Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Este puffad és feszül a hasa?

2025. november 10.

Reggelente még teljesen tünetmentes, de délutántól már fáj és erősen feszül a hasa, gázok gyötrik, esetleg hasmenéssel vagy éppen székrekedéssel küzd? Dr. Pászthory Erzsébet, a Gasztroenterológiai Központ – Prima Medica belgyógyásza, gasztroenterológus szerint ezek a panaszok utalhatnak akár SIBO-ra, vagyis kontaminált vékonybél szindrómára is, amelyet viszonylag könnyű kivizsgálni, de a kezelés gyakran összetett.

A SIBO okozta tünetek egyre erősödnek a nap során

A SIBO, vagyis a kontaminált vékonybél szindróma megnevezés arra utal, hogy a vastagbélben élő baktériumok visszajutnak a vékonybélbe. Ezek olyan baktériumok, amelyek a vastagbélben hasznosak ugyan, de a vékonybélben már károsak. Ennek a kontaminálódásnak, vagyis szennyeződésnek a következményei az emésztőrendszeri tünetek. Ezek az alábbiak:
– puffadás,
– alhasi fájdalom, feszülés,
– fokozott gázképződés,
– hasmenés vagy székrekedés,
– ritkább tünet lehet a sürgető székletürítési késztetés, hányinger, hányás.
– Már a kikérdezéskor nagyon informatív, ha kiderül, hogy a panaszok étkezés után egy-másfél órával, vagy még később jelentkeznek, főként délután, este, éjszaka. Ennek az az oka, hogy a vékonybél az étkezésmentes időszakban „megtisztul” ezektől a baktériumoktól. Többek közt ezek a tünetmentes napszakok azok, amelyek miatt sokan úgy érezhetik, nincs szükségük kivizsgálásra, kezelésre, hiszen „ha baj lenne, nyilván mindig kellemetlenül éreznék magukat”. Van, akinél olyan régóta jelen van az esti hasfájás, feszülés, puffadás, hogy szinte természetesnek érzi. Pedig ma már nagyon könnyen ki lehet mutatni a SIBO-t egy kilégzéses teszt segítségével – hangsúlyozza Pászthory doktornő.

Gyaloglás egészségmegőrzésre?

2025. november 10.

A gyaloglás, a séta a legősibb mozgásforma, mely már kisgyermekkortól egészen életünk végéig természetes része napjainknak. Számos kutatás alátámasztja fizikai és mentális jótékony hatását, mégis kevesen tekintenek rá úgy, mint egészségmegőrző mozgásformára. Helyezzük fókuszba október hónapban ezt az aktivitást a Magyar Szabadidősport Szövetség Világ Gyalogló (HÓ)Nap rendezvényével!

Közlekedj másként!

A tempós gyaloglás pulzusnövelő aktivitásnak tekinthető. Egy gyorsabb séta beiktatásával sokat tehetünk a fittségünk fenntartásáért. Nem kell ehhez semmilyen speciális ruházat, csak egy kényelmes cipő. Tűzzük ki célul, hogy pl. a munkába menet, vagy hazafelé gyalog teszünk meg egy bizonyos távot. Ezt fokozatosan növelhetjük, így a rendszeres mozgást észrevétlenül be tudjuk iktatni a napi rutinunkba.

Kevesebb inger, csökkenő stressz

Manapság másodpercenként rengeteg vizuális és audiovizuális hatás ér minket, melynek hatására sokszor túltelítődhetünk. Ezt tompíthatjuk úgy, ha sétálunk egyet a természetben, mindenféle digitális eszköz nélkül. Így könnyebben tudunk mentálisan regenerálódni és fel tudjuk dolgozni a minket napi szinten érő többezer különféle ingert.
Ezzel csökkenthetjük a túlterheltséget és az ebből adódó stresszt, szorongást.

Termelj endorfint!

Gondoltad volna, hogy nemcsak egy kis csokoládé, hanem egy tempós gyaloglás is képes endorfint termelni? A mozgásnak köszönhetően a vér oxigénszintje nő, mely hatására az endorfinszint is megemelkedik. Ez a hormon felel a boldogságért.
Stresszesebb, megterheltebb időszakban egy kis séta kiváló megoldás lehet hangulatunk, közérzetünk javítására.

Mikor forduljunk orvoshoz szívritmuszavar esetén?

2025. november 09.

Erre a kérdésre a válasz egyszerű: ha a szívritmuszavar nem csak ritka, jelentéktelen jelenség, hanem visszatérő, vagy ha zavaró tünetek társulnak hozzá. Az olyan panaszok, mint a mellkasi nyomás, szapora vagy szabálytalan szívverés nyugalomban, hirtelen fellépő gyengeség, ájulásérzés vagy nehézlégzés már komolyabb figyelmeztető jelek. Ilyenkor nem szabad várni: a megfelelő kardiológiai vizsgálatok segítenek tisztázni az okokat, és időben elkezdeni a kezelést.

Különösen fontos a rendszeres ellenőrzés 50 év felett, illetve azok számára, akik magas vérnyomással, cukorbetegséggel vagy már ismert szívbetegséggel élnek. A pitvarfibrilláció – a leggyakoribb ritmuszavar – például sokáig tünetmentes lehet, de kezeletlenül stroke-hoz, szívelégtelenséghez vezethet. Szerencsére időben felismerve ma már jól kezelhető – gyógyszeresen vagy akár katéteres eljárással is.

A szívritmuszavar tehát nemcsak egy kellemetlen tünet, hanem akár életet veszélyeztető állapot is lehet. Különösen télen, amikor a szív több fronton is próbára van téve. Ha a szívünk néha „másképp” ver, érdemes egy kivizsgálással megbizonyosodni arról, hogy nincs semmi olyasmi a szívünk működésében, amiért aggódni kellene.