Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Biztonságos az ivóvíz?

2026. április 07.

Az ország ivóvízminőségének folyamatos ellenőrzését az ivóvízszolgáltatók és a népegészségügyi hatóság végzik, évente legalább négyszer minden településen, a legnagyobb rendszerekben akár napi rendszerességgel.

A vizsgálatok során több mint 60 különböző paramétert ellenőriznek, beleértve a kémiai anyagokat és a mikrobiológiai jellemzőket is. A vizsgálati eredmények túlnyomó többsége országosan 99–100%-ban megfelelt az előírásoknak.

A ritka, eseti problémák hátterében jellemzően műszaki hibák állnak, amelyek például csőtörés vagy a hálózatot érintő munkálatok után jelentkeztek. Az átmeneti kémiai kifogások leggyakoribb oka a fertőtlenítési melléktermékek, emelkedett nitritkoncentráció vagy növényvédőszer-maradványok megjelenése volt, amit a vízkezelő technológia üzemzavara, illetve a kutak műszaki hibája okozhatott. Az eseti vízminőségi problémák okát a népegészségügyi hatóság minden esetben kivizsgálta, és elrendelte a biztonságos ivóvízellátás érdekében szükséges intézkedéseket.

A több mint 51 ezer minta és közel 800 ezer mérési eredmény alapján a hazai települések 97%-ában biztonságosan fogyasztható az ivóvíz, ennek 66%-ában egy paraméterben sem volt eltérés, 34%-ában csupán enyhe, egészségre ártalmatlan bakteriológiai vagy kémiai eltérések fordultak elő (például enyhe zavarosság, kismértékű vas- vagy mangánemelkedés, illetve alacsony vízkeménység). Az esetileg jelentkező, gyorsan orvosolt vízminőségi problémák a települések 2,8%-át érintették.

Rohanó világunk

2026. április 07.

A márciusi Patika Magazin egy különleges szám volt, melyben a nőkkel foglalkozunk többféle megközelítésben.

Ehhez kapcsolódóan jutottak eszembe a gondolatok arról a megfoghatatlan, felfoghatatlan dologról, ami a legértékesebb a mai rohanó világunkban, amiből a nőknek általában sosincs elég.

Mi ez?
Az idő. Ezt nem lehet pótolni, le-, vagy elcserélni, nem lehet pénzért többet venni belőle, nem lehet hajtani vagy visszaforgatni. Csak élni lehet benne.

Még egy további különlegessége, ami csak miránk, emberekre vonatkozik, hogy a vágy, előre látni a következő hetet, a hónap történéseit, kimondottan emberi tulajdonság.

Az állatok csak élnek az időben, míg mi a tudatában is vagyunk annak. Tudjuk, hogy van múlt, jelen és jövő.

A jó élet, a teljes, gazdag élet olyan, amelyben vannak célok és élvezetek is. Az élet akkor jó, ha elégedettek vagyunk a jelennel, reményeink, céljaink vannak a jövőnkkel kapcsolatban, és megbékéltünk már a múltunkkal.

Halláscsökkenés – Így ismerhetjük fel időben!

2026. április 06.

A családtagok szerepe kulcsfontosságú, hogy időben szakemberhez kerüljön az érintett.

„Nincs baj a hallásommal” – szokták azonnal rávágni az idősebb páciensek, ha megkérdezem, hogy jól hallanak-e? Arra pedig, hogy járt-e mostanában hallásvizsgálaton, csak alig néhányan felelnek igennel. Ha éppen családtag is jelen van a rendelőben, akkor nem ritkán ők azért jelezni szokták, hogy ha van rá mód, vizsgáljuk meg a hallást is egy fülmosás és a fülészeti vizsgálat után.

A halláscsökkenés jelei először inkább a közeli hozzátartozóknak tűnnek fel. Hangosabban szól a tévé, gyakrabban kérdez vissza a rokon: Tessék?

Gyermekként – a születésünktől kezdve – szerencsére évente szűrik, hogy van-e valamilyen probléma a fülünkkel.

Felnőttkorban csak bizonyos munkahelyeken alkalmasság kapcsán vagy panasz esetén. Körülbelül 55-60 éves korunkban akkor is érdemes meglátogatni egy hallással foglalkozó szakértőt, ha nem tapasztalunk magunkon halláscsökkenést.