Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.

6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.

7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.

8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.

9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Omega-3 zsírsavak: enni jobb, mint szedni?

2026. augusztus 31.

Új kutatási eredmények tükrében úgy tűnik, hogy az étrend-kiegészítők fogyasztásával korántsem tudjuk olyan mértékben támogatni szervezetünket, mint kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozással.



Egy nagyszabású vizsgálat során nem találták hatékonynak a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében az omega-3 zsírsavakat. Korábban tehát tévedtek volna a kutatók, amikor pontosan ennek ellenkezőjét állították? Nem, de sokkal valószínűbb, hogy a kutatásnak is hihetünk.

Az omega-3 zsírsavak eddigi tudásunk szerint a szervezetünk nagyon fontos tápanyagai: energiát szolgáltatnak, megtalálhatók sejtjeink membránjaiban, szerepük van a véralvadás folyamatában, a gyulladások szabályozásában, valamint idegrendszerünk működésében. Megbízható kutatások szerint védik szívünket és érrendszerünket, csökkentve a vérnyomást és az érelmeszesedés kockázatát. Sőt, kimutatták szerepüket egyes daganatos betegségek kockázatának csökkentésében és a krónikus fáradtság kezelésében is.

A Cochrane Library oldalán megjelent vizsgálat eredményei azonban mintha lerombolnák ezt a nimbuszt: a kutatók eredményeit sokan úgy értelmezték, hogy azok nem támasztja alá megbízhatóan az omega-3 zsírsavak hatásait. A 79 korábbi kutatás eredményeit összegző vizsgálat 112.079 ember adatait elemezte, fókuszában azonban az étrend-kiegészítőként fogyasztott omega-3 zsírsavak egészségre gyakorolt hatásai álltak –  és ezekről sikerült bebizonyítani, hogy csekély, vagy szinte kimutathatatlan mértékben csökkentik a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának gyakoriságát.

Aranyér nyáron

2026. augusztus 30.

Miért pont utazás alatt erősödnek fel sokaknál a tünetek?



Az aranyér tipikusan olyan panasz, amellyel sokan túl sokáig várnak, a mindennapokban próbálják félretenni, nyáron vagy utazás közben azonban a megváltozott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutin, valamint a hosszabb ülés könnyen ronthat a helyzeten. Éppen ezért fontos tudni, hogyan enyhíthetők a felerősödő tünetek, mikor lehet elég a rövid távú tüneti kezelés, és mikor szükséges orvoshoz fordulni.

Hogyan függ össze a nyár és az aranyér?

Utazás során gyakran többet ülünk a repülőn vagy az autóban, megváltozik a megszokott étkezési, folyadékfogyasztási és székelési rutinunk, és sokszor a mozgás is háttérbe szorul. A székrekedés és az erőlködés, a tartós ülés, valamint a mozgásszegényebb napok növelhetik az aranyeres panaszok kialakulásának vagy felerősödésének kockázatát. Éppen ezért utazás alatt is érdemes figyelni a folyadék- és rostbevitelre, időnként megmozgatni a testet, és kerülni a hosszas, megszakítás nélküli ülést.

Egy 2025-ben publikált amerikai kutatás arra is ráirányította a figyelmet, hogy az okostelefon-használat miatti vécén töltött idő meghosszabbodása is összefügghet az aranyeres panaszok gyakoribb előfordulásával, ami jól mutatja, hogy a hétköznapi szokásoknak is szerepe lehet a tünetek alakulásában[1].

Így óvja haját a nyári szezonban!

2026. augusztus 30.

A Patika Magazin hasábjain mindig törekszünk arra, hogy a legavatottabb szakértőket szólaltassuk meg. Ha a haj egészségéről és stílusáról van szó, nem is kérdezhettünk volna mást, mint Hajas Lászlót.

A mesterfodrász neve évtizedek óta egyet jelent a professzionalizmussal és az innovációval. Most abban segít nekünk, hogy a nyári önfeledt strandolás ne hagyjon maradandó nyomokat frizuránkon.

– Miben más a hajápolás nyáron, mint az év többi szakaszában?
– Aokan elfelejtik, hogy a hajunk ugyanúgy „le tud égni”, mint a bőrünk, csak éppen nem fáj. Nyáron a hármas hatás – az UV-sugárzás, a klóros medencevíz és a tengeri só – kíméletlenül támad. Az UV-sugarak roncsolják a haj keratinvázát és oxidálják a pigmenteket, a só és a klór pedig valósággal „kiszívja” a nedvességet a szálakból.

– Hogyan kerülhetjük el az ilyenkor gyakori „szalmaszáleffektust”?
– Van egy rendkívül egyszerű, mégis zseniális módszer a védekezésre, amit én csak „szivacselvnek” hívok. Mielőtt bemegyünk a klórozott medencébe vagy a sós tengerbe, mindenképpen tusoljuk le a hajunkat édes vízzel!
A hajszál olyan, mint egy szivacs: ha már telítődött tiszta vízzel, sokkal kevesebb sós vagy vegyszeres vizet tud magába szívni. Emellett ne feledkezzünk meg a fizikai védelemről sem: egy stílusos kendő, kalap vagy sapka a legjobb barátunk a tűző napon.