Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

„Szemtorna” és rendszeres látásvizsgálat

2026. augusztus 05.



„Szemtornára” és rendszeres látásvizsgálatra buzdítja a briteket egy jótékonysági szervezet, hogy a járványügyi korlátozások miatt otthonmaradásra kényszerülő emberek látása ne romoljon a képernyő előtt töltött idő növekedése miatt.

A Fight for Sight nevű szervezet a 20-20-20-as szabály betartását javasolja az embereknek, vagyis hogy 20 percenként 20 másodpercig nézzenek egy 20 lábnyira (6 méter) lévő tárgyat, amikor akármilyen képernyőt néznek – írja a BBC News.

Egy kétezer felnőtt bevonásával készült felmérés szerint az alanyok fele több időt tölt a képernyő előtt a világjárvány kirobbanása óta és közülük 38 százalék érzi úgy, hogy romlott a látása.

Szenior torna és táplálkozási tanácsadás

2026. augusztus 04.



Az időskor nem betegség címmel február 25-én online folytatódik a Semmelweis Egészség Napok programsorozat a Semmelweis Egyetem Geriátriai Klinika és Ápolástudományi Központ szervezésében. Az ingyenes, de regisztrációhoz kötött eseményen az érdeklődők online szenior tornán és táplálkozási tanácsadáson is részt vehetnek, illetve a konzultációval egybekötött előadásokon ahhoz is hasznos javaslatokat kaphatnak, hogyan maradjanak minél tovább aktívak és egészségesek.

A 65 éven felüliek aránya Magyarországon megközelíti a lakosság húsz százalékát. A demográfiai mutatók változása és a születéskor várható élettartam növekedése előtérbe helyezte az időskor aktuális kérdéseit, többek között azt, hogy a hosszabb élettartamot minél tovább jó egészségben töltsék az idős emberek. Egyre inkább felértékelődött a geriátria, vagyis az időskori betegségekkel foglalkozó tudományág szerepe. A Semmelweis Egyetemen 2020-ban a Szent Rókus Klinikai Tömbben jött létre az első magyar Geriátriai Klinika.

15 perces torna

2026. augusztus 04.

Inkább többször keveset, mint egyszer egy izzasztót!

Az egészségre neveléssel és a betegségmegelõzéssel foglalkozó intézmények szakemberei egyebek mellett nem gyõzik hangsúlyozni: többet ér mindennap egy keveset tornázni, néhány "hasznos" gyakorlatot végezni, mint alkalmanként hosszú ideig tartó, intenzív sportolásba, fárasztó testmozgásba kezdeni egyszer-kétszer hetente. Ezen elv alapján mi mást lehetne javasolni mindenkinek, mint hogy legalább egy negyedórát szenteljen az idejébõl test- és légzésgyakorlatokra mindennap?

Tudatosítsuk magunkban: már egy negyedórányi tornával is sokat teszünk egészségünk megõrzése érdekében, ha azt egy nap kihagyása nélkül, rendszeresen végezzük. Az igény teljesítése, miszerint napi negyedórát felszabadítsunk magunknak erre a célra, egyeseknek lehetetlennek, míg mások számára semmiségnek tûnik. Ez utóbbi persze csak akkor, ha már létrejött az elhatározás… Akárhogy is állunk a dologhoz, egy bizonyos: negyedórányi testmozgás is kétségtelenül hozzájárul ahhoz, hogy "jó formában" maradjunk, fenntartsuk megfelelõ erõnlétünket, kedvezõ fizikai állapotunkat. Csípjünk le hát innen-onnan egy kis idõt - kifogások keresése helyett -, és tornásszunk naponta legalább 15 percet!