Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Születési rendellenességek és alacsony szénhidrátbevitel – Van összefüggés?

Érdekességek2018. március 28.

Amerikai tudósok összefüggést találtak a várandós anya alacsony szénhidrátbevitele és a baba születési rendellenességének kockázata között – számolt be a medicalxpress.com.

A Birth Defects Research című szaklapban publikált tanulmány alapján a kevés szénhidrátot fogyasztó várandósoknak 30 százalékkal nagyobb eséllyel született gyermeke velőcső-rendellenességgel, többek között nyitott gerinccel vagy súlyos, életveszélyes agyhiánnyal (anenkefália), mint azoknak, akik nem korlátozták a szénhidrát-fogyasztásukat.

Ez az első kutatás, amely az alacsony szénhidrátbevitel és a velőcső-rendellenességek összefüggését vizsgálta

“Azt tudtuk, hogy a fogamzást megelőző és azt környező időszak anyai étrendje jelentős szerepet játszik az embrió fejlődésében. Az újdonság az, hogy megállapítottuk, a meglehetősen népszerű alacsony szénhidráttartalmú diéta 30 százalékkal növeli a magzati gerinc-rendellenességek esélyét” – mondta Tania Desrosiers, az Észak-Karolinai Egyetem közegészségügyi karának kutatója.

A folsav alapvető vitamin, amely minimalizálja a gerinc-rendellenességek kockázatát. Az amerikai nők több mint 20 százalékának vérében kisebb a folsav koncentrációja, mint amennyi a megelőzéshez kellene, ezért az Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Hivatal (FDA) 1998 óta megköveteli, hogy a gabonakészítményeket folsavval gazdagítsák.


Desrosiers és kollégái kimutatták, hogy a kevés szénhidrátot fogyasztó nők folsavbevitele kevesebb mint a fele a többiekének.
Az amerikai Közegészségügyi és Járványügyi Központ (CDC) minden nőnek, aki gyerekvállalásra készül vagy már várandós, napi 400 mikrogramm folsav bevitelét ajánlja.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

A korai klimax jelei

2026. augusztus 23.

A menopauza kezdete átlagosan az 51. év körüli időszakra tehető. Korai klimaxról beszélünk, ha a tünetek a 40. év előtt jelentkeznek. Dr. Bérczy Judit endokrinológust a változókorról és annak idő előtti megjelenéséről kérdeztük. 

Azonos tünetek, évekkel korábban

A kor előrehaladtával a női ciklus először szabálytalanná válik, majd végül teljesen elmarad. Menopauzáról beszélünk, ha menstruáció az előző egy éven belül nem jelentkezett. Ezt az időszakot egyéb tünetek is kísérik: hangulati ingadozások, hőhullámok, alvászavarok, a szexuális vágy csökkenése, hüvelyszárazság a legjellemzőbb panaszok. A korai klimax tünetei ezzel megegyeznek, csak kialakulásuk időpontja tér el. Rendszerint 40 éves kor körül – van, akinél még korábban – megjelennek. Gyakoriságát tekintve a panaszok 15 és 29 év között 1000-ből 1, 30 és 39 év között 100-ból 1 hölgynél jelentkeznek.

A körömgomba kezelése

2026. augusztus 22.

A körömgomba kórokozói a kéz és a láb körmeit egyaránt megtámadhatják. A gombás fertőzések ritkán gyógyulnak meg gyógyszeres kezelés nélkül, a terápia több hónapos, általában féléves időszakra is elnyúlhat, és a gyógyszeralkalmazás idő előtti megszakítása gyakran a gombás fertőzés kiújulását eredményezi.

Tegyük szabaddá a hatóanyag útját

A külsőlegesen alkalmazott krémek (a vény nélkül kapható gyógyszerek között pl. bifonazol tartalmúak) és körömlakkok (amolorfin vagy ciklopirox hatóanyaggal) közvetlenül a körmön kerülnek alkalmazásra, azonban a hatásuknak a vastag és sok esetben a hatóanyagok számára nehezen átjárható köröm szab határt. Ezt a „gátat” segít leküzdeni a köröm hidratáltságának növelése (pl. a kezelést megelőző vízben történő áztatás), de egyszerűen kivitelezhető a köröm kezelés előtti reszelése, horzsolása, lekaparása, ami során szintén csökkenthető a köröm vastagsága, így a hatóanyag jobban hozzáfér a gombás körömrészekhez. Gyógyszeres megoldások is léteznek a köröm „átjárhatóbbá” tételére. Ilyen céllal található meg - a gombaellenes hatóanyag mellett - a kezelés hatékonyságát fokozó karbamid egyes körömgomba ellenes szerekben.

Hogyan segíthetnek az édesítőszerek az energiaegyensúly fenntartásában?

2026. augusztus 22.

A boltok polcain sokféle édesítőszert találhatunk. Vannak olyanok, amiket csak utóízesítésre, vagy italaink édesítésére használhatunk, vannak olyanok, amikkel süthetünk és főzhetünk is. Vannak olyanok, amelyek szénhidráttartalma a cukoréval közel azonos, és vannak olyanok, amelyek energiamentesek. 

Mostanában gyakran találkozhatunk egy új, energiamentes édesítőszerrel, a sztíviával. A sztívia egy Dél-Amerikában őshonos növény, magyar nevén jázminpakóca, amelyet szteviának vagy steviának is neveznek.

A sztívia édesebb, mint a cukor

A sztívia édesítő ereje 200-300-szor nagyobb a cukorénál, így elég kis mennyiség is a megszokott édes íz eléréséhez. A dél-amerikai indiánok már évszázadok óta használják édesítésre ezt a növényt, hazánkban azonban csak pár éve kapható, mivel az Európai Unió 2011-ben engedélyezte felhasználását. Ma már a boltok polcain is találkozhatunk sztíviával édesített termékekkel.