Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tanulj meg jól aludni!

Érdekességek2024. november 01.

Egyre több helyen olvasni arról, hogy a nem megfelelő alvás legalább annyira egészségromboló tényező, mint például az állandó stressz vagy a helytelenül rögzült táplálkozási szokások. És nem csak az alvással töltött órák számáról van szó, hanem az alvás minőségéről is, ami legalább annyira fontos tényező, mint a mennyiség!  

Mire érdemes figyelni, ha nem nyúzottan és morcosan, hanem valóban kipihenten szeretnénk felébredni? Adunk pár tippet!

1. Lefekvési rituálék

Adjuk meg a módját az alvásnak, vagyis az alváshoz készülődésnek! A régmúlt emberei általában napnyugtakor feküdtek, napkeltekor ébredtek, de a modern kor szülötteinél ez teljesen átalakult. Mi már nem fújjuk el a gyertyát, nem zárjuk be a spalettát, nem verjük fel a dunnát. Pedig az ehhez hasonló hétköznapi rituálék a tudatalattinknak azt üzenik, hogy mindjárt jön a pihenés, ideje nyugovóra térni. Szóval ne érezzük rigolyásnak magunkat amiatt, hogy minden lefekvés előtt végigmegyünk ugyanazokon a lépéseken!

2. Ne a telefon ringasson álomba!

Az okoseszközök kékes háttérfénye ébrenlétre, figyelemre késztet, nem pedig a lenyugvásra! Szóval, ha gyorsan szeretnénk elaludni, akkor ne a közösségi oldalakat pörgessük bele-bele olvasgatva ismerőseink különféle posztjaiba! Némítsuk le a telefont, vegyük le a rezgést is róla, hogy a különféle alkalmazások értesítései se zavarják meg a nyugodt pihenést!

3. Délután 4 után már semmi koffein!

A koffein alaposan bezavarhat az alvásminőségbe! Lehet, hogy elaludni eltudunk majd akkor is, ha késő délután megittunk egy kapucsínót, de az alvás könnyen lesz tőle túl éber, rövid marad a mélyalvási szakasz! Szóval a legjobb, ha délután már jóval kevesebb koffeintartalmú italt iszunk, mint délelőtt, sőt ha lehet, délután 4 után már egyáltalán ne fogyasszuk ilyeneket!


4. Jól szellőztetett, kellemesen hűvös szoba

Áporodott levegőjű, illetve túl meleg szobában nem fogunk jót aludni! Érdemes tehát alaposan átszellőztetni a hálószobánkat lefekvés előtt, illetve figyelni arra, hogy ne legyen bent túl meleg! Sokan csodálkoznak azon, hogy a skandináv országokban élők gyakran csak 18 fok körülire fűtött szobákban aszanak télen! Pedig egy megfelelő takaró alatt, pizsamában fekve ez csak segít abban, hogy jól aludjon az ember!

5. Könnyű vacsora, könnyebb elalvás!

Már őseink is jól tudták, hogy lefekvés előtt már csak keveset kell enni. „Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy nemes, vacsorázz úgy, mint egy koldus!” – tartja a régi mondás. De valamiért erről is mintha megfeledkezett volna a modern kor embere! Pedig valóban igaz az, hogy a vacsorára fogyasztott túl sok vagy éppen túl nehéz ételek – éppúgy, mint a koffein – bezavar az alvásunkba! Megterhelt pocakkal könnyen jöhetnek kellemetlen álmok, forgolódás, gyomorégés. Este hat után – ha lehet – már ne együnk semmit, csak folyadékot fogyasszunk!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Glaukóma világnap

2026. március 17.

Több mint 70 ezer magyart fenyeget a látás „csendes tolvaja”

A zöldhályog, vagyis a glaukóma az egyik legveszélyesebb szemészeti kórkép, amely világszerte már 80 millió embert érint, és az esetek 13%-ában teljes vaksághoz vezet. Magyarországon a diagnosztizált betegek száma eléri a 70 ezret, ám a szakértők szerint a látás „csendes tolvaja” ennél jóval több embert fenyeget észrevétlenül. Miért a „látás csendes tolvaja”? Ezt a témát járja körbe az Alensa, és különleges akcióval is készül erre az időszakra.

A glaukóma egy krónikus betegség, amely során a látóideg rostjai fokozatosan elhalnak. Ez az ideg továbbítja a képi információkat a szemből az agyba, károsodása pedig visszafordíthatatlan. A fő probléma, hogy a folyamat fájdalommentes, és a kezdeti szakaszban gyakran semmilyen figyelmeztető jellel nem jár.

„A beteg gyakran csak akkor észleli a látásromlást, amikor már a perifériás látása jelentős részét elveszítette. Az agy hosszú ideig képes kipótolni a kép hiányzó részeit, így az embernek az az érzése, hogy jól lát, miközben a látótere már az úgynevezett csőlátássá szűkül” – magyarázza Dr. Sona Paulurikova, az Alensa szemorvosa. „Mire a látótérkiesés észrevehetővé válik, a látóideg már 30-40%-ban károsodott, és ez a veszteség már nem állítható helyre.”

Félelem a fogorvostól

2026. március 17.

A fehér köpeny, a jellegzetes „rendelőszag” és a fúró magas frekvenciájú sikítása sokaknál még ma is jeges rémületet vált ki. Bár a modern technológia már fájdalommentes megoldásokat kínál, a dentofóbia (fogorvostól való rettegés) továbbra is “népbetegség”. A Clinident körképe azt vizsgálja, hogy valójában mitől is félünk ennyire, illetve, hogy a halogatás nemcsak az egészségünket rombolja szisztematikusan, hanem egy átlagos magyar család költségvetését is plusz kiadásokkal terhelheti meg.

Az MPDI szerint szerint a szorongásunk gyökere meglepően összetett. Nem pusztán a fájdalomtól tartunk; a félelem elsődleges kiváltói a szenzoros ingerek. Az eugenol és a fertőtlenítőszerek elegye, az úgynevezett „rendelőszag”, valamint a fúró hangja közvetlenül az agy félelemközpontját, az amygdalát aktiválja, még mielőtt az orvos hozzáérne a pácienshez. A legmélyebb blokkot a kiszolgáltatottság okozza. A páciens vízszintes helyzetben fekszik – ami pszichológiailag védtelenséget sugall –, nem látja, mi történik a szájában, és a kezelés alatt képtelen a verbális kommunikációra. Ehhez szorosan kapcsolódik a kontrollvesztés és a fulladásérzet traumatikus élménye – derült ki a Cleveland Clinic anyagából. Sok páciens ugyanis a nyelési reflex elvesztésétől tart. A fekvő helyzet, a szájba helyezett vattaszálak és a nyálszívó együttesen azt az illúziót kelthetik, hogy a páciens nem tud szabadon lélegezni vagy nyelni. Ez a kontrollvesztett állapot pánikszerű reakciót válthat ki, ami tovább erősíti a rendelőtől való távolságtartást.

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.