Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Távozz tőlem haspuffadás!

Érdekességek2017. április 27.

Felfúvódás, emésztési zavarok, bélpanaszok, zsírpárnák lerakódása a hastájékon… Sok gondot, sőt kínszenvedést is okozhatnak ezek a gyakran előforduló tünetek. Pedig általában mi vagyunk a hibásak benne – főként helytelen táplálkozásunk és mozgásszegény életmódunk miatt. Ezért ne késlekedjünk, és tegyünk lépéseket az emésztéssel összefüggő problémák ellen.ó

Ahhoz, hogy hasi panaszainkat, emésztési gondjainkat elkerüljük, többek közt friss, rostos élelmiszereket, elegendő vizet, sovány proteineket kell fogyasztanunk, kímélnünk kell a bélflóránkat, emellett nem árt a nyugalmas élet, a jó alvás, és fontos a rendszeres testmozgás is. Soknak tűnnek ezek a követelmények?

Hiszen gyakran fogyasztunk pl. iparilag feldolgozott élelmiszereket, készételeket, vagy főzünk cukrosan, sósan, sütünk zsiradékban, emellett pedig előfordul, hogy rostokban, vitaminokban gazdag táplálékot nem eleget veszünk magunkhoz. Italaink sem mindig megfelelőek – gyakran sok az édes, szénsavas üdítő, a kávé, az alkohol köztük. És ami a mozgást illeti: egy kiadós vacsora után szívesebben heverünk le a kanapéra tévét nézni, mint hogy elindulnánk egy hosszabb esti sétára a friss levegőn. Nem csoda hát, ha az eredmény haspuffadás, rossz emésztés, hízás a gyomor-has tájékon.

Persze nem elegendő az egyik vagy a másik okot megszüntetni, hanem általában az emésztési ökoszisztémát kell rendben tartani. (A bélflóra olyan ökoszisztéma, amely szabályozza az emésztést.) A has, a bélrendszer jó közérzetünk energetikai, emésztési és immunközpontja. Ezért minden tekintetben törekednünk kell megfelelő „karbantartására”.

Szűntessük meg!

Mi az oka a rossz emésztésnek, miért fúvódik fel vagy fáj rendszeresen a hasunk?

Számos táplálkozási vagy mozgáshiányból eredő oka van, és megannyi kerülendő, rossz szokás hozható vele összefüggésbe. A szabály egyszerűnek tűnik, mégis sokak számára nehezen betartható: együnk egészségesen, változtassunk életmódbeli szokásainkon, mozogjunk rendszeresen – és megszabadulunk az ilyen kellemetlenségektől.

Jó tanácsok


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)