Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.

6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.

7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.

8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.

9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Prosztatabarát étrend

2025. október 14.

A bőséges folyadékfogyasztás, a kiegyensúlyozott, vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag étrend csökkenti a prosztatagyulladás és a megnagyobbodás kockázatát.

Tudatos folyadékbevitellel lehet enyhíteni a tüneteket, de nem mindegy, hogy mit tartalmaz a bevitt folyadék. Az alkohol- és a koffeintartalmú italok vízhajtó hatásúak, gyakori vizelési ingert váltanak ki, ezért ezeket célszerű kerülni. A bőséges (2,5–3l) vízfogyasztást célszerű egyenletesen elosztani a nap során. Mivel a heveny prosztatagyulladásra jellemző a magas láz, a fájdalom és az elesettség mellett, ezért a bőséges folyadék pótolja a láz miatt elveszített vizet és ásványi anyagokat.

Bizonyított étrendi prevenció

A kímélő, több apró étkezés enyhíti a tüneteket. Egy 2015-ös tanulmány több olyan kutatást elemzett, amelyek a mediterrán étrend egyes összetevőinek hatását vizsgálták a prosztataproblémák kialakulására:

Hajléktalanoknál is kimutatták az eddig főként élsportból ismert agyi betegséget

2025. október 14.

Egy eddig főként csak kontaktsportokból ismert agyi elváltozást, az ún. krónikus traumás enkefalopátiát azonosítottak hajléktalanokban a Semmelweis, a Torontói és az ausztrál Macquarie Egyetem szakemberei. A világon ez az első átfogó kutatás, melyben elhunyt hajléktalan emberektől származó agyszöveti mintákat vizsgáltak. A 34 eset közül négyben egyértelműen kimutatták a 2015-ös Concussion című film alaptémáját adó kórképet, kettőben pedig a betegségre utaló elváltozásokat találtak.

Bár a szakirodalomban először 1928-ban bokszolóknál írták le, a gyakran csak angolul használt ún. chronic traumatic encephalopathy (CTE) 2005-ben vált közismertté, amikor dr. Bennet Omalu amerikaifutball-játékosok, köztük Mike Webster agyszöveti mintáiban azonosította ezt a krónikus idegrendszeri betegséget. Történetüket később a hollywoodi Concussion című film dolgozta fel, melyben az Oscar-díjas Will Smith alakította Omalut – ezért a szerepért Golden Globe-jelölést is kapott.

A CTE ismételt fejsérülések következtében alakul ki, és jelenleg csak boncolás után lehet diagnosztizálni. Az agyban egy tau nevű fehérje rakódik le jellegzetes mintázatban, ami az agysejtek pusztulásához, majd idővel viselkedészavarokhoz, hangulatingadozáshoz, agresszióhoz, memória- és mozgásproblémákhoz vezethet.

A CTE ismételt fejsérülések következtében alakul ki, és jelenleg csak boncolás után lehet diagnosztizálni. Az agyban egy tau nevű fehérje rakódik le jellegzetes mintázatban, ami az agysejtek pusztulásához, majd idővel viselkedészavarokhoz, hangulatingadozáshoz, agresszióhoz, memória- és mozgásproblémákhoz vezethet.

Orrvérzős gyermek

2025. október 13.

Mi az oka a gyakori gyermekkori orrvérzésnek? Az esetek többségében szerencsére banális okról van szó.

A száraz, meleg időjárás és a városi szennyezett levegő nagyon megterheli a légutak védelmi rendszerét. Az orrüreg belsejét bélelő nyálkahártya kiszárad, előfordul, hogy megreped és orrvérzést eredményez. Ehhez hozzásegít a gyermekek rossz szokása: az orrpiszkálás és a gyakori náthás állapot miatt létrejövő értágulat az orrban is hajlamosít az orrvérzésre.

Az enyhe lefolyású, többnyire spontán szűnő, váratlanul, látszólag ok nélkül jelentkező orrvérzések is gyakran előfordulnak gyermekkorban. Ellátásukhoz ritkán szükséges orvosi segítség. Többnyire néhány perc alatt magától is megszűnik. A gyermek fül-orr-gégészeti rendelőmben „orrvérzős” gyermekkel leginkább akkor találkozunk, amikor éppen nincs baj, csak az otthoni, főként éjszaka jelentkező vérzés miatt tanácsért keresnek fel bennünket a szülők. A gyermekkorban oly gyakori nátha kezdetben kiszárítja az orrnyálkahártyát, és a gyulladás az erek szakadékonyságát is előidézi.

Gyakori orrvérzések

A magyarázatát adja egy jellegzetesen kisgyermekkori sajátság, az orrsövény mindkét oldalán lévő dús érfonat.

A nyálkahártya alatt nagyon felületesen helyezkedik el, ezért könnyen sérül. sokszor tapasztaljuk, hogy a nátha orrvérzéssel kezdődik, amikor az orr még nem is váladékozik, csak viszket, és gyakori a tüsszögés.

A fertőző betegségek közül a kanyaró, a régi időkben a diftéria vagy az influenza is hasonló tünetekkel kezdődött.

A vérzések általában egyoldalúak, kétoldali vérzés trauma kapcsán vagy műtét után, esetleg vérképzőrendszeri vagy daganatos betegségnél fordul elő. ilyen orrvérzés viszont szerencsére nagyon ritka. Két-három éves korú gyermekek körében orrvérzés okaként előfordul az orrban elfekvő idegen test. Ebben az életkorban szokása a gyermekeknek, hogy növényi magvakat, műanyag játékdarabot, szivacsdarabkát dugnak észrevétlenül az orrukba. Az idegen test beékelődése a középső orrjáratba sokáig észrevétlen marad, nem okoz tüneteket. Egy idő után a körülötte kialakuló váladékpangás bűzös orrfolyást eredményez, jellegzetesen féloldali panaszokat okozva.

A lobos területről erős vérzés indulhat, ami az idegen test körül lévő sarjszövetből táplálkozik és nehezen szűnik spontán. A vérzés közepette az idegen test eltávolítása nem mindig egyszerű feladat. Az érintett oldalon többször tapasztaltam arcüreggyulladást, ami nagyon gyakran okoz elhúzódó köhögést gyermekkorban.

A bukdácsoló, járni tanuló kisbaba orrvérzése az orrbemeneti érfonat sérüléséből adódik. Szerencsére enyhe lefolyású és többnyire magától megszűnik.

Erőteljesebb, nehezebben szűnő vérzést okozhat a nagyobb gyermekek orrpiszkálása. A lekapart pörk helyén apró fekély képződik az érfonat felületén, és az erek vastagsága miatt nehezen csillapodó orrvérzést eredményez.