Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tavaszi fáradtság vagy kortizolhiány?

Érdekességek2018. április 26.

kortizolhiány

A tavasz kezdetén sokan panaszkodnak enyhe depresszióra, fáradtságra. Azonban, ha a probléma tartósan fennáll, érdemes kortizolhiányra is gyanakodni, mely napjainkban egyre több embert érint. A betegségről, annak veszélyeiről és kezeléséről dr. Koppány Viktóriát, a Budai Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük. 

Mi az a kortizol?

A mellékvesekéreg által termelt kortizolt a legtöbben egyfajta stresszhormonként ismerik. Ennek oka, hogy bizonyos szituációkban az adrenalin mellett ennek a mennyisége is megnő, felkészítve minket a nehéz helyzetekre, méghozzá úgy, hogy aktiválja a szervezet energiaforrásait. Ekkor a pulzus, vérnyomás megnő, hogy az izomszövetekhez minél több friss oxigén és táplálék jusson. Miután ez a stresszes állapot lecseng, a kortizol szintje lecsökken.

Érdekesség: a kortizol hormon szintje napszaki ingadozást is mutat, vagyis mennyisége nem állandó (reggelente nagyobb).


Stressz és a kortizol

Említettük, miszerint a kortizol mennyisége stressz esetén megnövekszik, majd elmúltával lecsökken. Igenám, de felvetődhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha tartós stresszben él az ember?

Kiürült tartalékok

Folyamatos idegeskedés, túlhajszolt életmód esetén sajnos a hormon szintje tartósan megemelkedik, ami egy idő után kortizolhiányt eredményez, mivel a mellékvese kifárad. Tehát a kezdeti kortizol túltermelődést hiány fogja felváltani, ami az egész hormonrendszerre hatással lehet, ráadásul zavaró tünetekkel is járhat - mondja dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

A tavaszi időszak elején sokan panaszkodnak fáradtságra, hiszen ekkorra a szervezet tartalékai kiürülhetnek, ami kimerültséggel jár. Amennyiben a panaszok rövid időn belül nem szűnnek, úgy érdemes kortizolhiányra gyanakodni, ugyanis az gyakran fáradtsággal, ingerültséggel jár. Ráadásul a kortizolhiány az egész hormonrendszert is felboríthatja, kialakulhat miatta progeszteronhiány, pajzsmirigy alulműködés, prolaktin túltermelődés is, ami akár meddőséghez is vezethet. Éppen ezért érdemes panaszok esetén mielőbb utánajárni a problémának – mondja a szakorvos.

Életmóddal és gyógyszeres kezeléssel megszüntethető

A kortizol hiány vérvétellel könnyen megállapítható (ekkor figyelembe kell venni a napszaki ingadozást). Kezelése két alappilléren nyugszik: az egyik az életmódváltás, melybe elsősorban a megfelelő stresszkezelés tartozik, amit a legkönnyebben rendszeres testmozgással, gyógynövényekkel, esetleg autogén tréninggel érhet el. A gyógyszeres kezelés hormonterápiát foglal magában, mely természetesen szakorvosi javallat esetén alkalmazható, szigorú ellenőrzés mellett!


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Elhízással összefüggő magas vérnyomás – mit lehet tenni?

2025. július 11.

Az elhízás nem csak önálló betegség, de számos más kórkép rizikófaktora is, így például a cukorbetegségé, a szív-érrendszeri betegségeké és a magas vérnyomásé. Ugyanakkor nem lenne szabad bűnösként tekinteni a túlsúllyal küzdőkre, hiszen egyrészt nagyon komplex okai lehetnek az elhízásnak, másrészt a megbélyegzés csak további negatív hatásokat gerjeszt. Dr. Jenei Zsigmond Máté, a KardioKözpont – Prima Medica kardiológusa mondta el, milyen kezelési lehetőségeket érdemes megfontolni.

Az elhízás és a magas vérnyomás gyakran együtt jár

Az elhízás egy összetett probléma, ami egyre nagyobb gondot okoz a fejlett világban. Az okai közt vizsgálni kell az elfogyasztott ételek mennyiségét és minőségét, a fizikai aktivitás mennyiségét, a genetikai adottságokat, a családi hátteret és még az alvás mennyiségét és minőségét is. (Fontos megkülönböztetni a túlsúlyt az elhízástól, amelynek legismertebb – bár nem egészen pontos mutatója – a BMI, a testtömeg-index.)
Magas vérnyomásról akkor lehet beszélni, ha a normálisnál nagyobb nyomással folyik a vér az artériákon keresztül. Az önállóan és komplexitásában is kezelendő magas vérnyomás betegség olyan további kórképekhez vezethet például, mint a szívbetegségek, a stroke, a vesebetegség és bizonyos daganatok. Miközben pedig amerikai adatok szerint a felnőttek 47%-a él magas vérnyomással, egyharmaduk nem is tud róla, és csak egynegyedüknél van az orvosi kontroll alatt.
– Az elhízás talaján nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, illetve a már meglévő betegség is romolhat a plusz kilók hatására – hangsúlyozza Jenei doktor. – Az összefüggés megértéséhez látni kell, hogy a nagyobb mennyiségű zsírszövet komplex változásokat hoz létre a szervezetben. Többek közt túlaktiválja a szimpatikus idegrendszert, stimulálja a vérnyomás szabályozásában szerepet játszó RAS rendszert, változásokat indukál a zsírszövetből származó hormonokban, inzulin rezisztenciát és leptin rezisztenciát eredményez és a vesefunkcióra is kihat. Mindezek a hatások együttesen vezetnek a magas vérnyomás kialakulásához.   

Éjszakai kéz- és lábzsibbadás? Ilyen okai lehetnek

2025. július 10.

Az éjszaka jelentkező végtagzsibbadás nagyon kellemetlen lehet, bár a legtöbb esetben egyszerű oka van, nevezetesen, hogy olyan pozícióban alszunk, ami elnyomja a kezünk vagy a lábunk vérkeringését. Ha azonban ez nem csak egyszer-egyszer fordul elő, és gyakran ébredünk zsibbadásra, érzéskiesésre, bizsergésre, fontos utánajárni a kiváltó oknak. Ebben a témában segített eligazodni dr. Para Szabolcs, a Fájdalomközpont – Prima Medica neurológusa.

Az idegek többféle ok miatt sérülhetnek

Amikor őseink kétlábra álltak, számos előnyre tettek szert azáltal, hogy a kezek szabaddá váltak a tevékenységekhez. Ez a pozíció azonban sebezhetőbbé is tett minket a gravitáció hatásaival szemben, amelyek például a csont- és izomrendszert érintik. Ez a kockázat ráadásul még alvás közben is fennáll, amikoris a vázizmok ellazulnak, és a nehézségi erő átveszi az irányítást. Ez tartós és gyakran egyenetlen nyomást gyakorol a vállak, lábak és csípők ízületeire és kötőszövetére. Az olyan változóktól függően, mint az ember életkora, súlya, csontvázszerkezete, általános egészségi állapota és fittsége, valamint a meglévő sérülései, ez káros hatással lehet az idegekre is.
Az egyik különösen érzékeny terület a nyaki gerinc, amelynek területén olyan összekapcsolódó idegköteg helyezkedik el, amely a karok, csuklók, kezek és ujjak mozgását szabályozza, érzékelésüket biztosítja. Ha ezek közül az idegek közül bármelyik összenyomódik, megsérül, vagy oxigén- és tápanyaghiány alakul ki bennük, az bizsergést, zsibbadást vagy izomgyengeséget is okozhat.
– Ez az összenyomódás, vagyis kompresszió olyan egyszerű és visszafordítható dologból is adódhat, mint a rossz testtartás. Ugyanakkor számos kórkép is állhat a háttérben, mint például a gerinccsatorna szűkülete, az ízületi gyulladás, a kéztőalagút-szindróma, a degeneratív betegségek, egyes fertőzések és a fizikai sérülések. A bizsergés és zsibbadás maguknak az idegeknek a károsodása miatt is felléphet, amit betegség és sérülés okozhat. Ezt az idegkárosodást nevezzük neuropátiának– foglalja össze Para doktor.

6+1 szokás, hogy nyáron is megőrizhessük egészségünket

2025. július 10.

Testünk és lelkünk is meghálálja a törődést

A nyár sokunk számára a felszabadulás és a felhőtlen kikapcsolódás időszaka. A megszámlálhatatlan élmény közepette azonban könnyű elveszíteni a fókuszt önmagunkról, pedig ahogy az év többi részében, úgy a meleg hónapokban is fontos tudatosan figyelnünk az egészségünkre, hiszen ilyenkor is számos tényező gyakorolhat negatív hatást rá. Az AVON az egészséges életmód elkötelezett támogatójaként arra bíztat, hogy nyáron se hanyagoljuk el testi-lelki jóllétünket. Ennek érdekében érdemes beépíteni mindennapjainkba a szépségmárka szakértői által összegyűjtött tippeket, melyek nemcsak a nyár folyamán javíthatják közérzetünket, de hosszútávon is hozzájárulhatnak egészségünk megőrzéséhez.

1. Belső hidratálás

Az év legmelegebb napjain fontos, hogy körültekintően figyeljünk a megfelelő folyadékpótlásra. A hidratáltság nemcsak szervezetünk kiegyensúlyozott működéséhez szükséges, hanem bőrünk egészségéhez is hozzájárul, ráadásul a jó közérzetet is elősegítheti. Egy felnőtt nő számára naponta legalább 2 liter víz elfogyasztása ajánlott[1], ez a mennyiség pedig a nyári hónapokban növekedhet. Fontos ugyanakkor arra is gondolni, hogy a cukrozott, koffeines vagy alkoholos italok nem helyettesítik a víz jótékony hatásait, így ennek tudatában alakítsuk a napi folyadékbevitelt.