Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Téli balesetek

Érdekességek2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.


Síbalesetek

A téli sportok szerelmesei is végre hódolhatnak kedvenc elfoglaltságuknak, azonban nekik is érdemes megszívlelniük dr. Magyar Mátyás tanácsait.

„A síelésnél a térd- és csuklósérülések a legjellemzőbbek. A kezdőknek gyakran a térde csavarodik, és jellemző a keresztszalag-szakadás. A másik véglet, ha valaki már nagyon jól tud síelni, akkor túlzott sebességgel megy le a lejtőn, így nagyobbat esik.

Az alap dolgokra mindenképpen oda kell figyelni: legyen megfelelő a felszerelés. Szakember állítsa be még a profiknál is, és a szezon előtt érdemes átnézetni.

A másik fontos dolog a bemelegítés! Nem lehet elégszer hangsúlyozni. A síelés olyan dolog, amit nem csinálunk mindennap. Aki rendszeresen jár síelni, az sem teszi ezt egy szezonban 4-5 alkalomnál többször. Tehát nincs ráállva az izomzat, külön fel kell készíteni. 10 perc bemelegítés már elég ahhoz, hogy az izmok vérteltsége megjöjjön, a rugalmassága nőjön és sokkal több lehetősége van így a szervezetnek arra, hogy elkerüljön komolyabb sérüléseket. A kompenzációs lehetőség megnő, és jobban tudja élvezni a síelést is.”

Kezdőknél erősen javasolt, hogy ne autodidakta módon tanuljanak, hanem szakemberrel. Rengeteg sérülést el lehet így kerülni. Csakúgy, mint a protektorok használatával a csuklóra, kézre, derékra, könyökre, térdre. Nagyon hatásosak és nagyon fontosak. Kezdőknél pedig minimális követelmény a könyökvédő és térdvédő. Ugyanezek a követelmények érvényesek a snowboard esetében is, ahol a csuklósérülések, szalagsérülések, és a törések a jellemzőek.

A halálos esetek 90%-a fejsérülésből adódik, ennek a kockázatát a bukósisak komolyan csökkenti. A végtagtörés is probléma, de a fejsérülés az igazán életveszélyes. Ha semmi mást nem használ a sportoló, a kesztyű és bukósisak akkor is nagyon fontos, ugyanis rengeteget felfog az ütésekből.

Sífutás, szánkózás és korcsolyázás

Orvosilag kifejezetten ajánlott sport a sífutás, ami még az úszásnál is egészségesebb, és sok sérülési lehetőséget nem hordoz. Jót tesz a keringésnek, ízületeknek, légutaknak, megmozgatja a végtagokat és kellő bemelegítéssel, illetve a fokozatosság betartásával nem megterhelő.

A szánkózással és korcsolyázással a legnagyobb probléma a zsúfoltság. Sok ember szorul kis helyre, különböző korosztályokból, különböző fizikai állapotban, valamint különböző gyakorlattal és bátorsággal.

„Ezeknél a sportoknál a megállással van a legnagyobb gond. Ha ez nem sikerül, akkor következnek az ütközések, esések. Gyakori a csuklósérülés, de ami igazán veszélyes, az ebben az esetben is a fejsérülés. A jégpálya nagyon kemény felület, könnyen agyrázkódáshoz vezethet egy szerencsétlen esés vagy ütközés. Nagyon fontos, hogy ne a végleteket hajszolja az ember, és tartsa be a szabályokat!” – fejtette ki a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.

Hogyan segíthet a gyógytorna?

2026. április 13.

Az Alfa generáció mozgásszervi kihívásai

A digitális eszközök mindennapos használata, a megnövekedett ülőidő és a mozgásszegény életmód olyan kihívásokat hozott, amelyekre a szakembereknek is új válaszokat kell adniuk. De vajon mit jelent mindez a legfiatalabb generáció, az úgynevezett Alfa generáció egészsége szempontjából? Ziglerné Szőke Rita, a gyogytornaszom.hu vezető gyógytornásza segítségével jártuk körbe, hogy miért fontos már tinédzser kortól a gyógytorna és a prevenció.

Mik az Alfa generáció leggyakoribb mozgásszervi tünetei?

A mai fiatalok már teljesen más környezetben nőnek fel, mint az előző generációk – főleg a digitalizáció miatt adódnak mozgásszervi problémáik. Sok Alfa gyermeknél láthatunk görnyedt testtartást, amelyet az iskolában a hosszú órákig tartó ülés, valamint a hirtelen növekedés is okozhat. A gerincferdülés korai jelei is megjelenhetnek már náluk, amelyet érdemes minél hamarabb kezeltetni. A lúdtalp és a bokasüllyedés is gyakori eltérés, csakúgy, mint az  izomegyensúly-zavarok, a gyenge törzsizomzat és a túlfeszült nyak-váll régió.

Tévedés a tavaszi zsongás?

2026. április 12.

Martin Reincke, a német Endokrinológiai Társaság elnöke szerint a tavasz manapság már legföljebb az eszkimók életében járhat valódi élettani változásokkal.

A freiburgi professzor szerint ugyanis a civilizált világ számára az évszakváltás, azaz hogy például a tél nyárba fordul, az emberi hormonokra már nincs közvetlen hatással.

A Tavaszi láz-szindrómának nevezett jelenségért a tudósok szerint többek között a Melatonin hormon felelõs. E hormont a napfény és a meleg befolyásolhatja. Az erõsödõ napfény és az egyre nagyobb meleg hagyományosan jókedvet is hoz magával. Ám ez a hatás ma már csupán a természeti népek életében jelentõs – véli Reincke professzor, akinek a szakterülete a hormonális megbetegedések köre, és kutatásait a Freiburgi Egyetemi Klinikán végzi.