Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Táplálkozás és javuló hangulat

Érdekességek2020. április 24.

Fotó: pixabay.com

Ingadozó kedélyállapot, jobb-rosszabb közérzet, stressz, nem kielégítő alvásminőség… Ilyen problémáinkat – lelki bajainkkal együtt – könnyen összefüggésbe hozhatjuk táplálkozásunkkal. Az agyműködésünk és az általunk elfogyasztott ételek közötti kapcsolat, a kutatások nyomán, már régóta nem vet fel kételyeket.

Evés közben figyelni a hangulatunkra és az egészségünkre azt jelenti, hogy elfogadjuk a „pszicho-táplálkozás” tanításait. Mindaz, amit megeszünk, befolyásolja hangulatunkat, esetleges depressziónkat, vagy akár azt is, mennyire vagyunk képesek kezelni a stresszt, illetve hogyan alszunk éjjelente.

Ha egyes táplálékok elősegítik az idegsejtek kellő működését, a kreativitást, a jó közérzetet stb., addig mások ellenkezőleg: depressziót, szomorúságot idézhetnek elő. Tudtuk-e pld., hogy az omega3 zsírsavakban bővelkedő zsíros halak segítenek a baby blues (vagy más néven gyermekágyi szomorúság, szülés utáni levertség) legyőzésében, illetve az életöröm fenntartásában (különösen télen)?

Hogy a sáfrány antidepresszáns flavonoidokat tartalmaz? Vagy hogy „időeltolódásban” élni és táplálkozni – a biológiai ritmusunkhoz képest – a nyomott hangulat állandósulását eredményezheti? És a kiegyensúlyozatlan bélflóra sötét gondolatokat idézhet elő, míg ha az rendben van, nyugtat, és elűzi a stresszt? Ha mindezekről nem volt eddig elég információnk, nem árt tájékozódni…

Minden falat „táplálhatja” az életkedvet
Tudtuk, hogy a dopamin nevű ingerületátvivő anyag (boldogsághormon) hiányával összefüggő nyomott hangulat esetében ügyelni kell a megfelelő mennyiségű tirozin (a dopamin „elöljárój”) bevitelére a szervezetbe? Ha nem, lentebb kitérünk arra, milyen táplálékok segíthetnek ebben. Ez az antidepresszánsként is emlegetett aminosav, a tirozin nemcsak a kedélyállapot javítására, hanem az agyi funkciók élénkítésére is hivatott.


Azután ismert-e számunkra, hogy a hormonháztartást zavaró egyes adalék- vagy vegyi, környezetszennyező anyagok befolyásolhatják az agyműködést azáltal, hogy az életörömöt kiváltó hormon termelődését is zavarják? Tehetünk ellene a táplálkozás útján is! Hiszen minden falattal elősegíthetjük, vagy akadályozhatjuk jó hangulatunk és közérzetünk kialakulását. Jelenleg elmondható, hogy a legjobb, az agyműködést élénkítő és a jó közérzetet elősegítő étrendek a mediterrán típusú diéták. Mind azonos kritériumnak felelnek meg: a speciális tulajdonságokkal rendelkező, egészséges ételekre kell összpontosítani étrendünkben.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

8 ok a mindig kiújuló orrdugulás hátterében

2026. március 10.

Aki volt már megfázva, az valószínűleg átélte az orrdugulás jelenségét is, ami nem csak a hétköznapi tevékenységeket nehezíti meg, de sokszor az alvást is. Éppen ezért, ha ez a tünet időről időre visszatér, már csak az életminőség romlásának megakadályozása miatt is fontos kideríteni, pontosan mi okozza. Dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus számos okot sorolt fel, amelyek döntő részben kezelhetők.

Miért dugul be az orrunk?

Az orrüreg fő feladata a belélegzett levegő felmelegítése, párásítása, valamint tisztítása, melyhez nagy nyálkahártya felületre, bő érhálózatra van szükség. Ez az erekben bővelkedő nyálkahártya a legkisebb gyulladásra is térfogatnövekedéssel válaszol és így elzárul a levegő útja.
– Ahhoz, hogy pontosan tudjuk, mi okozza az orrdugulást, számos vizsgálatot végezhetünk, akár már az első viziten is, illetve elrendelhetünk olyan további vizsgálatokat, mint például allergiateszt esetleg képalkotó eljárások, amelyek segítenek tisztázni a helyzetet – mondja dr. Lukács Anita, a Fül-orr-gégeközpont – Prima Medica fül-orr-gégésze, audiológus, allergológus és klinikai immunológus. – Ha pedig tudjuk az okot, javarészt megtaláljuk a megoldást is, legyen szó akár célzott tüneti kezelésről, immunterápiáról, műtétről, vagy társszakmák bevonásáról.

D-vitamin pótlása

2026. március 10.

A tudatos életmód nem kizárólag az edzésről vagy a kalóriák számlálásáról szól. A mindennapi energiaszint, a jó közérzet és a hosszú távú egészség szempontjából fontos, hogy szervezetünk megkapja a szükséges mikrotápanyagokat. Ezek közül az egyik legfontosabb a D-vitamin, amely kulcsszerepet játszik több alapvető folyamatban.

A European Food Safety Authority (EFSA), vagyis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság által jóváhagyott állítások szerint a D-vitamin hozzájárul az immunrendszer és az izomfunkciók normál működéséhez, részt vesz a csontok és fogak egészségének fenntartásában és szerepet játszik a kalcium-foszfor anyagcserében. A modern, jellemzően zárt térben zajló életmód és a kevesebb természetes napfény miatt azonban sokaknál nem biztosított az optimális bevitel.

Több hazai vizsgálat szerint a magyar felnőtt lakosság jelentős része – különösen az őszi–téli és kora tavaszi időszakban – nem éri el az optimális D-vitamin-szintet. Magyarország földrajzi adottságai miatt az év nagy részében a napsugárzás nem elegendő a megfelelő D-vitamin-termeléshez, amit tovább erősít az ülőmunka és a beltéri életvitel.

Egyedül vagy magammal? A magányosság, az énidő és a lelki egészség kapcsolata

2026. március 09.

Ön mennyi időt szokott egyedül tölteni egy héten? Valamint a még fontosabb kérdés. Ez kényszerű egyedüllét, amit magánynak él meg, avagy feltöltő, kényeztető énidő? A mi nyugati társadalmunkban az elmúlt pár évben, évtizedben két érdekes és egymásnak kissé ellentmondó tendenciát vehetünk észre a magunkkal töltött idő viszonylatában.

Az egyik jelenség a társas magány paradoxonja: úgyis tudjuk magányosnak érezni magunkat, hogy körülvesznek minket emberek. Ez fokozottan igaz a jelenlegi városi élethelyzetben: soha nem éltünk még ilyen közelségben emberek ekkora tömegével, soha nem volt még ennyi emberi kapcsolatunk, és mégis. Soha nem éreztük még magunkat ennyire magányosnak – derül ki a kutatásokból.

Gondoljunk csak bele, hogy a nagyvárosokban egy-egy társasházban mennyi ember él fizikai közelségben egymáshoz – érzelmileg, emberileg mégis hatalmas távolságban. Nem ritka, hogy még azokat a szomszédjainkat sem ismerjük, akikkel közös a gang vagy a belső udvar. Talán tudatosan szigeteljük el magunkat „az idegenektől”, védve a saját privát szféránkat, mégis, úgy tűnik, ez nincs ránk jótékony hatással.