Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

MRI-vizsgálat

2026. augusztus 07.



A várandósság hónapjai alatti hormonszintváltozások drasztikus hatást gyakorolnak az anyai agy szerkezetére és funkciójára is.

A várandós nők, a gyermeket nem váró nők és a férfiak agyának mágneses rezonanciás módszerrel (MRI) való vizsgálatával a kutatók olyan jelentős változásokat mutattak ki a terhes nőknél bizonyos agyterületeken, amelyek alapján agyi MRI-vizsgálattal 100 százalékos bizonyossággal megállapítható a terhesség ténye. Az érintett agyterületek egyébként az ún. szociális kognitív folyamatokért felelős régiók, azaz például akkor aktiválódnak, ha az anyának megmutatják a gyermeke fényképét. A tapasztalt változások a gyermek megszületését követően körülbelül két évig állnak fenn az anyáknál, éppen abban az időszakban, amikor a gyermek leginkább rá van utalva az anyai gondoskodásra.

Tabu, ami megdönthető — a szülés utáni vizelettartási problémákról

2026. augusztus 07.

Hazánkban évente akár tízezer újszülött életét és fejlődését befolyásolja az édesanyák hallgatása. A kismamák többsége ugyanis tabuként kezeli a terhesség alatti és a szülés után jelentkező vizelettartási nehézségeket, annak ellenére, hogy ez a várandósággal együtt járó, szakemberek segítségével könnyen kezelhető, átmeneti tünet. Magyarországon minden harmadik kismama szembesül e problémával. Mindemellett a kezeletlen esetek több mint felénél mutatkoznak a terhességi depresszió tünetei, ráadásul az időben nem kezelt gyermekágyi inkontinencia később tartós vizeletinkontinenciához is vezethet. 

A gyermekáldás az egyik legcsodálatosabb esemény a hölgyek életében, mégis sokszor felesleges aggodalmak és tabuk nehezítik a gyermekvárást. Ennek háttérében sokszor a félelmek és az ismerethiány áll.

Minden harmadik kismama vizelettartási problémával küzd

Jól ismert társadalmi jelenség a gyermekvállalás későbbre tolódása, aminek a társadalmi mellett élettani hatásai is vannak. Ilyen a vizelettartási nehézség (inkontinencia) is ami – bár tudunk, de szemérmesen nem beszélünk róla –, mégis meghatározó tényező, hiszen minden harmadik terhességnél rövidebb-hosszabb ideig fennáll. Azaz a vizelettartási probléma a babavárás természetes velejárói közé tartozik, és be kell látnunk, igazán nincs rajta semmi szégyellni való. A veszélyt az jelenti, ha felismerés és kezelés nélkül marad a kismama. A szülést követően gyakrabban súlyosbodhat a önkéntelen vizeletvesztés – az esetek több mint felében, komoly életvezetési zavarokat, elszigetelődést, depressziót, szorongást okoz. Mindeközben a szakemberek tapasztalatai szerint a kismamák a megemelkedett vérnyomásról, vércukorszintről stb. sokkal nyíltabban beszélnek orvosukkal, mint a vizelettartási nehézségéről.

Vizelettartási problémák

2026. augusztus 06.

Csökkentse az inkontinencia kockázatát!

A nõket lényegesen gyakrabban érinti a vizelési inkontinencia - de vajon egyeseket miért jobban, mint másokat? E tekintetben melyek a legveszélyesebb életszakaszok, és milyen kiváltó okokat ismerünk? Mennyire örökletes a probléma? Fedezzük fel a fõ kockázati tényezõket az életünkben, és azt is, mit tehetünk elkerülésük érdekében!.

Míg sokan tudják, hogy például a terhesség kiválthat vizelettartási zavarokat vagy képtelenséget (inkontinenciát), addig az egyéb kockázati tényezõk csak kevéssé ismertek. Pedig közéjük tartozik többek közt a dohányzás, a túlsúlyosság, az örökletesség… Az alábbiakban rövid áttekintést adunk a legfontosabb kiváltó okokról és a baj orvoslásának bizonyos lehetõségeirõl is.