Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tegyünk szellemi frissességünk megőrzéséért

Érdekességek2022. február 02.

Szellemileg frissnek maradni, jó memóriával, tanulási képességgel rendelkezni az évek múlásával is lehetséges. Azzal a feltétellel, hogy „karbantartjuk” az agyunkat, és ugyanúgy törődünk megfelelő működésével, mint fizikai erőnlétünkkel. Íme 6 hasznos tanács ahhoz, hogy megtudjuk, mit tegyünk, milyen életmódot folytassunk elménk jó formában tartása érdekében.

Fotó: gettyimages.com1. Éljünk változatos társadalmi életet

A családi, rokoni kapcsolatok fenntartása, a szociális élet erősítése (vendégségbe, kirándulni járni, baráti találkozókon részt venni stb.) összefüggésben van az agyi információk feldolgozásának gyorsaságával, a jobb memóriával és a  (a térben való tájékozódáshoz szükséges) téri-vizuális képességekkel, melyek megfelelő szinten tartása egyre fontosabb a kor előrehaladtával. Erre a megállapításra jutottak többek közt 2017-ben egy írországi tanulmány szerzői, miután 39 kutatási munka eredményét összegezték a témában.

Kimutatták azt is, hogy pl. a nevetés vagy a közös ünneplés családtagokkal, barátokkal stimulálja az agyműködést, így megakadályozva a szellemi hanyatlást. Ezzel szemben a magányosság elősegíti a kognitív funkciók (a gondolkodási és az értelmi képességek összességének) romlását. 11 év után 31%-os rosszabbodást tárt fel egy 2020-ban megjelent francia-amerikai tanulmány, mely 14410 50 év feletti személyen végzett vizsgálódások alapján készült.

2. Csináljuk azt, ami nekünk tetszik

Számos tanulmány rámutat továbbá, hogy az olyan, a kognitív funkciókat is stimuláló, kedvelt szabadidős tevékenységek, mint az utazás, barkácsolás, kertészkedés vagy akár egy koncertlátogatás szintén a szellemi frissesség megőrzésének előmozdítói.  Így az egyik angol szaklapban, 2018-ban megjelent írás, mely 3400, 50 év fölötti felnőtt körében 10 éven át végzett kutatásokon alapult, azt az eredményt hozta, hogy a rendszeres színházba vagy koncertre járás jó agyi kapacitásokat segít elő.

Ezen hobbik/szabadidős tevékenységek, miközben kilépünk megszokott szféránkból, pl. mozgósítják a felkészültséget, szakértelmet (know-how), megkövetelik az események tervezését vagy az információszerzést. Amellett ezek a feladatok ösztönzik új idegi kapcsolatok kialakítását.

3. Őrizzük meg kíváncsiságunkat

Olvasni, nyelvet tanulni vagy új szakterületre lépni, pl. fényképészetet, festést, rajzolást tanulni… Mindezek a tevékenységek új neurális kapcsolatokat hoznak létre, az agy rugalmasságának köszönhetően, ami a megélt tapasztalatok alapján átformálja az idegi hálózatot. Az új idegi kapcsolatok kialakulása pedig lehetővé teszi a neurális veszteségek kompenzálását és értelmi funkcióink megfelelő szinten tartását.

Ezzel szemben az intellektuális passzivitás gyorsítja a kognitív öregedést. Egy 2019-ben megjelent tanulmány eredménye szerint, melynek szerzői 3660 50 év fölötti, napi több, mint 3 és félórát televíziót néző személyen végeztek megfigyeléseket, a szavak megtanulását és felidézését lehetővé tevő verbális memória romlását  tapasztalták a vizsgálatot követő hat éven át. 

4. Törődjünk többet magunkkal

 A helyes életmód, az egészséges táplálkozás, a rendszeres fizikai aktivitás, a dohányzás- és alkoholmentes élet védi az agyunkat, elősegíti annak egyenletesen jó működését. Ami a táplálkozást illeti, egyes diéták is hatékonynak bizonyulhatnak a kognitív hanyatlás kockázatának csökkentésére Ilyen pl. a mediterrán diéta, melynek elnevezése az angol mozaikszó, DASH (Dietary Approaches to Stop Hypertension), azaz étrend a magas vérnyomás csökkentése, illetve kialakulásának megállítása érdekében.

Márpedig a hipertónia a kognitív hanyatlás egyik kockázati tényezője. Ez a diéta a friss zöldséget-gyümölcsöt, különösen a leveles zöldségeket (saláta, spenót..) és a káliumban gazdag piros bogyós gyümölcsöket, olajos magvakat, növényi olajokat  kiemelten részesíti előnyben, számos más előírása mellett.


5. Gondolkodjunk pozitívan

Egy 2016-os, amerikai tanulmányból kiderült, mely 4600 65 éven felüli személy, 4 éven át tartó vizsgálatán alapult, hogy az optimista kísérleti alanyok átlagosan 30%-kal kevesebbszer szenvedtek kognitív zavarban. Ez a lelkiállapot ugyanis csökkenti a gyulladásos molekulák (interleukin-6, reaktív C fehérje) szekrécióját, amelyről ismert, hogy a kognitív károsodás fokozott kockázatával jár.

Fotó: gettyimages.com

Jó hír, hogy az optimizmuson is lehet dolgozni! Ennek keretében hasznos tanácsok: nem szabad negatív érzelmeknek kitenni magunkat, hanem meg kell próbálni a dolgokat perspektívába helyezni. Hagyjuk abba a múlt újragondolását, és helyezzük előtérbe a jelen pozitív megélését. Ne tűzzünk ki irreális célokat azok könynebb megvalósíthatósága érdekében, azután javítsunk önértékelésünkön, és ne hasonlítgassuk magunkat folyamatosan másokhoz…

6. Ne hanyagoljuk el a szexuális életet

Az agyi kapacitás jobban megőrizhető az évek múlásával az aktívabb szexuális élet folytatása révén. Egy 2019-ben megjelent angol tanulmány olyan felmérést összegez, melynek során 70, 50-83 év közötti személyt kérdeztek meg szexuális együttléteik gyakoriságáról. Az eredmény: a heti egyszeri alkalmat megjelölőknél a verbális fluencia (szógördülékenység) és a téri-vizuális képesség jelentősen jobb volt, mint akik havi egyszeri alkalmat írtak, vagy negatív választ adtak. Általában véve a kielégítő szexuális élet növeli a társadalmi szerepvállalást és a fizikai aktivitást is. Márpedig ez a két tényező szintén előmozdítja a jó kognitív funkciók fenntartását.

Fotó: gettyimages.com

Néhány további ajánlás:

Keresztrejtvény-fejtés (ha szeretjük) vagy Sudoku játék: az agy bal féltekét dolgoztatja meg, mely felelős többek közt a logikus gondolkodásért, a nyelvi képességekért, a részletekre való figyelésért, a stratégiai tervezésért...

Társasjátékok: stimulálják az agyat, és alkalmat adnak hozzátartozókkal vagy a barátokkal való eszmecserékre, beszélgetésekre, ami szintén a kognitív hanyatlás egyik ellenszere.

Jóga vagy meditáció gyakorlása: csökkenti az agyra károsan ható, krónikus stresszt. Egy amerikai tanulmány szerint pl. 50 éves korban a meditációért rajongók agya hét évvel fiatalabbnak tűnik…


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Munkahelyi kultúra és mentális egészség

2026. június 21.

A dolgozók fizikailag bent vannak – mentálisan viszont már rég kiléptek



A legtöbb vállalat még mindig teljesítményproblémaként kezeli azt, ami valójában mentális probléma. A vezetők sok helyen azt látják, hogy csökken az innováció, egyre nehezebb megtartani az embereket, romlik a csapathangulat, nő a passzív agresszió, a meetingeken ugyanazok szólalnak meg, miközben a többiek hallgatnak. A háttérben azonban sokszor nem motivációhiány, hanem pszichológiai bizonytalanság áll.

A Mindwell Business szerint ma már egyértelműen látszik, hogy a munkahelyi kultúra mentális állapota közvetlenül hat a teljesítményre, a lojalitásra és a cégek hosszú távú működésére is. A szervezet pszichológiai biztonsága már nem csupán egy „nice to have” HR-eszköz, hanem üzleti túlélési kérdés lett.

„Nagyon sok munkahelyen ma már nem az a probléma, hogy az emberek nem akarnak dolgozni, hanem az, hogy félnek megszólalni” – mondja dr. Dura Mónika, a Mindwell Business alapítója. – „A dolgozók jelentős része évek óta folyamatos készenléti állapotban működik. Nem mernek hibázni, kérdezni, visszajelzést adni vagy akár segítséget kérni. Ez hosszú távon nemcsak emberileg romboló, hanem üzletileg is.”

Önnek is vannak mániái? – 2. rész

2026. június 20.



Kissé furcsán viselkedik valaki? Nincs abban semmi rendellenes. Kérdezze csak meg egyik barátnőjét, biztos neki is vannak bizonyos mániái, rossz szokásai: rágja a körmét vagy folyton csavargatja egy hajfürtjét, ha gondban van.

Általában senki nem tud elszakadni a maga kis mániáitól, szokásaitól, melyekhez hosszú idő óta elkísérik már. Amit azonban már „nevetséges szokásnak” szoktak nevezni, az rendszerint kimeríthetetlen forrását jelenti a gúnyolódásnak és a kellemetlen tréfáknak. Ezek ritkán károsak, de rosszul esnek az érintett személynek.

Az érzelmeket hangsúlyozó vagy például az izgalommal, lámpalázzal járó mozdulatok tulajdonképpen az érzelmi kitörést palástolják – vélik a pszichológusok. Vagy a gyakori köhécselés beszéd közben szinte kivétel nélkül a szociális zavarodottság elleplezésének a jele. Az ilyesminek általában nincsenek káros következményei az egyénre nézve. Tanácsos tehát velük együtt élni – amíg nem kerítik hatalmukba az érintett személyt –, hiszen bájt és egyéniséget kölcsönözhetnek.

Jól elkülöníthetők ezek a kis rossz szokások a komoly bajtól, a kényszeres mániától, a megszállottságtól. Ez utóbbi a felnőtt lakosság mintegy 2%-át érinti, ugyanannyi nőt, mint férfit, és a pszichiátriai rendelőkben a negyedik leggyakrabban előforduló probléma.

Szeretne lefogyni? A siker az életmódváltásban rejlik

2026. június 20.

A fogyást eredményező diétát és mozgásterápiát (összességében életmód-változtatást) úgy célszerű megválasztani, hogy a test teljes zsírtartalmának csökkenése viszonylag folyamatos legyen és a zsírraktárakból hetente felhasznált mennyiség ne haladja meg az 1,0–1,5 kg-ot (felnőtteknél). E feltétel teljesítése nem egyszerű!

Az alapanyagcsere testtömegtől függően változik. Bizonyított, hogy egy adott testösszetételhez és testmagassághoz tartozó valamilyen szinten egyensúlyban lévő testtömeg néhány kg-mal való csökkentése az alapanyagcsere csökkenését eredményezi. Tehát már kezdetben találkozni lehet a beteg panaszával: „Lényegesen kevesebbet eszem, mint eddig, mégsem fogyok.”

Következményesen kialakuló anyagcsere-változás a fogyasztás hosszú folyamatában is bekövetkezik. Pl. 8–10 kg raktározott zsír leadása után sokkal nehezebb a heti kb. 1 kg további fogyás, mint korábban, még akkor is, ha jelentős súlyfelesleg áll még fenn, mert a szervezet próbál alkalmazkodni a kevesebb kalóriához. Nem fogyással „válaszol”, mert takarékosabban bánik az étel felhasználásával.