Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szülés 40 felett: esélyek, kockázatok, lehetőségek

Érdekességek2022. december 17.

Manapság egyre több nővel fordul elő, hogy a negyedik X-et is elhagyja, mire úgy érzi készen áll és a feltételek is adottak arra, hogy gyermeket vállaljon. Az időpont kitolásának számos magyarázata lehet, azonban biológiai tény, hogy a kor előrehaladtával a nők fogamzóképessége csökken. Arról, hogy ebben az életszakaszban maga a teherbeesés, valamint a terhesség milyen kihívásokkal, esetleges veszélyekkel járhat, és hogy mit tehetünk a siker érdekében dr. Tidrenczel Zsolttal a Czeizel Intézet szakmai igazgatójával beszélgettünk.

Future parents looking at sonogram of their babyAz elmúlt évtizedekben a gyermekvállalás átlagéletkora jelentősen megemelkedett, az 1990-es évek óta hazánkban több mint háromszorosára nőtt a 40 év fellett gyermeket vállaló anyák száma. Lehetőség szerint mégsem érdemes túl sokáig húzni családalapítást, mivel ahogy idősödik a szervezet, nemcsak a teherbeesés, hanem az egészséges gyermek világrahozatalának esélye is csökken.

„Amíg van ciklus és megtermékenyítésre alkalmas petesejt addig lehetséges a terhesség, azonban 40 év felett van egy nagyobb ugrás, amikortól egyre kevesebb petesejt érik meg és gyakoribbak a peteérés nélküli ciklusok is. A spontán fogantatás esélye ekkorra havonta nagyjából 5%-ra esik, a kockázatok növekedése pedig jelentősen felgyorsul. Míg a baba elvesztésének kockázata 30 éves korban 11% körül ingadozik, addig 40 éves korra ez az arány 30%-ra emelkedik.” – hívta fel a figyelmet a nőgyógyász.

Mit tehetünk, ha mégis 40 felett szeretnénk gyermeket?

A tudatos gyerektervezésnek kiemelt szerepe van, sokat számít, ha a leendő kismama már a fogantatás előtt kivizsgáltatja magát és konzultál egy szakorvossal. Emellett fontos, hogy a lehető legegészségesebben éljen, és az ilyenkor szokásos belgyógyászati – labor, nőgyógyászati, ultrahang, hormon, pajzsmirigy, vérnyomás, stb. – vizsgálatok elvégzésén túl megfelelő testsúllyal rendelkezzen, eleget mozogjon, valamint kerülje az alkoholt és a dohányzást.

„Ilyen esetben arra törekszünk, hogy a lehető legideálisabb feltételekkel induljon a terhesség. Ellenőrizzük azokat a betegségeket, amelyek az életkor előrehaladtával gyakrabban fordulnak elő, ilyenek például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, vagy a trombóziskockázat megnövekedése. A különböző hormonvizsgálatok alapján pedig felmérjük, hogy mi az esélye a spontán teherbeesésnek. Míg 35 év alatt javasoljuk kivárni az egy évet, és csak utána elvégezni a különböző termékenységi vizsgálatokat, addig 40 év felett az idő szorítása miatt minél hamarabb érdemes feltérképezni a helyzetet.”

A különböző mesterséges megtermékenyítési eljárások fejlődésének köszönhetően ma már számos asszisztált reprodukciós technika, pl. IVF (lombikprogram) is segíti a gyermekre vágyó párokat, amelyeket a 35 év körüli nők körében is egyre többen kénytelenek igénybe venni. 

Az államilag támogatott lombikprogram 45-46 éves korig vehető igénybe, utána már annyira alacsony a sikeres megtermékenyítés esélye, hogy saját petesejttel nincsen értelme próbálkozni. Külföldön végeznek még beültetést donorpetesejttel, amelyet a férj spermájával termékenyítenek meg – ez jelentősen javítja az esélyeket – azonban ezt Magyarországon a törvény nem teszi lehetővé.”


Milyen kockázatokkal járhat maga a terhesség?

40 éves kor feletti kismama esetén a szakmai protokoll szerint már eleve veszélyeztetett terhességről beszélünk. Az életkorból adódóan amellett, hogy magasabb arányban fordul elő terhességi cukorbetegség, vagy magasvérnyomás, és a vérzéses kockázatok megnövekednek, gyakrabban fordul elő vetélés, koraszülés, több baba születik alacsony testsúllyal, illetve a császármetszés valószínűsége háromszorosára emelkedik (54,4%). 

A belgyógyászati faktorok mellett a veleszületett rendellenességek kockázata is növekszik. 40 év után szép lassan elindul a hormonváltozás, elkezdenek fogyni a petesejtek, és a megmaradó petesejtek minősége sem olyan, mint addig – egyre több a hibás petesejt. Az ebből származó kromoszóma-rendellenességek különböző genetikai betegségeket okozhatnak, ezek közül a legismertebb a Down-szindróma. Egy sejt 23 pár kromoszómát tartalmaz, amelyek osztódási zavara általánosságban összefügg az életkorral, és több mint százféle rendellenességet okozhat.

Sikeres terhesség esetén hogyan kezelhetőek ezek a kockázatok?

Jó esetben a belgyógyászati kockázatok már a fogantatás előtt, a terhesség tervezése során kiderülnek és a terhesgondozás alatt, rendszeres felügyelet mellett kordában tarthatóak. Ez azért fontos, mert egy komolyabb szénhidrátanyagcsere probléma nemcsak terhességi diabéteszt okozhat, hanem peteérési problémákhoz, szélsőséges helyzetben pedig meddőséghez is vezethet. Azonban ha tudjuk, mivel állunk szemben, egy ilyen probléma megfelelő diétával vagy gyógyszeresen hatékonyan kezelhető. Ugyanez igaz a magas vérnyomásra is.

A genetikai kockázatok felmérése különböző prenatális szűrő- és diagnosztikai vizsgálatok segítségével történik, amelyeknek köszönhetően a magzati egészséget veszélyeztető rendellenességek még a méhen belül időben kiszűrhetők. Ide tartoznak például a terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatok. 35 éves kor felett mindenképpen ajánlott a Down-szindróma kiszűrésére a 11-14. héten egy kombinált tesztet vagy egy PrenaTest-et is elvégezni. Míg a 25 év alatti anyák esetében ez az arány elenyésző, 1500-ból mindössze egy Down-szindrómás gyermek születik, addig 40 év felett már minden 110. magzat érintett. Amennyiben a vizsgálaton pozitív eredmény születik, úgy a 12-16. héten méhlepény, a 16-20. héten pedig magzatvíz mintavétel segítségével átfogó kép kapható a magzat kromoszóma-állományáról. 

Pregnancy planning, conceiving a child. Happy mature parents with a pregnancy test in their hands are sitting at home. Happy adult couple smiling.

„Minden 37 év feletti terhesség esetén javasolni szoktuk a kismamáknak, hogy vegyenek részt genetikai tanácsadáson, ahol a genetikussal pontosan meg lehet beszélni a kockázatokat, illetve azt hogy milyen genetikai vizsgálatok történjenek. A méhlepény, illetve a magzatvíz biopsziának, amelyek a has megszúrásával járó mintavételi eljárások, ma már léteznek kevésbé drasztikus, non-invazív alternatívái is. Ilyen például a PrenaTest, mely kockázatmentesen, a magzat veszélyeztetése nélkül, anyai vérvétellel, közel 100 %-os biztonsággal képes kimutatni a Down-szindrómát és egyéb genetikai rendellenességeket.

Mindezeket figyelembe véve egészséges gyermek világra hozása 40 felett – a fogantatás és a kisbaba kihordása során felmerülő potenciális kihívások ellenére – nem lehetetlen. Amennyiben szeretnénk belevágni konzultáljunk mielőbb a megfelelő családtervezési szakemberrel és állítsunk fel egy tervet, amely a személyes kockázatok tekintetében tartalmazza a megfelelő lépéseket. 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Elsavasodhat-e a szánk?

2026. augusztus 24.

A fogszuvasodás valójában egy hosszabb időtartamot magába foglaló folyamat: a szájüregben lévő baktériumok - amelyek savat képeznek - lebontó munkájának mellékterméke, mely csökkenti a szájüreg pH értékét.

Ez normál esetben az enyhén savas kémhatástól a semleges, pH 7- ig terjed. Az erózió elsősorban akkor alakul ki, amikor a szájüreg pH-értéke 5,5 alá esik, tehát kimondottan savas kémhatásúvá válik. Ilyenkor jelentős ásványi anyagok oldódhatnak ki fogainkból. A fogszuvasodást az elsődleges tényezőkön túl (baktériumok, táplálék), másodlagos tényezők is befolyásolják, mint a kor, a nem, genetikai tényezők, a nyál összetétele, de akár a földrajzi elhelyezkedés vagy szociális és gazdasági tényezők is. A fogszuvasodás kialakulásának két kulcsfontosságú szereplője a Streptococcus mutans nevű baktérium és a cukor. A Streptococcus mutans az elfogyasztott cukor lebontása közben savat termel, amely jelentős mértékben megbontja a fogzománcot és fogszuvasodást okoz.

Vigyázzunk a szemünk fényér

2026. augusztus 24.

Érzékszerveink közül a legösszetettebb, de egyben a legérzékenyebb a szemünk. A túl erős sugárzással szemben a szem védekezik, a pupilla összehúzódásával válaszol.

Természetes védelem

Láthatatlan veszélyt jelent a 380 nm hullámhossznál rövidebb, szemmel nem látható ultraibolya sugárzás, valamint a nagy energiájú kék fény (400-475 nm), mely a napsugarakból érheti szemünket. A természet szerencsére gondoskodott a szem automatikus védekezéséről ezekkel a sugarakkal szemben is egy „belső napszemüveg” által, amely képes elnyelni őket és nem engedi, hogy az éleslátás helyén, a makulán kárt okozzanak. Ezt a védelmet a makula felszínén koncentrálódott védőanyag: a lutein és a zeaxantin eredményezi.

A forró nyári napok különösen megterhelik a szervezetet

2026. augusztus 23.

A szervezet hőszabályozó képességét az életkor, a testsúly, a fizikai erőnlét, az egészségi állapot, a táplálkozás és gyógyszerszedés is befolyásolja. Ezért fontos, hogy alkalmazkodjunk a meleg, forró napokhoz.


Zuhanyozzunk langyos vagy hideg vízzel, naponta akár többször is;
érdemes ventillátort használni, 1-2 órát légkondicionált helyiségben tölteni;
a déli órákat lehetőség szerint töltsük zárt helyen, sötétített helyiségben;
fogyasszunk vizet, teát, szénsavmentes üdítőt, jót tesz a paradicsomlé, az aludttej, a kefir, a joghurt és a levesek;
NE fogyasszunk kávét, alkoholos italt, cukros, illetve szénsavas üdítőt;
a szabadban érdemes széles karimájú kalapot, napszemüveget viselni;
hordjunk világos színű, bő szabású, pamut öltözetet;
használjunk bőrtípusunknak megfelelő fényvédő krémet;
a csecsemőket, kisgyermekeket árnyékban levegőztessük, ne sétáltassunk a hőségben kisbabát;
sose hagyjunk gyermeket, állatokat (kutyát) zárt, szellőzés nélküli parkoló autóban.