Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

A HIV és az AIDS

2026. szeptember 29.

A szerzett immunhiányos tünetegyüttes (Acquired Immune Deficiency Syndrome) tulajdonképpen nem betegség, hanem orvosi fogalom. A HIV fertõzés következtében kialakuló csökkent immunrendszeri mûködés következtében megjelenõ úgynevezett opportunista betegségek, fertõzések és daganatos betegségek - ún. indikátor betegségek - és a laboratóriumi értékek alapján diagnosztizálják az AIDS stádiumát. 

A HIV megtámadja a T4 limfocitákat, és a makrofágokat, melyek központi szerepet játszanak a szervezet védekezõ- rendszerében. Mivel a HIV fertõzés következtében a szervezet ellenálló képessége gyengül, olyan fertõzések és daganatok alakulhatnak ki, melyek az egyébként épp védekezõ-rendszerû embereknél nem, vagy ritkán fordulnak elõ.

A HIV - vírus

A HIV (Human Immunodeficiency Virus) az emberi immunhiányt okozó vírus. Az immunrendszert támadja, amely normál esetben megvédi a szervezetet a fertõzésektõl.

A vírus egy bizonyos fajta fehérvérsejtet támad meg, amelynek neve CD4+ sejt. A vírus behatol a sejtbe, beilleszti saját génjeit a gazdasejt DNS-ébe, és így arra használja, hogy újabb vírusokat termeljen, amelyek megfertõzik a többi sejtet.

Mi növeli a szembetegségek kockázatát?

2026. szeptember 29.




Legtöbben jobban félünk a látásvesztéstől, mint a rák, a stroke, a szívbetegség és más súlyos betegségek kialakulásától, legalábbis erre mutatnak rá különböző nemzetközi tanulmányok. Bár azt feltételezzük, hogy jól ismerjük a jó látás megőrzéséhez szükséges tudnivalókat, valójában a többségnek csekély a tudása ezen a területen. Ez az ismerethiány pedig növeli egy-egy szembetegség kialakulásának kockázatát.

Az American Academy of Ophthalmology (Amerikai Szemészeti Akadémia) megbízásából 3512 amerikai felnőtt körében végzett online felmérés egészen meglepő eredményt hozott. A kutatásban részt vevők 81%-a azt állította, pontosan tisztában van azzal, hogy mi az a három betegség, ami a vakság kialakulásáért okolható. Ehhez képest ötből csak egy ember tudta megnevezni ezt a három kórt: a glaukómát, az időskori makula degenerációt, valamint a diabétesszel összefüggő látásvesztést.

A tájékozatlanság árthat a szemnek

„A legtöbb ember nincs tisztában olyan alapvető tényekkel, amelyek megvédhetik őket a tartós látásromlástól – kezdi Dr. Gaál Zsuzsanna, a Budai Szemészeti Központ szemész szakorvosa. Például kevesen tudják, hogy egyes szembetegségek és belgyógyászati problémák már azelőtt komoly károkat tehetnek a látásban, mielőtt észlelnénk a kór tüneteit. Ez egyrészt azért lehetséges, mert az agyunk alkalmazkodik a lassú látáscsökkenéshez, másrészt sokan egyszerűen a korral járó látásromlásnak tulajdonítják a jelenséget. Mindkét esetben akkor fordulnak csak orvoshoz, ha a tünetek már valóban zavarók, esetleg korlátozzák a mindennapi tevékenységeket.”

Iskolakezdési szemfáradtság

2026. szeptember 28.

Óvjuk meg gyermekünk látását a sikeres tanulásért



A tanév közeledtével és az őszi-téli sötétebb időszakok beköszöntével jelentősen megnő a gyermekek szemére nehezedő terhelés. Az egész napos olvasás, írás, az iskolai tábla figyelése, valamint a kora délutáni szürkületben végzett tanulás különösen megviselheti a fiatal szervezet vizuális rendszerét. Sok esetben, amikor egy diák iskolai teljesítménye romlik, lassabban halad a házi feladattal, vagy szórakozottnak tűnik az órákon, annak hátterében egy felderítetlen látásprobléma állhat. A nagyobb gyerekeknél, tinédzsereknél azonban a “hiúsági faktor” is szerepet játszhat, ha látáskorrekciós eszközre lenne szükség. Az Alensa szakértői szerint a rendszeres ellenőrzés és a megelőzés kulcskérdés, beleértve a szűrővizsgálatokat és a személyre szabott optikai eszközök kiválasztását, figyelembe véve a tinédzserek lelki világát is.

Láthatatlan nehézségek az iskolapadban

Az iskolai évek kezdetétől a gyermekek szeme jelentős terhelésnek van kitéve: a tankönyvek olvasása, a füzetbe való írás és a tábla folyamatos figyelése állandó és pontos fókuszálást igényel. Az IAPB (International Agency for the Prevention of Blindness) átfogó elemzése rámutat, hogy a látásjavításra szoruló, de korrekció nélkül maradt diákok lényegesen kevesebb tananyagot tudnak elsajátítani az órákon, mint jól látó társaik. Ennek következtében a korábban olvasni szerető gyermek eltávolodhat a könyvektől, a házi feladat elkészítése hosszú órákba telhet, és a tanuló gyorsan kimerülhet. „A gyermekek ritkán panaszkodnak arra, hogy rosszul látnak, mivel nincs összehasonlítási alapjuk. Ha a látásélesség fokozatosan romlik, a gyermek azt természetes állapotnak tekinti. Ezért a látásélességi probléma a legritkább esetben nyilvánul meg közvetlen panaszban, sokkal inkább a viselkedés megváltozása hívja fel rá a figyelmet” – emeli ki Boros Mária, az Alensa szakértője.