Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.

6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.

7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.

8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.

9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Mikor kell orvoshoz menni aranyérrel?

2026. január 15.

5 jel, hogy nem elég a krém

Az aranyér a végbélben található vénás párna kitágulása, amely normál esetben is jelen van, de gyulladás vagy fokozott nyomás hatására fájdalmassá és zavaróvá válhat. A legtöbb ember először vény nélkül kapható krémekkel és kúpokkal próbálja enyhíteni a panaszokat, ezek azonban csak a felszíni gyulladást csillapítják. Vannak olyan helyzetek, amikor a házi kezelés már nem elég, és elengedhetetlen a sebész segítsége.

A témában dr. Nguyen Melinda, az L33 Medical sebész szakorvosa van a segítségünkre.

Milyen jelekre figyeljünk?

Az egyik leggyakoribb jel, hogy a probléma túllépett a krémek hatókörén, ha a fájdalom hirtelen, szúró jelleggel jelentkezik, és járás vagy ülés közben is elviselhetetlenné válik. Ez gyakran a külső, trombotizált aranyérre utal, amikor a vénában vérrög alakul ki. Ilyenkor a krémek nem tudják csökkenteni a nyomást, a duzzadt csomó sebészeti beavatkozás nélkül nem húzódik vissza gyorsan.

Ha az aranyér rendszeresen vérzik, különösen, ha a vérzés élénkpiros és ismétlődő, nem szabad halogatni a szakember felkeresését. Bár a vér általában a székelés során jelentkezik, a gyakori vagy nagyobb mennyiségű vérvesztés a nyálkahártya repedésére vagy előrehaladott belső aranyérre utalhat, amely akár vérszegénységhez is vezethet. A tartósan fennálló vérzés kivizsgálást igényel, hiszen nemcsak aranyér, hanem más vastagbélbetegségek is okozhatják.

A harmadik figyelmeztető jel az, amikor a csomó a székelés után sem húzódik vissza a végbélbe, és kézzel sem helyezhető vissza. Ezt előesett belső aranyérnek (prolapsus) nevezzük, amely már a magasabb súlyossági fokozatba tartozik. Ilyen esetben a szövet könnyen begyulladhat, megduzzadhat, és akár el is halhat, ami sürgős sebészeti ellátást tehet szükségessé.

A kisállat-allergia tünetei

2026. január 14.

Akik szinte családtagként tartanak a lakásban kutyát, macskát, súlyos csapásként élhetik meg, ha kiderül, allergiások rá. Ezt leggyakrabban kutyaszőr, vagy macskaszőr allergiának szokás nevezni, bár valójában nem a szőr okozza a kellemetlen, esetleg akár asztmás jellegű tüneteket.

Valóban kutyaszőr vagy macskaszőr allergiáról van szó?

A köznyelvben kutyaszőr, macskaszőr allergiaként (esetleg kutyaallergiaként, macskaallergiaként) emlegetett reakciókat valójában nem az állatok szőre váltja ki. A tüneteket az adott állat nyálában, faggyújában, vizeletében található fehérjék, sőt a leváló hámsejtek darabjai okozzák (ritkábban igaz ez a madarak tollára is). Ezek az apró részecskék ugyanis bekerülnek a lakás levegőjébe, a leülepedő és kikerülhetetlen porba, a bútorok huzatába, a szőnyegekbe és a drapériákba. Az elporladt, egészen apró darabkák ráadásul nem csak konkrétan azokon a helyeken telepednek meg, ahol az állat megfordul, hanem a lakásban bárhová eljuthatnak a légáramlattal, és sajnos még a legalaposabb takarítással sem lehet megszabadulni tőlük.

Újévi elhatározásból teljes életmódváltás

2026. január 14.

Az új év egy új kezdet ígéretét hozza magával: ilyenkor előkerülnek a már jól ismert fogadalmak, és velük együtt a tudatosabb és egészségesebb életmód iránti igény. Kézenfekvő megoldásként sokan az edzőterem felé veszik az irányt, de a tapasztalat azt mutatja, hogy a januári lendület hamar megkopik, és mire visszarázódunk a dolgos hétköznapokba, már nyoma sem marad a kezdeti lelkesedésnek. Mi ennek az oka? És hogyan lehet kitartani a kitűzött elhatározások mellett? Elég csak az edzésre összpontosítani, vagy a táplálkozás is számít? A BioTechUSA szakértői segítenek!

Kezdők és újrakezdők: tudatosság nélkül nincs siker

A legtöbb életmódváltás ott bukik el, hogy csodaszerektől és villámdiétáktól várjuk a fogyást vagy adott esetben a formába lendülést, amik csábítóan hangzanak, hiszen minimális befektetett energia mellett gyors megoldást ígérnek – de pont emiatt nem működőképesek. A sikeres életmódváltás kulcsát ugyanis az átgondolt döntések és az idő teremtik meg: a tudatosság, a reális célkitűzések, valamint az apró, de stabil lépések erős kapaszkodót és kellő motivációt adnak a folytatásra és a fejlődésre.

Ha egy kezdő úgy dönt, hogy januártól heti négyszer lejár az edzőterembe, ám ezt nem egy jól átgondolt koncepció alapján teszi, valószínűleg néhány hét alatt elveszti minden lelkesedését. Még ha sikerül is eljutnia a terembe, lehet, hogy kényszernek fogja érezni, nem pedig olyan élménynek, amelyhez nap mint nap szívesen tér vissza. A fokozatosság elve – figyelembe véve az aktuális állóképességet – rengeteget számít, ugyanakkor ez nem kizárólag a kezdők számára megszívlelendő tanács, hanem a visszatérők számára is. Például:


Heti 3-4 edzés helyett elég heti 2-3 alkalom, fokozatosan növelve a gyakoriságot.
Már napi 20-30 perc séta, futás vagy biciklizés javítja az állóképességet.
A saját testsúlyos gyakorlatok (pl. guggolás, fekvőtámasz, plank) vagy gépes edzés, 20–30 percben szintén segíthetnek az erősítésben. Nem kell rögtön 100 kilóval fekvenyomni.
5–10 perc nyújtás az edzések végén csökkenti a sérülésveszélyt és javítja a mozgástartományt és mobilitást.