Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.

6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.

7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.

8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.

9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Halláscsökkenés – Így ismerhetjük fel időben!

2026. április 06.

A családtagok szerepe kulcsfontosságú, hogy időben szakemberhez kerüljön az érintett.

„Nincs baj a hallásommal” – szokták azonnal rávágni az idősebb páciensek, ha megkérdezem, hogy jól hallanak-e? Arra pedig, hogy járt-e mostanában hallásvizsgálaton, csak alig néhányan felelnek igennel. Ha éppen családtag is jelen van a rendelőben, akkor nem ritkán ők azért jelezni szokták, hogy ha van rá mód, vizsgáljuk meg a hallást is egy fülmosás és a fülészeti vizsgálat után.

A halláscsökkenés jelei először inkább a közeli hozzátartozóknak tűnnek fel. Hangosabban szól a tévé, gyakrabban kérdez vissza a rokon: Tessék?

Gyermekként – a születésünktől kezdve – szerencsére évente szűrik, hogy van-e valamilyen probléma a fülünkkel.

Felnőttkorban csak bizonyos munkahelyeken alkalmasság kapcsán vagy panasz esetén. Körülbelül 55-60 éves korunkban akkor is érdemes meglátogatni egy hallással foglalkozó szakértőt, ha nem tapasztalunk magunkon halláscsökkenést.

Itt a húsvét és itt a tojásallergia is

2026. április 06.

Hazánkban a tej mellett a tojás az egyik leggyakoribb táplálék-allergén, kisgyermekek és felnőttek körében is. Összeállításunkban a tojásallergiával kapcsolatos gyakori kérdésekre keresünk válaszokat.



Csecsemőkorban is elkezdődhet?

Az anya által fogyasztott ételek bizonyos mennyiségben átjutnak az anyatejen keresztül a baba szervezetébe is, az ételallergia tünetei tehát már a szoptatás időszakában is jelentkezhetnek. Érdemes ezért megfigyelni, hogy a panaszok mely ételek fogyasztását követően jelentkeznek és a továbbiakban teljesen kizárni az étrendből a gyanús élelmiszert-magyarázza dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermek gasztroenterológusa. Ha így nem jelentkeznek a tünetek, akkor az egész szoptatási idő alatt érdemes a tojásmentes diétát tartani. Amennyiben az ekcémás tünetek továbbra sem múlnak, akkor lehet más élelmiszerek mellőzésével is próbálkozni, de ilyenkor mindenképpen javasolt egy szakorvost felkeresni.

Könnyed húsvéti menüsor

2026. április 05.

Bár a Húsvét nagyrészt az eszem-iszomról szól, de ilyenkor sem szükséges nehéz ételekkel elcsapnunk a gyomrunkat. Patocskai Niki, a Harmonet háziasszonya egy könnyed tavaszi menüt állított össze azoknak, akik idén újítanának a bevált sonka-tojás kombináció után.

Húsvéti saláta - tormával és sonkával
Hozzávalók: 1 fej jégsaláta, 1 csomag újhagyma, 1 csomag retek, 1 kis doboz tejföl, 2-3 ek. reszelt torma, só, bors, 20 dkg főtt, füstölt sonka

A zöldségeket megmosom, megtisztítom, a salátát kis darabokra tépkedem, a hagymát és a retket felkarikázom. A sonkát kis kockákra vágom fel, a tejfölt pedig összekeverem a tormával, sóval és borssal. Egy nagy tálban összekeverem a zöldségeket és a sonkát. A tejfölös öntetet pedig külön kínálom hozzá, hogy mindenki a saját ízlése szerint adagolhassa.