Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Télen minden kultúrában hódít az olvadt sajt

Érdekességek2025. március 11.

6+1 melengető étel a világ minden tájáról

A svájci fondue-t, a grúz hacsapurit és az amerikai mac & cheese-t több ezer kilométer és több száz év választja el egymástól, de az az olvadó sajt minden kultúrában népszerű – különösen a borongós, téli hónapokban. Az egyik vezető amerikai gyorsétteremlánc most népszerű csirkés szendvicseit is olvadt sajttal dobja fel – és egy különleges akadálypályával is várja azokat, akik melegedni szeretnének Valentin-nap hétvégéjén. Ez alkalomból tíz olyan ikonikus sajtos ételt mutatunk be, amelyek hosszú történelmi múltra tekintenek vissza, vagy épp a modern gasztronómia sztárjai.

Fotó: angela pham | Unsplash1. Fondue (Svájc)

A fondue az egyik legismertebb olvadt sajtos étel, amelynek gyökerei a svájci hegyek közé nyúlnak vissza. Az alpesi pásztorok borral és fokhagymával olvasztották össze a kemény sajtokat, hogy a hideg téli hónapokban tápláló ételeket fogyaszthassanak. A fondue a szegényebb rétegek találékonyságának eredménye volt, hiszen a szikkadt kenyér és a maradék sajt új életre kelt a forró, fűszeres olvadékban. Ma már számos variációja létezik, például a sörrel vagy gyógynövényekkel ízesített változatok. Közösségi élményt nyújtó fogás, amelyhez falatnyi kenyereket, zöldségeket és néha akár gyümölcsöket is mártogatnak a gőzölgő, fűszeres sajtmártásba.

2. Raclette (Franciaország és Svájc)

A raclette szó egyszerre jelöli az ételt és a sajtot. A hagyományos raclette étkezés során a félkemény sajtot egy speciális eszköz segítségével olvasztják meg, majd egy kaparóval frissen sült burgonyára, húsokra vagy zöldségekre csorgatják. Eredetileg – a fondue-höz hasonlóan – a francia és svájci hegyekben élő pásztorok fogyasztották, akik tűz fölött melegítették a sajtot, majd kenyérre kenték. A modern raclette partik során elektromos grilleket használnak, amelyekkel mindenki saját ízlésének megfelelően olvaszthatja meg a sajtot. Ez az étel a hideg téli estéken különösen népszerű, és egy pohár fehérborral párosítva az igazi.

3. Käsespätzle (Ausztria és Németország)

Ez az osztrák és délnémet specialitás tulajdonképpen a régió sajtos nokedlije. A házi készítésű tojásos tésztát (Spätzle) reszelt sajttal rétegzik, majd hagymával és vajjal sütik aranybarnára. A fogás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidéki régiókban élők az elérhető alapanyagokból készítettek laktató ételeket. Leggyakrabban alpesi sajtokat, például Bergkäsét vagy emmentálit használnak hozzá, amelyek erőteljes, karakteres ízt adnak a fogásnak. Egyes változatokban karamellizált hagymával vagy friss fűszernövényekkel bolondítják meg, és egy pohár száraz fehérborral vagy sörrel tálalják.


4. Queso fundido (Mexikó)

A mexikói konyha nem árul zsákba macskát: a queso fundido egyszerűen annyit tesz, hogy „olvadt sajt”. Ez nem más, mint egy sűrű sajtmártás, amelyet chorizóval, jalapeñóval vagy egyéb fűszeres hozzávalókkal dúsítanak. Eredetileg a mexikói bányászok s munkások egyik kedvenc étele volt, mivel könnyen elkészíthető és rendkívül laktató. Manapság friss tortillába töltve vagy mártogatósként tálalva fogyasztják, gyakran kísérik guacamoléval és friss paradicsomsalsával. Az étel titka a sajt fajtájában rejlik: általában Oaxaca vagy Chihuahua sajtot használnak, amelyek tökéletesen nyúlnak és egyenletesen olvadnak.

5. Hacsapuri (Grúzia)

A grúz konyha világhírű sajtos lepénye, a hacsapuri egy kelesztett tésztából készült, hajó alakú péksütemény, amelyet olvadó sajttal és tojással töltve sütnek ki. Az étel különféle változatokban létezik, de a legismertebb az adzsaruli verzió, amelynek közepébe egy frissen sült tojássárgáját ütnek. Az étel eredete évszázadokra nyúlik vissza, és a grúz kulturális identitás fontos része. A tésztája puha és vajas, a sajt pedig általában Sulguni vagy Imeruli, amely gazdag, sós ízt kölcsönöz az ételnek. A fogyasztás módja is különleges: először a tojássárgáját és a vajat elkeverik a forró sajttal, majd a tészta széleit letépve mártogatják bele a selymes töltelékbe.

6. Pizza quattro formaggi (Olaszország)

Mindenki ismeri, mégsem hagyható ki erről a listáról az olasz konyha egyik legikonikusabb sajtos étele, a négysajtos pizza. Ahogy a neve is sugallja, négy különböző sajtot használnak hozzá: általában mozzarellát, gorgonzolát, parmezánt és taleggio vagy fontina sajtát.

+1 Mac & cheese (Egyesült Államok és Egyesült Királyság)

Az egyik legismertebb és legkedveltebb sajtos étel világszerte. Eredete a 18. századi Angliába nyúlik vissza, amikor először kezdtek makarónit sajttal és tejmártással összesütni. Az étel amerikai népszerűségét Thomas Jeffersonnak is köszönheti (pontosabban rabszolgájának, James Hemingsnek, aki az első amerikai volt, aki francia séfképzésben részesült): Párizsból hazatérve népszerűsítették az Egyesült Államokban. A klasszikus mac & cheese egy selymes sajtmártással kevert főtt makaróni, amelyet sütőben aranybarnára pirítanak.

Piros fények és mac & cheese a Deák Téren

Az évek során számos változata alakult ki, például a füstölt sajttal, baconnel vagy trüffellel kínált változatok. Most pedig a csirkével párosított verziókat lehet kipróbálni a KFC szezonális ajánlata keretében, ahol a legnépszerűbb burgerek és wrapek kaphatóak a melengető sajtos makarónival. Sőt: február 13. és 16. között az étteremlánc Deák téri éttermében a mac & cheese-es ételek mellett még egy játékkal is melegedhetnek a vendégek: a Warm Spot Game során felvillanó piros fényeket kell minél gyorsabban aktiválni a résztvevőknek az erre a célra kialakított játékfalon. A játék mellett egy téli chillzone-nal is készül a KFC, ahol minden vendégüket várják.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Elhízás

2026. március 12.

A stigmatizáció miatt sokan nem mernek orvoshoz fordulni

Prof. Dr. Merkely Béla: ez a krónikus betegség ma már minden magyar családot érint

Az elhízás napjainkban már nem csupán egyéni probléma, hanem súlyos társadalmi, egészségügyi és gazdasági kihívás. A számok riasztóak: Magyarországon több mint 5,5 millióan élnek súlytöbblettel, a lakosság közel egynegyede pedig elhízással.

A vezető hazai és nemzetközi orvosszervezetek egybehangzó álláspontja szerint az obezitás egy krónikus, progresszív betegség, amely több mint 200-féle szövődménnyel hozható összefüggésbe, a szív- és érrendszeri károsodásoktól kezdve egészen bizonyos daganatos megbetegedésekig. Az Elhízás Világnapjához kapcsolódva a hazai szakma arra figyelmeztet, hogy az elhízás krónikus betegségként való elismerése és a stigmatizáció megtörése nélkül nem lehet hatékony választ adni erre a népegészségügyi krízisre. A társadalom ugyanis még mindig gyakran lustaságnak vagy akaratgyengeségnek tartja az elhízást, a súlytöbblettel élők – beleértve az orvosi segítséggel fogyókat is – továbbra is ítélkezéssel és kirekesztéssel szembesülnek. A szakértők hangsúlyozzák: az elhízás kezelhető, de komplex, személyre szabott ellátást igényel. A korai felismerés és az időben elkezdett terápia kulcsfontosságú, ezért az üzenet egyértelmű: nem érdemes várni – a segítségkérés az első lépés az egészség visszaszerzéséhez. Az orvosi támogatás nem kudarc, hanem felelős döntés.

Szívinfarktus: Figyeljünk jobban a nőkre!

2026. március 12.

Széles körben ismert, hogy a szív- és érrendszeri betegségek vezető halálokot képviselnek a férfiak körében. Sokan azonban nem tudják, hogy a nők esetében is hasonló a helyzet.

A változó kor előtt a női nemi hormon (ösztrogén) magasabb szintje védő hatást gyakorol a nőknél a szív- és érrendszeri betegségek ellen, ha az illető nem dohányzik. Nem véletlen, hogy hazánkban az összes infarktusos eset kétharmada férfiaknál jelentkezik.1

A különbség azonban az életkor előrehaladtával kiegyenlítődik, és 60 év felett már hasonlónak tekinthető a két nem rizikója. Igaz, hogy kevesebb nő kap infarktust, de náluk a betegség súlyosabb lefolyású és magasabb halálozással jár, mint a férfiaknál.1

Miért magasabb nőknél az infarktus okozta halálozási arány?

A nők átlagosan 8 évvel idősebben kapnak infarktust, mint a férfiak, így a tünetek jelentkezésekor általános egészségi állapotuk rosszabb, több a kísérő betegségük. Emellett sokszor későn azonosítják a tüneteket, mert ezek nem mindig egyértelműek, nem egyeztethetők össze a szívinfarktus klasszikus tünetcsoportjával. Sem a beteg, sem az orvos nem gondol azonnal infarktusra a panaszok hallatán.2 Mindkét nem esetében tipikus a mellkasi fájdalom, amely erős, nyomó-szorító jellegű vagy a nyakba, állkapocsba, bal karba sugárzó fájdalom. A férfiak gyakrabban panaszkodnak mellkasi fájdalomra. A nőknél viszont előtérben állhatnak más panaszok, mint a hányinger, hányás, verítékezés, légszomj, szédülés.2,4 Náluk a fájdalom máshol is jelentkezhet, így felléphet a hát felső részébe sugárzó fájdalom vagy akár hasi fájdalom is.2

Az újraélesztés alapkészség: a szemtanú az első mentő

2026. március 11.

A Magyar Resuscitatiós (Újraélesztési) Társaság 25 éve tanítja, hogy azonnali újraélesztéssel a hirtelen szívmegállás túlélhető

Magyarországon évente 25 ezer kórházon kívüli szívmegállás történik, és még mindig előfordul, hogy ezekben az esetekben senki nem kezd újraélesztésbe. Pedig a hirtelen szívmegállást követő 3-5 percen belül megkezdett beavatkozás jelentősen növeli a túlélési esélyt. A Magyar Resuscitatiós Társaság 25 éve dolgozik azon, hogy ez megváltozzon: ma kezdődő jubileumi kongresszusán a szakmai program mellett egy esztergomi iskolában tart tömeges újraélesztés-oktatást 500 diáknak.

Képzeljük el, hogy a bevásárlóközpontban a mellettünk álló ember hirtelen összeesik. Nem lélegzik. Körülnézünk, de mindenki csak áll és vár, nem mer cselekedni. Pedig öt perc alatt eldől az élete. Ez a jelenet Magyarországon naponta többször lejátszódik – és az esetek egy részében a szemtanúk képzettség hiányában nem mernek a bajba jutotthoz nyúlni. Holott ma már egyetlen tanfolyam elegendő ahhoz, hogy bárkiből életmentő legyen.

A Magyar Resuscitatiós Társaság (MRT) összefogja és támogatja mindazon szakemberek munkáját, akik az újraélesztés, valamint a keringésmegállás körüli kritikus időszak betegellátásának elméletével, gyakorlatával, kutatásával vagy oktatásával foglalkoznak. A 2001-ben alapított társaság az elmúlt 25 évben sokat tett azért, hogy mind a laikusok, mind az egészségügyi szakemberek szintjén minél magasabb szakmai minőséggel történjen a keringésmegállást szenvedett betegek ellátása Magyarországon, követve a nemzetközi szakmai standardokat.