Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Születés - gyermek psziché

Érdekességek2021. október 03.

A megszületés, egy új világra születés nem csak testileg, hanem lelkileg is megviselhet bennünket. Vajon mind traumatikusan születünk? A válasz azt hiszem, hogy többnyire igen. De a trauma szintjét, annak a megértését, létezését és feldolgozását a szüleinktől kapott nevelés és törődés is meghatározza.  

Nagyon fontos, hogy a korai születési traumát a megfelelően kezeljük és ne csak átlépjünk rajta, hogy ez “megint” csak egy divatos hóbort.

Nem, valóban nem az, hanem igen komoly felnőtt kori fizikai vagy lelki betegség alakulhat ki belőle. Nagyon gyakran, sokszor felnőtt korban sem értjük meg, hogy mi az a teher, mi az a súly, amit cipelünk magunkkal és egy idő után nem csak, hogy nem tudunk vele megbírkózni, de még együtt sem tudunk vele élni. Néha ezeket túl nagynak, túl érzelmesnek, túlságosan fájónak és zavarónak érezzük, hogy egyedül le tudjuk győzni. Ne várjuk meg, míg felnövünk. Mint felelős szülő már egész kicsi korban segítsük gyermekünket egy egészséges és kiegyensúlyozott felnőtt korba átvezetni.

A homeopátia egy nagyszerű gyógyulási lehetőséget tud biztosítani. Nem is kell, hogy a gyermek el tudja mesélni, hogy mi az ő problémája. De honnan is tudná? Igaz ott volt, átélte, de mégsem tudja szavakba önteni fájdalmát. Viszont vele volt az anyukája, aki el tudja mesélni a történteket. Valószínű nem ugyan úgy emlékeznek vissza, de az alap szál ugyan az.

Ezekhez az alap vonulatokhoz szeretnék most homeopátiás segítséget nyújtani. Biztos vagyok benne, hogy most nagyon sokan a fejükhöz kapnak, hogy igen, tényleg ez történt velünk, de nem is jutott eszembe, hogy ez probléma lehet a későbbiekben. Lehet, hogy nem, de lehet, hogy igen. Ha megelőzzük, vagy időben ráészmélünk, akkor máris egy lépéssel közelebb vagyunk ahhoz, hogy egy stresszmentesebb, energikusabb gyermeket neveljünk.

Mielőtt belekezdenék, szeretnék megosztani egy személyes történetet. Fiam születésénél először a magzatvizem folyt el. Az orvosom mondta, hogy valami nincs rendben, de aggodalomra semmi ok, csak valószínű, hogy a gyerek nem érzi jól magát és belekakilt a magzatvízbe. Születésekor a köldökzsinór a nyaka köré volt tekeredve és rettentően fázott. Szegényke tiszta lila volt, még az ajkai is. A nővérke azonnal el is vitte, hogy lefürdeti meleg vízben. Ekkor még nem sejtettem, hogy egy születési traumával állok szemben.

Sokáig kezeltem fiam óvodás korban először megjelenő fizikai betegségét, ami krónikussá vált az évek során. Mindig sikert értem el, de a nagy áttörés valahogy nem jött. Na ekkor leültem gondolkozni, hogy mit hol rontottam el és mit nem vettem észre. Ahogy visszagondoltam a különböző élethelyzetekre, egy gyönyörű minta rajzolódott ki. De ez a minta elkezdődött valahonnan és ez a köldökzsinór volt. Itt eszméltem rá, hogy mennyire fontos megértenünk a születésünket.

1. Túl gyorsan születtem meg, még fel sem készültek az érkezésemre. Vajon vártak, de nem ilyen gyorsan? Én sürgettem valamit, vagy engem sürgettek?

Biztosan hallottunk olyan helyzetekről, amikor azt mondják nincs sok idő, sőt semmi, mert már látom a baba fejét. Szinte az első fájás után azonnal nyomó fájdalom és hip-hop már meg is született a baba, semmi vajúdással. Ez még a jobbik eset. De a gyors születésnél gondolhatunk a koraszületésre is. Mind a kettő azonos, azzal a különbséggel, hogy az egyik időben történt a 40. hét körül, a másik viszont korábban a 37. hét előtt jött a világra. Gyorsabban a vártnál, a tervezettnél. Valami sietős volt. Valami siettetett, valami belső hang, ami azt súgta, hogy meg kell, hogy szülessek. Természetesen most nem azokról az esetekről beszélek, amikor komplikáció merül fel, hanem a spontán dolgokról. A nem várt eseményekről.

Dulcamara : A gyermek a gyorsaságtól szinte lebénul. Nem bírja utolérni magát, sem a szellemi sem a testi sietettségét. Állandó mozgásban szeretne lenni, mindent gyorsan és azonnal idő előtt megcsinálni, de nem tudja mert úgy érzi, hogy lemerevedtek az izmai, nem tudja szavakba önteni gyors gondolatát, mert nem tud olyan gyorsan mozogni a szája a nyelve, le van lassulva, mintha megfagyott volna. Ezt a megfagyott érzést a testrészek hidegsége is jelzi. Nagyon gyakori a kezek-lábak kihűlése.


Medorrhinum: Itt a gyermek annyira siet, olyan gyorsan gondolkozik, hogy mire elkezd beszélni, már el is felejtette, hogy mit is akart mondani, mert már rég egy másik gondolat jár az eszében. Külsősként úgy látjuk, mintha gyenge lenne a memóriája, vagy nem tudna megfelelően koncentrálni, de nem. Ő már rég túl van azon a dolgon, amin mi még nem. Ettől a gyermek távol érzi magát mindenkitől, nagyon gyakran ingerült és agresszívan is viselkedhet. Nagyon félénk emberré válhat, és mivel túlságosan is pörög az agya, gyakran úgy érzeheti, hogy a jelen már a múltban rég megtörtént.

Sulfuricum-acidum: Itt a gyermek azt hiszi, ha nem csinál meg valamit nagyon gyors tempóban, akkor lemarad valamiről. Nagyon dühös és inngerült tud lenni, ha olyan ütemben haladnak a dolgok, ahogy azt Ő elképzelte. Ettől az állandó rohanástól, nagyon hamar kifárad, testileg és szellemileg is.

2. Megszületnék, de még várnom kell. Vissza tartanak. Miért nem csinálhatom akkor azt amit én akarok, miért kell várnom. Egyáltalán kire kell várnom?

Vannak olyan helyzetek, amikor az anyuka már nagyon szeretné végre megszülni kisbabáját, de azt az utasítást kapja, hogy még várnia kell. Ne nyomjon. Még nincs itt az idő. Lélegezzen, próbáljon megnyugodni, és amikor majd szólnak, akkor nyomjon. Hogy is van ez? Ők jobban tudják, hogy mikor van itt az ideje? De az anyuka, mivel azt sem tudja szülés közben, hogy fiú-e vagy lány, betartja az utasítást. A baba meg a szülőcsatornában már látja az alagút végén a fényt, már gőzerővel szabadulni akar, önállőan akar levegőt venni, de mégsem. Még egy kicsit várjunk, malmozzunk és ha majd a ők is ott kint úgy döntenek, na akkor. De miért is korlátoznak engem?

China : Ez a gyerek nagyon makacs. Nem akarja elfogadni a külső utasításokat. Mindent megvet, ellenszegül és az a rögeszméje, hogy neki mindenki csak ártani akar. Nagyon hamar kifárad a felfokozott állapotától és nem gyakori nála a sok hasmenés és egyéb folyadékvesztés. Ebben is a felfokozott hő, a cselekedet, a sietettség jelentkezik és nem tudja hol kiadni ezt a plussz energiával járó többlet “gőzt”, mint a hasmenésben, hányásban, többlet verejtékezésben. Ettől a folyamatos folyadékvesztéstől kimerül, lesoványodik vagy akár vérszegény is lehet.

3. Siettetnek, de miért? Én még jól érzem itt bent magam, Nem kell az a nagy rohanás. Csak szép nyugodtan. Ráérünk mindenre.

Na ezek a Pató Pál Uram gyerekek. Minden rendben, de már órák óta tart a vajúdás. A kismama már hulla fáradt, de a gyerek még nyugodtan elvan a pocakban. Ekkor mi mást csinálhat az orvos, minthogy burkot repeszt és felgyorsítja a szülést. A gyereket meg mintha villámcsapás érte volna. Azonnal észhez kell térni és szinte még magánál sincs, máris benne van egy olyan eseményben, amire még fel sem készült. Sokkhatásnak éli meg ezt a traumát. Mintha minket egy jeges vízzel teli vödörrel nyakon öntöttek volna. És van az az eset is, amikor már bőven túl vagyunk a 40. héten, de nem akar beindulni a szülés. Jók az értékek, a gyermek is jól van, túl jól. De nem lehet sokat várni. Mit csinál az orvos? Beindítja a szülést, vagy megcsászározza. De az is nagyon gyakori, hogy az orvossal már előre megbeszéli az anyuka a programozott császár időpontját, de valahogy ez a baba tudatáig nem jut el. Megint a jeges víz.

Barium: A gyerek tompa, közömbös. Nagyon nyugodt, sehova nem siet, lassú. Nem akar nagyon társaságban lenni, még a saját korosztályával sem, mert úgy érzi, hogy kinevetik. Nincs önbizalma, hiszen nem adták meg neki a lehetőséget, hogy a saját tempójában haladjon. Neki mindent el kell mondani jó előre, mert ha nem és bekövetkezik egy általa nem várt esemény, akkor begubózik a kis világába és senki nem tudja rávenni semmire.

Opium: Ez a legbékésebb gyerek. Minden idegszála ki van simulva, nyugodtan alszik, szinte olyan mintha kómás állapotban lenne. Egész nap álmos, tompa. Ha valaki kizökkenti a delíriumos állapotából, akkor nagyon gyakran jelentkezik nála szédülés. Jellemző erre a szerre, hogy ha megkapja a “felébresztést”, akkor szinte meggondolatlanul cselekszik és felfokozott önbizalommal, bátorsággal veti bele magát a dolgokba.

4. Megrekedés. Biztosan meg akarok születni? Biztosan fel vagyok erre készülve? Akarom, de nagyon félek. Vonz az újdonság, de visszatart a biztonság.

Ennél a születési traumánál, a gyermek már felkészült a születésre, már eldöntötte, hogy megszületik, de út közben meggondolja magát. Ekkor nem értik az orvosok és a szülésznők, hogy miért állt le a szülés. Mert a gyerek megijedt. Fél.

Calcium-carbonicum: Ennél a gyereknél mindennél fontosabb a biztonság. Az elszántsága megvan mindenhez, de nincs meg a megfelelő önbizalma hozzá. Tele van félelemmel és aggodalommal, hogy biztosan jó-e az, amit kigondolt. Jellemző, hogy elindul valamilyen irányba, de az úton haladva megáll és elkondolkodik azon, hogy képes-e végig csinálni.

Gelsemium: Ez a gyerek nagyon meg van zavarodva. Nagyon sok félelme van. Fél a megpróbáltatásoktól, fél a fájdalmaktól. Olyan gyerek, aki már benevezte magát a versenyre, felállt a rajtkőre, de mégsem mer elrugaszkodni. Inkább fej lehajtva elhagyja a helyszínt, és megfutamodik, vagy ha ott is marad, olyan mitha földbe gyökerezett volna a lába és meg sem tud mozdulni. Kell neki egy támogatás, egy kis segítség, egy anyai löket, de még akkor sem bízik magában és látja előre a vereségét.

 

És még egy kis személyes sztori, meg a legelsőt is mindjárt befejezem. Nos a lányom császár metszéssel született, mert farfekvéses volt és lábbal lefelé, hogy még tetézze. Szóval hajnalban megindultak a fájások, és nagyon izgultam, hogy most akkor mi lesz. Megnyugtattak, hogy semmi gond, ez így jó, mert akkor nem programozott születés lesz, hanem a gyerek is meg akar születni.
Reggel 9-kor már a műtőben is voltam 2 perces fájásokkal. Elkezdődött a műtét, mire én csak annyit hallok, hogy menekül a gyerek. Állandóan kihúzza a lábát az orvos keze közül és menekül felfelé, hogy ho-hó én inkább bent maradok, meggondoltam magam. Háromszori kísérlet után végre megadta magát a lányom és engedte nőgyógyászomnak, hogy előhúzza pocakomból. Neki Calcium-carbonicumot adtam úgy 1 éves kora körül, és tudom, hogy ez a szer sok mindentől megvédte és megszabadította.
Hogy a fiam története a köldökzsinórral hogyan zárult? Lachesissel. Ha nem vagyunk biztosak a születési traumákkal, de a gyerekünk köldökzsinórral a nyakában született, nyugodtan adjunk neki Lachesist. Pláne ha jellemző rá a szűk helyeken fellépő klausztrofóbia és nem bírja elviselni a nyakán és a derekén a szoros dolgokat.


forrás: Harmonet.hu
hírek, aktualitások

Ólom a szembe, viasz az arcra, avagy a halálos csábítás titkai

2024. április 15.

Amióta világ a világ, a nők (és időnként a férfiak is) festik, szépítik magukat. Minden kornak megvolt a maga szépségideálja, minden népnek megvolt a saját tipikus díszítési eljárása, szokása. És ez nem mindig volt veszélytelen...  

A japán hölgyek rizsporral, európai társaik liszttel fehérítették arcukat, szemfestékek pedig az ólomtól kezdve a szénen át a koromig minden elképzelhető, és elképzelhetetlen dologból készültek. A nők felhasználták, amit csak lehetett: gyümölcsöket, virágokat, ásványokat, állati zsiradékot, kormot, vért.

Katalin cárnő nyers májból, zsírból és vérből álló pakolást használt, a gésák pedig viasszal kezelik arcukat, hogy sima réteget kapjanak a rizspor felviteléhez.

A római nők békabélből készített élénk kék szemfestéket használtak, az ázsiai hölgyek piros tust. A bőrt ólom és higany keverékével fehérítették. Nem baj, ha halálos méreg, a csábítás érdekében soha nem riadtak vissza semmitől a tetszeni vágyó asszonyok.

Még a szigorú középkorban is festették magukat a nők, igaz, csak a léhább fajta, bordélyban dolgozó.

Nem úgy a rokokó dámái, akik szépségtapaszokkal ragasztgatták tele arcukat, és még a parókájukra is púdert szórtak – talán a rossz szagok ellen, hiszen fürdeni akkoriban nem volt divat.

A sminkelés oly ősi szükséglete az embereknek, hogy már a legrégebbi ismert törvénykönyv, Hammurapi oszlopa is foglalkozik vele. Eszerint a kihívó, színes festésért nyilvános korbácsolás járt...

Szoptatás cukorbetegen- ezekre figyeljen!

2024. április 15.

Ha valaki  cukorbeteg, az élete több pontján is némi nehézséggel találhatja  szemben magát. Ez különösen igaz azokra az eseményekre, állapotokra, amikor nagyobb  hormonális  változások zajlanak a szervezetében. Éppen ezért dr. Porochnavecz Mariettától, a Cukorbetegközpont diabetológusától azt kérdeztük, vajon hogyan hat a cukorbetegség a szoptatásra, van-e olyan, amire külön figyeljenek ilyenkor a diabéteszes kismamák?

Először is fontos leszögezni, hogy a cukorbetegség nem kontraindikációja a szoptatásnak, vagyis bátran szoptathat a cukorbeteg kismama!.  Az anyatejes táplálás a WHO jelenlegi ajánlása szerint a baba (minimum) 6 hónapos koráig ajánlott, hiszen nem csak az anya-gyermek kapcsolatot erősíti, hanem a gyermek és a szülő egészségéhez is hozzájárul.

Az anyatej hipoallergén, alacsony nátriumtartalmú és megfelelő arányban tartalmaz vitaminokat, ásványi anyagokat, szénhidrátokat, enzimeket, sőt, még esszenciális zsírsavakat is, valamint hozzájárul az agy és az idegrendszer kiegyensúlyozott fejlődéséhez az első hónapokban. 

A szoptatás mind az anyára, mind a gyermekre nézve számtalan előnyös hatással rendelkezik: az anyánál pl.  csökkenti több daganattípus kialakulásának esélyét, segíti a baba immunrendszerének erősödését, valamint hozzájárul a későbbi elhízás, cukorbetegség elkerüléséhez. Szerencsére csupán kevés olyan állapot van, melyek esetén nem lehet szoptatni (ez esetekben sem mindig maga az állapot, hanem az arra szedett gyógyszerek miatt).

Néhány dolgot azonban fontos figyelembe  venni és betartani, hogy a vércukorszint az optimális tartományban maradjon, de a baba igényei is ki legyenek elégítve. De ez ne szegje kedvét, hiszen a szoptatás igen fontos,  többek között azért, mert kutatások szerint az anyatejjel táplált gyermekeknél később kisebb eséllyel lép majd fel cukorbetegség- ez azért is lényeges szempont, mert ha az anya cukorbeteg, akkor a gyereke is a fokozott rizikócsoportba fog tartozni diabétesz szempontjából, így jobb mindent megtenni annak érdekében, hogy ez ne következzen be.

Milyen előnyökkel járhat, ha szoptatja kisbabáját, cukorbetegen is?

• Gyorsabban megszabadulhat a terhesség során felvett plusz kilóktól, ami nem elhanyagolható a vércukorszint rendezése szempontjából

• Gyorsabban zsugorodik vissza a méhe normál méretűre

• Csökken a petefészek/emlőrák kockázata

• Lehet, hogy kevesebb inzulinra lesz szüksége

Azok az anyák, akik terhességi  cukorbetegek voltak és minimum 6 hónapig szoptatnak, kevésbé valószínű, hogy később 2-es típusú cukorbetegség alakul ki náluk.

 Érdemes azonban arra felkészülni, hogy  lehet, hogy a cukorbetegség megnehezíti majd a szoptatást, a tejtermelődést, ennek ellenére érdemes kitartónak lenni! Ha cukorbeteg, akkor előfordulhat, hogy a tejtermelése nehezen, később indul be. Ez ne szegje kedvét, szülés után rögtön tegye mellre babáját és próbáljon szoptatni, akkor is, ha nem sikerül!

Maradék nélkül

2024. április 14.

Dr. Nemes Imre, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal elnöke számtalan fontos, praktikus, az egészségünket megőrző és környezetünket védő tanácsot ad az élelmiszerek kezelésével kapcsolatban.

– Mennyiben követhetik az emberek leginkább a fenntarthatóság elvét, segítve ezzel a Nébih törekvéseit?

– A Nébihnél hiszünk abban, hogy a lakossággal együtt közösen tehetünk a fenntarthatóságért, és tevékenyen ki is vesszük a részünket ebből a munkából, hiszen a felelősségünk is közös. Azonban a lelkesedés nem minden: a tudatosság és a tájékozottság is legalább ennyire fontos össze-tevője segítő cselekedeteinknek. Éppen ezért a Nébih szemléletformáló kampányainak nem titkolt célja, hogy a fogyasztókat hasznos, döntéseiket segítő információkkal ellássa. A Nébih egyik legsikeresebb programja, a Maradék­ Nélkül az élelmiszer-pazarlás mérséklését tűzte zászlajára. A program 2016-os indulása óta számos aktivitással népszerűsítettük azokat a jó gyakorlatokat, amelyekkel érdemben csökkenthető a környezeti lábnyomunk. Szemléletes, hogy ha az országokat szén-dioxid-kibocsátásuk alapján sorrendbe állítanánk, és magát az élelmiszer-pazarlást is országnak tekintenénk, akkor az Egyesült Államok és Kína után a 3. helyen állna. Az élelmiszer-pazarlással szintén összefüggésbe hozható a metánkibocsátás. Ráadásul kárba vész mindaz az idő, természeti erőforrás és be-fektetett munka, amelyet a termék előállításához és szállításához felhasználtak.

A Nébih Maradék­ Nélkül­ Programja évente egy alkalommal, az őszi időszakban hirdeti meg országos háztartási élelmiszerhulladék-mérését. A mérési időszakban törekszünk a nagy létszámú részvételre, amely nagy örömünkre az utóbbi években több száz háztartást jelentett. Az élelmiszerhulladék-körkép elkészítése segíti hivatalunkat abban, hogy azonosítsa a forró pontokat, valamint rálásson az élelmiszer-pazarlás kiemelt figyelmet igénylő aspektusaira.

A Nébih mellett az önkéntes résztvevők is profitálnak a mérésből: megismerhetik saját élelmiszer-pazarlási szokásaikat, és a tapasztalatok alapján felismerhetik, min lenne érdemes változtatniuk.


A fogyasztóknak érdemes tisztában lenniük az egyik legalapvetőbb ismerettel, vagyis a fogyaszthatósági idő és a minőségmegőrzési idő közötti különbséggel.



A fogyaszthatósági idő körébe olyan gyorsan romló élelmiszerek (pl. darált hús) tartoznak, amelyek lejárati idő utáni elfogyasztása akkor is kockázatot jelent, ha nem látunk rajta romlásra utaló jeleket.
A minőségmegőrzési idő olyan időpont, ameddig az élelmiszer a gyártó által kialakított tulajdonságait helyes tárolási körülmények között megtartja. A tartós élelmi-szerek (pl. száraztészta) általában a minőségmegőrzési időt követően is fogyaszthatóak, ha bontatlan csomagolásban és a gyártó által megadott körülmények között tárolták őket. Amennyiben lejárt minőségmegőrzési idejű terméket találunk otthonunkban, de érzékszervi szempontból megfelelőnek ítéljük meg, nyugodtan adhatunk neki egy esélyt.


Rossz gyakorlat, hogy a fogyaszthatósági idővel ellátott élelmiszerek közül hajlamosak vagyunk akkor is a két héttel később lejáró joghurtot választani, ha pontosan tudjuk, hogy három napon belül elfogyasztjuk azt. A bolygónk is megköszöni, ha legközelebb „mérlegre tesszük” valós szükségleteinket, és tudatosabban vásárolunk.