Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Ezért hiba a diagnózist megelőzően gluténmentes diétába kezdeni

2026. július 08.



Ha szokatlan emésztőszervi panaszokat tapasztal magán, amelyeket a glutént tartalmazó ételek fogyasztásának tulajdonít, akkor ne kezdjen el gluténmentes diétát, forduljon szakorvoshoz! – figyelmeztet dr. Sárdi Krisztina, az Allergiaközpont belgyógyász, gasztroenterológus szakorvosa. A sebtiben elkezdett diéta ugyanis fals negatív eredményt adhat egy későbbi kivizsgálás során.

Cöliákia – változatos tünetek, súlyos szövődmények

– A lisztérzékenység (cöliákia) egy genetikailag meghatározott autoimmun betegség, amelyet a táplálékkal bejuttatott glutén egyik komponense (gliadin) idéz elő. Gyakorisága 1 százalék körüli, tehát kb. minden 100. magyar embert érint ez a betegség. Igen szerteágazó betegségről van szó, ami nem csak hasi tünetek formájában jelentkezhet – ismerteti dr. Sárdi Krisztina. Hozzáteszi: a kórkép kapcsán újra és újra hangsúlyozni kell, hogy hosszú távon a vékonybélbolyhok sorvadásához, valamint felszívódási zavarokhoz vezet, és számtalan szövődményt (vérszegénység, csontritkulás, növekedési zavar, fogzománc-hibák, bőrtünetek, ideggyógyászati tünetek, meddőség) okozhat.

Mit ér az ötös bizonyítvány, ha közben szorong a gyermek?

2026. július 08.

Életmentő üzenettel fordul a családokhoz a Bethesda Gyermekkórház



A bizonyítványosztás időszaka nemcsak a tanév lezárását jelenti, hanem sok gyermek és kamasz számára fokozott lelki megterhelést is. A Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány tapasztalatai szerint ilyenkor rendszeresen emelkedik azoknak a fiataloknak a száma, akik öngyilkossági gondolatok miatt fordulnak segítségért. A Bethesda Gyermekkórház szakemberei eközben már a tavasz végén azt tapasztalják, hogy megtelnek a mentálhigiénés ellátások szorongással, depresszióval, önsértéssel vagy testképzavarral küzdő fiatalokkal.

A gyermekpszichiátriai és pszichológiai ellátásban dolgozó szakemberek szerint ilyenkor gyakran felerősödnek a teljesítménnyel, megfeleléssel és elfogadással kapcsolatos szorongások. Sok fiatal nem elsősorban a rossz jegyektől fél, hanem attól, hogy csalódást okoz a szüleinek, vagy hogy a teljesítménye alapján ítélik meg.

„A bizonyítvány nem a gyermek értékét mutatja, csupán egy adott időszak teljesítményéről ad visszajelzést. Éppen ezért különösen fontos, hogy szülőként hogyan reagálunk a jegyekre, és milyen üzenetet közvetítünk ezekben a napokban” – hangsúlyozza dr. Nagy Péter, a Bethesda Gyermekkórház gyermek- és ifjúságpszichiátere.

Segítség, gluténérzékeny a gyerekem!

2026. július 07.

A gluténmentes étkezés szülői szemmel



Magyarországon a cöliákia becslések szerint a lakosság körülbelül 1%-át érinti, ami közel százezer embert jelent. A gluténmentes étrendet követők köre ennél tágabb: hazai adatok szerint a 15 éves és idősebb magyarok 1,8%-a követett gluténmentes diétát, a nem-cöliákiás gluténérzékenység pedig egyes becslések szerint már több százezer embert is érinthet.1 2 Ezért a gluténmentes étkezés nem egy szűk, elszigetelt probléma, különösen akkor nem, ha a gyerekeket nézzük. Egy diagnózis vagy tartós étrendi korlátozás nemcsak a gyereket érinti, hanem az egész család hétköznapjait átrendezi: a bevásárlást, az uzsonnacsomagolást, az óvodai és iskolai ünnepeket, a menzával kapcsolatos döntéseket, a kirándulásokat és sokszor még azt is, hogy a szülő mennyire érzi biztonságban a gyerekét egy közösségi étkezési helyzetben.

Anya, én miért nem ehetek ebből?

A diétás közösségekben, szülői fórumokon az egyik legtöbbet tárgyalt téma a gluténmentes étkezés pszichés oldala. Felmerülhet például, hogy a menzán kapott gluténmentes étel kevésbé vonzó annál, mint amit a többség eszik, az óvodában vagy iskolában ünnepelt születésnap, vagy Mikulás alkalmából elfogyasztott édességekből általában a mentesen étkező gyerekek kimaradnak, vagy épp egyik napról a másikra nem ehetik meg azokat a megszokott ételeket, amelyekhez ragaszkodnak. Az intézményi étkezés különösen érzékeny pont lehet: A szülők sokszor nemcsak azt mérlegelik, hogy kap-e a gyerek gluténmentes ebédet, hanem azt is, hogy mennyire változatos, mennyire ízlik neki, és biztonságosnak érzik-e az elkészítés, tálalás vagy szállítás körülményeit. Emiatt sok család akkor is ragaszkodik a saját uzsonnához, a tartalék nasik előkészítéséhez vagy az otthonról csomagolt ebédhez, ha az intézmény egyébként tud diétás étkezést biztosítani.