Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek az autizmusról

Érdekességek2024. július 13.

Autizmussal kapcsolatban szinte mindenkinek az Esőember című film jut az eszébe. De vajon tényleg minden autista zseni?

Tévhitek és tények az autizmusról

1. tévhit: Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) egy ritka állapot. Tény:  Az autizmus (az Asperger szindrómát is beleértve) már nem számít ritka állapotnak és ma tény, hogy a népesség 0.6%-át érinti. (60/10 000 fő).
2. tévhit: Minden autizmussal élő embernek olyan különleges képességei vannak, mint az Esőember című filmben Dustin Hoffman által játszott szereplőnek. Tény: Nagyon ritka, hogy egy autizmussal élő embereknek különös tehetsége van valamihez. Az aktuális vélemény szerint 200 autizmus spektrumzavarral élő személy közül 1 vagy 2 rendelkezik valamilyen különös képességgel. Azonban nincs megbízható gyakorisági felmérés.
3. tévhit: Az Asperger szindróma olyan fogalom, amit a középosztálybeli szülők találtak ki, hogy kifogást találjanak gyermekük rossz viselkedésére. Tény: Az Asperger szindróma egy olyan állapot, amelynek megvannak a maga diagnosztizáló kritériumai. Gyakran egy kicsit később (11–13 éves kor körül) diagnosztizálják, mint az autizmust, de ugyanolyan komoly következményei vannak, és ezek kétségbeejtővé válhatnak, ha az egyén szükségleteit nem veszik figyelembe.
4. tévhit: Csak gyermekek lehetnek autisták és meggyógyulhatnak vagy kinőhetnek belőle. Tény: Az autizmus egy egész életen át tartó fejlődési zavar, amely jelenleg még nem gyógyítható. Autizmussal élő gyermekekből autizmussal élő felnőttek válnak.

5. tévhit: Az autizmus az érzelmi nélkülözés vagy érzelmi feszültség eredménye.

Tény: Az autizmus egy összetett fejlıdési rendellenesség, amely az idegrendszer működésének biológiai vagy szervi elégtelenségével van összefüggésben.
6. tévhit: Az autizmus egy új jelenség.

Tény: Az első részletes leírást olyan gyermekről, akiről ma már tudjuk, hogy autizmussal élt, 1799-ben jegyezte fel Jean Itard, amikor az Aveyronbeli vad fiúról mesélt.
7. tévhit: Egy autizmussal élő személyt nem lehet oktatni.

Tény: Megfelelő, autizmusspecifikus, egyénre szabott támogatással az iskolán belül és kívül, az autizmussal élő egyént hozzá lehet segíteni, hogy kibontakoztassa teljes képességét.
8. tévhit: Az autizmussal élő emberek el akarják kerülni a társas kapcsolatokat.

Tény: Az autizmussal élő emberek szívesen barátkoznának, de akadályozottságuk miatt gyakran nehéznek találják a kapcsolatteremtést és azok fenntartását.
9. tévhit: Az autizmus a szülői elutasítás vagy a hideg, érzelmek nélküli szülők miatt van. Tény: Az autizmus nincs azzal összefüggésben, hogy a szülők hogyan nevelik fel a gyermeküket.

Mosoly otthon alapítvány

Autisták Országos Szövetsége


forrás: Bébik, kicsik és nagyok
hírek, aktualitások

Dietetikusok: Miért csak baj esetén fordulunk hozzájuk?

2026. július 10.



A magyarok továbbra is a dietetikusokat tartják a legmegbízhatóbb táplálkozási szakembereknek – derül ki a Szinapszis 2026 júniusában készült, 1000 fős, reprezentatív kutatásából. A válaszadók szerint táplálkozási kérdésekben ők adják a leginkább hiteles, közérthető és szakmailag megalapozott tanácsokat. A vizsgálat ugyanakkor arra is rámutat, hogy a magas bizalom mellett fontos feladat, hogy a dietetikusok szerepe és elérhetősége a jelenleginél sokkal jobban beépüljön a köztudatba. Az egészségünkről ugyanis érdemes egészségügyi szakemberrel dönteni!

A felmérés szerint a táplálkozással kapcsolatos kérdésekben a magyarok leginkább a dietetikusok szakmai tudásában bíznak. A lakosság 82 százaléka hitelesnek, 81 százaléka szakmailag megalapozottnak, míg 80 százaléka közérthetőnek tartja a tanácsaikat. Ez különösen fontos egy olyan időszakban, amikor az interneten és a közösségi médiában soha nem látott mennyiségben érhetők el táplálkozási tanácsok, gyakran bizonytalan szakmai háttérrel.

Érdemes tudni, hogy dietetikus csak felsőfokú egészségügyi végzettséggel rendelkező szakember lehet, aki képzése során az emberi szervezet működéséről, a betegségek táplálkozási összefüggéseiről, valamint az élelmiszer-ismeretről és a táplálkozástudományról szerez átfogó tudást. Munkáját folyamatos továbbképzések, szakmai irányelvek és a legfrissebb tudományos bizonyítékokon alapuló, evidenciaalapú szemlélet határozza meg. A dietetikusok komplex megközelítésben támogatják a hozzájuk fordulókat, figyelembe véve az egészségi állapotot, az életkort, az életmódot, az egyéni szükségleteket és a hosszú távon is fenntartható megoldásokat.

A gyógyszer sem bírja a kánikulát?

2026. július 10.

A hőségben több gyógyszer hatása és mellékhatása is megváltozhat



A nyári melegben, kánikulában való gyógyszeralkalmazás számos hatóanyag esetén is különös odafigyelést igényel.

Gyógyszer & kánikula

Bizonyos gyógyszerek szedése esetén nagyobb a rizikója annak, hogy különféle hőártalmak, így például hőkimerülés vagy hőguta alakuljanak ki.

Több gyógyszer szedése esetén a nyári melegben megnő a szédülés, elesés, ájulás kockázata. Vannak olyan patikaszerek is, amelyeknél a nagy forróságban nagyobb a veszélye a túladagolással összefüggő mellékhatásoknak.

Elvonja a vizet

Oda kell figyelni a gyógyszerekre, amelyek „kihajtják” a vizet a szervezetből!

A magas külső hőmérséklet izzadásra késztet, amely folyadékvesztéssel jár. Emiatt nyáron fokozottan oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre, lehetőleg tiszta víz formájában. A megfelelő folyadékbevitelhez a télen szokásos napi 1,5-2 liter nem biztos, hogy elegendőnek bizonyul.

Ronthat a helyzeten, hogy számos hatóanyag, főként a vízhajtók (diuretikumok) „kiűzik” a szervezetből a vizet és a sók egy részét. A következmény a só- és vízháztartás egyensúlyának felborulása, azaz dehidráció lehet, amely időseknél és csecsemőknél, kisgyermekeknél különösen veszélyes.

Étrend és gyermekvállalás – Hogyan készüljünk a 9 hónapra?

2026. július 09.



A tervezett fogamzás és a gyermekvállalás átfogó felkészülést igényel. Ennek egyik kiemelt eleme az egészséges életmód kialakítása, amely magában foglalja a kiegyensúlyozott étrendet.

A fogamzást megelőző időszakban az anya szervezetének fiziológiai szempontból felkészült állapotban kell lennie annak érdekében, hogy a magzati fejlődés már a kezdetektől a lehető legkedvezőbb feltételek mellett indulhasson. Az egészséges étrend szerepe különösen jelentős, mivel biztosítja, hogy a várandósság első napjától kezdve megfelelő mennyiségben álljanak rendelkezésre a magzat fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagok, mint például a folsav, a kalcium, a vas, a jód, a szelén és a D-vitamin.

Az anya várandósságot megelőző testtömege és az újszülött születési testtömege között szoros, tudományosan igazolt összefüggés áll fenn.