Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Aki taníthat, az a világ legszerencsésebb embere

2026. július 01.

A hangok mögé a saját lelkünket tesszük



Példaértékű életet élő, mozgalmas, munkával teli, de énidőt is tartalmazó mindennapjaikról osztotta meg gondolatait a négygyermekes hegedűművész házaspár, Kokas Katalin és Kelemen Barnabás.

– Gyerekek, koncertek, zeneoktatás, sok irányú tevékenység. Mindezt hogyan lehet összeegyeztetni, és van-e benne énidő?

– A legfontosabb az, hogy összetartó család vagyunk. Ha gond van, hívom a 92 éves nagymamámat, mert fontos nekem az ő véleménye. De ezzel az egész család így van, mindenkinek fontos az ő bölcsessége. Anyukám még most, nyugdíj után is két helyen dolgozik, csellót tanít Kaposváron és Budapesten. A szenvedélyes tanítási vágyat a szüleimtől, felmenőimtől örököltem, de a tanáraim is ezt a szemléletet adták át.

A szüleim mindig azt mondták, hogy ők a világ legszerencsésebb emberei, mert taníthatnak, hiszen mosolygós, tehetséges, nyitott szívű gyerekekkel van dolguk, és a legnagyobb ajándék, hogy a jövő generációival foglalkozhatnak. Úgy érzem, az „énidőm” az, amikor tanítok. Három, 12–13 éves tanítványom van a zeneakadémián, a fiatal tehetségek osztályán. A zenész szakmában ez az életkor az úgynevezett aranykor, mert már tudnak annyit a hangszeren, hogy a legkomolyabb dolgokról lehessen velük beszélni, de rendkívül rugalmasak, nyitottak az újra, a fejlődésre.

A hazai természetes fürdővizek döntő többsége továbbra is biztonságosan használható

2026. július 01.



A magyarországi természetes fürdőhelyek túlnyomó többsége kiváló vagy jó minősítésű, így a hazai üdülőknek nincs okuk aggodalomra. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) jelentése szerint a magyarországi természetes fürdőhelyek 64 százaléka kiváló, további 22 százaléka pedig jó minősítést kapott. A kifogásolt minősítésű vizek aránya hazánkban mindössze 1,4 százalék. Fontos hangsúlyozni, hogy a „jó” és a „tűrhető” minősítésű fürdővizek szintén megfelelnek a közegészségügyi követelményeknek, és biztonságosan használhatók fürdőzésre. A leglátogatottabb hazai üdülőövezetekben – így különösen a Balatonnál, a Tisza-tónál vagy a Dunakanyarban – a fürdővizek minősége szinte kivétel nélkül kiváló vagy jó.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (EEA) nyilvánosságra hozta a 2025. évi fürdővízminőségi jelentését, amely az európai természetes fürdőhelyek vízminőségét értékeli. Az értékelési rendszer négy kategóriát különböztet meg: kiváló, jó, tűrhető és kifogásolt. A kiváló és a jó, sőt még a tűrhető minősítésű fürdővizek is egyaránt megfelelőek a fürdőzéshez, de egy tűrhető vagy éppen kifogásolt minősítésű fürdővíz esetén is lehet biztonságos a fürdőzés. A minősítés ugyanis négy év adatsorából tevődik össze; a 2025. évi minősítés nem tartalmazza az idei fürdőszezonban végzett vizsgálatok eredményét.

Mit adhatunk a képernyők helyett?

2026. június 30.

Családi digitális dilemmák kerültek színpadra Balatonfüreden



Több mint 300 résztvevő, közel 30 élményállomás és egy színházi ősbemutató állította középpontba a digitális gyermekkor kérdéseit Balatonfüreden.

Egy családi vacsora. Egy telefonért nyúló szülő, egy figyelemre vágyó gyermek és egy helyzet, amelyet a nézőtéren ülők közül szinte mindenki ismert.

A jelenet a „Képernyők között” című szituációs színházi ősbemutatón elevenedett meg június 13-án, a hatodik Alfáktól Omegáig – Családi Pikniken. A balatonfüredi Gapa Terasz és Parkerdőben megrendezett esemény gyakorlati példákon keresztül mutatta meg, hogyan teremthetünk egyensúlyt a képernyők használata és a valódi kapcsolódás között.

A digitális eszközhasználat egyre korábbi életkorban jelenik meg a gyermekek életében, miközben a családok sokszor bizonytalanok abban, hogyan alakítsanak ki életkorhoz igazodó szabályokat. Az Alfáktól Omegáig rendezvénysorozat erre a mindennapi kérdésre keres gyakorlati válaszokat.

A nézők arról dönthettek, hogy kisgyermeket vagy kamaszt nevelő család története jelenjen meg a színpadon. Pánics Lilla és Jerger Balázs színművészek ezekből a jól ismert családi helyzetekből építették fel a jeleneteket, amelyek értelmezését Fegyverneki Gergő médiaoktató, digitális pedagógiai szakértő segítette.