Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.

6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.

7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.

8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.

9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Nemzeti érték lett

2026. október 30.



2012-ben hirdette meg először az egy Csepp Figyelem Alapítvány a magyar Cukrász ipartestület szakmai támogatásával a Magyarország Cukormentes Tortája versenyt azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az egészségtudatos édességfogyasztás lehetőségeire, valamint ösztönözze a cukrászokat új, hozzáadott cukor nélküli receptek és korszerű technológiák alkalmazására.

A program indulásakor az alapítvány a Magyar Cukrász Ipartestület akkori elnökéhez, Pataki Jánoshoz fordult az ötlettel.

Az elismert érdi cukrászmester maga is cukorbeteg volt, ezért könnyen azonosulni tudott a kezdeményezés céljaival, és jelentős segítséget nyújtott a verseny elindításában.

A szervezők már az első alkalommal is nagy hangsúlyt fektettek a szakmai hitelességre: a tortákat cukrász szakemberekből, dietetikusból és ismert közéleti szereplőkből álló zsűri értékelte.

Az elmúlt másfél évtized során a verseny folyamatosan fejlődött, számos cukrász kapcsolódott be a programba, és évről évre egyre kreatívabb, ízletesebb alkotások születtek.

A bütyök

2026. október 30.

Elsõsorban idõsebbeknek, de olykor fiataloknak is jelentõs problémát okoz a lábukon jelentkezõ bütyök. Esztétikai gond, ám ami ennél is fontosabb: gyakran fáj és cipõviselési problémát okoz.

Fiataloknál

A fiatalkori bütyök rendszerint örökletes. Normális esetben az aránylag hosszú lábközépcsontok majdnem teljesen párhuzamosak, csak minimálisan térnek szét legyezõ alakban. A korán jelentkezõ bütyök alapja a nagylábujjhoz vezetõ lábközépcsont rossz irányú fejlõdése. Az elsõ lábközépcsont befelé elgörbülve áll, és emiatt a láb már korán lényegesen szélesebb, mint egy ép láb. Emellett a nagylábujj oldalirányba elgörbülve próbálja korrigálni az eltérést.

A szélesebb láb miatt ezek a betegek igazából csak a kényelmes, sportos cipõket szeretik, amelyek nem nyomják az elsõ lábközépcsont fejét - tulajdonképpen a bütyköt. Szûkebb, alkalmi jellegû cipõ a csont és a felette lévõ nyálkatömlõ gyulladását, megvastagodását, csonthártyaizgalmat és fájdalmat vált ki. A nyálkatömlõ hosszan fennálló gyulladása az alatta lévõ csonthártyát izgatja, és az erre csonttermeléssel reagál. Ez még tovább rontja a helyzetet, mert a láb egyre szélesebb, egyre érzékenyebb lesz. Emellett rendszerint a nagylábujj görbülése is fokozódik, melynek oka rendszerint a lúdtalp.

Az álom - 3. rész

2026. október 29.

Álmainkat nagyban befolyásolják lefekvés elõtt olvasott könyveink. Ezt a megállapítást erõsíti meg egy nemrégiben készült, angol tanulmány. Milyen regények okozzák a rémálmokat, és melyek válthatnak ki egyszerû nyugtalanságot az éjszaka folyamán? 

Egy jó könyv... a szép álmokért

A felmérés eredménye segít kiválasztani, milyen könyv kerüljön az éjjeliszekrényünkre, miközben különbséget tesz a felnõtt- és gyermekkorú olvasó között.

Felmérés a "könyvmolyok" körében

Az álmok és az esti olvasmányok közti kapcsolat feltárására szolgáló, mintegy 100 ezer kérdõívet osztottak szét a közelmúlt kutatói Nagy-Britannia összes jelentõsebb könyvtárában. A "Dream Lab" (Álmok laboratóriuma) névre elkeresztelt, nagyszabású felmérés lehetõvé tette az ilyen célú információ-gyûjtést különbözõ korosztályba tartozó, sokat olvasó felnõttek és gyermekek körében. Az ebbõl származó adatokat elemezte késõbb a Wales-i Egyetem egyik, pszichológusokból álló kutatócsoportja, majd az eredményekbõl összeállított tanulmányt tett közzé.