Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.

6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.

7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.

8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.

9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Cöliákia: szigorú gluténmentes diéta és életmód

2026. május 22.

A coeliakia (lisztérzékenység) gyakran csak késve felismert és sokszor félrediagnosztizált autoimmun betegség, ami a magyar lakosság 1-2%-át érintheti. A Lisztérzékenyek Érdekképviseletének Országos Egyesülete immár 30 éve dolgozik azon, hogy megkönnyítse az érintettek mindennapi életét.

A coeliakia (a lisztérzékenység) egy kevésbé ismert, gyakran csak késve felismert és sokszor félrediagnosztizált autoimmun betegség, ami a magyar lakosság 1-2%-át érintheti. 

Egy élethosszig tartó krónikus betegség – állapot – elfogadása, és az orvos által előírt szigorú követelmények megtartása, a folyamatos együttműködés, a rendszeres felülvizsgálatokon történő részvétel még akkor is megterhelő fizikailag és lelkileg, ha a terápia hatásos. 

A betegségnek mai ismereteink szerint nincs gyógyszeres terápiája, az egyetlen, hatásos gyógykezelés az élethosszig tartó szigorú gluténmentes diéta és életmód. A nem kezeletlen érintetteknél, vagy a nem megfelelő kezelés következményeként a betegnél súlyos szövődmények és társult betegségek – csontritkulás, májbetegség, meddőség, pajzsmirigy betegségek, emésztőrendszeri rosszindulatú betegségek, stb. – alakulhatnak ki. 

Az utóbbi években világszerte divatossá vált, és a közbeszédben is elterjedt „gluténérzékenység” inkább árt, mint használ a VALÓBAN coeliakiás betegeknek! Az élelmiszeripar és a vendéglátás gyakran csak a jó üzletet, a bővülő vásárlókört és a magasabb árszintet látja a „gluténmentes” kínálat bevezetésében, ajánlásában. 

Coeliakia világnap

2026. május 22.

A Coeliakia Egyesületek Európai Szövetsége (AOECS) kezdeményezésére minden év május 16. a Coeliakia Világnapja. Az idei világnap fókuszában a biztonságos, „coeliakia-barát” vendéglátás és közétkeztetés áll, aminek részeként több mint 130 ezer gyermek és diák kap majd gluténmentes – pontosabban glutént nem tartalmazó nyersanyagokból készült – ebédet.

A coeliakia krónikus betegség, ami nem gyógyítható, de kezelhető, ma ismert egyetlen hatékony kezelése az élethosszig tartó, szigorú gluténmentes diéta. A betegség a népesség 1–2 %-át érinti – ez Magyarországon több mint 100 ezer embert jelent –, bár többségük ma még diagnosztizálatlan.

Magyarországon is egyre többeket diagnosztizálnak coeliakiával, és nem csak gyermekkorban. Mivel a betegség terápiája az élethosszig tartó gluténmentes táplálkozás – nagyon fontos, hogy a coeliakiával együtt élők minél szélesebb termékpalettához, jó minőségű és folyamatosan ellenőrzött, biztonságos gluténmentes termékekhez, étkezési lehetőségekhez jussanak hozzá.

A gluténmentes táplálkozás termékei közül a legnagyobb kihívást a sütőipari termékek jelentik. Hazánkban a Magyar Coeliakia Egyesület – mint az AOECS magyar tagszervezete – jogosult a nemzetközileg is elismert Áthúzott Gabona védjegy licencének kezelésére a hazai gluténmentes előre csomagolt élelmiszerek gyártóinál, akik megfelelnek a licenchasználat egységes, nemzetközi feltételeinek. E védjegy tanúsítja, hogy az adott gluténmentes élelmiszer ellenőrzött és biztonságos, a gluténmentes diétában fogyasztható.

Orvosi hivatás és művészet

2026. május 21.

Dr. Góg Csaba gasztroenterológus, osztályvezető főorvosként nap mint nap a legpontosabb diagnosztikai eszközökkel tekint a „felszín alá”, míg fotósként a világ esztétikai és érzelmi rétegeit tárja fel. Mottója szerint azt mutatja meg, hogyan látja a világot.


– Makó Városért Emlékplakettel ismerték el az orvosi munkáját, miközben fotókiállításai is nagy sikert aratnak.

– Csak egy fotókiállításom volt, tehát ez így túlzás, de az igaz, hogy ez a közelmúltban megrendezett első kiállításom nagy sikert aratott.


– Ha egyetlen képpel kellene összefoglalnia azt az életérzést, ahol az orvos és a művész találkozik önben, mi lenne azon a fotón?

– Az orvosi munka egy nagyon komplex, egész embert igénylő racionális, realisztikus foglalkozás, tele kihívással sikerekkel, szükség szerint kudarcokkal, mely kettősség megviselheti az ember belső világának az egyensúlyát. Egy megfelelően megválasztott hobbiból az ember töltekezhet, kicsit elvonulhat a mindennapi zajok elől, hatékony válasz lehet a kiégés ellen.