevezik úszó városoknak. Ezek a gigantikus méretű komplexumok több ezer utast képesek szállítani és kiszolgálni, a szórakoztatás szinte kimeríthetetlen tárházát kínálják.

„Azokon a napokon, amikor a hajó nem köt ki, az úgynevezett tengeri napokon sem lehet unatkozni. A fedélzeten revüműsorok, kaszinók, élő zenés bárok, mozik várják a vendégeket, esténként gyakran különböző tematikus programokkal, latin táncestekkel, vagy éppen „white party”-val készülnek a szervezők. A családosok számára külön gyerekprogramok, játszóházak és animátorok által vezetett játékok a medence körül teszik teljessé a kikapcsolódást. A sportolni vágyóknak se kell lemondaniuk a szenvedélyükről a nyaralás idejére, kosárlabda- vagy teniszpályákon, futópályákon és fitnesztermekben mozoghatnak, míg a pihenésre vágyók wellness központokban, szaunákban és pezsgőfürdőkben kényeztethetik magukat” – árulja el a hajóutak szakértője.

Ezzel szemben a folyami hajók sokkal kisebbek, családiasabb hangulatúak. A kabinok száma is töredéke a tengeri hajók kínálatának.

Cukorbetegség – Mit tehetünk magunkért a kánikulában?

2025. augusztus 31.

Maradjunk aktívak – a melegben is

A mozgás az egyik legfontosabb alappillére a cukorbetegség és az elhízás kontrolljának, sőt akár ellenszernek is nevezhetjük. A perzselő nyári nap megnehezítheti az edzést, de ez nem jelenti azt, hogy nem szabad tréningezni, csak változtatni kell a programon. Kora reggelre vagy estére időzítsük a kültéri edzést, bár ilyenkor biztonságosabb lehet egy légkondicionált edzőterem, és ha nagyon kimerültünk a meleg miatt, ajánlott alacsonyabb intenzitású, rövidebb programokat választani. A rendszeresség a lényeg: a mozgás serkenti a váráramlást, javítja az inzulinérzékenységet és segít a fogyásban.

Okosan építsük fel az étkezést

Az étkezés a cukorbetegség és az elhízás kezelésében is döntő jelentőségű.  Szerencsére a nyár rengeteg gyümölcsöt és zöldséget kínál, amelyek segítenek megkönnyíteni a tápanyagban gazdag étrend összeállítását. De nem minden nyári csemege egészséges! A fagylaltok, cukros italok és sült rágcsálnivalók gyakran csábítóak a melegben, de nem segítik a célok elérését. A vércukorszint kordában tartása és a fogyás érdekében fogyasszunk hidratáló ételeket, például uborkát, paradicsomot és spenótot, amelyek alacsony kalóriatartalmúak és rostban gazdagok. Üdítők és energiaitalok helyett pedig természetes hűsítőket, például citromos vizet vagy cukrozatlan jeges gyümölcsteát kortyoljunk. Az alkoholfogyasztást is tudatosan kell kezelni.  IR-esként, cukorbetegként kerülendők a tömény és a cukros italok, a likőrök, helyettük mértékkel fogyasztható jó minőségű száraz bor, vagy cukormentes sör. Ugyanakkor számoljunk a sör szénhidrát tartalmával, valamint azzal, hogy az alkoholok elősegítik a hipoglikémia kialakulását, így érdemes melléjük pl. teljes kiőrlésű kekszet, olajos magvakat, IR-barát szendvicseket enni.