Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szülés 40 felett: esélyek, kockázatok, lehetőségek

Érdekességek2022. december 17.

Manapság egyre több nővel fordul elő, hogy a negyedik X-et is elhagyja, mire úgy érzi készen áll és a feltételek is adottak arra, hogy gyermeket vállaljon. Az időpont kitolásának számos magyarázata lehet, azonban biológiai tény, hogy a kor előrehaladtával a nők fogamzóképessége csökken. Arról, hogy ebben az életszakaszban maga a teherbeesés, valamint a terhesség milyen kihívásokkal, esetleges veszélyekkel járhat, és hogy mit tehetünk a siker érdekében dr. Tidrenczel Zsolttal a Czeizel Intézet szakmai igazgatójával beszélgettünk.

Future parents looking at sonogram of their babyAz elmúlt évtizedekben a gyermekvállalás átlagéletkora jelentősen megemelkedett, az 1990-es évek óta hazánkban több mint háromszorosára nőtt a 40 év fellett gyermeket vállaló anyák száma. Lehetőség szerint mégsem érdemes túl sokáig húzni családalapítást, mivel ahogy idősödik a szervezet, nemcsak a teherbeesés, hanem az egészséges gyermek világrahozatalának esélye is csökken.

„Amíg van ciklus és megtermékenyítésre alkalmas petesejt addig lehetséges a terhesség, azonban 40 év felett van egy nagyobb ugrás, amikortól egyre kevesebb petesejt érik meg és gyakoribbak a peteérés nélküli ciklusok is. A spontán fogantatás esélye ekkorra havonta nagyjából 5%-ra esik, a kockázatok növekedése pedig jelentősen felgyorsul. Míg a baba elvesztésének kockázata 30 éves korban 11% körül ingadozik, addig 40 éves korra ez az arány 30%-ra emelkedik.” – hívta fel a figyelmet a nőgyógyász.

Mit tehetünk, ha mégis 40 felett szeretnénk gyermeket?

A tudatos gyerektervezésnek kiemelt szerepe van, sokat számít, ha a leendő kismama már a fogantatás előtt kivizsgáltatja magát és konzultál egy szakorvossal. Emellett fontos, hogy a lehető legegészségesebben éljen, és az ilyenkor szokásos belgyógyászati – labor, nőgyógyászati, ultrahang, hormon, pajzsmirigy, vérnyomás, stb. – vizsgálatok elvégzésén túl megfelelő testsúllyal rendelkezzen, eleget mozogjon, valamint kerülje az alkoholt és a dohányzást.

„Ilyen esetben arra törekszünk, hogy a lehető legideálisabb feltételekkel induljon a terhesség. Ellenőrizzük azokat a betegségeket, amelyek az életkor előrehaladtával gyakrabban fordulnak elő, ilyenek például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, vagy a trombóziskockázat megnövekedése. A különböző hormonvizsgálatok alapján pedig felmérjük, hogy mi az esélye a spontán teherbeesésnek. Míg 35 év alatt javasoljuk kivárni az egy évet, és csak utána elvégezni a különböző termékenységi vizsgálatokat, addig 40 év felett az idő szorítása miatt minél hamarabb érdemes feltérképezni a helyzetet.”

A különböző mesterséges megtermékenyítési eljárások fejlődésének köszönhetően ma már számos asszisztált reprodukciós technika, pl. IVF (lombikprogram) is segíti a gyermekre vágyó párokat, amelyeket a 35 év körüli nők körében is egyre többen kénytelenek igénybe venni. 

Az államilag támogatott lombikprogram 45-46 éves korig vehető igénybe, utána már annyira alacsony a sikeres megtermékenyítés esélye, hogy saját petesejttel nincsen értelme próbálkozni. Külföldön végeznek még beültetést donorpetesejttel, amelyet a férj spermájával termékenyítenek meg – ez jelentősen javítja az esélyeket – azonban ezt Magyarországon a törvény nem teszi lehetővé.”


Milyen kockázatokkal járhat maga a terhesség?

40 éves kor feletti kismama esetén a szakmai protokoll szerint már eleve veszélyeztetett terhességről beszélünk. Az életkorból adódóan amellett, hogy magasabb arányban fordul elő terhességi cukorbetegség, vagy magasvérnyomás, és a vérzéses kockázatok megnövekednek, gyakrabban fordul elő vetélés, koraszülés, több baba születik alacsony testsúllyal, illetve a császármetszés valószínűsége háromszorosára emelkedik (54,4%). 

A belgyógyászati faktorok mellett a veleszületett rendellenességek kockázata is növekszik. 40 év után szép lassan elindul a hormonváltozás, elkezdenek fogyni a petesejtek, és a megmaradó petesejtek minősége sem olyan, mint addig – egyre több a hibás petesejt. Az ebből származó kromoszóma-rendellenességek különböző genetikai betegségeket okozhatnak, ezek közül a legismertebb a Down-szindróma. Egy sejt 23 pár kromoszómát tartalmaz, amelyek osztódási zavara általánosságban összefügg az életkorral, és több mint százféle rendellenességet okozhat.

Sikeres terhesség esetén hogyan kezelhetőek ezek a kockázatok?

Jó esetben a belgyógyászati kockázatok már a fogantatás előtt, a terhesség tervezése során kiderülnek és a terhesgondozás alatt, rendszeres felügyelet mellett kordában tarthatóak. Ez azért fontos, mert egy komolyabb szénhidrátanyagcsere probléma nemcsak terhességi diabéteszt okozhat, hanem peteérési problémákhoz, szélsőséges helyzetben pedig meddőséghez is vezethet. Azonban ha tudjuk, mivel állunk szemben, egy ilyen probléma megfelelő diétával vagy gyógyszeresen hatékonyan kezelhető. Ugyanez igaz a magas vérnyomásra is.

A genetikai kockázatok felmérése különböző prenatális szűrő- és diagnosztikai vizsgálatok segítségével történik, amelyeknek köszönhetően a magzati egészséget veszélyeztető rendellenességek még a méhen belül időben kiszűrhetők. Ide tartoznak például a terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatok. 35 éves kor felett mindenképpen ajánlott a Down-szindróma kiszűrésére a 11-14. héten egy kombinált tesztet vagy egy PrenaTest-et is elvégezni. Míg a 25 év alatti anyák esetében ez az arány elenyésző, 1500-ból mindössze egy Down-szindrómás gyermek születik, addig 40 év felett már minden 110. magzat érintett. Amennyiben a vizsgálaton pozitív eredmény születik, úgy a 12-16. héten méhlepény, a 16-20. héten pedig magzatvíz mintavétel segítségével átfogó kép kapható a magzat kromoszóma-állományáról. 

Pregnancy planning, conceiving a child. Happy mature parents with a pregnancy test in their hands are sitting at home. Happy adult couple smiling.

„Minden 37 év feletti terhesség esetén javasolni szoktuk a kismamáknak, hogy vegyenek részt genetikai tanácsadáson, ahol a genetikussal pontosan meg lehet beszélni a kockázatokat, illetve azt hogy milyen genetikai vizsgálatok történjenek. A méhlepény, illetve a magzatvíz biopsziának, amelyek a has megszúrásával járó mintavételi eljárások, ma már léteznek kevésbé drasztikus, non-invazív alternatívái is. Ilyen például a PrenaTest, mely kockázatmentesen, a magzat veszélyeztetése nélkül, anyai vérvétellel, közel 100 %-os biztonsággal képes kimutatni a Down-szindrómát és egyéb genetikai rendellenességeket.

Mindezeket figyelembe véve egészséges gyermek világra hozása 40 felett – a fogantatás és a kisbaba kihordása során felmerülő potenciális kihívások ellenére – nem lehetetlen. Amennyiben szeretnénk belevágni konzultáljunk mielőbb a megfelelő családtervezési szakemberrel és állítsunk fel egy tervet, amely a személyes kockázatok tekintetében tartalmazza a megfelelő lépéseket. 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Serkentés és gátlás társas helyzetekben

2026. június 19.

Bizonyára mindenki tapasztalta már, hogy mások jelenléte hatással van a viselkedésére. De különböző helyzetekben, különböző egyéneknél eltérő módon. Ez ma már közhely, ám hogy pontosan milyen irányú és milyen mértékű ez a társas hatás, amely a személyközi viszonyok alapvető formája, azt sokáig és hosszan kutatták.

Mert társadalomban élő emberként sokféle helyzetben sokféle különböző szerepet veszünk fel, rengeteg elvárásnak kell egyidejűleg megfelelnünk, így egyáltalán nem egyértelmű, hogy mások jelenléte miként hat ránk. És nyilván személyiség- és helyzetfüggő is, hogy valaki hogyan reagál a különböző szituációkra. Egy színésznek egész más közönség előtt szerepelnie, mint egy politikai gyűlés alkalmi szónokának, egy sportoló másként teljesít versenyhelyzetben, mint edzésen, egy munkás is más módon vagy tempóban dolgozik a főnöke jelenlétében, mint mikor csak a vele egyenrangú kollégái látják.

Új remény a hajhullás kezelésében

2026. június 18.

Az SFRP-1 fehérje lehet a kulcs?



A hajhullás világszerte emberek millióit érinti, ezért folyamatosak a haj élettanra fókuszáló tudományos kutatások. A kutatók figyelme az elmúlt években egy különleges fehérjére, az úgynevezett SFRP-1-re (Secreted Frizzled-Related Protein 1) irányult, amely lelassíthatja a haj növekedését – és ha ezt sikerül „kikapcsolni”, a haj új esélyt kap.

A tudományos vizsgálatok szerint az SFRP-1 kulcsszerepet játszik a hajhagymák működésének szabályozásában. Ez a fehérje képes gátolni a Wnt-jelátviteli útvonalat — azt a biológiai rendszert, amely a haj növekedéséért és az új hajszálak kialakulásáért felelős. Amikor az SFRP-1 szintje túl magas, a hajhagymák „alvó állapotba” kerülhetnek, ami fokozott hajritkuláshoz és hajvesztéshez vezethet.

A kutatók szerint éppen ezért az SFRP-1 gátlása új lehetőségeket kínálhat a hajhullás elleni terápiák fejlesztésében. Laboratóriumi eredmények arra utalnak, hogy bizonyos molekulák képesek csökkenteni az SFRP-1 aktivitását, ezzel újra aktiválva a hajhagymák természetes növekedési ciklusát.

Június 15-22: Az inkontinencia hete

2026. június 18.

Amikor senki nem meri kimondani: inkontinencia a családban



Sok családban nem az inkontinenciatermék kiválasztása a legnehezebb lépés, hanem az első mondat. Az, amikor valaki végre kimondja: segítségre van szükség. Addig sokszor mindenki kerülgeti a témát. Az idős hozzátartozó szégyelli, a család nem akarja megbántani, a probléma pedig közben egyre több kellemetlen helyzetet okoz.

A vizelettartási nehézség gyakran nem egyik napról a másikra válik nyilvánvalóvá. Először csak apró jelek tűnnek fel: gyakoribb ruhacsere, nedves ágynemű, kellemetlen szag a szobában, sietős mosás, bezárt fürdőszobaajtó, elmaradó családi programok. Az érintett kevesebbet mozdul ki, kerüli a hosszabb utakat, nem szívesen alszik máshol, ingerülten reagál a kérdésekre, vagy azt mondja: „nincs semmi baj”. A család ilyenkor sokszor érzi, hogy változás történt, de nem tudja, hogyan közelítsen.

Pedig a hallgatás ritkán segít. Az inkontinencia nem szégyen, hanem gyakori egészségügyi és gondozási helyzet. Lehet átmeneti, lehet tartós, jelentkezhet műtét, betegség, szülés, prosztataprobléma, mozgáskorlátozottság, gyógyszerszedés vagy időskori állapotromlás mellett is. Éppen ezért visszatérő vagy tartós panasz esetén fontos az orvosi kivizsgálás. A megfelelő betét, nadrágpelenka vagy pelenkanadrág sokat segíthet a mindennapokban, de nem helyettesíti annak tisztázását, hogy mi áll a tünet mögött.