Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Teniszkönyök – ezért hatástalanok az otthoni praktikák

Érdekességek2017. április 28.

Sok ember életét keseríti meg a teniszkönyök, amely a könyök, az alkar és a csukló túlterhelése miatt kialakuló, gyulladással és heves fájdalommal járó mozgásszervi betegség. Az otthoni fájdalomcsillapító praktikák ennél a betegségnél nem segítenek, hiszen a fájdalom rövid idő elteltével ismét visszatér, általában még erősebb panaszokat okozva, mint azelőtt. Arról kérdeztük dr. Páll Zoltánt, a Fájdalomközpont traumatológus-sportorvos fájdalomspecialistáját, hogy milyen kezelési mód létezik, amellyel a teniszkönyököt okozó masszív gyulladás, valamint az ennek talaján kialakult fájdalom hatékonyan és tartósan megszüntethető. 

Túlerőltetés, túlfeszítés, teniszkönyök

A teniszkönyök a könyök külső oldalának jellegzetes fájdalmával járó, gyulladásos mozgásszervi betegsége. Az alkar feszítő izmai a könyök felett, a felkarcsont végén található kis kiemelkedésen erednek. Abban az esetben, ha az alkar feszítőizmait túlerőltetjük – akár teniszezéssel, vagy egy hirtelen emeléssel, a szakácsok a nehéz merőkanállal, az autószerelők a rendszeresen használt csavarkulccsal vagy éppen Ön az egész napos számítógépen gépeléssel, egérhasználattal -, akkor ez a túlzott erőltetés csonthártya irritációt, csonthártya alatti bevérzést, csonthártyagyulladást okozhat.


Kis gyulladásból nagy fájdalom

Az egyszeri nagy vagy többszöri pici túlerőltetés okozta gyulladás azon a kicsi ponton jelentkezik először, ahonnan az alkarfeszítő izomköteg a felkarcsonton ered. A gyulladás kezelés hiányában krónikussá válik, és folyamatosan átterjed a könyök többi kötőszöveti képletére is.  Ezzel együtt a fájdalom is növekszik, először mozgatásra, később már nyugalomban is, kisugározva a csukló majd a váll felé. Végeredménye, hogy a kar használhatatlanná válik, sőt az éjszaka sem múló fájdalom az alvást is lehetetlenné teheti.

Hatékony és gyors fájdalomcsökkentés

A teniszkönyök kezelésének kulcsa a fájdalmat okozó gyulladás hatékony kezelése – magyarázza Páll Zoltán főorvos. Így a kezelés része a gyulladásos terület – könyök külső oldalának – hűtése, a könyök és kar nyugalomba helyezése. A gyulladás hatékony csökkentésében azonban akadályt jelent, hogy az ín-csont találkozása, az ott kialakult és a fájdalom okát jelentő gyulladás a szokásos gyulladáscsökkentő szerek számára nehezen megközelíthető. Igazi hatékonyságot a célzott, közvetlenül a gyulladás helyét elérő gyulladáscsökkentő kezeléstől lehet várni. Ilyen kezelés az utóbbi években megjelent speciális, lágyrész-gyulladásos fájdalmak kezelésére kifejlesztett „lágyrész hialuron injekció”, a szöveti kollagén injekció vagy éppen a több ezer éve használt, utóbbi években tudományosan is igazolt hatást mutató akupunktúra.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)