Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tanulj meg jól aludni!

Érdekességek2024. november 01.

Egyre több helyen olvasni arról, hogy a nem megfelelő alvás legalább annyira egészségromboló tényező, mint például az állandó stressz vagy a helytelenül rögzült táplálkozási szokások. És nem csak az alvással töltött órák számáról van szó, hanem az alvás minőségéről is, ami legalább annyira fontos tényező, mint a mennyiség!  

Mire érdemes figyelni, ha nem nyúzottan és morcosan, hanem valóban kipihenten szeretnénk felébredni? Adunk pár tippet!

1. Lefekvési rituálék

Adjuk meg a módját az alvásnak, vagyis az alváshoz készülődésnek! A régmúlt emberei általában napnyugtakor feküdtek, napkeltekor ébredtek, de a modern kor szülötteinél ez teljesen átalakult. Mi már nem fújjuk el a gyertyát, nem zárjuk be a spalettát, nem verjük fel a dunnát. Pedig az ehhez hasonló hétköznapi rituálék a tudatalattinknak azt üzenik, hogy mindjárt jön a pihenés, ideje nyugovóra térni. Szóval ne érezzük rigolyásnak magunkat amiatt, hogy minden lefekvés előtt végigmegyünk ugyanazokon a lépéseken!

2. Ne a telefon ringasson álomba!

Az okoseszközök kékes háttérfénye ébrenlétre, figyelemre késztet, nem pedig a lenyugvásra! Szóval, ha gyorsan szeretnénk elaludni, akkor ne a közösségi oldalakat pörgessük bele-bele olvasgatva ismerőseink különféle posztjaiba! Némítsuk le a telefont, vegyük le a rezgést is róla, hogy a különféle alkalmazások értesítései se zavarják meg a nyugodt pihenést!

3. Délután 4 után már semmi koffein!

A koffein alaposan bezavarhat az alvásminőségbe! Lehet, hogy elaludni eltudunk majd akkor is, ha késő délután megittunk egy kapucsínót, de az alvás könnyen lesz tőle túl éber, rövid marad a mélyalvási szakasz! Szóval a legjobb, ha délután már jóval kevesebb koffeintartalmú italt iszunk, mint délelőtt, sőt ha lehet, délután 4 után már egyáltalán ne fogyasszuk ilyeneket!


4. Jól szellőztetett, kellemesen hűvös szoba

Áporodott levegőjű, illetve túl meleg szobában nem fogunk jót aludni! Érdemes tehát alaposan átszellőztetni a hálószobánkat lefekvés előtt, illetve figyelni arra, hogy ne legyen bent túl meleg! Sokan csodálkoznak azon, hogy a skandináv országokban élők gyakran csak 18 fok körülire fűtött szobákban aszanak télen! Pedig egy megfelelő takaró alatt, pizsamában fekve ez csak segít abban, hogy jól aludjon az ember!

5. Könnyű vacsora, könnyebb elalvás!

Már őseink is jól tudták, hogy lefekvés előtt már csak keveset kell enni. „Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy nemes, vacsorázz úgy, mint egy koldus!” – tartja a régi mondás. De valamiért erről is mintha megfeledkezett volna a modern kor embere! Pedig valóban igaz az, hogy a vacsorára fogyasztott túl sok vagy éppen túl nehéz ételek – éppúgy, mint a koffein – bezavar az alvásunkba! Megterhelt pocakkal könnyen jöhetnek kellemetlen álmok, forgolódás, gyomorégés. Este hat után – ha lehet – már ne együnk semmit, csak folyadékot fogyasszunk!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

A látást fenyegető betegségek

2025. december 11.

A lehetséges felnőtt páciensek, aki megfelelően egészségtudatosak, az alábbi fő betegségkategóriákról kell, hogy tudjanak.

Glaukóma (zöldhályog)

A glaukóma egy neurodegeneratív betegségcsoport, ami jó kezelhető abban az esetben, ha a kezelés megfelelő erősségű, és elég korán megkezdik. A betegség lényege, hogy a látóidegben futó idegrostok visszafordíthatatlanul és nagy mértékben károsodnak. Ez azonban csak meglehetősen későn válik nyilvánvalóvá a páciens számára. Kezeletlen nyitott csarnokzugú glaukóma esetében akár 10-12 évig is eltarthat, amíg az ép látásból súlyos látótérkárosodás alakul ki. Ezért lenne fontos, hogy 40 éves kor felett mindenki vegyen részt jó minőségű szemészeti kivizsgáláson, még látási panasz nélkül is.

Szürkehályog

Ez a szemlencse teljesen normális változásával járó állapot, ami az öregedéssel mindenképp bekövetkezik, és műtéttel jól kezelhető. Fontos azonban felhívni a figyelmet, hogy a szürkehályog nem zárja ki más szembetegség jelenlétét, és nemritkán ezen betegségek (például glaukóma, makula degeneráció) okozzák a látás jelentős megromlását, nem pedig a szürkehályog.

Nehezen kap levegőt? Lehet, hogy krónikus obstruktív tüdőbetegségben (COPD) szenved!

2025. december 11.

Ez a mottója a COPD betegség idei világnapjának, amihez kapcsolódva nagyszabású konferenciát szervezett az Országos Korányi Pulmonológiai Intézet (OKPI). Ennek célja – az elmúlt évekhez hasonlóan – a légzőszervi megbetegedésekkel kapcsolatos szakmai és társadalmi párbeszéd erősítése kiemelten a korai felismerést, a hatékony megelőzést és a legmodernebb kezeléseket illetően. Ezenkívül lehetőség nyílt a legújabb kutatási eredmények, hazai és nemzetközi szintű kezdeményezések, valamint egyes innovatív egészségügyi megoldások bemutatására a szakpolitikai irányok megismerése mellett.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a krónikus obstruktív tüdőbetegség, a COPD napjaink egyik leggyakoribb, de megelőzhető és kezelhető krónikus betegsége. Mivel világszerte – és Magyarországon is – egyre több embert érint, az ellene való küzdelem immár népegészségügyi prioritás. A 2025-ös világnap fókuszában a megelőzés, az egészségpolitikai együttműködések erősítése és a betegek életminőségének javítása áll. Ezzel összhangban a konferencia délelőttje a COPD szakmapolitikai megközelítésének jegyében telt. Elsőként kormányzati és betegszervezetek meghívott képviselői járták körbe a megelőzés és az ellátás kapcsolatát egészségügyi vezetői szemszögből. Ezt követően a betegútszervezés kérdésköre került terítékre. Ennek során Dr. Bogos Krisztina, az OKPI főigazgatója hangsúlyozta: „A nemzeti COPD regiszter adatai világosan megmutatták, hogy a betegség visszaszorítása csak akkor lehet eredményes, ha a korai felismeréstől a rehabilitációig egységes, adatalapú betegútszervezésben gondolkodunk – ez az a szemléletváltás, amely a következő években a COPD-ellátás egészét meg fogja határozni.” A krónikus légzőszervi megbetegedések visszaszorítását célzó „JARED” európai uniós projekt bemutatásakor Prof. Dr. Horváth Ildikó, az OKPI tudományos és oktatási igazgatója kiemelte: A JARED az első olyan európai kezdeményezés, amely egységes ellátási szemlélettel közelíti meg a krónikus légzőszervi betegségek teljes rendszerét, és külön büszkeség, hogy a program nemzetközi koordinációját az Országos Korányi látja el – olyan megoldásokat dolgozva ki, amelyek a megelőzésben, a korai diagnózisban és az egészségegyenlőség javításában is valódi előrelépést hozhatnak.  Ezután a tüdőgondozók hagyományos és a közösségi hálózatok innovatív szerepe következett az ellátások fejlesztésében. A délután folyamán a COPD megelőzésének lehetőségei álltak a középpontban. Szóba kerültek még a betegség kialakulásának környezeti (pl. levegő minősége) és gyermekkori etiológiai (biológiai-kémiai) kockázati tényezői. Emellett nem lehet elégszer hangsúlyozni a lehető legkorábbi felismerés fontosságát, aminek egyik módszertani eszköze a tüdő kapacitását és a légutak állapotát mérő légzésfunkciós vizsgálat. Fentieken túl a résztvevők megismerhették a legújabb klinikai ajánlásokat (pl. a GOLD 2026 irányelveit), illetve a praxisközösségek és a multidiszciplináris együttműködések már kialakult jó gyakorlatait. A tematikus előadások során pedig nemcsak aktuális információk hangzottak el, hanem közös szakmai gondolkodásra is lehetőség nyílt.

Prosztatabántalmak

2025. december 10.

A statisztikák szerint Magyarországon a szűréseken való részvétel jóval elmarad a nyugati országok átlagától. Ez komoly népegészségügyi veszélyt mutat.

A kutatások szerint az egészségügyi ellátás csupán 15-20%-ban befolyásolja a lakosság egészségi állapotát. A többit a genetikai és környezeti tényezők, és legnagyobb mértékben, 40%-ban az életmód és a megelőző intézkedések – mint a szűrővizsgálatok – határozzák meg a hosszú távú egészségi állapotot. Az emberek sokáig és egészségesen szeretnének élni. Jelenleg egy 65 éves férfi még nagyjából 13 évnyi életre számíthat Magyarországon – ennek várhatóan azonban csak a felében lesz egészséges. Nyugat-Európában ez az arány sokkal kedvezőbb: 20 év vár rá, abból várhatóan 12 lesz betegségmentes.

„Ha egy férfi évente egyszer elmegy egy PSA-vizsgálatra, már óriásit lépett az egészsége érdekében” – fogalmazott prof. dr. Nyirády Péter, a Semmelweis Egyetem urológiai Klinika igazgatója, a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára.

„A korai stádiumban – még a tünetek megjelenése előtt – felismert prosztatarák jól kezelhető vagy akár teljesen meggyógyítható. Tragikus, hogy ennek ellenére évente mégis több mint 1300 magyar férfi hal meg prosztatarákban.”

Mivel a prosztatarák jellemzően idősebb korban alakul ki, 50 éves kor felett minden férfinak ajánlott a rendszeres PSA-szűrés, hiszen a legnagyobb kockázatot az jelenti, ha nem fedezik fel időben a betegséget.

A szakemberek hangsúlyozzák, hogy akinek a családjában előfordult férfiágon prosztatadaganat, illetve anyai ágon emlő-, méh- vagy petefészek-daganat, annak már 45 éves kor felett ajánlott a prosztatarákszűrés.