Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Itt a farsang!

2026. február 10.

A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.


A farsang változó hosszúságú ünnep. Elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás királyi udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
Csúcspontja a farsang vasárnaptól húshagyó keddig tartó utolsó három nap, ami tulajdonképpen nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (Rio de Janeiro, Velence). Magyarországon a farsang farkának nevezett időszak legnevezetesebb eseménye a mohácsi busójárás.

Gonoszűző, tisztulatot adó, termésvarázsló a farsang farkának minden szokása. Ilyen a zajos kongózás, hajnalozás, az állakodalom, a hamis bíróság, a tréfás temetés, amely a falu bűneinek eltemetésével együtt a tél "elhantolása" is; de ilyen a turizás, sardózás, a turka, a busó, és kuka (dőre) járás is. Régen ide tartozott a legény és lányavatás kemény próbája is; de a fiatalasszonyok és lányok életvesszővel való megütögetése és az állatok zabáltatása, körülfüstölése. A lakodalmak, a háromnapos vigadalom és rítusrend általában hétfőn vagy szerdán kezdődött. A régiségben a legtöbb lakodalmat farsang végén tartották. Valamikor a szombat estétől húshagyó kedd éjfélig tartó időszakot nevezték farsang farkának, a hét hátralévő részének csonkahét volt a neve. Húshagyót néhol sonkahagyónak is mondták, a hamvazószerda vidékenként kapott más-más titulust: pl. hamvas böjtfő, böjtfakadó, de csak a száraz és fogöblítő szerda népi eredetű. Csütörtöknek pedig csonka, zabáló, torkos, dobzódó a neve, mert akkor felfüggesztették a böjtöt, hogy a farsangi maradék elfogyjon.

A téli időszak tipikus betegsége a krupp

2026. február 10.

Az orvosok szerint minden évszaknak megvan a tipikus gyermek megbetegedése. A téli hideg és nyirkos időben a krupp az egyik ilyen gyermekbetegség, mellyel először találkozva minden szülő nagyon megrémül. Januárban és februárban sajnos minden évben nagyon sok kruppos beteget kezelnek a magyarországi kórházakban.

Légzőszervi gyermekbetegség

„A krupp a gége hangszalag alatti régiójában nyálkahártya-vizenyő által okozott, gyakran súlyos, belégzési nehezítettséggel, ugató köhögéssel kísért heveny felső légúti szűkület. Az akut gyulladás legtöbbször vírusfertőzés következménye. A gyermekek 15%-ánál életük során egy vagy több alkalommal előfordulhat a betegség jelentkezése. Leginkább a 6 hónapos és 6 éves közötti korosztály érintett. A legtöbb gyermek a második életévében betegszik meg. Iskoláskor után az előfordulás megritkul, a gyermekek kinövik.” – mondta el Dr. Kovács Lajos a Semmelweis Egyetem I. számú Gyermekklinika Pulmonológiai osztályának osztályvezető főorvosa.

Enyhe rekedtség, életveszélyes fulladás

A betegség felső légúti vírusfertőzés tüneteivel kezdődik. Nátha, köhögés 38-39 °C láz jelentkezik, egy-két napon belül hirtelen rekedtség, ugató köhögés és belégzési nehezítettség lép fel változó mértékű légzési nehézséggel. A tünetek legtöbbször éjjel jelentkeznek, illetve este rosszabbodnak. A krupp okozta légúti tünetek 3-7 nap alatt gyógyulnak, kivételesen két hétig is elhúzódhatnak. Az állapot súlyosságát a gége alatti légút szűkületének a mértéke szabja meg, enyhe rekedtség és életveszélyes fulladás is előfordulhat. A légutak csecsemőkorban a legszűkebbek, ebben az életkorban nagyobb a kockázat súlyos nehézlégzés kialakulására.

Nagyobb gyermekeknél a tágasabb légutakban egyre enyhébb formában szokott fellépni.

Harcoljon a téli megfázás ellen – a természet erejével

2026. február 09.

A téli időszak a legtöbb ember életében megfázásokkal, influenzával teli. Ennek megelőzése céljából kiemelt jelentőséggel bír az immunrendszer megfelelő megerősítése. Mivel a természetes módszerek az utóbbi időkben előtérbe kerültek, megkérdeztük dr. Csókáné Török Orsolyát, a Budai Endokrinközpont fitoterapeutáját, mit ajánl erre a célra.



Támogassa immunrendszerét gyógynövényekkel

Echinacea (bíbor kasvirág)

A bíbor kasvirág a legerősebb immunerősítő gyógynövényünk, melyet bártan lehet használni mind a betegségek megelőzésére, mind kezelésre. Már az antibiotikumok megjelenése előtt széles körben alkalmazták a szervezet védekező rendszerének erősítésére.   Értékes hatóanyagai (poliszacharidok, kávésav-származékok, alkilamidok) ugyanis stimulálják a fehérvérsejteket, így remekül alkalmazható vírusos, illetve bakteriális megbetegedések esetén. Torokfájás esetén is nagy segítségünkre lehet, mert fertőtlenítő hatása mellett gyulladáscsökkentő is.


Belsőleg tea, tinktúra, cukorka vagy szirup formájában kapható.
Ellenjavallat: tuberkolózis, leukózisok, sclerosis multiplex, AIDS, HIV-fertőzés és autoimmun betegségek esetén nem alkalmazható!