Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.