Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Téli balesetek

Érdekességek2026. február 25.

A fagyos idő beköszöntével mind a hétköznapi, mind a téli sportokból eredő sérülések megszaporodnak. Törések, zúzódások és ízületi fájdalmak keseríthetik meg a téli napokat. A szakorvos tanácsait figyelembe véve azonban elkerülhetők a kellemetlen, sőt életveszélyes téli kalandok.

„A téli időszakra jellemző hétköznapi sérülések három tényezővel állhatnak összefüggésben: a hideggel, a csúszós utakkal és az ünnepi készülődéssel.” – fejtette ki dr. Magyar Mátyás, a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa. „Amikor hideg van, a réteges öltözködés mindenképpen szerencsés. A kinti időjárás miatt szükséges melegen öltözni, viszont bent, például a boltokat gyakran túlfűtik, sokkal melegebb van az optimálisnál. Ez a hirtelen hőingadozás nem tesz jót az erre érzékeny ízületeknek, mint a térd a derék vagy a váll.”

Vajon miért indulnak útra az idősek, amikor leesik az ónoseső?

Tendencia, és baleseti sebészeti megfigyelés, hogy amikor leesik a hó, ónos eső, akkor az idősebb korosztály, akik jellemzően egyedülállóak, útra kelnek. Amit egy komolyabb havazás beköszönt, akkor a 70 feletti korosztály elindul a boltba és bevásárol, mert úgy gondolja, hogy valószínűleg hetekig nem fog tudni kijönni a lakásból. Ezek az emberek a legsérülékenyebbek, és pont ilyen körülmények között kelnek útra, ami a sérülés veszélyét megnöveli és be is következik kevésbé súlyos esetben csuklótörés, de nagyon gyakori a bokatörés, vagy a combnyaktörés. Így, amikor leesik az első hó, akkor egy órán belül megjelennek a mentők pontosan ezzel a betegcsoporttal a baleseti sebészeteken.


Síbalesetek

A téli sportok szerelmesei is végre hódolhatnak kedvenc elfoglaltságuknak, azonban nekik is érdemes megszívlelniük dr. Magyar Mátyás tanácsait.

„A síelésnél a térd- és csuklósérülések a legjellemzőbbek. A kezdőknek gyakran a térde csavarodik, és jellemző a keresztszalag-szakadás. A másik véglet, ha valaki már nagyon jól tud síelni, akkor túlzott sebességgel megy le a lejtőn, így nagyobbat esik.

Az alap dolgokra mindenképpen oda kell figyelni: legyen megfelelő a felszerelés. Szakember állítsa be még a profiknál is, és a szezon előtt érdemes átnézetni.

A másik fontos dolog a bemelegítés! Nem lehet elégszer hangsúlyozni. A síelés olyan dolog, amit nem csinálunk mindennap. Aki rendszeresen jár síelni, az sem teszi ezt egy szezonban 4-5 alkalomnál többször. Tehát nincs ráállva az izomzat, külön fel kell készíteni. 10 perc bemelegítés már elég ahhoz, hogy az izmok vérteltsége megjöjjön, a rugalmassága nőjön és sokkal több lehetősége van így a szervezetnek arra, hogy elkerüljön komolyabb sérüléseket. A kompenzációs lehetőség megnő, és jobban tudja élvezni a síelést is.”

Kezdőknél erősen javasolt, hogy ne autodidakta módon tanuljanak, hanem szakemberrel. Rengeteg sérülést el lehet így kerülni. Csakúgy, mint a protektorok használatával a csuklóra, kézre, derékra, könyökre, térdre. Nagyon hatásosak és nagyon fontosak. Kezdőknél pedig minimális követelmény a könyökvédő és térdvédő. Ugyanezek a követelmények érvényesek a snowboard esetében is, ahol a csuklósérülések, szalagsérülések, és a törések a jellemzőek.

A halálos esetek 90%-a fejsérülésből adódik, ennek a kockázatát a bukósisak komolyan csökkenti. A végtagtörés is probléma, de a fejsérülés az igazán életveszélyes. Ha semmi mást nem használ a sportoló, a kesztyű és bukósisak akkor is nagyon fontos, ugyanis rengeteget felfog az ütésekből.

Sífutás, szánkózás és korcsolyázás

Orvosilag kifejezetten ajánlott sport a sífutás, ami még az úszásnál is egészségesebb, és sok sérülési lehetőséget nem hordoz. Jót tesz a keringésnek, ízületeknek, légutaknak, megmozgatja a végtagokat és kellő bemelegítéssel, illetve a fokozatosság betartásával nem megterhelő.

A szánkózással és korcsolyázással a legnagyobb probléma a zsúfoltság. Sok ember szorul kis helyre, különböző korosztályokból, különböző fizikai állapotban, valamint különböző gyakorlattal és bátorsággal.

„Ezeknél a sportoknál a megállással van a legnagyobb gond. Ha ez nem sikerül, akkor következnek az ütközések, esések. Gyakori a csuklósérülés, de ami igazán veszélyes, az ebben az esetben is a fejsérülés. A jégpálya nagyon kemény felület, könnyen agyrázkódáshoz vezethet egy szerencsétlen esés vagy ütközés. Nagyon fontos, hogy ne a végleteket hajszolja az ember, és tartsa be a szabályokat!” – fejtette ki a Fájdalom Ambulancia vezető szakorvosa.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Mit tehetünk, ha a stressz felborítja a hormonális egyensúlyt?

2026. augusztus 15.

Mi az összefüggés a hormonális egyensúly és a stressz között? Hogyan hat ránk az „üss vagy fuss” mechanizmus? Milyen hosszú távú hatásai lehetnek a kezeletlen stressznek a hormonrendszerünkre és van-e mód ezek korrekciójára? Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a kérdésekre.



Üss vagy fuss: mivel jár a stresszválasz?

Sokan hallhattak már az úgynevezett stresszválaszról, vagyis arról a működési módról, ahogyan a testünk a stresszhelyzetre reagál. Az „üss vagy fuss” reakció során felgyorsul a szívverésünk, kitágulnak a pupillák, elkezdünk izzadni. Ha a helyzet elhúzódik vagy a stresszreakció nem vezetődik le például aktív mozgásban, a túlélő üzemmód miatt az emésztő- és a reproduktív rendszer is lelassul, szinte kikapcsol, hiszen a meneküléshez vagy a támadáshoz nincs szükség ezek aktív működésére. Éppen ezért logikus, hogy ha valaki huzamosabb ideig stresszes helyzetben van, amelyet nem sikerül kezelni, éppúgy lehetnek például emésztési problémái, mint termékenységi gondjai. 
– Minden hormonnak van egy optimális szintje a szervezetben, amellyel fenntartható a hormonális egyensúly.

Amikor pedig a stressz hatására olyan hormonok szabadulnak fel nagyobb mennyiségben, mint például a kortizol, más hormonok, így a TSH (pajzsmirigy stimuláló hormon), az inzulin és a nemi hormonok visszaszorulhatnak. Ennek az egyensúlyzavarnak pedig számos fizikai, lelki, szellemi hatása lehet. A túl sok kortizol például arra készteti a szervezetet, hogy kevesebb progeszteront termeljen a menstruációs ciklus második felében, ami miatt kialakulhat egy ösztrogén dominancia.

A játékosságtól a tudatosságig

2026. augusztus 15.

Táplálkozás gyermekkorban 3-12 év között.

Sok szülõ problémája, hogy amikor gyermeke közösségbe - óvodába, iskolába - kerül, tanácstalannak érzi magát csemetéje táplálkozását illetõen. Ennek oka egyfelõl, hogy míg otthon a gyermek ízlését szem elõtt tartva a szülõtõl függ, hogy mi kerül a tányérba, addig az intézményi keretek között már a közétkeztetésé a döntõ szerep. Másfelõl a saját korosztály és egyéb külsõ tényezõk (divat, reklámok) befolyása erõs, és a társak példájával szemben sokszor úgy tûnhet, hogy a serülõkor felé haladva már egyre kevésbé van eredménye a szülõi ráhatásnak. Vegyük sorra, hogy a gyermekek fejlõdésével párhuzamosan mit lehet tenni azért, hogy mindezek mellett megfelelõ irányba terelgessük a táplálkozást.

Hurutos vagyok, cigizek - COPD-s vagyok?

2026. augusztus 14.

Tanácsok a COPD-s betegeknek.

Hol fázhattam meg ennyire? - tûnõdött János, amikor már legalább három hete kínlódott különbözõ felsõ légúti panaszokkal. - Ez a hurutos köhécselés úgy látszik már soha nem akar elmúlni, de hát csak nem fogok egy kis megfázással orvoshoz rohanni.

Pedig szükség lenne rá. A dohányos gyakran elbagatellizálja felsõ légúti panaszait. Egy egyszerûnek tûnõ megfázásból csak lassan, elhúzódóan tud kilábalni. A makacs köhécselések nem akarnak elmúlni. Általában nem tulajdonít ezeknek különös fontosságot, betudja egy makacs megfázásnak, és így nem megy orvoshoz. Pedig az elhúzódó felsõ légúti megbetegedés - dohányosok körében - felkeltheti a COPD gyanúját, amely egyfajta nehézlégzés, ami krónikussá válik. Kezdetben csak fizikai terhelésre, késõbb már nyugalomban is felléphet.