Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szülés 40 felett: esélyek, kockázatok, lehetőségek

Érdekességek2022. december 17.

Manapság egyre több nővel fordul elő, hogy a negyedik X-et is elhagyja, mire úgy érzi készen áll és a feltételek is adottak arra, hogy gyermeket vállaljon. Az időpont kitolásának számos magyarázata lehet, azonban biológiai tény, hogy a kor előrehaladtával a nők fogamzóképessége csökken. Arról, hogy ebben az életszakaszban maga a teherbeesés, valamint a terhesség milyen kihívásokkal, esetleges veszélyekkel járhat, és hogy mit tehetünk a siker érdekében dr. Tidrenczel Zsolttal a Czeizel Intézet szakmai igazgatójával beszélgettünk.

Future parents looking at sonogram of their babyAz elmúlt évtizedekben a gyermekvállalás átlagéletkora jelentősen megemelkedett, az 1990-es évek óta hazánkban több mint háromszorosára nőtt a 40 év fellett gyermeket vállaló anyák száma. Lehetőség szerint mégsem érdemes túl sokáig húzni családalapítást, mivel ahogy idősödik a szervezet, nemcsak a teherbeesés, hanem az egészséges gyermek világrahozatalának esélye is csökken.

„Amíg van ciklus és megtermékenyítésre alkalmas petesejt addig lehetséges a terhesség, azonban 40 év felett van egy nagyobb ugrás, amikortól egyre kevesebb petesejt érik meg és gyakoribbak a peteérés nélküli ciklusok is. A spontán fogantatás esélye ekkorra havonta nagyjából 5%-ra esik, a kockázatok növekedése pedig jelentősen felgyorsul. Míg a baba elvesztésének kockázata 30 éves korban 11% körül ingadozik, addig 40 éves korra ez az arány 30%-ra emelkedik.” – hívta fel a figyelmet a nőgyógyász.

Mit tehetünk, ha mégis 40 felett szeretnénk gyermeket?

A tudatos gyerektervezésnek kiemelt szerepe van, sokat számít, ha a leendő kismama már a fogantatás előtt kivizsgáltatja magát és konzultál egy szakorvossal. Emellett fontos, hogy a lehető legegészségesebben éljen, és az ilyenkor szokásos belgyógyászati – labor, nőgyógyászati, ultrahang, hormon, pajzsmirigy, vérnyomás, stb. – vizsgálatok elvégzésén túl megfelelő testsúllyal rendelkezzen, eleget mozogjon, valamint kerülje az alkoholt és a dohányzást.

„Ilyen esetben arra törekszünk, hogy a lehető legideálisabb feltételekkel induljon a terhesség. Ellenőrizzük azokat a betegségeket, amelyek az életkor előrehaladtával gyakrabban fordulnak elő, ilyenek például a magas vérnyomás, a cukorbetegség, vagy a trombóziskockázat megnövekedése. A különböző hormonvizsgálatok alapján pedig felmérjük, hogy mi az esélye a spontán teherbeesésnek. Míg 35 év alatt javasoljuk kivárni az egy évet, és csak utána elvégezni a különböző termékenységi vizsgálatokat, addig 40 év felett az idő szorítása miatt minél hamarabb érdemes feltérképezni a helyzetet.”

A különböző mesterséges megtermékenyítési eljárások fejlődésének köszönhetően ma már számos asszisztált reprodukciós technika, pl. IVF (lombikprogram) is segíti a gyermekre vágyó párokat, amelyeket a 35 év körüli nők körében is egyre többen kénytelenek igénybe venni. 

Az államilag támogatott lombikprogram 45-46 éves korig vehető igénybe, utána már annyira alacsony a sikeres megtermékenyítés esélye, hogy saját petesejttel nincsen értelme próbálkozni. Külföldön végeznek még beültetést donorpetesejttel, amelyet a férj spermájával termékenyítenek meg – ez jelentősen javítja az esélyeket – azonban ezt Magyarországon a törvény nem teszi lehetővé.”


Milyen kockázatokkal járhat maga a terhesség?

40 éves kor feletti kismama esetén a szakmai protokoll szerint már eleve veszélyeztetett terhességről beszélünk. Az életkorból adódóan amellett, hogy magasabb arányban fordul elő terhességi cukorbetegség, vagy magasvérnyomás, és a vérzéses kockázatok megnövekednek, gyakrabban fordul elő vetélés, koraszülés, több baba születik alacsony testsúllyal, illetve a császármetszés valószínűsége háromszorosára emelkedik (54,4%). 

A belgyógyászati faktorok mellett a veleszületett rendellenességek kockázata is növekszik. 40 év után szép lassan elindul a hormonváltozás, elkezdenek fogyni a petesejtek, és a megmaradó petesejtek minősége sem olyan, mint addig – egyre több a hibás petesejt. Az ebből származó kromoszóma-rendellenességek különböző genetikai betegségeket okozhatnak, ezek közül a legismertebb a Down-szindróma. Egy sejt 23 pár kromoszómát tartalmaz, amelyek osztódási zavara általánosságban összefügg az életkorral, és több mint százféle rendellenességet okozhat.

Sikeres terhesség esetén hogyan kezelhetőek ezek a kockázatok?

Jó esetben a belgyógyászati kockázatok már a fogantatás előtt, a terhesség tervezése során kiderülnek és a terhesgondozás alatt, rendszeres felügyelet mellett kordában tarthatóak. Ez azért fontos, mert egy komolyabb szénhidrátanyagcsere probléma nemcsak terhességi diabéteszt okozhat, hanem peteérési problémákhoz, szélsőséges helyzetben pedig meddőséghez is vezethet. Azonban ha tudjuk, mivel állunk szemben, egy ilyen probléma megfelelő diétával vagy gyógyszeresen hatékonyan kezelhető. Ugyanez igaz a magas vérnyomásra is.

A genetikai kockázatok felmérése különböző prenatális szűrő- és diagnosztikai vizsgálatok segítségével történik, amelyeknek köszönhetően a magzati egészséget veszélyeztető rendellenességek még a méhen belül időben kiszűrhetők. Ide tartoznak például a terhesség alatt végzett ultrahangvizsgálatok. 35 éves kor felett mindenképpen ajánlott a Down-szindróma kiszűrésére a 11-14. héten egy kombinált tesztet vagy egy PrenaTest-et is elvégezni. Míg a 25 év alatti anyák esetében ez az arány elenyésző, 1500-ból mindössze egy Down-szindrómás gyermek születik, addig 40 év felett már minden 110. magzat érintett. Amennyiben a vizsgálaton pozitív eredmény születik, úgy a 12-16. héten méhlepény, a 16-20. héten pedig magzatvíz mintavétel segítségével átfogó kép kapható a magzat kromoszóma-állományáról. 

Pregnancy planning, conceiving a child. Happy mature parents with a pregnancy test in their hands are sitting at home. Happy adult couple smiling.

„Minden 37 év feletti terhesség esetén javasolni szoktuk a kismamáknak, hogy vegyenek részt genetikai tanácsadáson, ahol a genetikussal pontosan meg lehet beszélni a kockázatokat, illetve azt hogy milyen genetikai vizsgálatok történjenek. A méhlepény, illetve a magzatvíz biopsziának, amelyek a has megszúrásával járó mintavételi eljárások, ma már léteznek kevésbé drasztikus, non-invazív alternatívái is. Ilyen például a PrenaTest, mely kockázatmentesen, a magzat veszélyeztetése nélkül, anyai vérvétellel, közel 100 %-os biztonsággal képes kimutatni a Down-szindrómát és egyéb genetikai rendellenességeket.

Mindezeket figyelembe véve egészséges gyermek világra hozása 40 felett – a fogantatás és a kisbaba kihordása során felmerülő potenciális kihívások ellenére – nem lehetetlen. Amennyiben szeretnénk belevágni konzultáljunk mielőbb a megfelelő családtervezési szakemberrel és állítsunk fel egy tervet, amely a személyes kockázatok tekintetében tartalmazza a megfelelő lépéseket. 


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Milyen tünetekkel kell mindenképpen nőgyógyászhoz fordulni?

2025. június 23.



Egy nőnek nagyon fontos figyelnie a teste jelzéseit, és tudnia azt, mi az, ami szokásosnak, normálisnak tekinthető, és mi az, ami figyelmeztető jelnek számít, és amit mindenképpen látnia kell nőgyógyásznak is. Dr. Hernádi Balázs, a Nőgyógyászati Központ – Prima Medica szülész-nőgyógyásza, a daganatos nőgyógyászati kórképek specialistája azokra a tünetekre hívta fel a figyelmet, amelyek akár (természetesen korántsem minden esetben) daganatos megbetegedésre utalhatnak, és amelyek ellenőrzése elengedhetetlenül fontos. 

A nőgyógyászati daganatok tünetei változatosak lehetnek

A nőgyógyászati jellegű daganatok – így a méhtest-, méhnyak-, petefészek-, hüvely-, szeméremtestrák – tünetei nem azonosak mindenkinél, hiszen részben az egyes típusok is különböző tüneteket adhatnak, részben pedig minden szervezet eltérően reagálhat. Mindazonáltal vannak olyan, a legtöbb esetben megjelenő panaszok, jelek, amelyek feltétlenül nőgyógyászati kivizsgálásra szorulnak. Ezek az alábbiak:  
– Rendellenes hüvelyi vérzés vagy folyás szinte minden nőgyógyászati daganat tünete lehet.
– Túl gyorsan kialakuló teltségérzet vagy étkezési nehézség, puffadás, alhasi- és/vagy derékfájdalom gyakori tünet petefészekrák esetén.
– Medencei fájdalom vagy nyomás szintén utalhat petefészek- és méhtestdaganatra.
– Gyakori, sürgető vizelési inger és/vagy szorulás jelezheti a petefészek- és hüvelyi daganat jelenlétét.
– Ha viszketés, égő érzés, fájdalom, érzékenység tapasztalható a szeméremtestben, vagy megváltozik a bőrszín vagy a bőrfelszín – sebek, hegek jelennek meg – az a szeméremtestrák tünete is lehet. 

Mi sül ki ebből?

2025. június 23.

Erős Antónia és Sárközi Ákos együtt!

Idén új zsűrije van a Magyarország Cukormentes Tortája versenynek, melyben a cukrász és a dietetikus tagokon kívül fitneszvilágbajnok és Michelin-csillagos séf is pontoz. A bírálók Budapesten, a Zila kávéházban rendezett elődöntőn választották ki a továbbjutókat. A hozzáadott cukrot nem tartalmazó torták között olyan alkotások is a zsűri asztalára kerültek, melyeket a cukrászok a fehér mák, a bergamott, vagy épp a kardamom felhasználásával alkottak meg. De a sláger ízeknek a „nagy klasszikusok” bizonyultak, mint a barack, a dió, a csokoládé, a fekete ribizli, a meggy. Öt torta jutott a döntőbe:


Álmodozó – Kovács Alfréd, Édes Vonal cukrászda (Vác)
Bíborköd – lawal-Papp zsófia, Papp cukrászda (Makó)
Cseppharmat – lakatos Pál és Bicsérdi Viktória, levendula és Kert cukrászda (Szigetszentmiklós)
Meggy Mandula Szimfónia – Benczur Sándor, Kovács János, Marcipán cukrászda (Hódmezővásárhely)
Nyári ébredés – Vadócz Jenő és Pethő Gábor, Promenád kávéház (Balatongyörök)

Fogakat növesztünk, miközben az MI átveszi az irányítást?

2025. június 22.



A fogregenerációtól a mesterséges intelligencia alkalmazásáig – a Clinident összeállítása a jövő fogászatának néhány ígéretes innovációjáról szól, köztük arról a japán fejlesztésről is, amely természetes módon pótolhatja a hiányzó fogakat.

Globális népegészségügyi kihívás

A fogászati problémák világszerte jelentős népegészségügyi kihívást jelentenek. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint mintegy 3,5 milliárd ember, a világ lakosságának közel fele küzd valamilyen szájüregi megbetegedéssel. A leggyakoribb ezek közül a fogszuvasodás, amely a felnőtt lakosság 60-90%-át érinti, míg az iskoláskorú gyermekek körében ez az arány eléri a 60%-ot. A fogágyproblémák szintén elterjedtek: a 35 év feletti korosztály mintegy 50%-át érintik ezek a betegségek, amelyek kezelés nélkül fogvesztéshez vezethetnek. Különösen aggasztó, hogy a 65 év feletti populáció harmada bizonyos régiókban – beleértve Kelet-Európát is – teljesen fogatlan. A fogproblémák nem elszigetelt jelenségek: szoros összefüggést mutatnak számos krónikus betegséggel, köztük a szív- és érrendszeri megbetegedésekkel, cukorbetegséggel és légzőszervi problémákkal. A rendszeres fogászati ellenőrzés és a megfelelő szájhigiénia ezért nemcsak a fogak egészségének, hanem az általános egészségi állapot fenntartásának is kulcsfontosságú eleme.

A magyarok 80%-a csak panasz esetén fordul fogorvoshoz

Magyarországon a fogászati helyzet az európai átlagnál lényegesen kedvezőtlenebb képet mutat. A Népegészségügyi Központ és a KSH felmérései alapján a lakosság mintegy 90%-a érintett valamilyen fogászati problémával. Már fiatal korban jelentkeznek az első jelek: a 12 éves gyermekeknek átlagosan 2-3 szuvas, tömött vagy hiányzó foguk van. A felnőtt lakosság hozzáállása is problematikus: 80%-uk nem vesz részt rendszeres fogászati szűrővizsgálatokon, kizárólag panasz esetén fordul szakemberhez. Ez a reaktív megközelítés gyakran bonyolultabb és költségesebb kezelésekhez vezet, mint a megelőzésre épülő stratégia alkalmazása. A fogágybetegségek különösen elterjedtek a középkorú és idősebb korosztályban, gyakran vezetnek fogvesztéshez.