Találjunk rá a pihentető alvásra
Érdekességek2024. április 23.
A jó alvás nemcsak a kielégítő pihenés forrása, hanem többek közt lehetővé teszi, hogy feltöltődjünk energiával, és így ne legyünk fáradtak napközben, tudjunk koncentrálni feladatainkra. De a közelmúlt alvással foglalkozó, számos tanulmánya eredményeiből merítve 10 további, kevésbé ismert okot is felhozhatunk annak igazolására, miért is fontos a jó alvás. Az alábbi jótéteményeknek ösztönözniük kell arra, hogy több figyelmet fordítsunk alvásminőségünk javítására.
AZ ALVÁS:
Szépít
Svéd kutatók is bizonyítékot szolgáltattak erre a jótékony hatásra egy nemrégiben megjelent munkájukban. Korábbi kísérletük során felkértek 65 személyt arra, hogy véleményezzenek 23 fiatalról készült pillanatképet, akiket – anélkül, hogy a „megfigyelők” tudták volna – egy pihentetően átaludt és egy ébrenléti órákkal terhelt éjszaka után fényképeztek le. Az eredmény azt mutatta, hogy a résztvevők „vonzóbbnak” tűntek, amikor átaludták az éjszakát.
Magyarázat: A jó alvás következtében elkerülhetővé váltak azok a fiziológiai változások, melyek az arcon látszanak, és hosszú távon potenciálisan károsak. A vonzónak tekintett vonások azonban azok, amelyek jó egészséget tükröznek.
Fiatalít
A jó alvás serkenti a sejtmegújulást, és segíti a szövetek regenerálódását az egész szervezetben. Ezt erősítette meg pl. egy néhány éve végzett állatkísérlet nyomán készült, amerikai tanulmány. A speciális célú kísérlet azt mutatta, hogy a kialvatlanság – vagy akár részleges alváshiány – 10 napon át, akár ötször több sejtelhalást okozhat a bélfalban.
Magyarázat: A kielégítő alvás helyreállító hatását az agyalapi mirigy által termelt növekedési hormon segíti elő, amely nagy mennyiségben főleg az éjszaka kezdetén, a mély alvás során termelődik.
Méregteleníti az agyat
Az alvás ezen funkcióját egy 2019-ben megjelent, amerikai tanulmány is igazolta, amely szerint az lehetővé teszi a napközben felgyülemlett, az idegsejtek által termelt káros anyagok eltávolítását. Több neurodegeneratív betegség, pl. az Alzheimer-kór kialakulásával is összefüggésbe hozhatók ezek a salakanyagok.
Magyarázat: Alvás közben kitágul az agysejtek közötti tér, ami lehetővé teszi, hogy egy speciális folyadék végigáramoljon az agyon, bizonyos csatornákon át, és kimossa belőle a felesleges salakanyagokat, méreganyagokat
Segít megőrizni a vonalainkat
Tanulmányok sokasága azt is kimutatta, hogy a jó alvás segít megszabadulni a felesleges evéstől, nassolástól. Így egy nemrégiben megjelent brit írás, melynek szerzői 170 résztvevőt vizsgáltak, úgy összegezte munkáját, hogy azok a személyek, akik kevesebbet aludtak, átlagosan 385 kalóriával többet fogyasztottak egy rossz éjszakai alvást követő 24 óra alatt. (Pl. egy hamburger kb. 300 kalóriát tartalmaz.)
Magyarázat: Az alváshiány növeli a ghrelin nevű „éhséghormon” termelődését az agyban, amely fokozza az étvágyat, és csökkenti a leptin (jóllakottság vagy telítettség hormon) termelődését.
Javítja a memóriát
Az 1920-as években két amerikai pszichológus kutatásaik eredményeképpen beszámolt arról, hogy azok a vizsgált személyek, akik a tanulást követően aludtak, jobban emlékeztek a tanultakra. Azóta számos más vizsgálódás is megerősítette a tényt, hogy a jó alvás javítja a hosszú távú memóriát, az emlékezést a napközben szerzett információkra több hónapon, éven vagy évtizeden át.
Magyarázat: Ezt a hatást a mély alvás alatt bekövetkező memóriakonszolidáció folyamatának köszönhetjük. Ez az új emlékeknek a hosszú távú memóriába való konszolidációját, vagyis átvitelét jelenti.
Serkenti az immunitást
Egy másik, 2016-ban készült, amerikai tanulmány szerint, melyben 22700 személyt vizsgáltak, a 7-8 órás rendszeres alvás 28%-kal csökkenti a nátha és 82%-kal az influenza, tüdőgyulladás vagy a fülgyulladás esélyét.
Magyarázat: Ez a jótékony hatás főleg az éjszaka elején kiválasztott növekedési hormontól származik, mely elősegíti az immunsejtek megújulását is. Egy 2019-es német kutatás pedig rámutatott arra, hogy ekkor az adrenalin hormon alacsony éjszakai termelődése szintén szerepet játszhat, mert hozzájárul a T-limfociták (immunsejtek) bizonyos fehérjéinek (integrinek) gátlásához.
Csökkenti a stresszt
Az egyik, 2019. végén készült amerikai tanulmány, melynek készítői 330 személyt vizsgáltak, azt fejtette ki, hogy azoknál, akik jól aludtak, akár 30%-kal is csökkent a stressz szintje a rossz alvókéhoz képest.
Magyarázat: Az alvás alatti agyhullámok elősegítik a középső prefrontális kéreg – az agykéreg homloklebenyi elülső része – jó működését, amely segíti enyhíteni a szorongást. Amellett elkerülhetővé válik a limbikus rendszeren belüli területek (érzelmi központok) túlműködése. Az alvás csökkenti még a kortizol (stresszhormon) szintjét is.
Hozzájárul a lelki egészség fenntartásához
Egy 2020-ban megjelent francia tanulmány, mely 36300 személy vizsgálatán alapult, feltárta, hogy azoknál, akik 5 óránál kevesebbet aludtak éjjelente, az évek múlásával 55%-ban jelent meg depresszió, függőség, szorongás vagy öngyilkossági hajlam. Szemben a kevesebb, mint 29%-kal, akik 7-8 órás alvási idővel számoltak.
Magyarázat: A leírt veszélyeztetettség összefüggésben állhat azzal a ténnyel, hogy a kialvatlanság káros hatást gyakorolhat a sejtműködésre, a hormonrendszerre, az immunitásra és a stresszválaszokra. Mindezek pszichiátriai rendellenességekre hajlamosítanak.
Véd súlyos betegségektől
Elhízás (obezitás), diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek, rákbetegség… Az alvás további jótékony hatása, hogy véd ezektől a súlyos kóroktól. Ennek alátámasztására egy átfogó európai tanulmány 2019-ben rávilágított, hogy pl. az alvási apnoéban (légzéskimaradásban) szenvedő és emiatt rosszul alvó nőknél kétszer nagyobb a kockázata valamennyi fajta rákbetegségnek.
Magyarázat: Ez a védelem annak tudható be, hogy az alvás serkenti az immunrendszer működését (ami kedvezően hat pl. a kialakulóban lévő daganatok elpusztítására); elősegíti a megfelelő mértékű inzulin-elválasztást, ami csökkenti a vércukorszintet; mérsékli a krónikus, gyulladásos folyamatokat, melyek elősegítik az érelmeszesedést.
Növeli a várható élettartamot
Brit és olasz kutatók nemrégiben 16 tanulmányt elemeztek, melyek összesen 1,3 millió ember vizsgálatán alapultak, 25 éven át, Európában, Ázsiában és az Egyesült Államokban. Ebben az elemzésben arra a következtetésre jutottak, hogy azoknál a személyeknél, akik 6-8 órát aludtak éjjelente, kisebb kockázata volt (12%-kal) a korai halálnak a kevesebbet alvókéhoz képest.
Magyarázat: Ez a kedvező hatás közvetlen kapcsolatban áll azzal a ténnyel, hogy az alvás véd a fentebb említett, potenciálisan halálos betegségektől.
forrás: Patika Magazin
