Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tarol az ínhüvely-gyulladás a kézbetegség körében

Érdekességek2019. december 18.

Fotó: 123rf.comBegyulladt a keze? Nehezen tud megmarkolni egyes tárgyakat, lecsavarni egy kupakot, befőttes üvegtetőt? Az ínhüvely-gyulladás tartósan fennálló monoton mozdulatok miatt, de akár megerőltetés, akár egy nagytakarítás következtében is kialakulhat.

A kézsebész szerint csak súlyos esetben kell műteni, de az életmódon mindenképp változtatni kell, mert a panaszok akár állandósulhatnak és a kéz teljes mozgás-beszűkülését is okozhatja. Rossz hír azonban az, hogy ez az ortopédiai betegség ma már fiataloknál is kialakulhat.

Míg évtizedekkel ezelőtt a fodrászokra, kozmetikusokra, masszőrökre volt elsősorban jellemző, hogy kezük és csuklójuk fájdalmassá vált és nehezen mozgatták, ma már az ínhüvelygyulladás a leggyakoribb kézsebészeti betegség. Nőket és férfiakat egyaránt érint és egyre gyakoribb probléma a fiatalok körében. A szakember emlékeztet, hogy egyre korábban, már gyermekkorban állandó társ a mobiltelefon, a táblagép, vagy más okoseszköz, amelynek gyakori használata idővel több módon megbosszulja magát kezünkön.

„A kézben lévő inak, valamilyen monoton tevékenység, vagy megerőltetés miatt begyulladnak, amely nemcsak fájdalommal, hanem a kéz mozgás-beszűkülésével is jár. A páciens nemcsak a feladatait nem tudja rendesen ellátni, hanem idővel pihenni sem tud majd – mondta Dr. Szalontay Tibor, a Budapesti Mozgásszervi Magánrendelő kézsebész főorvosa. 


Azt, hogy a tünetek mögött valóban ínhüvelygyulladás áll-e, elsősorban az orvos fizikális vizsgálattal-, esetleg ultrahangos képalkotással tudja megállapítani, utóbbival derül ki az is, mekkora a gyulladás területe. Röntgenfelvételt és laborvizsgálatokat is kérhet a szakorvos, amely elsősorban arra irányul, hogy nincs-e olyan elváltozás a kézben, amely hatással lehet az inak hosszú távú funkcióira. 

 „A leghatásosabb és legfőbb gyógymód a pihentetés. Persze nem mindenki tudja ezt megvalósítani, már csak az életmódjából, munkájából adódóan sem. Ilyen esetekben megoldást jelenthetnek különböző tépő záras sínek, gipszrögzítések, kineziotapek, alkalmazhatunk nem szteroid alapú, gyulladáscsökkentő kenőcsöket, tapaszokat, vagy szájon keresztül szedett gyógyszereket. Ezeknek kettős a funkciójuk: fontos a gyulladás- és a fájdalomcsökkentés” – tette hozzá a kézsebész szakorvos.

A műtét csak súlyos esetben jöhet szóba, viszont ha valaki nem tud, vagy nem akar az életmódján, munkáján változtatni, a panaszok újra kialakulnak és visszatérnek. Egy költözködéssel, vagy nagytakarítással járó megerőltetésből kialakult ínhüvelygyulladás könnyedén gyógyítható, de egy zongorista, vagy egy masszőr, felszolgáló stb. élethelyzete már körülményesebb, hogy elkerülje a tünetek visszatérését. Ugyanilyen fontos a megelőzés is: ha a munkánk olyan, hogy ki vagyunk téve a monoton kézmozgásnak, rendszeresen mozgassuk meg kézfejünket és ujjainkat, más típusú mozgást is bevetve, ha pedig sportolunk, minden testrészünk melegítsük be. Ha a munkánk része a túl sok gépelés, a csukló alátámasztása, az asztal és székmagasság összehangolása megoldást jelenthet a panaszok elkerülése érdekében.

Az interjú videováltozata megtalálható itt: https://youtu.be/woxGRkyLs8k


forrás: Patika Magazin.hu
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.