Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Te tudtad, hogy a fogkő eltávolítás mit eredményez

Érdekességek2017. november 15.

Az emberek többsége a mai napig nincs tisztában azzal, hogy a fogkövet bizonyos időközönként el kell távolítani a fogakról. A fogágy betegségek megelőzhetőek lennének, ha a rendszeres szájhigiénia részeként a fogkő leszedésre is időt fordítanánk.  

 

De mi is az a fogkő és hogyan jön létre?
A fogkő kialakulásának első lépcsőfoka, hogy a fogakon dentális plakk keletkezik. A dentális plakk a fogfelszínen létrejövő un. biofilm, ami elsősorban baktériumokat, levált hámsejteket, fehérjéket, szénhidrátot tartalmaz. A plakk ásványi anyagok megkötésére képes, így megkeményedik és fogkő képződéshez vezet. A fogkő érdes felülete pedig a további plakkfelrakódásoknak kedvez. 
 
Mivel a fogkő a fogágy betegségek elsődleges oka, ezért kulcsfontosságú annak eltávolítása. 
Kevesen tudják, de a dentális plakk nemcsak az eredeti fogakon, de az implantátumokon, protéziseken is kialakul. Ahhoz hogy a fogkő kialakulását megakadályozzuk elsődleges a dentális plakk eltávolítása, a napi három alkalommal történő alapos fogtisztítás, fogkefe, fogselyem, fogköz tisztító és szájvíz használatával. A már kialakult fogkő azonban házilag már nem távolítható el, fogorvos feladata. 

A fogkő eltávolítás elhanyagolása ínysorvadáshoz is vezethet. Ha a gyulladás eléri a fogágyat, akkor pedig már fogágy-gyulladásról, parodontitisről beszélünk. Parodontitisben a fogakat rögzítő szövetek elbomlanak, a fog tartószerkezete meggyengül, a fogak meglazulnak, végső stádiumban pedig ki is hullanak. 
A fogkövesség sokszor gócbetegségek forrása is lehet, hisz a fogkövek miatt gyulladt íny okozta tasakok az ínyben folyamatosan fennálló problémát okoznak. Sokszor ez az oka a hajhullásnak, az ízületi panaszoknak, a különböző bőrproblémáknak. Ezen betegségtünetek is eredhetnek tehát a fogkő eltávolítás hiányából. Mindez megelőzhető a rendszeresen végzett fogkő eltávolítással. 
 
A fogkő eltávolítást az orvosok többféle eljárással is végezhetik, a legkorszerűbb és teljesen fájdalommentes eljárás az ultrahangos fogkő eltávolítás. A kezelés során az ultrahangos depurátor rezgése pattintja le a fogkövet a fogfelszínről, természetesen oly módon, hogy a fog nem sérül. Magas sebességen vibrál, és közben vizet bocsát ki, a víz szépen eltávolítja az eljárás során a levált törmelékeket is. A nehezebben hozzáférhető helyeket pedig kézi eszközök használatával éri el a fogorvos. A kezelés befejező szakasza a polírozás. Egy forgófejjel és speciális polírozó anyaggal tesszük simábbá a fogfelszínt. Azért van szükség polírozásra, mert a fogak simára polírozott felületén kevésbé tudnak lerakódások létrejönni. Célszerű tehát a rendszeres, félévenkénti fogászati kontrollok alkalmával megkérdezni fogorvosunkat fogfelszínünk állapotáról, s arról, hogy esedékes-e már a fogkő eltávolítás.  
 
Még egy dologról szót kell ejtenünk. A szájban lévő baktériumok a véráramba kerülve megtámadhatják a szerveinket is. Összefüggésbe hozhatók néhány súlyosabb problémával is. A szívbetegségek, a demencia, a rheumatoid arthritis, ami gyulladással és ízületi fájdalommal járó autoimmun betegség mind-mind kapcsolatot mutatnak a fogínyproblémákkal. A diabétesz esetében pedig megfigyelhető, hogy a cukorbetegek hajlamosabbak elkapni a fertőzéseket, többek közt az ínyt érintőeket is. A cukorbetegeknek még fontosabb rendszeresen ellenőriztetni a fogaikat. 
 
Vannak, akik fogaikat csupán egy esztétikai mutatóként kezelik, és nem is gondolnak bele, hogy számos betegség forrása lehet az elhanyagolt szájhigiénia. A fogkő nem csupán esztétikai gond, nem csupán a rossz lehelet oka. Ne csak akkor forduljunk fogorvoshoz, ha fehérebb fogakat szeretnénk, vagy a kellemetlen leheletet szeretnénk megszüntetni, hogy komfortérzetünk jobb legyen, hanem gondoljunk a fogbetegségek következményeire is.

forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Nemzetközi összefogás az inkontinencia korai felismeréséért

2026. május 05.

A Magyar Kontinencia és Gynekológiai Társaság (MAKUT) és a Horvát Urogynekológiai Társaság középtávú szakmai együttműködési megállapodást kötött az inkontinencia korai felismerése és kezelése érdekében. A partnerség középpontjában egy Magyarországon eddig hiányzó megközelítés áll: a szűrés és az ellátás beépítése az alapellátásba – különös tekintettel az egyszer vagy többször szült nőkre, akik az egyik legsebezhetőbb, mégis legelérhetőbb rizikócsoportot alkotják.

A partnerség célja, hogy választ adjon az inkontinencia ellátás egyik legsúlyosabb európai kihívására: a betegek jelentős része nem jut megfelelő diagnózishoz és kezeléshez, miközben a probléma társadalmi tabuk és strukturális hiányosságok miatt rejtve marad. Az együttműködés fókuszában a bizonyítékokon alapuló, alapellátás-központú megközelítések erősítése áll, és az, hogy hogyan lehet a női inkontinencia – korai ellátását megvalósítani úgy, hogy ezen belül a különösen kitett helyzetűekre: az egyszer vagy többször szült nőkre fókuszálnak.

A fürdés jótékony hatásai

2026. május 04.

A víz szeretete egyidős az emberiséggel. Már az ókori civilizációk – Egyiptom, Görögország, Róma – is felismerték, hogy a fürdés nemcsak tisztasági kérdés, hanem közösségi és szakrális élmény is. A római fürdők egyszerre szolgáltak tisztálkodásra, pihenésre, sőt üzletek megkötésére is, a társadalmi élet központjai voltak. Egy latin mondás szerint „Sanitas per aquam” – azaz egészséges a víz által.

A középkorban a fürdőkultúra kicsit alábbhagyott, a városi járványok és a higiéniai félelmek miatt, a fürdők sok helyen bezártak. Nálunk, Magyarországon a török hódoltság idején új lendületet kapott. Gyógyvizeink pedig messze földön híresek.

A 19-20. században a gyógyfürdők és uszodák a modern egészségmegőrzés részei lettek. Ma már a fürdés nemcsak testápolás, hanem rekreáció, stresszoldás, társas élmény és terápia is.

Miért érzem úgy, mintha távolról figyelném az életemet?

2026. május 04.

Előfordult már, hogy úgy érezte mintha saját gondolatait, testét, végtagjait, cselekedeteit egy külső perspektívából szemlélné? Vagy mintha a külvilágot látná egy üvegfalon keresztül? Ha igen, bizonyára felmerült, hogy ilyen nincs, ezt a benyomást senki sem tekintené hitelesnek. Holott a jelenségnek neve is van: deperszonalizációs-derealizációs zavar. Dr. Blazsek Péter, a Pszichiátriai Központ – Prima Medica pszichiátere, gondozóvezető főorvos arról beszélt, hogyan lehet diagnosztizálni ezt a zavart, és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.

Egy gyakran félrediagnosztizált zavar

A deperszonalizációs-derealizációs zavar (DDD) egy nehezen felismerhető mentális állapot, amelyben az ember furcsa, ijesztő módon éli meg önmagát vagy a környezetét. Előfordulhat, hogy a saját testét idegennek érzi (ez a deperszonalizáció), vagy a külvilág tűnik távolinak, álomszerűnek (ez a derealizáció). Ilyenkor az ember úgy érezheti, mintha kívülről nézné önmagát vagy az életét, de közben tudja, hogy mi a valóság.

Ez az állapot lehet enyhébb vagy súlyosabb, és tarthat pár pillanattól akár hetekig is. Jelentősen megnehezítheti a mindennapi életet, például a tanulást, a munkát vagy a kapcsolatokat, és az sem ritka, hogy ha szakemberhez fordul az érintett, tévesen más diagnózis születik az állapotáról.

A DDD a disszociatív zavarok közé tartozik, vagyis az élmények, gondolatok és érzések „szétkapcsolódásával” jár. Két fő formája van:


Deperszonalizáció: az ember úgy érzi, mintha eltávolodott volna saját testétől vagy gondolataitól, mintha kívülről figyelné magát.
Derealizáció: a környezet tűnik furcsának, ködösnek, mesterségesnek, mintha nem lenne teljesen valós.


Ezek az élmények visszatérhetnek vagy tartósan is fennállhatnak, és gyakran erős szorongás kíséri őket.