Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tapossa laposra!

Érdekességek2018. október 23.

Az ma már mindenkinek nyilvánvaló, hogy érdemes a hulladékot szelektíven gyűjteni, azonban sokszor még mindig rosszul csináljuk. Még ma is sokszor kerül lerakóba olyan hulladék, amelyet akár újra is lehetne hasznosítani, illetve a szelektív gyűjtő edényekbe sem megfelelően és a megfelelő hulladék kerül.  

Talán a legtöbben ezért mégiscsak azzal vannak tisztában, mi is kerülhet egy-egy szelektív gyűjtőbe, már csak annak okán is, hogy ezeken általában feltüntetik, milyen hulladék kerülhet bele és mit nem szabad. Azonban sokan elfelejtik alaposan átolvasni a feltételeket és megtörténik, hogy átöblítetlen, zsíros, ételmorzsás, szermaradványos, stb. dobozok, és tartók kerülnek ezekbe a gyűjtőkbe.

De talán ez lenne a legkisebb gond, hiszen a feldolgozás során ezek megsemmisülnek. A nagyobb probléma az, hogy a szlogent, miszerint: Tapossa laposra! - sokan elfelejtik, vagy még nem is hallották. Igen, az aluminimum és karton dobozokat olyan módon kellene elhelyezni, hogy azok minél kevesebb helyet foglaljanak, ezáltal egy-egy gyűjtőkonténerbe minél több hulladék férjen, így az elszállítási költségek is csökkennek, nem is beszélve a szállítással járó környezeti terhelésről. Igaz, ma már léteznek olyan gyűjtőkonténerek, amelyek maguk tömörítik a beledobott anyagokat, azonban ezek még nem terjedtek el Magyarországon.


A nagyobb probléma inkább azzal van, hogy sokan még mindig nem a szelektív gyűjtőkbe teszik az azokba való hulladékot. Ennek persze több oka is lehet, bár ma már szinte minden hazai településen létezik valamiféle szelektív gyűjtési megoldás – gyűjtőszigetek, szelektív lakossági kuka, szelektív gyűjtő zsák. Mégis egy nemrégi felmérés szerint például a forgalomba kerülő aludobozok 58%-a kommunális hulladékba vagy égetőbe kerül, az újrahasznosítás helyett. Ez közel 8900 tonna aluminium dobozt jelent.

Ez óriási pazarlás, főként, ha azt is tudjuk, hogy a ma felhasználásra kerülő alumíniumnak a 60%-a szekunder alumínium, azaz nem a frissen bányászott. Az alumíniumból készült italosdoboz az egyik leggazdaságosabban újrahasznosítható hulladék. Az elsődleges gyártáshoz képest a beolvasztás 95%-os megtakarítást eredményez.
A beolvasztott aludobozokból nemcsak újra aludobozt állítanak elő, de ipari késztermékek és alkatrészek is készülnek belőlük. Például a nyomtatók tonereinek úgynevezett drum részéhez is szükség van alumíniumra.
 


Mit jelent ez a tonerekre nézve? Nos, azt, hogy a kiürült tonereket nem a kukába kell dobni (amúgy sem szabad ugye, mert veszélyes hulladéknak minősülnek), hanem újra fel lehet őket használni. Nem kell plusz energiát fordítani arra, hogy ezeket a műanyag dobozokat szétszedjék és kivegyék belőle a nem műanyag részeket, aztán a műanyagot újrahasznosítsák, hanem vannak cégek, ahol a kazetta feltöltésével és a kopó alkatrészek cseréjével, mint például a fent említett drum, egy jó minőségű újra használható tonert kapunk. És igen, a régi drum-ban lévő alumínium kinyerhető és újra felhasználható.

Gondoljunk csak bele, egyrészt mennyi pénzt spórolunk meg, ha újragyártott tonert vásárolunk, hiszen az újraépített tonerek ára töredéke az eredeti tonerekének. Másrészt, maga a toner, a nyomtató gyártása rengeteg energiát emészt fel, így viszont a tonert nem kell újra legyártani, ezzel is csökkentve a környezeti terhelést.

Összegezve tehát elmondhatjuk, hogy az alumínium egy igen sokoldalúan felhasználható anyag, melyet, ha már szükséges használnunk, akkor legalább annyira érdemes odafigyelnünk, hogy hasznosítsuk újra azokat.


forrás: Harmonet
hírek, aktualitások

Új lendületet adhat a rák elleni harcnak a magyar kutatók fejlesztése

2025. december 03.

A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, mellráknál teljes gyógyulást ért el magyar kutatók gyógyszerkísérlete, amelyet egyelőre állatokon végeztek. A HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) közös fejlesztése új korszakot nyithat az antitumor terápiák történetében. Kutatásuk nemrég jelent meg a rangos Molecular Cancer című nemzetközi folyóiratban.

Frissen megjelent tanulmányukban a kutatók bemutatták, hogyan sikerült „megszelídíteni” egy nagyon mérgező, rákellenes vegyületet, a pyrrolino-daunorubicint, egy úgynevezett liposzómás nanohordozóba csomagolva. A LiPyDau (liposzómás pyrrolino-daunorubicin) névre keresztelt vegyület rendkívüli hatékonysága a kutatókat is meglepte.

Állatkísérletekben hat különböző daganatmodellben – köztük melanoma– és tüdődaganat-modellekben is – sikeresen gátolta a tumor növekedését. Egy örökletes emlőkarcinóma modellben pedig egyedülálló módon teljes gyógyulást idézett elő. Kiemelkedő felismerés, hogy a LiPyDau még gyógyszerrezisztens daganatok esetében is hatékonynak bizonyult, olyan tumorokban, amelyekre a jelenleg használt klinikai hatóanyagok már nem reagálnak érdemben.

Horkol? Ezért érdemes komolyan venni!

2025. december 03.

A horkolás kellemetlen hatásait sokáig erősebben érzékelik a hálótársak, mint maguk a horkolók. Az így megzavart alvást pedig igenis komolyan kell venni, hiszen nappali közérzetromlással, teljesítménycsökkenéssel járhat. A horkolásból kialakuló légzéskimaradás viszont már nem csak az alvás minőségét rontja, de számos egészségi kockázattal is jár. Ezt mutatta be dr. Csóka János, a Fül-orr-gége Központ – Prima Medica főorvosa, fej-nyak sebésze.

Az alvási apnoé miatti mikroébredések ellehetetlenítik a pihentető alvást

A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (torok oldalsó és hátsó falai, nyelvgyök, nyelvcsap, mandulák, lágy szájpadlás) vibrációja miatt jön létre. A garatfeszítő izmok ugyanis alvás közben ellazulnak, nem vesznek részt a garat nyitvatartásában, így az az erre hajlamos személyeknél felső légúti szűkület vagy akár elzáródás alakulhat ki. A ki-be áramló levegő megmozgatja a lágy szöveteket, így jön létre a horkoló hangot. Ez pedig nem csak kellemetlenséget jelent – elsősorban a hálótársnak, a környezetnek -, de veszélyes is lehet, különösen, ha a horkolás közben rövidebb-hosszabb légzési szünetek jelentkeznek. Ilyenkor az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Ezt a jelenséget hívják alvási apnoénak.
Mivel minden egyes légzéskimaradás megszüntetése csak a központi idegrendszer éber állapotában, egy úgynevezett mikroébredés révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, és az elegendő alvási idő ellenére is fáradtan ébred, valamint nappali tünetekkel is számolhat.

Megelőzhető-e a stroke?

2025. december 02.

Ha az ultrahang során kiderül, hogy az érfalon már kialakult lerakódás, az orvos a lelet alapján személyre szabott kezelést javasol. Enyhébb esetben elegendő lehet az életmódváltás: a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, valamint a mediterrán jellegű étrend – sok zöldséggel, hallal, olívaolajjal, kevés vörös hússal. Ezek az egyszerű lépések bizonyítottan lassítják, sőt részben vissza is fordíthatják az érelmeszesedés folyamatát.

Emelkedett vérnyomás értékek, magasabb koleszterinszint esetén gyógyszeres kezelésre is szükség lehet. A koleszterinszintet csökkentő készítmények (statinok) és a vérnyomáscsökkentők mind segítenek abban, hogy az erek falára ne rakódjon le további anyag, és a véráramlás stabil maradjon. Ha átmeneti keringészavar (TIA) vagy stroke tünetei alakultak ki, akkor neurológiai vizsgálatot követően további gyógyszerek alkalmazása merülhet fel/ kiegészítése is szükségessé válik, mint pl. a vérlemezkék összecsapódását gátló szerek (aspirin vagy clopidogrel)

Ha azonban a szűkület jelentős, és a véráramlás már veszélyesen korlátozott, sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Ennek egyik formája az érsebészek által végzett carotis endarterectomia, amikor az érfalat óvatosan megnyitják, és eltávolítják belőle a lerakódott plakkot. Másik lehetőség a stent (fémháló) beültetése, amellyel belülről kitágítják és nyitva tartják az eret. Mindkét eljárás célja ugyanaz: visszaadni az agy biztonságos vérellátását, mielőtt a szűkület további súlyos következményekhez vezetne.