Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Táplálkozási tévhitek 2.

Érdekességek2022. január 13.

Amikor tenni szeretnénk a karcsúság érdekében, gyakran számos hibát követünk el táplálkozásunkban. Előfordul, hogy ezek a problémák tévhiteken alapulnak, és nem vezetnek az áhított célhoz, a fogyáshoz. Ezért tanácsos eloszlatni őket. Összegyűjtöttük közülük olyanokat, melyek rossz táplálkozási szokásokká válhatnak.  Egy kis odafigyeléssel azonban könnyen változtathatunk rajtuk. Az első részt a cikk alján levő linkre kattintva olvashatják el!

TÉVHITEK:

A fogyásért szenvedni kell

Zöldséglét inni, amit nem szeretünk; megtiltani magunknak kedvenc édességeinket; nem enni, amikor pedig éhesek vagyunk; csak zöldséget vagy zöldséglevest enni 3 napon át; drága „fogyasztó” termékeket venni…általában egyik sem vezet eredményre.  Pedig sokunk tévesen úgy gondolja, hogy csak ilyen módszerekkel tud megszabadulni a felesleges kilóktól – azaz a fogyásért szenvedni kell…

A valóságban  ilyenkor elszakadunk érzeteinktől, megbillentjük szervezetünk egészséges egyensúlyát, és „büntetjük” magunkat. Mindez csak elősegíti az éhséget és a zsírok raktározódását. Innen ered, hogy az ilyen fajta fogyókúrák eredményeseknek tűnnek az első hetekben, de később visszahízással végződnek.

Tanácsunk:
Ne kényszerítsük magunk „kínzó” fogyókúrákra időszakosan, mert csak a rendszeresség vezethet eredményre. Táplálkozzunk kiegyensúlyozottan mindennap, és időnként engedjünk meg magunknak némi „extrát”, egy kis rendkívülit (évfordulókon, rendezvényeken, étteremben stb.). Utána azonban rögtön térjünk vissza a kiegyensúlyozott, egészséges étrendünkhöz.


Inkább válasszunk salátát, mint szendvicset

Gyakran azt gondoljuk, hogy napközben mindig jobb salátát ennünk, mint pld. szendvicset. Pedig ez tévedés…Ugyanis egy szószos saláta kalóriadúsabb lehet, mint bármely, barna kenyérből készült szendvics. Ha viszont a salátánk biztosan „könnyű” (pld. zöldsaláta, paradicsom, sárgarépa összetételű), azzal a kockázattal jár, hogy éhesek maradunk, és később nassolunk. Úgyhogy olykor nem árt egy szendvics uzsonnára…

Tanácsunk:
Ha már „salátapártiak” vagyunk, válasszunk protein tartalmú salátát (lehet benne sonka, tojás, tonhal, tofu…), vagy helyette nyers, illetve főtt zöldséget, összetett szénhidrátot tartalmazó ételt (quinoa, csicseriborsó, lencse). A salátáknál figyeljünk arra, hogy ne legyen túl sok olaj vagy szósz rajtuk. Az ideális, ha külön tálalják a salátát és az önteteket, így mi adagolhatjuk őket. A „light” salátákat pedig egészítsük ki pld. fehér sajttal és gyümölccsel, hogy tartalmasabbak legyenek.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Veszélyes vakáció

2026. június 24.

A fiúk kicsi korban kétszer, serdülõkorban háromszor gyakrabban szenvednek balesetet, mint a lányok.

A gyerekeket sajnos éppúgy érheti végzetes baleset, mint a felnõtteket, a sérültek 1,5-2 százaléka nem éli túl a traumát. A baleseti halálozás az 1-4 éves korosztályban a legnagyobb, a tragédiák majdnem 60 százaléka pedig fej- és nyaksérülések következménye.

A legtöbb sérülés tavasszal, az iskolaév végén, illetve nyáron és kora õsszel következik be. Ez a jó idõvel éppúgy összefügg, mint a szünidõ- adta szabadsággal. A gyerekek, különösen a 3 éven aluliak, legtöbbször otthon szenvednek balesetet. A második legveszélyesebb hely a gyerekek számára az utca, beleértve a játszótereket, a sportpályákat és az ilyen helyeken ûzött sportokat, mint a kerékpározás, a görkorcsolyázás. A közlekedési balesetek száma relatíve kevés, de általában súlyos sérülésekkel jár.

Nyári diétázás: kudarcra van ítélve?

2026. június 24.



Fagyi, chips, gyorsételek: a nyaralásból hazaérkezve sokan megfogadják, hogy most már tényleg jobban odafigyelnek az étkezésre. Ilyenkor könnyen előfordulhat, hogy az interneten talált, gyors sikert ígérő diéták lesznek a csábítóak. Mi a probléma ezekkel az étrendekkel és hogyan lehet hosszú távú hatást elérni? Most Bakk Brigittával, a Flora dietetikusával feltérképezzük, hogyan érdemes belevágni az életmódváltásba.

Sprint helyett hosszú táv

Monoton diéták helyett érdemes olyat választanunk, amit hosszú távon is fenn tudunk tartani, ugyanis ezzel lehet tartós változást elérni. Általában hónapok, évek alatt szedjük fel a túlsúlyt, de gyakorlatilag azonnal, pár hét alatt szeretnénk megszabadulni tőle. Utazás előtt például sokan kezdenek el koplalni, hogy utána a vakáción duplán bepótoljanak mindent, azonban ez hirtelen súlygyarapodással is járhat – ezt hívjuk jojóeffektusnak. Annak érdekében tehát, hogy hatékony legyen az életmódváltás, kampányszerű diétázás helyett válasszunk olyan étrendet, ami ténylegesen beilleszthető a mindennapi életvitelünkbe. A mediterrán diéta is annak köszönheti a népszerűségét, hogy a legtöbb ember számára javasolható és változatos elemeket tartalmaz. Ez az étrend gazdag gyümölcsökben, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, magvakban és olívaolajban.

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.