Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szülés utáni szédülés? – Ez lehet az oka!

Érdekességek2017. szeptember 08.

Szülés után az új élethelyzet és az alváshiány miatt sokan küzdenek rossz közérzettel, kimerültséggel, szédüléssel. Ha ezt hosszabban tapasztalja a kismama, akkor érdemes vérvétel útján megbizonyosodni, hogy a vérképe rendben van-e. Ugyanis meglehet, hogy vashiányos vérszegénység okozza a kellemetlen tüneteket. Hogy mi ebben az esetben a teendő, arról dr. Szélessy Zsuzsannát, a Trombózisközpont hematológus főorvosát kérdeztük.

Vashiányos vérszegénység

Vashiányos vérszegénységről akkor beszélünk, amikor valamilyen oknál fogva – többnyire vérvesztés miatt – a vasraktárak kiürülnek, a vörösvérsejtek kisebbek lesznek, a hemoglobin tartalmuk – és ezzel együtt az oxigén szállító kapacitásuk is – csökken. Később, ha nem pótoljuk a vasat és a vérvesztés folytatódik, súlyos vashiányos vérszegénység alakulhat ki, ami azért baj, mert a szerveink, szöveteink az oxigénhiány miatt kevésbé tudnak megfelelően működni.

Ezért veszélyes a szülés utáni vérszegénység

A postpartum anémia szülés utáni vérszegénységet jelent. Ennek oka lehet a szüléskor fellépő nagyobb vérvesztés (postpartum vérzés), de lényegesen gyakoribb, hogy a kismama már a várandósság során is vashiánnyal küzdött, és ezt súlyosbította a szülés alatti vérvesztés. A várandósság ideje alatt ugyanis fokozott a szervezet vas szükséglete, így ha a vas raktárakat az anyuka nem töltötte fel idejében, akkor a szülés után a kismamánál vashiányos vérszegénység alakul ki. Ekkor az édesanya a gyermekágy eltelte után sem képes összeszedni magát és fokozódó fáradtságról, depresszióról, aluszékonyságról és erőteljes szédülésről számol be, ami megnehezíti a gyerek körüli feladatok elvégzését is.

A vérszegénység azonban nem csak az anya hangulatára nyomhatja rá a bélyegét, de megnöveli a mama húgyúti fertőzésének esélyét, valamint ronthatja az anyatej minőségét is – az anyatej nem lesz annyira tápanyag dús – mennyisége is csökkenhet. 


Laborvizsgálattal a helyes diagnózisért

Dr. Szélessy Zsuzsanna, a Trombózisközpont hematológus főorvosa elmondta, a vashiányos vérszegénység megállapításához laborvizsgálat szükséges, mely alapján a szakember fel tudja állítani a diagnózist. Az értékeket figyelembe véve a szakember az étrendre vonatkozó javaslatok mellett megfelelő dózisú, vastartalmú gyógyszer szedését javasolja. A vaskészítményt addig kell szedni, amíg a vasraktárak is feltöltődnek. A kezelés időtartamát laboratóriumi kontroll birtokában az orvos mondja meg.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Családi piknik programsorozat várja tavasszal a családokat

2026. március 16.

Alfáktól Omegáig – Képernyők, mesterséges intelligencia és gyermekkor

Egyre több gyerek találkozik már kisgyermekkorban képernyőkkel és mesterséges intelligenciával. A digitális gyerekkor kihívásaira keres gyakorlati válaszokat az Alfáktól Omegáig családi piknik programsorozat, amely tavasszal Balatonfüreden és Gödöllőn várja a családokat és pedagógusokat.

A digitális eszközök ma már a gyerekek mindennapi környezetének részévé váltak – sok esetben már egészen kisgyermekkorban. Hazai adatok szerint az óvodások 80–90 százaléka naponta használ valamilyen okoseszközt, és egy másfél éves gyerek átlagosan napi másfél órát tölt képernyők előtt. A szakemberek szerint a túlzott képernyőhasználat hatással lehet a figyelemre, az alvásra, a mozgásra és a társas kapcsolatok alakulására is.

A nagyobb gyerekeknél a képernyő előtt töltött idő az elmúlt években tovább nőtt: egyes felmérések szerint a 8–12 éves korosztályban a napi átlagos képernyőidő meghaladja az öt és fél órát, a tinédzsereknél pedig akár napi nyolc órát is elérhet. Az online tér ráadásul új szintre lépett: az utóbbi években a mesterséges intelligencia is megjelent a gyerekek digitális környezetében – keresőkben, tanulási alkalmazásokban és online platformokon.

Csípőkopás, csípőfájdalom

2026. március 16.

Sajnos a gerinc betegségei, a csigolyák deformitásai után a csípő fájdalma, kopása, szerkezeti elváltozása is igen gyakori, viszont kevésbé kerül időben kezelésre, valamiért ugyanis ezt a fájdalmat tovább és jobban tűrik az emberek… elég helytelenül!

A tünetek elsődleges tünet lehet a reggeli ízületi merevség, napközben jelentkező csípőfájdalom mozgatásra (főleg terpesztésre, oldalra emelésre, forgatásra), járási nehezítettség, ami leginkább lépcsőn járáskor jellemző.

A combizmok merevsége és a farizmok, a csípő körüli izmok túlzott feszessége lehet előzmény vagy tünet. A mozgásszervi problémák mellett jelentkezhetnek idegi eredetű fájdalmak is, ezek általában hirtelen nyilalló érzések vagy állandó, csípő körüli, illetve szúró vagy zsibbadó fájdalmak lehetnek. Sok tünete van ennek a betegségnek, ez részben jó, mert ezáltal talán korábban észrevehető, felismerhető, másrészt rossz, mert a tapasztalatom szerint a beteg kivárja a legutolsó stádiumot is, és akkor fordul szakemberhez, amikor egy szép csokornyi tünettel rendelkezik.

Ennek a tünetegyüttesnek a kezelése azonban késői stádiumban már nem olyan egyszerű!

Folyadékfogyasztás időskorban

2026. március 15.

Az előző cikkben szó volt arról, hogy milyen mértékben fogyaszthatunk sót, zsírt és hozzáadott cukrot időskorban. A cikk folytatásaként a folyadékfogyasztás fontosságáról olvashat.

Az emésztés és felszívódás normál működésének fenntartása, a testhőmérséklet és a testsúly szabályozása és a kiszáradás elkerülése érdekében 60 éves kor felett, normál körülmények között naponta legalább 2-2,5 liter folyadék elfogyasztása javasolt.

Folyadékpótlásra a legalkalmasabb a csapvíz, ásványvíz. Hozzáadott cukrot, mézet, szirupot tartalmazó üdítőt, szörpöt, teát csak havonta 1-2 pohárral, gyümölcsnektárokat legfeljebb hetente 1-2 pohárral, 100%-os gyümölcslevet legfeljebb 1-2 pohárral, alkoholos italt pedig csak alkalmanként és kis mennyiségben ajánlott fogyasztani.