Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tanulj meg jól aludni!

Érdekességek2024. november 01.

Egyre több helyen olvasni arról, hogy a nem megfelelő alvás legalább annyira egészségromboló tényező, mint például az állandó stressz vagy a helytelenül rögzült táplálkozási szokások. És nem csak az alvással töltött órák számáról van szó, hanem az alvás minőségéről is, ami legalább annyira fontos tényező, mint a mennyiség!  

Mire érdemes figyelni, ha nem nyúzottan és morcosan, hanem valóban kipihenten szeretnénk felébredni? Adunk pár tippet!

1. Lefekvési rituálék

Adjuk meg a módját az alvásnak, vagyis az alváshoz készülődésnek! A régmúlt emberei általában napnyugtakor feküdtek, napkeltekor ébredtek, de a modern kor szülötteinél ez teljesen átalakult. Mi már nem fújjuk el a gyertyát, nem zárjuk be a spalettát, nem verjük fel a dunnát. Pedig az ehhez hasonló hétköznapi rituálék a tudatalattinknak azt üzenik, hogy mindjárt jön a pihenés, ideje nyugovóra térni. Szóval ne érezzük rigolyásnak magunkat amiatt, hogy minden lefekvés előtt végigmegyünk ugyanazokon a lépéseken!

2. Ne a telefon ringasson álomba!

Az okoseszközök kékes háttérfénye ébrenlétre, figyelemre késztet, nem pedig a lenyugvásra! Szóval, ha gyorsan szeretnénk elaludni, akkor ne a közösségi oldalakat pörgessük bele-bele olvasgatva ismerőseink különféle posztjaiba! Némítsuk le a telefont, vegyük le a rezgést is róla, hogy a különféle alkalmazások értesítései se zavarják meg a nyugodt pihenést!

3. Délután 4 után már semmi koffein!

A koffein alaposan bezavarhat az alvásminőségbe! Lehet, hogy elaludni eltudunk majd akkor is, ha késő délután megittunk egy kapucsínót, de az alvás könnyen lesz tőle túl éber, rövid marad a mélyalvási szakasz! Szóval a legjobb, ha délután már jóval kevesebb koffeintartalmú italt iszunk, mint délelőtt, sőt ha lehet, délután 4 után már egyáltalán ne fogyasszuk ilyeneket!


4. Jól szellőztetett, kellemesen hűvös szoba

Áporodott levegőjű, illetve túl meleg szobában nem fogunk jót aludni! Érdemes tehát alaposan átszellőztetni a hálószobánkat lefekvés előtt, illetve figyelni arra, hogy ne legyen bent túl meleg! Sokan csodálkoznak azon, hogy a skandináv országokban élők gyakran csak 18 fok körülire fűtött szobákban aszanak télen! Pedig egy megfelelő takaró alatt, pizsamában fekve ez csak segít abban, hogy jól aludjon az ember!

5. Könnyű vacsora, könnyebb elalvás!

Már őseink is jól tudták, hogy lefekvés előtt már csak keveset kell enni. „Reggelizz úgy, mint egy király, ebédelj úgy, mint egy nemes, vacsorázz úgy, mint egy koldus!” – tartja a régi mondás. De valamiért erről is mintha megfeledkezett volna a modern kor embere! Pedig valóban igaz az, hogy a vacsorára fogyasztott túl sok vagy éppen túl nehéz ételek – éppúgy, mint a koffein – bezavar az alvásunkba! Megterhelt pocakkal könnyen jöhetnek kellemetlen álmok, forgolódás, gyomorégés. Este hat után – ha lehet – már ne együnk semmit, csak folyadékot fogyasszunk!


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Hogyan hat a telefonozás és a stressz szájüregünk egészségére?

2025. október 30.

A mindennapi életünkben jelen lévő stressz nemcsak a lelki egyensúlyunkat és általános egészségünket terheli meg, hanem a szájüreg állapotára is negatívan hathat. Egy 2024-ben végzett kutatás rávilágított arra, hogy a fokozott stressz és szorongás összefügg a bruxizmus, vagyis a fogcsikorgatás gyakoribb előfordulásával. Ez a jelenség hosszú távon komoly problémákat okozhat: a fogak fokozott kopásától kezdve az állkapocsízületi panaszokon át egészen a szájüreg általános egészségének romlásáig. Az eredmények hangsúlyozzák, hogy a stresszkezelés és a tudatos szájápolás egyaránt fontos szerepet játszik a megelőzésben.

A túlzott telefonozás és a fogszuvasodás kapcsolata

Az okostelefon ma már a mindennapok elengedhetetlen része, ám egyre több kutatás figyelmeztet arra, hogy a túlzásba vitt használata nemcsak a szemre és a testtartásra, hanem a szájüreg egészségére is hatással lehet. Azok a serdülők, akik hetente több mint 6 órán át használtak okostelefont, 28%-kal nagyobb valószínűséggel tapasztaltak fogszuvasodási tüneteket, mint azok, akik kevesebb mint 2 órán át használták okostelefonjukat – számolt be róla 2024-es kutatásában a Nature. A jelenség mögött több tényező is állhat: a képernyő előtt töltött hosszú idő gyakran párosul nassolással, cukros italok fogyasztásával, kevesebb vízivással és hanyagabb szájápolási rutinnal. Mindez együttesen kedvez a baktériumok elszaporodásának és a zománc ásványianyag-vesztésének, vagyis a szuvasodás kialakulásának.

A mellrák típusai, kockázati tényezői

2025. október 30.

A mellrák esetében örökletes és nem örökletes („sporadikus”) betegségről beszélhetünk. A ritkább, örökletes emlőrák hátterében gyakran az ún. BRCA gén különféle mutációja áll, ami növeli a daganatok kialakulásának kockázatát. Emellett ismertek más, kockázatot fokozó géneltérések is. Ma már célzott genetikai tanácsadás és vizsgálat segít azonosítani az érintetteket, és ezek az eredmények a műtéti és gyógyszeres döntéseket is befolyásolják.

A nem örökletes emlőrák jelenléte jóval gyakoribb Magyarországon. Kialakulásának leggyakoribb okai:


életmódbeli tényezők, mint a mozgáshiány, túlsúly, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás
cukorbetegség
rossz anyagcsere kontroll
terhesség, szülés, szoptatás hiánya vagy minél későbbi életkorra tolódása
korábbi emlőbesugárzás (pl. gyerekkorban más daganat miatt)
emlőt érő mikrotraumák (bizonyos sportágakban)


A betegség három fő szövettani altípusa eltérő „vezérlő mechanizmussal” és terápiával jár:


Hormonreceptor-pozitív (az esetek kb. 75–80%-a): jól reagál antiösztrogén/ösztrogéncsökkentő kezelésekre.
HER2-pozitív (az esetek kb. 10–15%-a): ma már célzott HER2-gátló antitestekkel és modern molekuláris terápiákkal hosszú távon kontrollálható.
Tripla negatív (az esetek ~10%-a): nem érzékeny hormon- vagy HER2-célzásra, de kemoterápiával és újabb immunterápiákkal hatékonyan kezelhető.

Vizuális érzékelés, avagy a látás világa

2025. október 29.

A látás és a szenzoros feldolgozás arányáról nincsenek pontos, általánosan elfogadott statisztikák, de a szakirodalom szerint a látási élményünk jelentős része nem csupán a látott információk észleléséből áll, hanem azok feldolgozásából is.

Vizuális feldolgozás


Látás: a látás magában foglalja a fényérzékelést és a vizuális információk észlelését, amelyet a szemünk végez. A retina érzékeli a fényt, amelyet az agyunk értelmez, hogy képet alkothasson a külvilágról.
Szenzoros feldolgozás: a szenzoros feldolgozás során az agyunk nemcsak az alapvető látási információkat dolgozza fel (mint pl. színek, formák), hanem azokat kontextusba is helyezi. Ez magában foglalja a figyelmet, a memóriát és az érzelmeket is, amelyek mind befolyásolják, hogyan értelmezzük azt, amit látunk.


Arányok Bár konkrét számadatokat nehéz megadni, szakértők gyakran említik, hogy a vizuális élményünk kb. 80-90%-a származik a szenzoros feldolgozásból.

Ez azt jelenti, hogy csupán 10-20% az, amit közvetlenül látunk, a többi információt az agyunk dolgozza fel és értelmezi.


Érzékszervek az SPD (szenzoros feldolgozási zavar) szerint
Vizuális (látás)
Auditív (hallás)
Taktilis (érintés)
Vesztibuláris (egyensúly)
Proprioceptív (testhelyzet)
Interoceptív (belső érzékszervek)
Olfaktórikus (szaglás)
Gusztatorikus (ízérzés)