Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Tabuk a hálószobában: a nők többsége soha nem kér segítséget

Érdekességek2026. január 07.

Fotó: freepikA Richter Gedeon nemzetközi kutatása szerint a szexualitással kapcsolatos adatok különösen figyelemre méltók. A megkérdezett 18-59 év közötti magyar nők 67%-a tapasztalt már életében valamilyen, a szexualitáshoz kapcsolódó problémát, és a négy leggyakoribb panasz – libidóhiány, hüvelyszárazság, orgazmushiány, fájdalmas közösülés – összességében a nők 62%-ánál jelentkezik. Az érintettek 55%-a számára ezek a nehézségek rendszeresen jelen vannak, 72%-uk mégsem fordul soha orvoshoz.

Fertilitás és társadalmi hatások: a nők fele nyomást tapasztal

A termékenységgel kapcsolatos válaszok erős társadalmi mintázatokat rajzolnak ki. A 45 év alatti nők többsége érzékeli a gyermekvállalással kapcsolatos stigmatizációt, és a magyar nők 41%-a számolt be arról, hogy családja vagy barátai nyomást gyakoroltak rá. Ez különösen a 25–34 éves korosztályra (56%), valamint azokra jellemző, akik először terveznek gyermekvállalást (62%) vagy több mint egy éve próbálkoznak a fogantatással (69%). A nők által megélt nyomás azért is jelent külön problémát, mert éppen azokat a tényezőket – stresszt, szorongást és fokozott lelki terhelést – váltja ki, amelyek saját megítélésük szerint a leginkább rontják a fogantatás esélyeit.

A családalapítást tervező nők fele rendszeresen beszél partnerével a gyermekvállalásról, míg a másik fele ritkábban érinti a témát, sőt 10% kifejezetten kerüli azt. A babavállaláson gondolkodó nők 80%-a elsősorban a természetes fogantatást részesíti előnyben. Ugyanakkor a hormonkezelés, az IVF és az örökbefogadás kapcsán a gyermekvállalást tervezők mintegy fele pozitívan áll hozzá, míg egyharmaduk más alternatív megoldásokra is nyitott.


A kutatás módszertana

A vizsgálatot az Inspira Research Kft. készítette online adatfelvétellel, országonként reprezentatív mintán, 18–59 éves nők részvételével (országonként N=2000, összesen N=12 000). A kérdőív minden fő témakörhöz validált tabu-kérdésblokkokat tartalmazott. A kutatás témái kiterjedtek a szexuális szokásokra, a termékenységre, a menopauzára, a női betegségekre, a szűrővizsgálatokra és az egészségtudatosságra is.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Teljes életet élni

2026. április 14.

Rózsa Melinda a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Gyógyszertári Asszisztensi Szakmai Tagozat vezetőjeként azon fáradozik, hogy a gyógyszerészi és a szakdolgozói kamarával egyetértésben megfelelő felkészültségű, szemléletű, gondolkodású (szak)asszisztens álljon a betegek szolgálatára.

Az egészség az emberi élet egyik legnagyobb, legsokoldalúbb és talán legkönnyebben törékennyé váló értéke. Sokszor csak akkor érzékelhető, hogy milyen hatalmas jelentősége van, amikor veszélybe kerül, vagy elveszik belőle egy apró darab. Az egészséget nem elég passzívan remélni; folyamatos odafigyelést, gondoskodást és tudatos döntéseket igényel.

Ennek érdekében viszont nagyon fontos, hogy az emberek hozzáférjenek olyan hiteles információkhoz, amelyek segítik őket abban, hogy felismerjék saját felelősségüket az egészségük alakításában.

Nemzeti Rákellenes Nap

2026. április 14.

„Ki alakítja az egészségünket? – ÉN vagy MI?”

Idén immár 34. alkalommal tartották meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga a Közép- és Kelet-európai Onkológiai Akadémia Alapítvánnyal (CEEAO) közösen szakmai fórumot szervezett az új Európai Rákellenes Kódex (ECAC) 14 pontjának népegészségügyi szempontú megvitatására.

1993. óta minden év április 10-én tartják a Nemzeti Rákellenes Napot. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére létrejött alkalom dátuma dr. Dollinger Gyula sebészprofesszor, egyetemi tanár, a magyar onkológiai szemlélet egyik úttörőjének és a magyar daganatkutatás és daganatsebészet egyik meghatározó alakjának születésnapja.

A 20. század elején a rák még kevéssé feltárt, sok tekintetben titokzatos betegségnek számított. Dollinger Gyula azonban felismerte, hogy a daganatos betegségek elleni küzdelemhez nemcsak gyógyító munka, hanem tudományos megfigyelés és szervezett adatgyűjtés is szükséges.

A test és a lélek párbeszéde

2026. április 13.

Dr. Pászthy Bea Phd osztályvezető egyetemi docens a Semmelweis Egyetem Gyermekgyógyászati Klinikáján. Mint csecsemő-és gyermekgyógyász, gyermek- és ifjúságpszichiáter, klinikai farmakológus és pszichoterapeuta szakvizsgával rendelkező szakorvos, aki egyben kognitív viselkedésterapeuta és kiképző család-pszichoterapeuta, feleség, családanya és nagymama számtalan aspektusból a tudomány területéről és a napi élet kihívásaiból ismeri, tudja, érzi a női lélek működését. Ennek megfelelően rangos állami kitüntetését „különlegesen sokrétű gyógyító, kutató és egyetemi oktató munkájáért” kapta.

Az elmúlt évek drámai változásai világjárvány, háborúk, klímaválság, digitális túlterheltség, gazdasági válság, a fiatalok mentális egészségválsága még jobban megerősítettek engem abban, hogy a mentális egészséggel rendszerszinten kell foglalkoznunk, az egyén, a család és a társadalom szintjén, a testi és lelki egészség komplexitásában. Az egészség nem a betegség hiányát jelenti, hanem a testi, lelki, szellemi és spirituális jóllét állapotát. Mindennek megteremtésében és fenntartásában, a következő nemzedék testi és lelki egészségének őrzésében óriási szerepe van a nőknek.

A súlyos mentális zavarok az átlagoshoz képest 10-20 évvel csökkenthetik a betegek várható élettartamát. E betegek magasabb halandósága mögött az öngyilkosságon túl a kardiovaszkuláris betegségek, a diabétesz, az elhízás és szövődményei állnak vezető helyeken. A kezeletlen pszichiátriai betegeknél az átlag populációhoz mérve jelentősen gyakoribb a kóros szerhasználat. A felnőtt populáció mentális állapota nagyban befolyásolja a gyermekek életminőségét, későbbi pszichés és szomatikus betegségeit.