Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Női sorsok találkozása

2026. május 25.

Nem csak orvosi történet



Egy méhnyakrák-diagnózis nemcsak a testet, hanem az egész életet felforgatja. Félelmeket, kérdéseket és új utak keresését hozza magával – de közösséget, kapaszkodót és reményt is ad. Egy személyes történetből született meg a Mályvavirág Alapítvány, amely ma nők ezreinek segít eligazodni a betegség és a gyógyulás útján.

Nem egyszerű körbejárni ezt a témát. Nemcsak emberileg nehéz, hanem nőként is különösen érzékeny területre lépünk. A nőgyógyászati daganatok nem pusztán diagnózisok: testet, lelket és identitást érintő élethelyzetek. Talán ezért is olyan fontos, hogy erről ne csak szakmai nyelven, hanem emberi hangon beszéljünk.

2011 augusztusában született meg a második kislányom. A nagyobbik gyermekem akkor négyéves volt. A szülés után néhány héttel méhnyakrákot diagnosztizáltak nálam. Egy radikális műtéten estem át, majd kiderült, hogy a betegség áttétes, így sugárterápiára és kemoterápiára is szükség volt. Tizenöt év távlatából visszatekintve is egy rendkívül nehéz út volt ez – nemcsak számomra, hanem az egész családom számára is.

Orrspray-körkép: allergia ellen szteroid

2026. május 24.

A szteroid szó hallatán a legtöbb beteg még mindig pánikba esik. Pedig a lokálisan ható, gyulladáscsökkentő hatású összetevő, az allergiás tünetek kezelésében hosszútávon is alkalmazható orrcsepp, orrspray készítmények fontos alkotóeleme.

Ha nyár, akkor allergia



Az allergiás tünetek egyik kellemetlen megjelenési formája: az orrdugulás. A pollenallergia tünetei a tavaszi-nyári időszakban heteken, sőt hónapokon keresztül is megkeseríthetik a betegek életét. Poliszenzitizált személyek esetén több allergénre is tünet jelentkezik, így előfordul, hogy míg az egyik növény pollenszórása épp a végéhez közeledik, a következő allergén virágzása máris kezdődik. Hiába a jó idő, a kirándulásokat, a szabadban töltött időt az allergiás tünetek határozzák meg. Az éjszakák is nehezebben telnek, az orrdugulás, tüsszögés miatt a betegek nehezebben alszanak el, az éjszakai alvásuk sem pihentető, emiatt napközben is fáradtabbak. Érthető tehát, hogy megoldást keresnek a probléma kezelésére, s ebben nyújtanak segítséget a tüneti szerek, melyek egyik csoportját alkotják az orrnyálkahártyára helyileg ható, szteroid tartalmú készítmények.

Az öngyógyítás veszélyei

A lohasztó hatású orrcseppek recept nélkül is beszerezhető készítmények. Nagy segítséget jelentenek megfázás, vagy egyéb légúti betegségek idején, hosszútávú alkalmazásuk azonban a nyálkahártyát akár tönkre is teheti – figyelmeztet dr. Augusztinovicz Mónika fül-orr-gégész, a Fül-orr-gége Központ orvosa. A készítmények a tájékoztatóban leírt ideig alkalmazva hatékonyan enyhítik az orrdugulás tüneteit is: érösszehúzó hatásuknak köszönhetően a gyulladt, duzzadt nyálkahártya térfogata csökken, ezáltal a légzés szabaddá válik. Tartós használatuk azonban nem csak a hozzászokás veszélye miatt nem javasolt: a megfelelő vérellátottság biztosítására ugyanis a nyálkahártya szöveti szabályozó rendszere az ereket tágulásra készteti, így jöhet létre az a paradox helyzet, hogy az orrcseppek használata még nagyobb elzáródást eredményez.

Szénanátha

2026. május 24.

Becslések szerint Magyarországon a lakosság közel ötöde szenved szezonális allergiás rhinoconjunctivitisben. A második helyen, szorosan a pollenallergia mögött a poratka-, majd az állatszőr– és a penészgomba-allergia áll.

A szénanátha tipikus tünetei


tüsszögés,
kötőhártya-gyulladás,
náthaszerű panaszok,
légúti elzáródás,
általános bágyadtság.


Az iparilag fejlett országokban évek óta kimutathatóan nő az allergiák gyakorisága. Az allergiára való hajlam genetikailag meghatározott. A környezeti tényezők feltehetően az allergia tényleges megjelenéséért felelnek. A vidékhez képest a városokban lényegesen gyakoribb a különféle allergiák előfordulása. A jövőben a pollenszezon várhatóan egyre hosszabbra nyúlik, mivel a klímaváltozás következtében egyre korábban fog elkezdődni, és egyre később ér véget.

Enyhe panasz vagy alkalomszerűen fellépő tünetek esetén elegendő a lokális kezelés. Ilyenkor például az azelasztintartalmú orrspray-k a megfelelők. Naponta két befújás orrlyukanként elegendő. Súlyosabb tünetek esetén nem szabad késleltetni az orális alkalmazásmódra való áttérést.