Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Aki folytatja a tanulást, fiatal marad

2026. november 02.



Idegen nyelvek, pszichológia, történelem, csillagászat, zene… Tanulhatunk bármit, csak térjünk le megszokott életünk kitaposott ösvényéről, és kezdjünk valami újat elsajátítani. Akár régen hagytuk el az iskolapadot, akár a közelmúltban, az újbóli tanulás számos szempontból is javunkra válik. Többek közt serkenti az agyműködést, új távlatokat nyit meg előttünk, és javítja önértékelésünket.

Tudásunk és készségeink, melyekre az évek során szert tettünk, a leggyakrabban közvetlenül kapcsolódnak szakmai vagy családi életünkhöz. Olykor azonban másra vágyunk: megtanulni egy újabb idegen nyelvet (pl. hogy eredeti nyelven olvassuk kedvenc könyvünket), jobban megismerni egy festészeti irányzatot, megérteni klímánk hatásait vagy a technológiai fejlődést…és sorolhatnánk. Ne ingadozzunk, ha érdeklődésünk megmutatkozik, kezdjünk bele a tanulásba, hiszen csak előnyünkre válhat.

„Bárki, aki abbahagyja a tanulást, akár 20, akár 90 éves, öregszik.  Aki viszont továbbra is tanul, fiatal marad.” – mondta egy bölcselő. Ez akár az egész életen áttartó tanulás egyik motívuma is lehet. Akkor is érdemes belevágni az újbóli tanulásba, ha korábbi tanulmányaink már nagyon távolinak tűnnek, hiszen régen befejeztük az iskolát, jelenleg pedig sokat dolgozunk, vagy pl. már idősnek tartjuk magunkat hozzá. 

Egyébként a COVID-19 járvány miatt történt bezártság idején megnövekedett a távoktatás iránt érdeklődők, vagy az abban résztvevők száma. Vajon az unalom enyhítése lehetett az ok? Kétségtelenül közrejátszott benne, de az új készségek elsajátítása, az ismeretlen (szak)területek megismerése iránti vágy minden időben csodálatos és hasznos eszköze lehet a mindennapok rutinjából való kilépésnek – igazi örömöt okozhat. Nincs semmi okunk, hogy megfosszuk magunkat tőle: a tanulás későbbi folytatásakor nemcsak ismereteinket gazdagítjuk, hanem többek közt agyunk „karbantartásához” is hozzájárulunk. Ennek módja és további előnyök:

A tudás hatalom

2026. november 02.



„Úgy látom, ebben három helyesírási hibát is vétettek.” Állítólag ez volt Marquis de Favras márki ironikus megjegyzése, amikor elolvasta a halálos ítéletét tartalmazó dokumentumot 1790-ben, a francia forradalom idején.

Aki tanult ember és méghozzá intelligens is, ezeket a megszerzett tulajdonságokat soha nem tudja – és nem is akarja – levetni magáról.

A tudás hatalom – szól a mondás. Mert biztonságérzetet ad, habár a mai világban ugyanezt tartják a pénzről is. Csak a hatalmas különbség a kettő között az, hogy a tudást nem lehet ellopni, elverni, elveszíteni, és nemigen tud elértéktelenedni sem.

Egy emberi agy másodpercenként 10 milliárd műveletre képes. De vigyázat! Egy szuperszámítógép 360 milliárdra!

Csak figyeljünk, hogy a gépek felül ne kerekedjenek rajtunk! Vagy már meg is tették?

Ezért veszélyes az ülőmunka

2026. november 01.

Az ülőmunka nem csak a mozgásszervekre veszélyes, hanem a belső szervekre is rossz hatással van. A gerinc fájdalmas betegségei mellett az agyvérzés, a szívinfarktus, a szívnagyobbodás és a vesebetegségek rizikófaktorát is növelheti az ülő életmód. A veszélyekre Dr. Darabosné Tim Irma, a Semmelweis Egyetem ETK Fizioterápiai Tanszék oktatója és Dr. Werling Klára belgyógyász figyelmeztet.



Ön tudja, hogy kell helyesen ülni?

A gyógytornász tapasztalata szerint az emberek többségének nincs kellő információja a helyes ülésről. Aki naponta több órát ül, jó ha tudja, hogy az ülés jobban terheli a gerincet, mint az állás.

A helytelen üléskor majdnem kétszeresen (180 százalékosan) terhelődnek a porckorongok, az álláshoz képest. Ha mindez a nyomás állandóan féloldalasan és egyenetlenül jelentkezik, kialakulnak a mozgásszervi betegségek, például a porckorongsérv vagy a meszesedés.

A helytelen ülés súlyos következményei

A gyógytornászok azt is hangsúlyozzák, hogy a rossz tartás nemcsak a vázrendszerre, hanem az izmokra és a szalagokra is rossz hatással van, amely szintén fájdalmat okozhat. A túlterhelés miatt a szövetek keringése és anyagcseréje is rossz lesz, amely elváltozáshoz vezet, mindez veszélyezteti a csonthártya, az ízületi szalagok, a porcfelszínek épségét, kialakulnak a degeneratív elváltozások.

A megoldás: a rendszeres mozgás

Mindezek elkerülésére a célzott aktív mozgás a megoldás. Mozgással jó vérellátást biztosítunk az izmokban, ami a szív és a tüdő egészségének megőrzéséhez is hozzájárul. A mozgás azt is elősegíti, hogy a csontállomány ne épüljön le (ne degenerálódjanak a csontfelszínek, amelyeket egyenetlenül terhelünk), a mozgás hiánya pedig számos belgyógyászati problémát okozhat.