Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szükségem lesz az inzulinra a szülés után is?

Érdekességek2024. november 16.

A cukorbeteg várandósok gondozása nem ér véget a baba születésével: a kismamák kezét nem szabad elengedni akkor sem, ha állapotuk rendeződni látszik. Hogy mire számíthatnak az érintettek a továbbiakban, és miért van jelentősége a szülést követő kontrollvizsgálatoknak, arról dr. Para Györgyit, a Cukorbetegközpont diabetológus, belgyógyász szakorvosát kérdeztük.

Fotó: 123rf.com– A várandósság alatt diagnosztizált cukorbetegség gondozása és a vércukorértékek kontrollálása a magzat és a kismama egészsége szempontjából is kulcsfontosságú. Tapasztalataink szerint a kismamák általában komolyan veszik az orvos által előírt teendőket a babavárás időszakában. Arról azonban kevesebb szó esik, hogy a szülést követően is figyelemmel kell kísérni az édesanya egészségi állapotát, amelyben már kevésbé partnerek az érintettek. Pedig a gesztációs diabétesszel diagnosztizált kismamák a későbbiekben jó eséllyel számíthatnak a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, de azok esetében is elengedhetetlen a szakorvosi kontroll, akiket a szülést megelőzően 1-es vagy 2-es típusú cukorbetegként diagnosztizáltak – hangsúlyozza dr. Para Györgyi.

Cukorbetegként várandósan – a szülés utáni teendőkről

Ha ön 1-es típusú cukorbeteg

Az 1-es típusú cukorbetegség esetén az inzulinkezelés és a szakorvosi kontrollok természetesen a várandósságot követően is folytatódnak. A kismamáktól azt kérjük, hogy már 1-2 héttel a gyermek világrajövetelét követően jelentkezzenek kontrollra (ehhez elegendő egy telefonos vagy videokonzultáció). Fontos tudni, hogy a szülés után a kismama szervezete sokkal érzékenyebb lesz az inzulinra, ezért az inzulint felére kell csökkenteni, és az igénynek megfelelően tovább adaptálni. Az 1-es típusú diabéteszesek esetében már a várandósság elejétől javasolt a szenzor használata, ennek hiányában a vércukorszint nagyon gyakori ellenőrzésével előzhető meg a súlyos hipoglikémia– hívja fel az érintettek figyelmét a szakember. Hogy ne érje meglepetés a kismamát, és elkerülje a hipoglikémiát, a vércukormérő mellett érdemes gyorsan ható glükózforrásokat is állandóan készenlétben tartani. 

Ha ön 2-es típusú cukorbeteg

Ha a kismama 2-es típusú cukorbetegként lett várandós, szintén a kezelőorvosa fogja eldönteni, hogy a továbbiakban milyen terápiára és gyógyszerekre lesz szükség a szülés után. Ez esetben is javasolt sort keríteni a szakemberrel történő konzultációra a szülést követő két héten belül, akár egy videó- vagy telefonhívás formájában. Az édesanya általában ugyanazokat a gyógyszereket fogja szedni, amelyeket a terhesség előtt is, feltéve, hogy azok jól kontrollálták cukorbetegségét, és a szoptatás alatt is biztonságosan alkalmazhatók.


Ha önnél a várandósság alatt diagnosztizálták a cukorbetegséget (GDM)

Amennyiben a babavárást megelőzően a kismama nem volt cukorbeteg, akkor a GDM okozta szénhidrát-anyagcserezavar is jó eséllyel teljes mértékben rendeződik a baba megszületése után. Így, ha a várandósság során inzulinkezelést írt elő a kezelőorvos, akkor valószínűleg arra sem lesz a továbbiakban szüksége. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs semmiféle további teendő. Mint Para doktornő mondja, már a kórházban szorosan nyomon követik a vércukorértékek változását, és arra kérik a kismamát, hogy a méréseket otthonában is folytassa pár napig. Amennyiben minden érték a normál tartományban van, akkor nem szükséges a továbbiakban mérni, és a diéta is befejezhető. 

A gyermekágy 8-12. hetében fel kell keresni a diabetológus szakorvost, és az ekkor elvégzett OGTT (orális glükóz tolerancia teszt) eredményeinek függvényében születik szakorvosi ajánlás a hosszú távú továbbkövetéshez. Erre a vizsgálatra azonban sajnos már csak az édesanyák töredéke jön el, aminek valószínűleg az az oka, hogy ez idő tájt elsősorban a baba körüli teendőkkel vannak elfoglalva. Pedig kiemelt jelentőségű lenne az érintettek utánkövetése, hogy időben kiszűrhessük a prediabéteszt, illetve egy esetlegesen kialakuló cukorbetegséget. Mint említettük, a terhességi cukorbetegséget követően megnő a rizikója a 2-es típusú cukorbetegség kialakulásának, így ezért is érdemes nyomon követni az anyagcsere-háztartásunkat.

A várandósság alatt mért magasabb vércukorértékek azonban sokszor a terhesség előtt is fennálló egyéb diabéteszformákra is felhívhatják a figyelmet, amelyek a szülést követően is megmaradnak, és további kezelést igényelnek. 

– Az 1-es vagy 2-es típusú cukorbeteg kismamáknak, illetve a terhességi cukorbetegséggel (GDM) diagnosztizált édesanyáknak is azt tanácsolom tehát, hogy a szülés után ne csak a babájukra, hanem önmagukra is fokozottan figyeljenek, mindenképpen fogadják meg kezelőorvosuk iránymutatásait, és vegyenek részt az utánkövetésben a későbbi szövődmények elkerülése érdekében. A következő várandósságukra készülve pedig már a babatervezés fázisában jöjjenek el diabetológiai konzultációra, hiszen a teherbeeséshez és az egészséges várandóssághoz egyaránt fontos a nagyon jó vércukorháztartás – hangsúlyozza dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont szakembere.


forrás: Patika Magazin
hírek, aktualitások

Forradalmi áttörés a szúnyogirtásban: egy környezetbarát technológiával hatékonyabban védekezhetünk

2025. május 07.

Új, az eddigieknél jóval hatékonyabb hordozóanyagot fejlesztettek ki a biológiai szúnyogirtáshoz HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (HUN-REN TTK) kutatói, együttműködésben az ELTE és a Bay Zoltán Kutatóintézet kutatóival. Az új anyag nemcsak az irtószerek hatékonyságát növeli, hanem környezetbarát is.

A szúnyoggyérítés kérdése egyre fontosabb téma hazánkban, és nemcsak az apró rovarok bosszantó csípései, hanem a megjelenő új, potenciálisan súlyos betegségeket terjesztő fajok miatt is.

A legismertebb irtási mód, amivel nyaranta találkozhatunk, az úgynevezett vegyszeres irtás. Az ilyenkor használt szerek azonban nemcsak a vérszívókat, hanem sok más hasznos élőlényt, például a méheket is elpusztítják, komoly ökológiai kárt okozva. Éppen ezért fontos kutatások zajlanak az olyan szelektív biológiai ágensek kifejlesztésére, amelyek kizárólag a szúnyoglárvákat pusztítják el – ezeket a módszereket ismerhetjük úgy, hogy biológiai szúnyoggyérítés.


Az elmúlt 30 év egyik legnagyobb szúnyograjzására számítanak a kutatók a Balatonnál

2024 nyarán a tartósan meleg vízhőmérséklet és fényszegény körülmények miatt megnőtt az algák mennyisége, különösen a Siófoki-medencében (ahol a tavalyinál magasabb alga mennyiséget csak 1994-ben mértek eddig). Ez kedvezett az árvaszúnyogoknak: lárváik nagy számban telepedtek meg az üledékben, így 2025 tavaszán (április-június) az elmúlt 30 év egyik legnagyobb rajzására számíthatunk – fogalmaznak friss jelentésükben a HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (HUN-REN BLKI) kutatói.

A biológiai gyérítés nehézsége azonban, hogy ezeket a szereket egy jóval kisebb területre kell kijuttatni, és ezek az élőhelyek sokszor sűrű növényzettel borítottak, így komoly probléma, hogy az ide kiszórt szerek nem jutnak el a vízfelszínig, ahol a lárvák táplálkoznak, és ahol ki kéne fejteniük hatásukat.

Megoldásként ezeket a hatóanyagokat valamilyen granulátumra, például homokra, vagy műanyagra rögzítik, de ez a módszer is számos nehézségbe ütközik. A sokszor használt homokszemcsék, bár természetes anyagok, éles széleik károsíthatják a növényeket, ráadásul túl gyorsan süllyednek le az aljzatra, így az irtószer nem tud elég ideig dolgozni a felszínen. A szintén gyakran használt műanyag hordozók ugyan kiküszöbölik ez utóbbi problémát – hiszen könnyű szemcseként sokáig lebegnek a felszínen –, de a kémiai irtószerekhez hasonlóan környezetkárosítók. A speciális fehérjékből készült jégpelletek is jó megoldást jelentenek, de gyors olvadásuk korlátozza a használatukat, különösen azokon a meleg klímájú területeken, ahol jellemzően nagy a szúnyog-koncentráció.

Úgy véli, felnőttként már nem lehet 1-es típusú cukorbeteg? De igen!

2025. május 07.



Az 1-es típusú cukorbetegséget sokáig fiatalkori diabétesznek hívták, hiszen döntően gyerekeknél és tinédzsereknél diagnosztizálták azt. A tévhitekkel szemben azonban felnőtteknél is kialakulhat ez a típus, ám mivel a tünetei nagyon hasonlítanak a 2-es típusú cukorbetegség tüneteihez, nem kizárt a kezdeti téves diagnózis sem. Dr. Para Györgyi, a Cukorbetegközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista éppen ezért arra hívta fel a figyelmet, mennyire fontos megérteni a különbséget és megfelelő kezelést alkalmazni.

A felnőttkori 1-es típusú cukorbetegség könnyen összetéveszthető a 2-es típusúval

A felnőttkorban, tipikusan 30 év felett induló 1-es típusú cukorbetegség akkor következik be, amikor a hasnyálmirigy valamiért leáll az inzulintermeléssel, vagy legalábbis csökkenti azt – emögött általában egy autoimmun folyamat áll. Ha valóban erről van szó, akkor LADA típusú cukorbetegségről lehet beszélni (Latent Autoimmune Diabetes in Adults). Az inzulintermelés csökkenése vagy leállása azzal jár, hogyha kevés van ebből a vércukor mennyiséget szabályozó hormonból, akkor a táplálékkal bevitt cukrok a véráramban maradnak ahelyett, hogy energiává alakulnának az izmokban, zsírban, májban.
– Az egyik nagy különbség a gyermekkorban induló 1-es típusú cukorbetegség és a felnőttkori megjelenés közt, hogy míg a gyerekek általában inzulinkezelésre szorulnak, a felnőtteknek nem minden esetben szükséges azonnal elkezdni az inzulinadást, főként, ha a hasnyálmirigy még termel valamennyit. Emiatt viszont előfordulhat, hogy 2-es típusúnak diagnosztizálják a valójában 1-es típusú diabéteszt.

Milyen tünetekre kell felfigyelni?

Egyelőre nem tudjuk, mi lehet az oka annak, hogy az immunrendszer éppen a hasnyálmirigyet támadja meg, vizsgálják a vírusok, a környezeti mérgező anyagok szerepét. Az azonban biztos, hogy a genetika nem megkerülhető, ha ugyanis az egyik szülőnek van 1-es típusú cukorbetegsége, az utódnál 1-8% a kialakulás esélye, két szülő érintettsége esetén pedig már 30%. Felnőttkorban lassan, hónapok alatt alakulhat ki a diabétesz, az alábbi, fokozatosan megjelenő panaszokra kell felfigyelni:
– extrém éhség, szomjúság még akkor is, amikor eleget ettünk, ittunk,
– gyakori vizelési inger, még éjjel is,
– szokatlan fáradtság, gyengeség,
– hirtelen és szándék nélküli fogyás,
– homályos látás vagy más látászavarok,
– gombás és más jellegű gyakoribb fertőzések,
– gyümölcsös, édeskés illatú lehelet,
– légzési nehézségek,
– kézben, lábbal jelentkező zsibbadás, bizsergés,
– száraz, viszkető bőr.

Tudományosan bizonyított: a ChatGPT szinte hibátlanul felismeri a leggyakoribb bőrproblémákat

2025. május 06.



Bőrbetegségek felismerésében tesztelték a két legismertebb mesterséges intelligencia alkalmazást a Semmelweis Egyetem kutatói. A GPT-4o az esetek 93%-ában azonosította az aknét és a rosaceát, szemben a Google Gemini Flash 2.0-s modelljével, amely az esetek mindössze 21%-ában ismerte fel a kórképeket, derül ki az egyetem új klinikai kutatásából. A MI hosszú távon csökkentheti az időt, amíg a beteg ellátáshoz jut, de a végleges diagnózis felállítása szakorvosi feladat marad, hangsúlyozzák a szerzők.

A vizsgálat során a két mesterséges intelligencia modellnek olyan betegek fotóit mutatták meg, akiknél szakorvosi diagnózis igazolta az akne vagy a rosacea meglétét. A képeket ezt megelőzően két bőrgyógyász értékelte ki egymástól függetlenül, egy harmadik szakértő bevonásával, aki eltérő diagnózis esetén döntött. A végső diagnózist többségi vélemény alapján állapították meg.