Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Táplálkozási tanácsok savas reflux, gyomorégés ellen

Érdekességek2023. október 27.

Fotó: 123rf.com

Égő érzés, amely a nyelőcsőben a gyomorból történő savas visszafolyás hatására keletkezik. A reflux időszakosan jelentkezik, és ha nem túl súlyosak a tünetek, a legtöbb esetben megfelelő táplálkozási szokásokkal segíthetünk rajta.

A gyomor savat termel a táplálék megemésztésére, és ha mennyisége emelkedik, kellemetlen, égő érzést okoz, ami hosszú távon károsíthatja a nyelőcső nyálkahártyáját is. Az egyik gyakori emésztési probléma, a savas reflux akkor jelentkezik, amikor a nyelőcső alsó záróizma nem működik megfelelően, és emiatt a savas gyomortartalom visszaáramlik a nyelőcsőbe. Amennyiben a reflux csak időszakos jelenség, a savhatás és égő érzés megszűnését követően a nyelőcső nyálkahártyája képes regenerálódni.

Mik lehetnek az okok?

Egyes dietetikusok 4 fő okot különböztetnek meg.

– A mechanikai okok közé tartozik a rekeszsérv (a gyomor egy részének áthaladása a rekeszizmon). A túlzott hasi nyomás a túlsúllyal, székrekedéssel, túlevéssel vagy rossz (pl. görnyedt) testtartással hozható összefüggésbe.

– A kémiai okok között szerepelnek az ún. antikolinerg anyagokat tartalmazó gyógyszerek (bizonyos antidepresszánsok, szorongásoldók, antihisztaminok stb.), a növényvédőszer-maradványok, valamint a dohány és az alkohol, amelyek hozzájárulnak a nyelőcső alsó záróizmának ellazulásához.

– Idegi ok lehet a fizikai és/vagy pszichés stressz.

– Táplálkozási jellegű, amikor bizonyos élelmiszerek lassítják a gyomor kiürülését és/vagy elősegítik a nyelőcső záróizmának ellazulását.


Amit tanácsos előnyben részesíteni a táplálkozás során

– Gyümölcsök és zöldségek al dente

A gyümölcsök és zöldségek bővelkednek rostokban, melyek segítenek a székrekedésen, továbbá antioxidánsaik védik a nyálkahártyát. Jól tesszük, ha csak kissé főzzük meg vagy pároljuk őket, hogy a nyershez képest lágyabbak, könnyebben emészthetők legyenek. De felejtsük el a belőlük készült dzsúszokat, mert elvész bennük a rosttartalom és a laktató hatás. Azokat a zöldségeket és gyümölcsöket is kerülni kell, amelyek savasítanak az étkezés végén, mert ezzel lassítják az emésztést.

– Növényi olajok sütés-főzés nélkül, nyersen

A növényi olajok könnyebben emészthetők, mint az állati zsírok. Számos közülük ómega-3 zsírsavat tartalmaz, mely gyulladáscsökkentő hatású, és védi a nyálkahártyát. Ilyen pl. a repceolaj, a dió-, len-, camelina (gomborka vagy sárgarepce)-olaj, a kenderolaj stb. Előnyös, ha főzés nélkül használjuk őket, hogy emészthetők maradjanak és megőrizzék jótékony hatásukat. Pl. gőzben párolt zöldséget ízesítsünk néhány csepp növényi olajjal.

– Sovány fehérjék: baromfihús, hal, tojás, tofu…

Viszonylag könnyen emészthetők, és elősegítik a jóllakottságérzetet. Tanácsos az étkezés elején fogyasztani őket, mert hozzájárulnak a gyomorsavtermeléshez, ami serkenti a nyelőcső záróizmának záródását.

– Gluténmentes keményítőtartalmú élelmiszerek

Rizs, quinoa, hajdina, zab, korall-lencse, édesburgonya… rostokat és energiát biztosítanak. Felhasználásuk előnyben részesítendő a búzáéval szemben, noha a búzakészítmények napi szinten szerepelnek étrendünkben (kenyér, tészták, péksütemények…), és túlzott mennyiségben rosszul tolerálhatók.

– Tejtermékek uzsonnára

Joghurt, sajt, túró… nem irritálják a gyomor nyálkahártyáját, és étkezések között fogyasztva enyhítik a magas gyomorsav-termelődést. De ügyelni kell a tej esetében a laktózérzékenységre. A rosszul megemésztett tej bélgázokat okoz, amelyek a gyomrot feszítő hatásuk miatt kedveznek a refluxnak.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Nem csak a látható visszértágulatok okozhatnak fájdalmat

2026. október 16.

A kitágult visszerek sok ember életét megnehezítik, mivel gyakran nem kis fájdalommal járnak. De mit lehet tenni akkor, ha nincsenek látható elváltozások, de a fájdalom fennáll? Érdemes ilyenkor vénás problémára gyanakodni? A kérdést dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa válaszolja meg. 

Mélyen fekvő fájdalomforrás

Sokan gondolják úgy, hogy a visszeres lábfájdalom általában a kacskaringós, kitüremkedő, de legalábbis látható visszértágulatokhoz köthető. Éppen ezért elcsodálkoznak akkor, amikor kiderül, hogy a kellemetlen panaszaik hátterében bizony vénás keringési zavara áll, holott nincs vagy csak nagyon kevés látható visszerük van. Az igazság az, hogy a nehézláb-érzés, az éjszakai lábikragörcsök, lábfájdalom, lábfeszülés, nyugtalanláb-érzés, lábdagadás, viszketés mind ezt a diagnózist erősítik meg, viszonylag függetlenül a látható visszértágulatok meglététől, súlyosságától.

Feltűnő visszértágulatok hiányában ilyen esetekben sokan nem gyanakodnak vénás elégtelenségre, pedig könnyen előfordulhat, hogy a mélyebben fekvő vénás törzsek a fájdalom okozói. Amennyiben ezek az erek a sok állás, ülés hatására kitágulnak, és a bennük lévő ún. visszérbillentyűk nem zárnak megfelelően, úgy a vénás áramlás lelassul és a vénás nyomás megemelkedik. Ekkor vénás pangás alakul ki, ami a panaszokat okozza. Míg a kisebb, felületes, oldalági vénák közel a bőrfelszínhez futnak, és tágult állapotuk jól látható, addig a mélyvénás törzseket szabad szemmel nem lehet észrevenni. A visszérbillentyű elégtelenségének kimutatása legpontosabban vénás ultrahang vizsgálattal lehetséges. A legtöbb esetben azonban ettől eltekintünk, hiszen számos fizikális vizsgálat és a tünetek már elvezetnek a biztos diagnózishoz- mondja dr. Kósa Éva, a Trombózisközpont angiológusa.

Visszértágulatok (varikozitás)

2026. október 15.

A felnõtt lakosság több mint 20%-át érinti a visszerek abnormális tágulata, az ún. varikozitás, ami eleinte mint "kozmetikai" probléma merül fel, késõbb azonban a tágult véna már komoly, figyelmet igénylõ tüneteket is okozhat. Ezek a tünetek a már nem kielégítõ vénás keringés következményeként lépnek fel. A visszértágulat elsõsorban az alsó végtagokat érinti, de elõfordul a test egyéb helyein is.

A vénás keringés romlására utaló és a visszértágulattal együtt járó tünetek lehetnek a nyugalmi állapotban, rendszerint éjszaka jelentkezõ görcsök a vádliban, a tompa, alsó végtagi fájdalom, az ún. "nehéz láb" vagy "ólomláb" érzés és/vagy a boka, illetve a boka körüli terület duzzadása, ödémásodása.

A megromlott vénás keringés, a vénás vér pangása egy késõbbi szakaszban már olyan mérvû lehet, amely lehetetlenné teszi a láb elégséges tápanyaggal és oxigénnel történõ ellátását. Ennek a következménye elõször a bõr felszínének lilás elszínezõdése, majd esetleges fekélyesedése. A rossz vénás keringés szövõdménye lehet még, hogy a visszértágulatokban pangó, gyakorta megalvadt vérben különbözõ kórokozók szaporodhatnak el, amelyek következménye egy érszakasz, illetve környezetének gyulladása. Amennyiben ez a gyulladásos folyamat a mélyvénákban fordul elõ, akkor a láb olyan mérvû elhalásához vezethet, amelynek - sajnos - gyakori következménye az amputáció. A visszértágulatok elõrehaladottabb állapotban már a vérrög (trombus) keletkezésének veszélyét is magukban hordozzák, aminek eredménye lehet életfontosságú erek elzáródása (pl. tüdõembólia). Azonnali orvosi figyelmet érdemel, ha a lábban váratlanul erõs, feszítõ érzést, a bõr hõmérsékletének megemelkedését érezzük, illetve, ha a láb hirtelen elszínezõdését tapasztaljuk.

Jaj, a derekam!

2026. október 15.

Élete során szinte mindenkinek fáj a dereka néhány napig. Lehet, hogy húzódás, rándulás, huzat, megfázás okozta, és spontán vagy pihenésre, fájdalomcsillapító bevétele után el is múlik. Érdemes lenne minden esetben drága, bonyolult, sokszor nem is veszélytelen vizsgálatokat végeztetnünk? Természetesen nem. 

De ha a beteg fájdalma többször kiújul vagy hetekig fennáll, mélyebbre kell tekintenünk, jobban "át kell ismernünk" a helyzetet. Néhány napig tartó, de néha igen kellemetlen, heves derékfájdalmat többféle dolog okozhat:

Elõfordul, hogy két csigolya közötti ízület egy rossz mozdulat következtében kissé kimozdul a helyérõl, aminek következtében "beakad", úgynevezett "blokk" jön benne létre, nem mozgatható, és fájdalmat okoz. Gyakran a "blokk" egy másik mozdulat következtében oldódik, a fájdalom azonnal csökken. A betegek rendszerint érzik is a kattanást, amikor az ízület visszaugrik a helyére.

A szalagok és az izmok túlerõltetése is járhat átmeneti derékfájással. Kiválthatja monoton görnyedt helyzet vagy szokatlan megterhelés, például téli pihenõ után végzett kerti munka.