Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Alfáktól Omegáig – Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás 2026

2026. január 21.

Iránytű a digitális neveléshez a családtól az iskoláig

A rendezvény szervesen épít a 2025-ös konferencián bemutatott, „0–9 éves korosztály és a digitalizáció” című szakmai háttéranyagra, amely a legkisebbek digitális környezetét és kockázatait térképezte fel. A 0-9 évesek digitális jóllétéről – Digitális Gyermekjóllét

Ennek folytatásaként 2026-ban első alkalommal kerül bemutatásra egy új, célzott ajánláscsomag, amely kifejezetten a szülőknek, pedagógusoknak és gyermekekkel foglalkozó szakembereknek nyújt gyakorlatias, a mindennapi döntésekhez kapcsolódó szempontokat és javaslatokat.
Az ajánlások célja nem egységes szabályok előírása, hanem használható keretek és megközelítések bemutatása.

Több nézőpont, egy közös szakmai keret

A konferencia egységes szakmai keretben, mégis több nézőpontból vizsgálja a digitális gyermekjóllét kérdését: nevelési és pedagógiai szempontból, mentális és testi egészséget érintő összefüggések mentén, valamint szabályozási és hatósági nézőpont felől.
Külön figyelmet kap a mesterséges intelligencia megjelenése is, amely új kérdéseket vet fel a digitális nevelés, a szülői szerepek és az intézményi felelősség területén.

Generációk a patikában gyógyszerész szemmel

2026. január 21.

Különböző életkorú betegek, eltérő egészségügyi igényekkel jönnek be a gyógyszertárba, amit a szakembernek helyesen kell tudni kezelni.

A patikákban egészségügyi tanácsadás zajlik, a szakemberek nagy hangsúlyt fektetnek a prevencióra, a betegségek kezelésére, a tünetek enyhítésére, és tippeket adhatnak a bőrápolásra vonatkozóan is. Igyekeznek minden információt átadni a gyógyszerek alkalmazásával kapcsolatban, ugyanakkor az étrend-kiegészítők és egyéb készítmények lényeges tudnivalóira is figyelmeztetnek, emellett lelki támogatást is nyújtanak.
Mindez eleve komplex feladat, de figyelembe kell venni azt is, hogy minden generációnak más az egészségfelfogása és a vásárlási szokása, illetve a kommunikációs stílusa is eltérő.

Generációs különbségek

A Z generáció tagjai fiatal felnőttek, akik a digitális világban szocializálódtak. A prevenció számukra gyakran inkább szépség- vagy teljesítményfókuszú, ugyanakkor komoly szerepet kaphat a mentális egészség megőrzése. Általában online tájékozódnak, és a trendekre is figyelnek. Az egészség számukra egyfajta önkifejezés, életérzés is, gondoljunk csak az influenszerekre, akik sok esetben életmódtippeket is megosztanak a közösségi felületeken.

Az Y generáció tagjai, más néven a millenniálok a multitasking nemzedéke, akik egy része épp a karrierépítéssel, a biztos alapok megteremtésével küzd, egy másik szegmensük pedig már kisgyermekes szülőként igyekszik helytállni, vagy akár egyszerre mindkettő.

Mit tehetünk a kisállat allergia tüneteinek csökkentéséért?

2026. január 20.

A háziállattartók nagyon nehéz helyzetbe kerülhetnek, ha kiderül, hogy kedvencük jelenléte okozza az allergiás tüneteket. Különösen fájó lehet mindez, ha a gyermek szenved tőle, miközben ragaszkodik a kutyához, macskához. Nyilván a kézenfekvő megoldás az állat eltávolítása lenne, de ez egy „családtag” esetén sokszor nem működhet. Dr. Lukács Anita, az Allergiaközpont – Prima Medica allergológusa, klinikai immunológus, fül-orr-gégész, audiológus arról beszélt, milyen tanácsokat érdemes megfogadni az allergiás állattartóknak és hogyan segíthet a helyzeten az allergénspecifikus immunterápia.

Két útvonalon érdemes próbálkozni: a lakás allergén-mentesítése, ami azonban csak egy bizonyos szintig megoldható, és a tünetek kiküszöbölése.

Mit lehet tenni a lakásban?


Távolítsuk el a felesleges szőnyegeket, más textileket, ahol allergének megtapadhatnak. Heti 1-2 alkalommal még így is szükséges a porszívózás nagy teljesítményű, HEPA szűrős porszívóval és rendszeres felmosás ajánlott.
Ne engedjük teljesen szabadjára a kutyát, macskát lakásban, legyen egy kijelölt territóriuma. Különösen fontos, hogy ne lehessen a hálószobában és a száradó ruhákkal egy légtérben.
Érdemes állatorvos tanácsát is kérni, hogyan és milyen gyakran érdemes fürdetni és fésülni az állatot, hogy a lakásban elszórt allergénjeit ilyen módon is csökkentsük. (Ezt a műveletet ne az allergiás családtag végezze.)