Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Télen minden kultúrában hódít az olvadt sajt

Érdekességek2025. március 11.

6+1 melengető étel a világ minden tájáról

A svájci fondue-t, a grúz hacsapurit és az amerikai mac & cheese-t több ezer kilométer és több száz év választja el egymástól, de az az olvadó sajt minden kultúrában népszerű – különösen a borongós, téli hónapokban. Az egyik vezető amerikai gyorsétteremlánc most népszerű csirkés szendvicseit is olvadt sajttal dobja fel – és egy különleges akadálypályával is várja azokat, akik melegedni szeretnének Valentin-nap hétvégéjén. Ez alkalomból tíz olyan ikonikus sajtos ételt mutatunk be, amelyek hosszú történelmi múltra tekintenek vissza, vagy épp a modern gasztronómia sztárjai.

Fotó: angela pham | Unsplash1. Fondue (Svájc)

A fondue az egyik legismertebb olvadt sajtos étel, amelynek gyökerei a svájci hegyek közé nyúlnak vissza. Az alpesi pásztorok borral és fokhagymával olvasztották össze a kemény sajtokat, hogy a hideg téli hónapokban tápláló ételeket fogyaszthassanak. A fondue a szegényebb rétegek találékonyságának eredménye volt, hiszen a szikkadt kenyér és a maradék sajt új életre kelt a forró, fűszeres olvadékban. Ma már számos variációja létezik, például a sörrel vagy gyógynövényekkel ízesített változatok. Közösségi élményt nyújtó fogás, amelyhez falatnyi kenyereket, zöldségeket és néha akár gyümölcsöket is mártogatnak a gőzölgő, fűszeres sajtmártásba.

2. Raclette (Franciaország és Svájc)

A raclette szó egyszerre jelöli az ételt és a sajtot. A hagyományos raclette étkezés során a félkemény sajtot egy speciális eszköz segítségével olvasztják meg, majd egy kaparóval frissen sült burgonyára, húsokra vagy zöldségekre csorgatják. Eredetileg – a fondue-höz hasonlóan – a francia és svájci hegyekben élő pásztorok fogyasztották, akik tűz fölött melegítették a sajtot, majd kenyérre kenték. A modern raclette partik során elektromos grilleket használnak, amelyekkel mindenki saját ízlésének megfelelően olvaszthatja meg a sajtot. Ez az étel a hideg téli estéken különösen népszerű, és egy pohár fehérborral párosítva az igazi.

3. Käsespätzle (Ausztria és Németország)

Ez az osztrák és délnémet specialitás tulajdonképpen a régió sajtos nokedlije. A házi készítésű tojásos tésztát (Spätzle) reszelt sajttal rétegzik, majd hagymával és vajjal sütik aranybarnára. A fogás eredete a középkorra vezethető vissza, amikor a hegyvidéki régiókban élők az elérhető alapanyagokból készítettek laktató ételeket. Leggyakrabban alpesi sajtokat, például Bergkäsét vagy emmentálit használnak hozzá, amelyek erőteljes, karakteres ízt adnak a fogásnak. Egyes változatokban karamellizált hagymával vagy friss fűszernövényekkel bolondítják meg, és egy pohár száraz fehérborral vagy sörrel tálalják.


4. Queso fundido (Mexikó)

A mexikói konyha nem árul zsákba macskát: a queso fundido egyszerűen annyit tesz, hogy „olvadt sajt”. Ez nem más, mint egy sűrű sajtmártás, amelyet chorizóval, jalapeñóval vagy egyéb fűszeres hozzávalókkal dúsítanak. Eredetileg a mexikói bányászok s munkások egyik kedvenc étele volt, mivel könnyen elkészíthető és rendkívül laktató. Manapság friss tortillába töltve vagy mártogatósként tálalva fogyasztják, gyakran kísérik guacamoléval és friss paradicsomsalsával. Az étel titka a sajt fajtájában rejlik: általában Oaxaca vagy Chihuahua sajtot használnak, amelyek tökéletesen nyúlnak és egyenletesen olvadnak.

5. Hacsapuri (Grúzia)

A grúz konyha világhírű sajtos lepénye, a hacsapuri egy kelesztett tésztából készült, hajó alakú péksütemény, amelyet olvadó sajttal és tojással töltve sütnek ki. Az étel különféle változatokban létezik, de a legismertebb az adzsaruli verzió, amelynek közepébe egy frissen sült tojássárgáját ütnek. Az étel eredete évszázadokra nyúlik vissza, és a grúz kulturális identitás fontos része. A tésztája puha és vajas, a sajt pedig általában Sulguni vagy Imeruli, amely gazdag, sós ízt kölcsönöz az ételnek. A fogyasztás módja is különleges: először a tojássárgáját és a vajat elkeverik a forró sajttal, majd a tészta széleit letépve mártogatják bele a selymes töltelékbe.

6. Pizza quattro formaggi (Olaszország)

Mindenki ismeri, mégsem hagyható ki erről a listáról az olasz konyha egyik legikonikusabb sajtos étele, a négysajtos pizza. Ahogy a neve is sugallja, négy különböző sajtot használnak hozzá: általában mozzarellát, gorgonzolát, parmezánt és taleggio vagy fontina sajtát.

+1 Mac & cheese (Egyesült Államok és Egyesült Királyság)

Az egyik legismertebb és legkedveltebb sajtos étel világszerte. Eredete a 18. századi Angliába nyúlik vissza, amikor először kezdtek makarónit sajttal és tejmártással összesütni. Az étel amerikai népszerűségét Thomas Jeffersonnak is köszönheti (pontosabban rabszolgájának, James Hemingsnek, aki az első amerikai volt, aki francia séfképzésben részesült): Párizsból hazatérve népszerűsítették az Egyesült Államokban. A klasszikus mac & cheese egy selymes sajtmártással kevert főtt makaróni, amelyet sütőben aranybarnára pirítanak.

Piros fények és mac & cheese a Deák Téren

Az évek során számos változata alakult ki, például a füstölt sajttal, baconnel vagy trüffellel kínált változatok. Most pedig a csirkével párosított verziókat lehet kipróbálni a KFC szezonális ajánlata keretében, ahol a legnépszerűbb burgerek és wrapek kaphatóak a melengető sajtos makarónival. Sőt: február 13. és 16. között az étteremlánc Deák téri éttermében a mac & cheese-es ételek mellett még egy játékkal is melegedhetnek a vendégek: a Warm Spot Game során felvillanó piros fényeket kell minél gyorsabban aktiválni a résztvevőknek az erre a célra kialakított játékfalon. A játék mellett egy téli chillzone-nal is készül a KFC, ahol minden vendégüket várják.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Fertőzés a kórházban

2025. október 06.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzésekről

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés akkor történik, ha valaki nem a betegségétől, hanem a kórházi környezet miatt betegszik meg. A cikkben szeretném röviden bemutatni az olvasóknak, hogy mi is az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés.

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések

Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés (vagy röviden EÖF) olyan fertőzés, amelyet egy beteg az egészségügyi intézményben kap el, pl. kórházban, orvosi rendelőben vagy ápolási intézményben. Ezek a fertőzések alapvetően nem az alapbetegséghez kapcsolódóan jelentkeznek. Általában valamilyen mikroorganizmus (pl. baktérium) okozta fertőzés alakul ki, miközben kezelést kap valamilyen más egészségügyi probléma miatt.

Az EÖF gyakran azért fordul elő, mert az egészségügyi környezetben sokféle baktérium, vírus vagy gomba van jelen, és a beteg immunrendszere sokszor legyengült, így fogékonyabb ezekre a mikroorganizmusokra. Fontos, hogy a kórházak és klinikák szigorú fertőtlenítési és higiéniai intézkedéseket tartsanak be annak érdekében, hogy megelőzzék ezeket a fertőzéseket. Az EÖF gyakori példái a kórházi tüdőgyulladás vagy a műtéti sebfertőzés.

Érzett már ilyet?

2025. október 06.

Extraszisztolé, avagy a nagyobb szívütés, a szabálytalan szívverés és szívkihagyás érzése

Az extraszisztolé igen gyakori szívpanasz: szabálytalan szívverés, szívkihagyás érzése, nagyobb szívütés után szünet – mintha leállna a szív – mondják. A rossz érzés ellenére ettől még nem áll le a szív! A 24 órás EKG-monitorozásból ismert, hogy extraszisztolé szinte mindenkinél előfordul, még egészséges szíven is, és gyakran nem is okoz tünetet, panaszt.

Magyarázat

Az extraszisztolé soron kívüli, korán jövő szívütés. Valamilyen okból a normális ütésnél egy szívütés korábban jön, mint a normális, és ez az ütés vezetődik le a szív ún. ingerületvezető rendszerén. Ezért a következő, normális ütés már nem ingerelhető fázisban találja az ingerületvezető rendszert. A következő ütés csak késve tud levezetődni, melynek késése érezhető. Erősebbnek, nagyobbnak pedig azért érezhető, mert a késési időszakban, a hosszabb elernyedési (diasztolés) fázisban több idő áll rendelkezésre, a koszorúerek jobban telődnek, s ezért nagyobb erővel húzódik össze a szív.

Ez tehát önmagában nem kóros, az észlelt panasz és a tünet egy normális, fiziológiai folyamat következménye! Mindenkinél előfordulhat, egészséges szívnél is!

Okok

Leggyakrabban a fel nem ismert vagy nem megfelelően kezelt magas vérnyomáshoz társulhat. A szív betegségén kívül egyéb okai is lehetnek az extraszisztolének:


igen gyakran idegi eredetű stressz, kifáradás okozhatja, vagy
pajzsmirigy-túlműködés,
gyakran hasi puffadás, mely bél- vagy gyomorbetegség következménye (ún. gasztrokardiális vagy más néven Roemheld-szindróma).

Félünk elsősegélyt nyújtani, pedig ez nem egy orvosi vizsga

2025. október 05.

Kampányt indított a Magyar Suzuki és a Magyar Vöröskereszt az elsősegélynyújtási hajlandóság növelése érdekében

Tudjuk, hogy erkölcsi és állampolgári kötelességünk, mégis van még hova fejlődnünk abban, miként kellene elsősegélyt nyújtanunk. A legtöbben attól tartanak, hogy a segítségnyújtással még nagyobb bajt okoznak, pedig a szakértők szerint nem kell orvosi végzettség ahhoz, hogy lélekjelenléttel akár életet mentsünk.

Bár a jogosítvány megszerzéséhez szükség van az elsősegélynyújtás alapvető ismereteinek megszerzésére, mégis, elenyésző azoknak a száma, akik kívülállóként magabiztosan lépnek fel egy közúti baleset alkalmával – ez derült ki a Magyar Suzuki megbízásából, az Ipsos által elvégzett reprezentatív kutatásból[1]. Persze nehéz azzal az érzéssel megküzdeni, hogy tudjuk, rajtunk múlhat egy emberélet. A megkérdezettek döntő többsége, több mint 80 százaléka úgy gondolja, erkölcsi és állampolgári kötelesség segítséget nyújtani. Ugyanakkor hiába ismeri a lakosság kétharmada az elsősegélynyújtás alapjait, mégis bizonytalan, mit kellene tenni; csupán a megkérdezettek egyötöde válaszolta azt, hogy baleset esetén tudná, mi a helyes eljárás a segítségnyújtásra. Azok körében, akik az elmúlt 1-2 évben frissítették elsősegélynyújtó ismereteiket, a felkészültség érzése és a tettrekészség aránya szignifikánsan magasabb az átlagnál.

A bizonytalan sofőröket leginkább a félelem gátolja. Attól tartanak, hogy rosszul csinálnak valamit (46%), illetve a hozzáértés hiányával magyarázták hezitálásukat (21%). Minden ötödik autóst a látvány sokkolja, azért nem segít(ene). Vajon miért gondoljuk azt, hogy az elsősegélynyújtáshoz orvosi végzettség kell? A segélyhívó (112) tárcsázása, a helyszín biztosítása és a sérült nyugtatása is jelentősen hozzájárulhat ahhoz, hogy valakinek stabilizáljuk az állapotát. A segítségnek nincs alsó határa – minden apró cselekedet lehet értékes.