Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Nagy böjtkalauz

2026. február 23.

A tavaszi méregtelenítés, akár egy kisebb böjt beiktatása kellemesen felfrissíti a szervezetet, így újult erővel élvezhetjük a tavasz minden örömét. Hogyan kezdj bele, mit egyél-igyál, mivel fokozhatod a böjt méregtelenítő és fogyasztó hatását, hogyan ápold a bőrödet és nem utolsósorban, a lelkedet? Húsvét előtt még éppen aktuális, cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat!

Így működik a böjt
Tavasszal lenne a legfontosabb egy hosszabb-rövidebb böjt beiktatása, hogy a hosszú téli hónapok során felgyülemlett méreganyagokat és persze a plusz kilókat eltávolítsuk. A böjt idején, mivel nem viszünk be számottevő mennyiségű ételt, a szervezetünk a napi emésztésre fordított energiát az emésztőrendszerben lerakódott salakanyagok eltávolítására tudja fordítani. Ezt a folyamatot érdemes több szinten is támogatni, segíteni a testünket abban, hogy a lehető leghatékonyabb legyen a tisztulás.

Hogyan fejleszthető böjttel az akaraterőnk, a kitartásunk?

2026. február 22.

Majdnem minden szellemi út, vagy vallás ismeri és használja a böjtöt valamilyen formában, és valamilyen céllal. Azonban nagyon fontos érteni, hogy a böjt sokkal több, mint pusztán az étel megvonása a testtől. Mire jó a böjtölés? Milyen célja van? Milyen pozitív hatásai vannak általában? Mire érdemes odafigyelni, ha az egészségmegőrzésben használjuk a böjt jótékony hatásait? Ki lehet - e terjeszteni finomabb szintekre (gondolati, érzelmi, lelki síkra)? S ha igen, hogyan? Miként tegyük?

A történelmi források szerint évezredek óta minden nagy vallásalapító vagy próféta használta és alkalmazta a böjt elvégzésében rejlő pozitív hatásokat. Nem véletlenül, hiszen megfelelő kivitelezése a testi, lelki és szellemi megtisztulást egyaránt elősegíti. Természetesen nincs ez másként a jógában sem. Ezért is ajánlom jógázóimnak, hogy tapasztalják meg a böjt áldásos hatásait. Több éves tapasztalat bizonyítja, milyen óriási élményeket és felismeréseket lehet átélni a segítségével. Javaslom mindenkinek a kipróbálását.

A testi szinten a böjt legfontosabb hatása, hogy tehermentesíti s szervezetet és elősegíti az anyagcserét. Természetesen a hatás nagyban függ attól is, hogy milyen a böjt hossza (néhány nap vagy akár hetek), milyen a típusa (teljes vagy részleges, mint például a „léböjt”). S főleg, hogy mi a célunk vele: egészségmegőrzés vagy lelki tisztulás, Egyébként a kettő mindig kéz a kézben jár, nem igazán szétválaszthatóak.

Mit értünk valójában digitális gyermekjóllét alatt?

2026. február 22.

A digitális gyermekjóllétet gyakran technológiai problémaként kezeljük: mennyi képernyőidőt engedélyezünk, mikortól lehet telefont adni a gyerek kezébe, milyen appokat kellene tiltani. A szakemberek szerint azonban a valódi kérdés nem az eszköz, hanem az, hogyan épül be a digitális jelenlét a gyermek mindennapjaiba, és milyen hatással van a figyelemre, a kapcsolódásra és a mentális egészségre.

Ezt a szemléletet állította középpontba az Alfáktól Omegáig – Digitális Gyermekjóllét Konferencia és Kiállítás, amelyet 2026. február 7-én rendezett meg az EduTech Hungary Zrt. és az EdTech Koalíció. A nagy érdeklődés mellett zajló rendezvény teret adott annak a közös gondolkodásnak, amelyben szülők, pedagógusok, egészségügyi szakemberek és döntéshozók a tiltásalapú megközelítés helyett az életkorhoz kapcsolódó digitális nevelési keretek lehetőségeit vizsgálták.

Kapaszkodók a mindennapi digitális nevelési döntésekhez

A 100+1 praktika című kezdeményezés célja nem új tiltások bevezetése, hanem működő, hétköznapi megoldások összegyűjtése, amelyek segítenek a családoknak eligazodni a digitális algoritmusok által formált környezetben. A kampány döntéstámogató szemléletre épül, figyelembe veszi az életkori különbségeket és a családok eltérő helyzeteit, nem egységes szabályokat, hanem alkalmazható irányokat kínálva.