Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.

6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.

7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.

8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.

9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Fejtetvesség – mit érdemes tudnunk róla?

2025. december 05.

A rendszeres higiéniára, ruhák tisztán tartására, tisztálkodásra odafigyelő családokban, háztartásokban is előfordulhat a fejtetű megjelenése. Valahol mindenki reménykedik abban, hogy ezzel a problémával nem kell szembe néznie élete során.

Az emberen élősködő vérszívó tetvek az egész világon előfordulnak, így Magyarországon is. Előfordulását tekintve, nem lehet már kimondottan különbséget tenni és összefüggésbe hozni a higiéniai viszonyokkal. Jellemzően a gyermekközösségekben fordul elő, főleg óvodás korban és általános iskola alsó tagozatában. Ennek oka a közvetlen hajjal való érintkezés, amikor a gyerekek játék közben összedugják a fejüket vagy használati tárgyakat (pl. fésű, sapka, hajgumi) osztanak meg egymással.

Mi jellemző a fejtetűre?

Össze lehet téveszteni a korpával, ami a fejbőr viszketését okozhatja ugyan, de amíg a korpát könnyen le lehet söpörni a hajról, addig a serke (pete) nehezen eltávolítható. A fejtetű a petéit (serkéit) a hajas fejbőrön a hajszálak tövében helyezi el, jellemzően a halánték, a fül mögötti és a tarkó tájék területén és egy nehezen eltávolítható cementszerű anyaggal rögzíti. Rendkívül gyorsan szaporodik így a tetvesedés hamar bekövetkezhet.

A haj tövénél, pár mm-es szürkés vagy ezüst színű ovális alakú serke (pete) látható. Szabad szemmel nehezebben észrevehető, inkább az adott területet jól megvilágítva, vagy nagyító segítségével lehet látni. A sötét hajúak esetében jobban, míg a világos hajban nehezebben lehet észrevenni.

Miért érdemes olvasnunk?

2025. december 04.

Krasznahorkai László irodalmi Nobel-díjának fantasztikumához – amihez gratulálunk – mindnyájan hozzá tudunk tenni valamit a magunk lehetőségeivel. Vásárolunk egy könyvet, és leülünk olvasni. Mi is mutassuk meg humán műveltségünk erejét.

Próbáljuk meg – a magunk módján – a díjazottakat „követni”, hogy saját, egyéni kultúránkat fejlesszük, szélesítsük, ezzel segítve nemzetünk fejlődését is. Tehát kinyitjuk azt a könyvet. Kipróbáljuk, hogy milyen az, amikor a vibráló impulzusoktól, a folyamatosan, mindenhonnan áramló reklámoktól mentesen, kényelmesen leülünk egy fotelba, elcsendesítjük az elménket, és olvasunk. Amikor a rohanó világ zaját kizárjuk, csak csend és nyugalom vesz körül minket. A könyv szövege, a fizikai valósága, a kézzel foghatósága teljesen más érzelmi kötődést alakít ki bennünk, mint az online betűk görgetése. Jobban emlékszünk arra, hogy mit is olvastunk „ott a lap alján”, mint az online világ határtalan mezejében.

Ha ránk tör a migrén

2025. december 04.

A migrénes fejfájás az ér eredetű, más néven vascularis fejfájások közül a leggyakoribb. Ezek az agyban levő erek átmérőjének gyors változásával hozhatók összefüggésbe. A szerotonin nevű ingerületátvivő anyag kibocsátása valószínűleg szerepet játszik a roham kialakulásában, mely egyoldali lüktető fejfájással, gyakran hányingerrel, hányással jár.

A látászavar is gyakori tünet, és az arczsibbadás sem ritka kísérőjelenség. Kezelés nélkül a rohamok akár három napon át is tarthatnak. A fájdalom néha az egész fejre kiterjed, és a fizikai megterhelés csak súlyosbítja a tüneteket. Nem ritka az extrém fokú fény- és hangérzékenység, miközben a beteg fázhat, a külső szemlélő számára pedig sápadtnak tűnhet.

Amennyiben már legalább ötször jelentkezett rohamszerűen a gyakorta féloldali, görcsös vagy lüktető fájdalom, nagy a valószínűsége, hogy ez migrén. Az edzett migrénes már a fájdalom megjelenése előtt fél-egy nappal, az úgynevezett megelőző tünetekből érzi a közelítő fájdalmat. Például megváltozik a hangulata, az étvágya, az ébersége. Közvetlenül a fájdalomroham előtt karikákat vagy szikrákat lát táncolni a szeme előtt.

A migrénes időszakot gyakran kíséri hányinger, a fájdalom pedig a legkisebb mozdulatra, fény- vagy hanghatásra fokozódik.

A leggyakoribb migrénkiváltók: sajt, csokoládé, kávé, tojás, búzatermékek, földimogyoró, citrusfélék és paradicsom, sertéshús, alkohol. Ha hát, nyak vagy koponya eredetű problémák gyanúja merül fel, érdemes masszőrhöz fordulni.