Inczeffy Patika

és magán szakorvosi rendelő

2131 Göd, Pesti út 86.

Telefon: +36 27 336 150
E-mail: kalabe@inczeffypatika.hu
Nyitva tartás:
Hétfő - Péntek: 7:30 - 19:00
Szombat: 7:30 - 13:00

Szorongó gyerekek a táborban: anya, gyere értem!

Érdekességek2019. augusztus 07.

Táborozni jó dolog – gondoljuk mi, de mi a helyzet, ha csemeténk másként látja? Meddig várjunk, mikor engedjünk a kérésének és hozzuk inkább haza a táborból? Erről beszélgettünk Licsár Szilvia pedagógussal, a Játékliget szakértőjével.

Fotó: 123rf.comMinden gyermek másként reagál

A gyerekek különbözően élik meg a szülőktől való elszakadást. Már a bölcsődében és az óvodában is kirajzolódnak a különbségek. Vannak gyerekek, akik szinte zökkenőmentesen beilleszkednek az új környezetbe, mások pedig hosszas, akár hónapokig is tartó procedúra után kezdik csak feltalálni és jól érezni magukat az új környezetben. Az első ottalvós táborozás is hasonlóan nagy mérföldkő a gyerekek életében. Annak érdekében, hogy ez minél jobban sikerüljön, érdemes rá körültekintően felkészülni.

Ezért (is) fontos, hogy ismerjük a gyermekünket

Az első hibalehetőség, ha az aktuális trendek, vagy a többi szülő/gyerek választása alapján döntünk mi is. Nagyon népszerűek a különböző informatikai táborok, ám csak azért, mert sok barátja ott lesz, a mi gyermekünk nem biztos, hogy jól fogja érezni magát, ha alapvetően szívesebben tölti a szabadidejét például kézműveskedéssel. Szeretnénk, ha az idegen nyelvi ismeretei gyarapodnának a nyári szünetben, hiszen mi szülőként tudjuk, hogy nyelvtudásra szüksége lesz a későbbiekben? Ám lehet, hogy ő 12 évesen mégsem örömmel tölti ezzel az idejét egy egy hetes táborban, minden délelőtt több órában. Szeretnénk, ha kicsit izmosodna és a haverjai is sportolnak? Mégsem biztos, hogy jó döntés, ha mi is focitáborba íratjuk a könyvmoly, testnevelés órán is csak nehezen boldoguló gyermekünket.

Az első lépés tehát, hogy közösen válasszunk tábort. Ha nem a gyermekünk érdeklődésének megfelelő a tematika, akkor egyedül fogja érezni magát a táborban, unatkozni fog és nagy valószínűséggel számíthatunk a hazajövetellel kapcsolatos „segélykérő” hívásokra.”


Ottalvós vagy napközis?

Ha megvan a tematika, a következő lépés annak eldöntése, hogy az érdeklődésének megfelelő tábor bejárós, napközis jellegű vagy ottalvós legyen? Az önállóságot a gyerekek fokozatosan tanulják, mindig egy kicsit nagyobb teret engedünk nekik, ahogyan nőnek. Ennek üteme még testvéreknél is jelentősen eltérő lehet. A kisebb gyerek is lehet felelőségteljesebb, a nagy is szétszórtabb, így nem az életkor dönti el, hogy mikor jön el az első ottalvós tábor ideje.

„Beszélgessünk vele a táborokról, mivel jár a napközis és mivel az ottalvós. Jó, ha aludt már nagymamánál, barátoknál éjszaka, így van némi összehasonlítási alap, ám valójában sok minden majd ott a táborban fog eldőlni. Ha nem érezzük elég magabiztosnak az ottalvásra, jó ötlet lehet a napközis tábor is. Ha iskolába például rendszeresen autóval hozzuk-visszük, egy közeli bejárós tábor remek lehetőség annak gyakorlására, hogyan kell önállóan elindulni, közlekedni, összepakolni, hazajönni.”

Apróbb konfliktusok, avagy bolhából elefánt

Ahol sok gyerek van együtt, ott előbb-utóbb megjelennek a konfliktusok. Kisebb-nagyobb sértődések adódhatnak már abból is, ha más ül a „legjobb barát” mellé az úton, más foglalja el a felső ágyat. Ha épp nem kedvére való a program, az ebéd, csúnyán néz a szobatárs, másnak ítéli az első helyet a táborvezető… és még hosszan sorolhatnánk.

„Itt megint nagyon fontos ismerni a gyerekünket, így mérlegelni tudjuk, hogy apró-cseprő konfliktussal van-e dolgunk. Ha ilyenkor máris úgy döntenénk, hogy hazahozzuk, mire a táborba érnénk, már csak az önfeledten játszó gyerekünket találnánk ott, akinek esze ágában sem lenne velünk hazajönni.”

Fotó: 123rf.comAmikor tényleg hazahozzuk

Ha gyermekünk kétségbeesetten kér bennünket, hogy hozzuk haza a táborból, érdemes a következő lépéseket végig járni:

Készüljünk fel!

A közös tábor választás és felkészítés – annak átbeszélése, hogy mire számíthat a táborban és nagyszülőnél, barátoknál alvás – mellett néhány praktika segíthet áthidalni a felmerülő problémákat.


forrás: Bébik.hu
hírek, aktualitások

Az óriássejtes vírus okozta a legtöbb súlyos légúti megbetegedést az idei szezon második felében

2026. június 23.



A kórházi ellátást igénylő súlyos akut légúti megbetegedések közel harmadát a légúti óriássejtes vírus (RSV) okozta 2026. április közepén, ami az elmúlt három év legmagasabb értéke. A súlyos betegek fele öt év alatti kisgyermek volt. Orvosszakmai szervezetek és a Melletted a Helyem Egyesület szerint az idei szezon számadatai azt jelzik, hogy a megelőzés mielőbbi erősítése már nem tűr halasztást.

A Nemzeti Népegészségügyi és Gyógyszerészeti Központ (NNGYK) adatai szerint a 12. héten, vagyis március közepén a légúti fertőzés gyanújával vett minták legnagyobb része, 35 százaléka RSV-re bizonyult pozitívnak. Az influenza és a COVID ehhez képest elenyésző, 5, illetve néhány százalékos arányban volt jelen a mintákban. Egy hónappal később, vagyis április közepén a súlyos légúti fertőzéses megbetegedések (SARI) miatti kórházi kezelések közel harmadáért (32,8%) volt felelős a légúti óriássejtes vírus. Ez az elmúlt három év legmagasabb értéke volt.

Az RSV az újszülöttekre a legveszélyesebb

A SARI-val ápoltak közel fele öt év alatti kisgyermek volt, akiknek nagytöbbsége – több mint 85 százaléka – RSV miatt került kórházba. Mivel az RSV főként az alsó légutakat támadja meg, a még éretlen tüdővel, fejletlenebb immunrendszerrel rendelkező csecsemőkre, koraszülöttekre különösen veszélyes. Az ő esetükben gyakori az oxigénterápiával és gépi lélegeztetéssel együtt járó, több napos vagy hetes intenzív osztályos kezelés, és sajnos az elhalálozás kockázata is magasabb.

Hőségájulás

2026. június 23.

Hazánk nyári éghajlati viszonyai között ez a leggyakoribb hőártalom. Nem feltétlenül jár a test hőmérsékletének emelkedésével. A keringés zavaraként jöhet létre.

Az időskor, az értágító kezelés, a vízhajtó gyógyszerek szedése, az alkoholhatás hajlamosító tényezők.

Az általában jóindulatú, gyorsan rendeződő, múló rosszullét során a hűvös, sápadt bőrön testszerte nagycseppes verejtékezés jelentkezik. Émelygéssel, esetleg hányással járhat. Gyér (50–60/perc) pulzus tapintható, mely 5–15 perc alatt normalizálódik.

A beteget lehetőleg hűvös, szellős helyen kell lefektetni, ruházatát meglazítani. Az alsó végtagok megemelésével javítható az agy vérellátása, ezzel elősegíthető az állapot gyorsabb rendeződése.

Hatással van-e gondolkodásunk az egészségünkre?

2026. június 22.



A minap néztem az éppen 100 éves Sir David Attenborough fényképeit, akinek hatása filmesként-műsorvezetőként a természet megismertetésére és megóvására megkérdőjelezhetetlen. De néztem a 100 éves Kurtág Györgyöt, a világhírű zeneszerzőt, zongoraművészt is. Egyikükön sem látszik az idő. Hogyan csinálják? Mi a titkuk?

Netán igazuk lehet azoknak az ókori indiai bölcseknek, akik arra a megállapításra jutottak, hogy a gondolkodás is befolyásolja a testi működést? Az egyik következtetésük abból indul ki, hogy a szív évente 40 milliószor dobban. (A pontos számot illetően persze lehetnek eltérések.) Belátható, hogy mint bármely pumpának, a szívnek is korlátozott működési ideje van.

A bölcsek szerint a pozitív érzelmek mindig lassabbak és kevésbé megerőltetőek, mint a negatívak. Ezt ellenőrizhetjük, amikor pl. majd felrobbanunk a dühtől, akkor pulzusunk és légzésritmusunk szaporább. A mai modern gyógyászat „A típusú”, nagy rizikófaktorú embereknek nevezi azokat, akik könnyen dühbe gurulnak, felmegy a vérnyomásuk, és nő a szívbetegség kockázata.