Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tények és tévhitek a nyers étkezésről

Érdekességek2022. július 19.

A nyers növényi kosztnak számos előnye van, ámde rengeteg az ezzel kapcsolatos tévhit. Egészséges-e az "élő ételek" fogyasztása? Kinek, mikor nem ajánlott?  

fotó: lenartgitta.hu„Ne öld le az eledelt, mely szádba kerül. Mert ha élő táplálékot eszel, úgy ez életet lehel beléd, ám ha megölöd eledeled, a holt táplálék téged is megöl. Mert élet csak az életből ered, és a halál mindig a halálból jön. Mert minden, mi eledeleteket megöli, testeteket is megöli.”  (Edmond Bordeaux Székely: Az esszénus béke evangéliuma)

1. A szervezetnek szüksége van meleg, főtt ételre

Sokan kapásból azzal utasítják el a kizárólag nyers növényekből és magvakból álló étrendet, hogy a testünk a meleg étel, legalábbis a napi egyszeri meleg étkezés feldolgozásához van hozzászokva. Meglehet, hogy megszoktuk a főtt ételt és először furcsának hat egy-két csupa nyers alapanyagból készült élő étel, de ehhez is hozzá lehet szokni, egyéntől függően. Az azonban tévhit, hogy kivétel nélkül szükségünk van minden nap meleg ételre. Ez nem feltétlenül, nem mindenkire és nem mindig igaz.

Régóta tartja magát az a vélekedés, hogy csak a megfelelően előkészített ételt tudjuk megemészteni, ezért van szükség az élelmiszerek főzésére, párolására stb. Ez egyszerűen nem így van. Ellenkezőleg,  a szervezetet éppen hogy kevésbé terheli meg a nyers étel, hiszen a megemésztéséhez nem kell hozzá felhasználnunk a saját enzimjeinket, mivel az élő ételekben még rengeteg enzim van. Csak a nyers vagy minimális mértékben hőkezelt ételek tartalmazzák az enzimek eredeti mennyiségét, ami szükséges az adott táplálék emésztéséhez.

Bizonyos esetekben viszont valóban előfordulhat puffadás és emésztési zavarok – egyes emberek emésztőrendszere nehezebben emészti meg például az olajos magvakat vagy a nyers zöldséget. Ennek néha egyszerűen csupán az az oka, hogy a test még nem szokott hozzá ezekhez a táplálékokhoz, illetve a sok élő étel egyfajta tisztulást indít be, ami a méregtelenítés tüneteivel járhat. Ha tartósan ezt az életmódot választjuk, esetleg egy böjttel segítjük a természetes folyamatokat, a tünetek megszűnnek.

2.  Nyers étellel nem lehet jóllakni

Az élő ételek valóban nem laktatnak abban az értelemben, mint a hagyományos főtt-sült fogások, de ez sokkal inkább úgy jelentkezik, hogy nem terhelik le olyan mértékben a gyomrot és a többi emésztőszervet. A testünk pontosan érzi, hogy mikor elég az élő ételből és furcsamód nincs kellemetlen teltségérzet és általában elmarad az evést követő levertség és fáradtságérzet is (kajakóma). Az élő ételek ugyanakkor több életerővel töltenek fel, több vitamint és ásványi anyagot tartalmaznak, és a rostok révén ugyanúgy táplálnak és telítenek.

3.  Zöldség - nem finom!

Hogyan is lehetne ízetlen a  rengeteg friss zöldség és gyümölcs a természet terülj-terülj asztalkájáról? Azt, hogy a nyers koszt nem finom, csupán addig lehet elhinni, amíg nem kóstoltál meg egy ínycsiklandó nyers sütit aszalt gyümölcsökből és magvakból gyúrva, egy páratlan marcipánaromájú nyers mandulatejet vagy egy cukkiniből, friss paradicsomból, bazsalikomból és fokhagymából készült nyers spagettit.


4. Füveket fogsz enni?!

Részben igen, de korántsem csak azokat. Aki még nem kóstolta az élő ételeket, el sem tudja képzelni, micsoda ízharmóniákat lehet megkomponálni a különféle olajos magvakból,  aszalt gyümölcsökből és a számtalan zöldségből és gyümölcsből, csírákból.  A nyers növényi konyha ugyanolyan változatos táplálkozásra ad módot, mint a hagyományos vagy a vegetáriánus konyha.

5.  Ezzel az étrenddel nem lehet sportolni

A megfelelő fehérjebevitel a hagyományos állati, a vegetáriánus és a vegán táplálkozás esetében is fontos szempont. Mivel a nyers kosztot is ki lehet úgy alakítani, hogy tartalmazzon minden fontos ételcsoportot a megfelelő mennyiségben, a sport sem jelenthet problémát. A fehérjebevitelt fedezni lehet bizonyos zöldségfélékből és olajos magvakból, csíráztatott gabonákból és hüvelyesekből. Sőt, mivel kevesebb méreganyag kerül a testbe, éppenhogy magasabb energiaszintre és nagyobb erőnlétre számíthatsz!

fotó: lenartgitta.hu

A nyers, élő növényi étrend előnyei:

+ Bónusz: kevesebbet kell főzni és mosogatni

Természetesen ezek az előnyök akkor is érvényesülnek, ha csak heti néhány vagy napi egy étkezésed áll élő ételekből.

A teljes nyers étkezés, bár tökéletesen kivitelezhető már itthon is (kaphatók hozzá a szükséges konyhai felszerelések és már egy-két élő ételeket árusító étterem is működik), nem ajánlott mindenkinek és mindenkor.

Kinek és mikor nem ajánlott?

A hagyományos kínai orvoslás és táplálkozástudomány is ajánlja a nyers ételek fogyasztását, viszont ezzel párhuzamosan az egyensúly (jin-jang) elvét igyekszik érvényesíteni ezen a téren is. Ezzel összefüggésben tehát például télen nem célszerű teljes mértékben nyers koszton élni, mivel a nyers táplálékok zöme hűtő hatást fejt ki a szervezetre. Hidegben fontos a melegítő típusú ételek megfelelő mennyiségben történő fogyasztása, úgy mint teljes gabonák, húsfélék, csípős, melegítő fűszerek (gyömbér, fahéj, kardamom, fokhagyma, chili például), teák, levesek, kásák.

Legyengült szervezet, súlyos emésztési zavarok, az emésztőszervek gyengesége vagy betegségei (pl. lépgyengeség, gyomorfekély stb.), de aszténiás alkat (vérszegény, törékeny típus) esetén sem ajánlott kizárólag élő táplálékot fogyasztani.

Ha megtanulunk újra figyelni a testünk jelzéseire és megfelelően értelmezni azokat, idővel mi magunk is pontosan el tudjuk dönteni, milyen jellegű táplálékra van pontosan szüksége a testünknek.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A jó kenyér több mint élelmiszer

2026. október 13.



A Jókenyér története egy családi álomból indult. Több mint harminc évvel ezelőtt Ludwig Klára és néhai férje, Christian Ludwig német pékmester hozták el Magyarországra a német kenyérkultúra értékeit. Azóta sok minden változott, de a legfontosabb nem: a Jókenyér ma is ugyanazzal a kovásszal dolgozik, amelyet három évtizede gondoznak nap mint nap. Ez adja a pilisszentiváni pékségünk kenyereinek jellegzetes ízét és gazdag aromáját.

A német kenyérkultúra a kovászos, rozsos és teljes kiőrlésű kenyerek hagyományára épül. Ezt a szemléletet ötvözzük a magyar alapanyagokkal és a modern élelmiszer-biztonsági elvárásokkal. Hitvallásunk egyszerű: csak olyan terméket készítünk, amelyet mi magunk is szívesen fogyasztanánk. Minden kenyerünk kovásszal készül, természetes alapanyagokból. Nem használunk tartósítószereket, mesterséges állományjavítókat vagy felesleges adalékanyagokat.

Hisszük, hogy a jó kenyérhez idő, odafigyelés és minőségi alapanyag szükséges.

Lisztjeink ellenőrzött forrásból, a gyermelyi malmászatból érkeznek. A gondosan kiválasztott alapanyagok és a hosszú érlelési idő adják termékeink minőségét. Különösen büszkék vagyunk teljes kiőrlésű és rozskovászos kenyereinkre. Kínálatunkban több, 100%-ban teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér található. Ezekhez a lisztet frissen őröljük pilisszentiváni üzemünkben, így a gabonaszem minden értékes alkotórészét megőrizzük. Ezek a magas rosttartalmú termékek jól illeszkednek a tudatos táplálkozásba. Rozskovászos kenyereink pedig karakteres ízükkel és hagyományos technológiájukkal képviselnek különleges értéket.

Miért fontos időben eltávolítani a basaliomát?

2026. október 13.

A basalioma az egyik leggyakoribb bőrrák típus, amely többnyire nem feltűnő és csak a szűrés során veszi észre a bőrgyógyász. A jó hír, hogy általában lassan növekszik és nagyon ritkán ad áttétet, ezért megfelelő kezelés mellett többnyire jól gyógyítható. A rossz hír, hogy kezeletlenül helyileg egyre nagyobb területet pusztíthat el. Éppen ezért hívta fel dr. Medgyesy Gábor, az Anyajegyszűrő Központ – Prima Medica sebésze a figyelmet arra, hogy milyen jelentősége van az időben történő sebészi kimetszésnek.



A basalioma egy gyakori bőrrák típus

A basalioma a bőr legalsó sejtrétegéből kiinduló rosszindulatú daganat. Kezdetben gyakran jellegtelen: megjelenhet apró, fénylő, tömött csomóként, foltként vagy pirosas, nehezen gyógyuló sebként. Általában lassan növekszik, és idővel kisebesedhet. Széle sokszor gyöngyházfényű, az elváltozás pedig időnként vérezhet, bepörkösödhet, majd átmenetileg be is gyógyulhat. Emiatt könnyű egyszerű sebnek vagy makacs pattanásnak gondolni. Leggyakrabban a napfénynek kitett bőrterületeken, például az arcon, a kopasz fejbőrön és a fülön alakul ki, de a törzsön, így a mellkason és a háton is megjelenhet.

Miért lehet veszélyes, ha a basaliomát későn távolítják el?

Ha a basaliomát nem távolítják el időben, lassan, de folyamatosan növekedhet, és a környező szöveteket károsíthatja. A következmények elsősorban attól függőek, hogy hol helyezkedik el, mekkora és milyen típusú a daganat. – A basalioma idővel kifekélyesedhet és visszatérően vérezhet, ezért akár krónikus sebként is fennállhat. Ez egyre mélyebbre terjedhet, és hosszabb idő alatt károsíthatja a bőralatti szöveteket, nagyobb elváltozásoknál pedig az izmokat, porcokat vagy csontokat is. Az arcon, orron, fülön vagy szem környékén jelentős helyi szövetkárosodást és később összetettebb műtéti beavatkozást tehet szükségessé – magyarázza Medgyesy doktor. – Ha a képlet nagyobbá válik vagy előrehaladott stádiumba kerül, akkor az eltávolítása után nagyobb heg vagy rekonstrukciós műtét is szükségessé válhat. Mivel szerencsére áttétet nagyon ritkán ad, ezért a basalioma fő veszélyét nem az áttétképzés, hanem a kezeletlenül kialakuló helyi szövetpusztítás jelenti.

A szociális gátlás

2026. október 12.

Előfordulhat az, hogy valaki kifejezetten rosszabbul teljesít mások jelenlétében, egyszerűen lefagy, akár versenyhelyzetben, akár ha csak valaki(k) figyeli(k) a viselkedését. Ez nagyon gyakran abból fakad, hogy az illető vagy nincs tudatában annak, egy-egy társas helyzetben hogyan is kellene viselkedni, vagy nagyon is tudatában van, csak fél, hogy pont azoknak az elvárásoknak nem tud majd megfelelni. Sokak tapasztalata, hogy gyakran félve, szorongva lépnek be egy helyiségbe, legyen szó házibuliról, értekezletről vagy iskolai foglalkozásról. És ez a félelem különösen erős akkor, ha az ember épp nem a saját közegében van, hanem a jelenlévők, vagy legalábbis azok nagy része ismeretlen számára. Egyszerűen kívül van a helyzet a szociális komfortzónáján.

Általános vélekedés, hogy a társas gátlás igazi kiindulópontja a kamaszkor, mert akkor van a legnagyobb jelentősége a mások (főleg a barátok, no meg az ellenkező nem) véleményének, akkor lehet a legnagyobb a megfelelési kényszer. És ezzel párhuzamosan a meg nem feleléstől való félelem.

De sokaknál ez felnőtt korban is megjelenik, hogy egy igazán baráti, támogató közegben az ember fel tud oldódni, de más helyzetek már komoly kihívást jelentenek számára. Például elmenni egy állásinterjúra majdnem mindenkinek stresszes, de van akinek szinte megoldhatatlan feladat. Vagy felhívni egy hivatalt, leülni egy idegen mellé a vonaton, esetleg mások jelenlétében étkezni. De miért is létezik a társas gátlás? A leggyakoribb magyarázat szerint azért, mert az egyén társas helyzetekben, mások „szeme előtt“ viselkedésével nagyobb kockázatot vállal, amitől könnyebben hibázik, és ez eleve szorongást vált ki belőle.