Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.

6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.

7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.

8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.

9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Papír helyett eRecept: kényelmes és biztonságos

2026. május 30.



2017. november 1-jétől élesben működik az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér (EESZT). Az egészségügyi intézmények ide töltik fel a betegek ellátása során keletkező dokumentumokat. Ilyen dokumentum az eRecept is, ami a korábbi papírrecept digitális változata.

Hogyan működik?

A gyógyszerfelírás rendje továbbra is változatlan, vagyis ahogyan korábban, most is az orvos írja fel a szükséges készítményeket. Betegség, rutinvizsgálat vagy rendszeres ellenőrzés esetén a páciens felkeresi orvosát, aki elektronikusan „felírja a receptet” (azaz elkészül az eRecept, amelynek adatai bekerülnek a Térbe), és erről felírási igazolást ad ki. Az egészségügyi törvény alapján a gyógyszerrendelés a beteg jelenlétéhez kötött, azaz az orvossal történő személyes találkozás és receptfelíratás – a rendszeres gyógyszerszedőknél sem – hagyható el.

A gyógyszerkiváltás során, amennyiben a beteg saját maga részére szeretné kiváltani a gyógyszereit, úgy azt eSzemélyi igazolvánnyal, vagy a személyazonosító okmány és a TAJ kártya együttes bemutatásával teheti meg, ezesetben nincs szüksége a felírási igazolásra. Amennyiben a páciens az eSzemélyi igazolvánnyal való kiváltást választja az elektronikus vények esetében elegendő az okmányhoz tartozó 6 jegyű PIN–kód megadásával azonosítania magát, hogy ki tudja váltani a Térben tárolt aktív receptjeit. Más személy receptjei továbbra is a megszokott módon válthatóak ki: felírási igazolással, amely a jelenlegi papír vényekhez hasonlóan lehetővé teszi a kiváltást TAJ megadása nélkül. 

Gyógyszerszedés várandósan

2026. május 30.

Milyen gyógyszert szabad szedni várandósság alatt, és milyet nem?



A várandósság 9 hónapja alatt is jelentkezhetnek olyan panaszok és betegségek, amelyek szükségessé teszik a leendő anyuka gyógyszeres kezelését. Rövid összefoglalónkban bemutatjuk, hogy a kismamákat gyakran érintő panaszok esetén milyen gyógyszerek alkalmazása kínálhat hatásos és biztonságos megoldást.

A kismamák egy része – talán információhiány miatt – ódzkodik a gyógyszeres kezelésektől. Nekik tudniuk kell, hogy több esetben a gyógyszeres terápia elmaradása súlyosabb egészségkárosodást okozhat a kismamának és a megszületendő gyereknek is, mint a megfelelően, odafigyeléssel, szakember felügyelete mellett véghez vitt kezelés.

Ne felejtsék! A szakemberek minden várandós nő panaszát egyedi esetként kezelik, a gyógyszerelésük során mérlegelik a kockázatot és a várható hasznot, szem előtt tartják a mama és a baba egészségét is.

Bízzon gyógyszerészében, kezelőorvosában!

Az X generáció rejtett túlterhelése

2026. május 29.

Miért most kezd fájni minden?



Az X generáció sokáig „láthatatlan” korosztály volt. Nem a legfiatalabbak, de még nem is idősek. Aktívak, dolgoznak, a családi életben is meghatározó feladatokat vállalnak, és gyakran egyszerre több szerepben próbálnak helytállni. Talán éppen ezért sokan közülük csak akkor kezdenek el foglalkozni a saját egészségükkel, amikor a testük már egyre határozottabban jelez. Nem meglepő tehát, hogy egyre többen tapasztalnak kisebb-nagyobb testi panaszokat.

A 40–60 év közötti korosztály tagjainak már kisebb-nagyobb mozgásszervi panaszaik vannak. A derék időnként „beáll”, a váll feszül, a térd érzékenyebb lesz, vagy a régebben könnyen végzett mozgás után elhúzódó fáradtság jelentkezik. Ezek a tünetek sokszor nem hirtelen, hanem fokozatosan jelennek meg, és gyakran nem is egyetlen okra vezethetők vissza.

Sokan arról számolnak be, hogy korábban gond nélkül végezték a mindennapi feladatokat, most viszont egy hosszabb munkanap vagy hétvégi program után is kimerültebbnek érzik magukat. Előfordul, hogy az eddig megszokott mozgásformák után több napig tartó izomfáradtság jelentkezik, vagy egy kisebb terhelés is érzékenyebbé teszi az ízületeket. Ezek a tapasztalatok sokszor bizonytalanságot okoznak, és felmerül a kérdés: vajon ez már az életkor következménye?

Ezek a panaszok azonban nem feltétlenül az életkor „természetes” velejárói. Sokkal inkább annak a hosszabb ideje fennálló terhelésnek a következményei, amely a mindennapjaikat jellemzi.